Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-13 / 41. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINTY' THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1955. OKTÓBER 13. A világ közvéleménye . . . ? Dulles legutóbbi beszéde több mint kiábrándító. A felsorolt problémák közt legutolsónak megemlítette a rab nemzeteket is, mondván, hogy a világ köz­véleménye kicsikarja majd a Szovej ettől ezeknek a népeknek a függetlenségét. Kicsikarja? Mikor? Ezt a kér­dést, mint a hangosan gondol­kodó, rengetek bizonytalanság közepette evickélő ember, maga Dulles is feltette. Attól viszont óvakodott, hogy feleletet adjon rá. Kiábrándító, hogy itt tar­tunk. A hatalmas Egyesült Álla­mok hatalmas minisztere a vi­lág közvéleményére bízza a vas­függöny szétrombolását. Melyik közvéleményre, az Is­ten szerelméért?! Biztosan a franciák is benne vannak ebben a hires közvéleményben. A fran­ciák, akik tiz év óta a saját há­zuk táját sem tudták tisztára söpörni. Vagy az angolok, akik­nek a világbirodalma lassú, de szakadatlan “á t a 1 a k uláson” megy át s hogy ebben ne legyen tulnagy zökkenő, minden ideg­szálukat ez köti le. No és még kik maradtak a világ hires köz­véleményéből? Talán Nehru, ta­lán Tito? Vagyunk néhányan, akik még emlékszünk, hogy a választások előtt a republikánus párt egé­szen másként fogalmazta meg a rab népekre vonatkozó tételt. Hogyne, nagyon is jól emlék­szünk. Azóta a szavak egyre lan­­gyosodtak s egyre inkább olya­nokká válnak, hogy jobb volna ki sem ejteni őket. Tudjuk, hogy a politika a le­hetőségek játéka. Megengedhe­tő, sőt szükséges minden fajta manőverezés. Dehát ennek is van határa. Kell lennie. Akinek nem fáj, nem sir. De mi sírunk, Mr. Dulles és velünk együtt sir még legalább 20 mil­lió közép-keleteurópai szárma­zású amerikai polgár. Az ön biz­tatására csak ez lehet a felelet. Újra Genf A nyugati világ nagyhatalma­inak miniszterei úgy járnak most Genfbe, mint valami turis­ták a kísértetekről hires közép­kori várkastélyba. Bizonytalan érzésekkel, de lelkűkben mégis a játék izgalmával. Az ódon ter­mekben lassan, de biztosan do­hosodnak a problémák, p\>r lepi be a tegnap még friss és üde el­veket, — Jaj, ne nyúljunk hozzá ezekhez a poplepte, dohos dol­gokhoz, — valaki suttogása hali­­szik, — mert esetleg megtörik a varázs és a szép, izgalmas já­téknak akkor vége. Október 27-én* lesz a legköze­lebbi játék a kastélyban. Bizo­nyára holdvilág lesz akkor, te­hát még a kisértet megjelenésé­re is számítani lehet. Csak nem szabad elijeszteni. Halászat a zavarosban Tiz évig a német kormány nem nyilváníthatta holttá Hit­ler Adolfot, mert nem akadt élő ejnber, aki a Fiihrert holtan lát­ta volna. Most, a Szovjetből ha­zatérő német hadifoglyok közt többen is vannak, akik Hitler öngyilkosságának tanúi voltak, illetve elhamvasztásában segéd­keztek. Ezeket a koronatanúkat a Szovjet nem engedte haza. Váj­jon miért? Bizonyosan azért, hogy a német nép és a világ ma­radjon bizonytalanságban, mert Így Moszkva könnyebben halász­hat a zavarosban. Figyelemreméltó különben, hogy a német nép hideg fogad­tatásban részesítette a hazatérő tábornokokat, de az egyszerű hadifoglyok felé áradt a szere­tet. Érdemes ezen elgondolkoz­ni. Volna mondanivalónk, de in­kább vonja le kiki a maga ta­nulságát. De valamit fel kell említe­nünk. Azt, hogy vájjon ki köve­teli a magyar hadifoglyok sza­­badonbocsátását ? Az a véleményünk, hogy en­nek követelésére a legalkalma­sabb szervezet az Amerikai Ma­gyar Szövetség volna. Javasol­juk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség forduljon ebben az ügyben újabb beadvánnyal a washingtoni külügyminisztéri­umhoz, mégpedig a genfi konfe­rencia előtt. S ugyanakkor az amerikai magyarok egyénen­ként is küldjenek táviratot sze­nátoraiknak, képviselőiknek. Ez a legkevsebb, amit megtehetünk. Magyar János görögkatolikus kántor­­tanító aranyjubileuma A lábbadozó elnök köszöni a magyar­ság jókivánatait A washingtoni Fehér Ház le­vélpapírján, de a Colorado ál­lambeli Denver Fitzsimmon ka­tonai kórházból keltezve levél érkezett az Amerikai Magyar Szövetség központj ához, Szán­­tay Dániel Dezső országos el­nökhöz címezve. A szívrohamá­ból felgyógyulóban levő Dwight David Eisenhower elnök szemé­lyi titkára által aláirt levél szö­vege angol eredetiben a követ­kező: “The President has received your thoughtful message, on be­half of the American Hungari­an Federation, and asked me to thank you for it. He greatly ap­preciates the kind expressions which it conveys from your Board of Directors and member­ship. Sincerely, MURRAY SNYDER Acting Secretary to the President.” Fenti levél válaszként érke­zett arra a táviratra, amit a Szö­vetség az Elnökhöz intézett be­tegsége alkalmából, mielőbbi teljes felépülését kívánva. A perth amboyi Szent Mihály Magyar Görög Katolikus Egy­házközség kiváló kántor-tanitó­­ja, Magyar János és kedves fele­sége nevezetes évfordulót tarta­nak számon az idén . . . 50-ik há­zassági évfordulójuk csaknem egy időbe esik egy másik arany­jubileummal, még pedig azzal, hogy ötven éve elmúlt, hogy Ma­gyar János megkapta kántor­­tanítói oklevelét és az eperjesi járásban levő Felsőodor község­ben megkezdte rendes kátor­­tanitói működését . . . Ötven év . . . egy félévszázad... nagy idő egy ember életében . . . különösen, ha ez az ötven esz­tendő szorgalmas, istenes szép munkával, tanítással, neveléssel telik el . . . Nagy idő ez egy há­zaspár életében is . . . legtöbben meg se érik az aranylakodalmat ... A Magyar-házaspár megér­te s az örömünnep, az aranyla­kodalom nem maradhat el . . . De nem maradhat el Magyar János kántor-tanitói működése 50-ik évfordulójának a méltó megünneplése sem. És a Szent Mihály egyházközség népe, Főt. Gajdos Albert lelkipásztorral az élen gondoskodott is arról, hogy ez a nevezetes kettős aranyju­bileum ne múljon el nyomtala­nul.' . . Most szombaton, október 15- én este 6 órai kezdettel az egy­házközség gyönyörű uj szákijá­ban, a St. Michael’s Auditórium­ban fényes nagy ünnepséget rendeznek Magyar János kán­­tortanitó és felesége tiszteletére, amelyen nemcsak az egyház né­pe, de bizonyára az amboyi és környéki magyarság is nagy számban vesz részt, hogy ezen az eredetileg meglepetésnek szánt, de méreteivel ezen a lehe­tőségen már jóval túlmenő szép aranyjubileumi vacsorán kifeje­zésre juttassák a tiszteletnek és megbecsülésnek azt a mértékét, ami Magyar Jánost és családját körülveszi ... A tisztességben, becsületben megőszült házas­párnak s a Szent Mihály egyház­­község derék kántortanitój ának sok-sok tisztelője, barátja, nagy­­rabecsülője van ebben a város­ban éppúgy, mint sokfelé Ame­rikában s mi bizonyosra vesz­­szük, hogy megtelik a nagyte­rem ezen az estén magyarok­kal . . . A vacsora este 6 órakor kez­dődik. A Kára-Németh zenekar fog muzsikálni. ❖ 4= Felkerestük Magyar Jánost, hogy az aranyjubileumi cikkhez életrajzi adatokat kérjünk 'tőle. Saját szavait adjuk itt, ponto­san úgy, ahogy! ő elmondotta : “Szülőhazám’ a régi Nagy­­magyarország. — A sáros-me­gyei Sápony községben 1884 jú­nius 4-én születtem, ahol boldo­gult édesapámn kántortanitó volt. Négy éves voltam, amikor édesapám meghalt. Édesanyám, sz. Gojdics Mária velem és hú­gommal szüleihez költözött Ist­­vánd községbe, ahol nagyapám kántortanitó volt. Elemi és kö­zépiskoláimat, valamint tanító­képző éveimet az eperjesi görög­katolikus kántortanitó-képzőben végeztem s 1904 junius 28-án Nt. Vitéz Ferenc a Kálvin János református egyház uj lelkésze A perth amboyi Kálvin János Magyar Református Egyház szeptember 11-én megtartott közgyűlése Nt. Vitéz Ferenc lel­készt választotta és hívta meg Springdale, Pa.-ból, a Nt’. Szath­­máry Bertalan lemondásával megüresedett szószék betöltésé­re. A Kálvin János egyház ez év junius óta lelkész nélkül vojt, illetve Nt. Szilágyi Tibor beszol­gáló lelkész (New York) vé­gezte az istentiszteleteket és lát­ta el a teendőket az egyháznál. A most megválasztott uj lelkész édesanyjával jön Amboyba és e héten már meg is kezdi itt műkö­dését. Most vasárnap, október 16- án délelőtt 10 órakor angol is­tentiszteletet, 11-kor pedig ma­gyar istentiszteletet tart Nt. Vi­téz Ferenc a Kálvin János egy­házközség templomában, este 7 órai kezdettel pedig az egyház népe fogadó tea-estét rendez az uj lelkész tiszteletére a templom alatti teremben. Mádi Sándor főgondnok lapunk utján is tisz­telettel meghívja az uj lelkész első itteni rendes istentisztele­tére és prédikációjára, valamint a tea-estre az egyház minden tagját, valamint az amboyi és környéki érdeklődőket, az egy­ház valamennyi barátját. MAGYAR JÁNOS kaptam meg kántor-tanitói ok­levelemet. Ugyanazon év au­gusztus 1-én boldogemlékü Dr. Vályi János eperjesi püspök a magyar királyi kormány mege­rősítésével Felső Odor községbe rendes minőségben kántortani­­tónak nevezett ki. Megszakítás nélkül 19 éven át működtem odahaza. 1905 március 23-án kö­töttem házasságot s esküdtünk örök hűséget Lénártó (Sáros m.) község katolikus templomá­ban feleségemmel, sz. aszódi és tótgyörki Tóth Annával.” “Az első világháború elvesz­tése után, mint sokaknak, hely­zetünk bizonytalanná vált. Szök­ve mentem a csonka hazába és a borsod-megyei Abod község is­kolájában kaptam beosztást. A családom nagy volt, az élet egy­re nehezebbé vált s végül is el­határoztam, hogy kijövök Ame­rikába. 1922 nov. 28-án a Car­­mania hajóval érkeztem meg New Yorkba és 1923 január 1- én a Canonsburgh, Pa.-i gör. kát. egyháznál kaptam alkalma­zást. 5 éven át ruthén egyházak­nál működtem, de szüntelen vá­gyam volt, hogy magyar egy­házközséghez kerüljek .'. . 1928- ban a bredgeporti magyar gö­rög katolikus egyházhoz kerül­tem. 1929 májusában végre megérkezetUcsaládom is az óha­zából. (Legidősebb fiam, Mik­lós az eperjesi püspöki papne­veldében maradt azzal, hogy ta­nulmányainak elvégzése után ő is jön ki hozzánk. A sors úgy hozta, hogy otthon maradt és most •— sokadmagával — föld­­mives munkát végez . . .) 1931 október 1-én jöttem Perth Am­boyba, a Szent Mihály görög­katolikus egyházhoz és itt elő­ször 9 éven éi 4 hónapon át mű­ködtem, majd 1947 február 1- én ismét visszajöttem az egy­házhoz . . . Meg kell mondanom, hogy nagyon hálás vagyok az én kedves főnökömnek, Főt. Gaj­dos Albert plébános urnák és a nagyszerű híveknek, hogy bé­kességben végezhetem a munká-KÉRDÉSEKÉS FELELETEK Vizumkérvények elévülése Kérdés: Magyarországon szü­letett húgom bevándorlása érde­kében kérvényt nyújtottam be az igazságügyminiszteriumhoz, amelyet egy évvel ezelőtt jóvá­hagytak. A magyar kvótát túl­jegyezték azonban s igy nem kaphatott vízumot. Érvényes-e még a kérvényem? Felelet: Igen. A külügymi­nisztérium kiterjesztette a 2-ik, 3-ik és 4-ik kedvezményes kvóta érdekében benyújtott kérvények érvényességét 1 évről 3 évre. Csak akkor kellene uj kérvényt benyújtani, ha húga két éven be­lül hem kapna vízumot. Az első kedvezményes kvótáért benyúj­tott kérvények érvényét a jóvá­hagyó határozat szabja meg, rendszerint 3 évnél rövidebb időre. A kvótán kiviili beván­dorlásra szóló kérvények — a­­merikai polgár házastársa, vagy kiskorú gyermeke érdekében — 2 évig érvényesek. Polgárjog megszerzése házasság utján y Kérdés: Magyarosszágon szü­lettem és 1914-ben vándoroltam az Egyesült Államokba. Négy évvel később férjhez mentem. ■FérjeiTr; rrmgtintt; 1920-ban szerzett amerikai pol­gárjogot. Amerikai polgárnő va­gyok-e én? Felelet: Igen. Férje 1920-i honosításával amerikai polgár­ságot nyert ön is. Az akkor (1922. szeptember 22-ig) élet­ben volt törvény szerint, a nő követte férje állampolgárságát. Aki azonban e dátum után ment férjhez, vagy akinek férje csak e dátum után lett amerikai pol­gárrá, nem szerezte meg az ame­rikai polgárságot. Ezek szerint önnek joga van “ származás ut­­jáh szerzett polgárlevélhez” (“certificate of derivative citi­zenship”). Kérjen a legközeleb­bi Honosító Hivatalból (Immi­gration and Naturalization Ser­vice) N-600 ürlápot. Ebből meg­tudhatja, milyen okmányokat kell kérvényével együtt beter­jesztenie. A bizonyítvány dija 5 dollár. mat, amelyhez “hozzánőttem,” . . . amelyet a jó Isten, az Egy­ház és a Haza szolgálatára igyekszem tehetségem szerint végezni.” ❖ ■]' ❖ Eddig tart Magyar bácsi rö­vid összefoglaló élettörténete, amit elmondott nekünk ... És aki tud olvasni a sorok közül is, az meglátja, kiérzi ebből azt, hogy egy élete alkonyán levő derék, szorgalmas munkájú em­ber beszél itt hozzánk, aki dé­delgetőn, pontosan emlékszik vissza azokra a dátumokra, me­lyek élete utjának egy-egy fon­tos határkövét jelzik . . . S ezek­ben a dátumokban megannyi öröm, bánat, reménység és csüg­­gedés . . . egy megpróbáltató ne­héz élet küzdelme sűrűsödik össze ... A legnevezetesebb ha­tárkő azonban most ez a kettős aranyjubileum ... a kántorta­­nitói és házassági 50-ik évfor­duló, amelyet emlékezetessé, fe­lejthetetlenné fog tenni számuk­ra ez a szombat esti vacsora és amelynek alkalmából e helyről is, mi is szeretettel köszöntjük Magyar Jánost és feleségét! Knowland a magyar szabadságért ‘Az orosz gyarmatokká sülyesztett keleteurópai nemzetek természetes szövetségesei Amerikának” — mondotta a hires californiai szenátor Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Alig pár héttel a négyhatalmi külügyminiszteri tanácskozások előtt, tekintélyes hang rázta fel a világ lelkiismeretét. Califor­nia négy millió szavazatával a legfelső amerikai törvényhozás­ba beválasztott William Know­­land szenátor hangja. Ugyan­akkor, amikor az óhazai kommu­nista bábkromány mindent el­követ, hogy a vörös hazaárulók bőrét mentő szovjet siserehadat továbbra is az ország nyakán tarts'á — az Egyesült Államok egyik elismerten vezető állam­­férfia határozott fogadalmat tett, hogy Amerika nem fogja cserben hagyni az elnyomotta­kat. Knowland roppant tekintélye előtt meghajolt a magyar kér­désben rendszerint vonakodó ál­láspontra helyezkedő amerikai sajtó is. Szokásos érdektlenségé­­ből kivetkőzve, a földkerekség minden táján vásárolható “New “New York Times” például eze­ket írja feltűnő cimbetükkel, ve­zető helyen: “Szabadítsuk fel a rabnépe­ket, sürgeti Knowland. Az Ame­rikai Magyar Szövetség vacso­ráján tiltakozott az oroszokkal Váló 'kiegyezés ellen mindaddig, amig gi nem vonják csapataikat; Az amerikai külpolitika sarkala­tos pontjául a kommunista meg­szállás. alatt levő országok sza­badságát jelölte meg a kor­mánypárt felsőházi .szárnyának elnöke. Két nap leforgása alatt ez immár a második alkalom, hogy Knowland kelete'urópai származású hallgatóság előtt hangsúlyozta, hogy Amerika nem lehet árulója a vasfüggöny mögötti és elveit nem adhatja fel cserébe a Kremlin üres ígé­reteiért. “Knowland szenátor az Ame­rikai Magyar Szövetség Keleti Kerülete által tiszteletére ren­dezett díszvacsorán, 500 főnyi hallgatóság előtt beszélt a New York legelőkelőbb útvonalán levő Delmonico Hotel báltermé­ben. Kijelentette többek között, hogy Amerika elveszítené erköl­csi helyzetét, ha komolyan ven­né a moszkvai mosoly-divatot és elhinné, hogy a kommunista fél­világ vezérei feladták eredeti célkitűzéseiket. Határozottan ál­lást foglalt a Szovjetunióval kö­tendő minden szerződéssel szem­ben mindaddig, amig az orosz csapatokat ki nem vonják Kelet­­európából. A washingtoni felsőház re­publikánus, pártvezére szerint azzal is ballépést követne el az Egyesült Államok, ha a szovjet gazdasági válságán bármi mó­don csökkentené, mert ezzel 200 millió orosz további elnyomatá­sát idézné elő. Amerika csak olyan Oroszországgal létesítsen szorosabb viszonyt^ amelynek kormányát szabadon választot­ták. Kitért ezután a szenátor a Földközi tenger mentén folyó villongásokra és azt ajánlotta, hogy ne csupán Algériában, ha­nem a Balti országokban és álta­lában a vasfüggöny mögött min­den megszállott államban tart­sanak népszavazást nemzetközi ellenőrzés alatt. Ugyancsak fel­sorolta Knowland az ázsiai tűz­fészkeket, ahol a Kremlin egy uj világháború magvait igyekszik elvetni. Végül pedig nyomatékosan ki­jelentette, hogy a rabnemzetek népeit a szabad világnak és el­sőhorban Amerikának mint leg­fontosabb szövetségeseit kell te­kintenie és felkarolnia, mert ha törésre kerülne a dolog: azok lennének a felszabadítás legbát­rabb hősei. Megemlékezett ezen­kívül a “New York Times” Mar­kos Lajos festőművész készítet­te ételnagyságu olajfestmény átadásáról, valamint arról, hogy Fglussy Alajos ceremóniames­ter Knowlandot tiszteletbeli ma­gyarrá avatta. Ugyancsak fel­említette a világlap, hogy Szán­­tay Dániel, a milliónyi amerikai magyar központi képviseletének, az Amerikai Magyar Szövetség­nek országos elnöke üdvözölte elsőnek a szenátort és jelentette be, hogy a gyűlés nevében táv­iratilagfejezte ki jókivánatait a Denverbeií lábbadozó Eisen­hower elnök mielőbbi felépülésé­hez. Szent-Iványi Sándor Know­­landról tartott bemutató beszé­dét és Eckhardt Tibornak a sze­nátor humanitariánus misszió­ját méltató szónoklaát is vázolta a “New York Times,” kiemel­vén Yager Lajos, az AMSz Ke­leti Kerülete elnökének és mun­katársainak rendezői érdemeit. A “New York Herald Trib­une” úgy amerikai, mint Páris­­ban megjelenő európai kiadásai­ban szintén hasábos beszámolót nyújtott Knowland világraszóló jelentőségű állásfoglalásáról, ilyen fejléccel: “Knowland elő­ször felszabadittatná a rabnem­zeteket és csak azután tárgyalna a Szovjettel.” Óvja Amerikát a tömeggyilkosokkal való barát­­kozástól és nemzetközi ellenőr­zés melletti népszavazást köve­tel az oroszok által megszállott keleteurópai országokban, me­lyek kiürítését elsőrangú fel­tételnek nyilvánítja az igazi vi­lágbéke érdekében. Mindszenty bíboros továbbra is fogoly (FEP) Dingle Főtt angol új­ságíró, 1947-ben megtért szov­jet ágens az “Observer” c. nagy­tekintélyű londoni hetilap októ­ber 2-i számában közli Rákosi Mátyással folytatott beszélgeté­sét. A beszélgetés egyik legérde­kesebb része Mindszenty bíbo­ros sorsával foglalkozik: “Megemlítettem Rákosinak, hogy Angliába visszaérkezésem után biztosan megkérdeznek Mindszenty hercegprímásról. Megmagyaráztam neki, hogy sem én, sem feleségem nem va­gyunk katolikusok, de az érdek­lődés Mindszenty bíboros iránt nem szorítkozik, katolikusokra. Rákosi megemlítette, hogy Mindszenty most börtönön kívül van és megengedik majd neki, hogy aránylag kedvező körül­mények között éljen. A magyar hatóságok nincsenek érdekelve abban, hogy rosszul bánjanak vele, sőt ellenkezőleg, tudják hogy egy jó adag sértegetést és gyalázkodást kellene zsebrevág­­niok, ha Mindszentynek bármi l]aja történne.” A nyilatkozoat a sorok között igen sokat árul el. A kommunis­ták hatalmas propagandával hirdette!: meg, hogy “Mind­szenty Józsefet szabadon bocsá­tották.” Sajti.is, ezt a szabad világban is sokan elhitték, Rá­kosi elárulja, hogy iViindszenty változatlanul fogoly, csak éppen “bearanyozták” a kalickát.

Next

/
Thumbnails
Contents