Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-13 / 41. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINTY' THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1955. OKTÓBER 13. A világ közvéleménye . . . ? Dulles legutóbbi beszéde több mint kiábrándító. A felsorolt problémák közt legutolsónak megemlítette a rab nemzeteket is, mondván, hogy a világ közvéleménye kicsikarja majd a Szovej ettől ezeknek a népeknek a függetlenségét. Kicsikarja? Mikor? Ezt a kérdést, mint a hangosan gondolkodó, rengetek bizonytalanság közepette evickélő ember, maga Dulles is feltette. Attól viszont óvakodott, hogy feleletet adjon rá. Kiábrándító, hogy itt tartunk. A hatalmas Egyesült Államok hatalmas minisztere a világ közvéleményére bízza a vasfüggöny szétrombolását. Melyik közvéleményre, az Isten szerelméért?! Biztosan a franciák is benne vannak ebben a hires közvéleményben. A franciák, akik tiz év óta a saját házuk táját sem tudták tisztára söpörni. Vagy az angolok, akiknek a világbirodalma lassú, de szakadatlan “á t a 1 a k uláson” megy át s hogy ebben ne legyen tulnagy zökkenő, minden idegszálukat ez köti le. No és még kik maradtak a világ hires közvéleményéből? Talán Nehru, talán Tito? Vagyunk néhányan, akik még emlékszünk, hogy a választások előtt a republikánus párt egészen másként fogalmazta meg a rab népekre vonatkozó tételt. Hogyne, nagyon is jól emlékszünk. Azóta a szavak egyre langyosodtak s egyre inkább olyanokká válnak, hogy jobb volna ki sem ejteni őket. Tudjuk, hogy a politika a lehetőségek játéka. Megengedhető, sőt szükséges minden fajta manőverezés. Dehát ennek is van határa. Kell lennie. Akinek nem fáj, nem sir. De mi sírunk, Mr. Dulles és velünk együtt sir még legalább 20 millió közép-keleteurópai származású amerikai polgár. Az ön biztatására csak ez lehet a felelet. Újra Genf A nyugati világ nagyhatalmainak miniszterei úgy járnak most Genfbe, mint valami turisták a kísértetekről hires középkori várkastélyba. Bizonytalan érzésekkel, de lelkűkben mégis a játék izgalmával. Az ódon termekben lassan, de biztosan dohosodnak a problémák, p\>r lepi be a tegnap még friss és üde elveket, — Jaj, ne nyúljunk hozzá ezekhez a poplepte, dohos dolgokhoz, — valaki suttogása haliszik, — mert esetleg megtörik a varázs és a szép, izgalmas játéknak akkor vége. Október 27-én* lesz a legközelebbi játék a kastélyban. Bizonyára holdvilág lesz akkor, tehát még a kisértet megjelenésére is számítani lehet. Csak nem szabad elijeszteni. Halászat a zavarosban Tiz évig a német kormány nem nyilváníthatta holttá Hitler Adolfot, mert nem akadt élő ejnber, aki a Fiihrert holtan látta volna. Most, a Szovjetből hazatérő német hadifoglyok közt többen is vannak, akik Hitler öngyilkosságának tanúi voltak, illetve elhamvasztásában segédkeztek. Ezeket a koronatanúkat a Szovjet nem engedte haza. Vájjon miért? Bizonyosan azért, hogy a német nép és a világ maradjon bizonytalanságban, mert Így Moszkva könnyebben halászhat a zavarosban. Figyelemreméltó különben, hogy a német nép hideg fogadtatásban részesítette a hazatérő tábornokokat, de az egyszerű hadifoglyok felé áradt a szeretet. Érdemes ezen elgondolkozni. Volna mondanivalónk, de inkább vonja le kiki a maga tanulságát. De valamit fel kell említenünk. Azt, hogy vájjon ki követeli a magyar hadifoglyok szabadonbocsátását ? Az a véleményünk, hogy ennek követelésére a legalkalmasabb szervezet az Amerikai Magyar Szövetség volna. Javasoljuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség forduljon ebben az ügyben újabb beadvánnyal a washingtoni külügyminisztériumhoz, mégpedig a genfi konferencia előtt. S ugyanakkor az amerikai magyarok egyénenként is küldjenek táviratot szenátoraiknak, képviselőiknek. Ez a legkevsebb, amit megtehetünk. Magyar János görögkatolikus kántortanító aranyjubileuma A lábbadozó elnök köszöni a magyarság jókivánatait A washingtoni Fehér Ház levélpapírján, de a Colorado állambeli Denver Fitzsimmon katonai kórházból keltezve levél érkezett az Amerikai Magyar Szövetség központj ához, Szántay Dániel Dezső országos elnökhöz címezve. A szívrohamából felgyógyulóban levő Dwight David Eisenhower elnök személyi titkára által aláirt levél szövege angol eredetiben a következő: “The President has received your thoughtful message, on behalf of the American Hungarian Federation, and asked me to thank you for it. He greatly appreciates the kind expressions which it conveys from your Board of Directors and membership. Sincerely, MURRAY SNYDER Acting Secretary to the President.” Fenti levél válaszként érkezett arra a táviratra, amit a Szövetség az Elnökhöz intézett betegsége alkalmából, mielőbbi teljes felépülését kívánva. A perth amboyi Szent Mihály Magyar Görög Katolikus Egyházközség kiváló kántor-tanitója, Magyar János és kedves felesége nevezetes évfordulót tartanak számon az idén . . . 50-ik házassági évfordulójuk csaknem egy időbe esik egy másik aranyjubileummal, még pedig azzal, hogy ötven éve elmúlt, hogy Magyar János megkapta kántortanítói oklevelét és az eperjesi járásban levő Felsőodor községben megkezdte rendes kátortanitói működését . . . Ötven év . . . egy félévszázad... nagy idő egy ember életében . . . különösen, ha ez az ötven esztendő szorgalmas, istenes szép munkával, tanítással, neveléssel telik el . . . Nagy idő ez egy házaspár életében is . . . legtöbben meg se érik az aranylakodalmat ... A Magyar-házaspár megérte s az örömünnep, az aranylakodalom nem maradhat el . . . De nem maradhat el Magyar János kántor-tanitói működése 50-ik évfordulójának a méltó megünneplése sem. És a Szent Mihály egyházközség népe, Főt. Gajdos Albert lelkipásztorral az élen gondoskodott is arról, hogy ez a nevezetes kettős aranyjubileum ne múljon el nyomtalanul.' . . Most szombaton, október 15- én este 6 órai kezdettel az egyházközség gyönyörű uj szákijában, a St. Michael’s Auditóriumban fényes nagy ünnepséget rendeznek Magyar János kántortanitó és felesége tiszteletére, amelyen nemcsak az egyház népe, de bizonyára az amboyi és környéki magyarság is nagy számban vesz részt, hogy ezen az eredetileg meglepetésnek szánt, de méreteivel ezen a lehetőségen már jóval túlmenő szép aranyjubileumi vacsorán kifejezésre juttassák a tiszteletnek és megbecsülésnek azt a mértékét, ami Magyar Jánost és családját körülveszi ... A tisztességben, becsületben megőszült házaspárnak s a Szent Mihály egyházközség derék kántortanitój ának sok-sok tisztelője, barátja, nagyrabecsülője van ebben a városban éppúgy, mint sokfelé Amerikában s mi bizonyosra veszszük, hogy megtelik a nagyterem ezen az estén magyarokkal . . . A vacsora este 6 órakor kezdődik. A Kára-Németh zenekar fog muzsikálni. ❖ 4= Felkerestük Magyar Jánost, hogy az aranyjubileumi cikkhez életrajzi adatokat kérjünk 'tőle. Saját szavait adjuk itt, pontosan úgy, ahogy! ő elmondotta : “Szülőhazám’ a régi Nagymagyarország. — A sáros-megyei Sápony községben 1884 június 4-én születtem, ahol boldogult édesapámn kántortanitó volt. Négy éves voltam, amikor édesapám meghalt. Édesanyám, sz. Gojdics Mária velem és húgommal szüleihez költözött Istvánd községbe, ahol nagyapám kántortanitó volt. Elemi és középiskoláimat, valamint tanítóképző éveimet az eperjesi görögkatolikus kántortanitó-képzőben végeztem s 1904 junius 28-án Nt. Vitéz Ferenc a Kálvin János református egyház uj lelkésze A perth amboyi Kálvin János Magyar Református Egyház szeptember 11-én megtartott közgyűlése Nt. Vitéz Ferenc lelkészt választotta és hívta meg Springdale, Pa.-ból, a Nt’. Szathmáry Bertalan lemondásával megüresedett szószék betöltésére. A Kálvin János egyház ez év junius óta lelkész nélkül vojt, illetve Nt. Szilágyi Tibor beszolgáló lelkész (New York) végezte az istentiszteleteket és látta el a teendőket az egyháznál. A most megválasztott uj lelkész édesanyjával jön Amboyba és e héten már meg is kezdi itt működését. Most vasárnap, október 16- án délelőtt 10 órakor angol istentiszteletet, 11-kor pedig magyar istentiszteletet tart Nt. Vitéz Ferenc a Kálvin János egyházközség templomában, este 7 órai kezdettel pedig az egyház népe fogadó tea-estét rendez az uj lelkész tiszteletére a templom alatti teremben. Mádi Sándor főgondnok lapunk utján is tisztelettel meghívja az uj lelkész első itteni rendes istentiszteletére és prédikációjára, valamint a tea-estre az egyház minden tagját, valamint az amboyi és környéki érdeklődőket, az egyház valamennyi barátját. MAGYAR JÁNOS kaptam meg kántor-tanitói oklevelemet. Ugyanazon év augusztus 1-én boldogemlékü Dr. Vályi János eperjesi püspök a magyar királyi kormány megerősítésével Felső Odor községbe rendes minőségben kántortanitónak nevezett ki. Megszakítás nélkül 19 éven át működtem odahaza. 1905 március 23-án kötöttem házasságot s esküdtünk örök hűséget Lénártó (Sáros m.) község katolikus templomában feleségemmel, sz. aszódi és tótgyörki Tóth Annával.” “Az első világháború elvesztése után, mint sokaknak, helyzetünk bizonytalanná vált. Szökve mentem a csonka hazába és a borsod-megyei Abod község iskolájában kaptam beosztást. A családom nagy volt, az élet egyre nehezebbé vált s végül is elhatároztam, hogy kijövök Amerikába. 1922 nov. 28-án a Carmania hajóval érkeztem meg New Yorkba és 1923 január 1- én a Canonsburgh, Pa.-i gör. kát. egyháznál kaptam alkalmazást. 5 éven át ruthén egyházaknál működtem, de szüntelen vágyam volt, hogy magyar egyházközséghez kerüljek .'. . 1928- ban a bredgeporti magyar görög katolikus egyházhoz kerültem. 1929 májusában végre megérkezetUcsaládom is az óhazából. (Legidősebb fiam, Miklós az eperjesi püspöki papneveldében maradt azzal, hogy tanulmányainak elvégzése után ő is jön ki hozzánk. A sors úgy hozta, hogy otthon maradt és most •— sokadmagával — földmives munkát végez . . .) 1931 október 1-én jöttem Perth Amboyba, a Szent Mihály görögkatolikus egyházhoz és itt először 9 éven éi 4 hónapon át működtem, majd 1947 február 1- én ismét visszajöttem az egyházhoz . . . Meg kell mondanom, hogy nagyon hálás vagyok az én kedves főnökömnek, Főt. Gajdos Albert plébános urnák és a nagyszerű híveknek, hogy békességben végezhetem a munká-KÉRDÉSEKÉS FELELETEK Vizumkérvények elévülése Kérdés: Magyarországon született húgom bevándorlása érdekében kérvényt nyújtottam be az igazságügyminiszteriumhoz, amelyet egy évvel ezelőtt jóváhagytak. A magyar kvótát túljegyezték azonban s igy nem kaphatott vízumot. Érvényes-e még a kérvényem? Felelet: Igen. A külügyminisztérium kiterjesztette a 2-ik, 3-ik és 4-ik kedvezményes kvóta érdekében benyújtott kérvények érvényességét 1 évről 3 évre. Csak akkor kellene uj kérvényt benyújtani, ha húga két éven belül hem kapna vízumot. Az első kedvezményes kvótáért benyújtott kérvények érvényét a jóváhagyó határozat szabja meg, rendszerint 3 évnél rövidebb időre. A kvótán kiviili bevándorlásra szóló kérvények — amerikai polgár házastársa, vagy kiskorú gyermeke érdekében — 2 évig érvényesek. Polgárjog megszerzése házasság utján y Kérdés: Magyarosszágon születtem és 1914-ben vándoroltam az Egyesült Államokba. Négy évvel később férjhez mentem. ■FérjeiTr; rrmgtintt; 1920-ban szerzett amerikai polgárjogot. Amerikai polgárnő vagyok-e én? Felelet: Igen. Férje 1920-i honosításával amerikai polgárságot nyert ön is. Az akkor (1922. szeptember 22-ig) életben volt törvény szerint, a nő követte férje állampolgárságát. Aki azonban e dátum után ment férjhez, vagy akinek férje csak e dátum után lett amerikai polgárrá, nem szerezte meg az amerikai polgárságot. Ezek szerint önnek joga van “ származás utjáh szerzett polgárlevélhez” (“certificate of derivative citizenship”). Kérjen a legközelebbi Honosító Hivatalból (Immigration and Naturalization Service) N-600 ürlápot. Ebből megtudhatja, milyen okmányokat kell kérvényével együtt beterjesztenie. A bizonyítvány dija 5 dollár. mat, amelyhez “hozzánőttem,” . . . amelyet a jó Isten, az Egyház és a Haza szolgálatára igyekszem tehetségem szerint végezni.” ❖ ■]' ❖ Eddig tart Magyar bácsi rövid összefoglaló élettörténete, amit elmondott nekünk ... És aki tud olvasni a sorok közül is, az meglátja, kiérzi ebből azt, hogy egy élete alkonyán levő derék, szorgalmas munkájú ember beszél itt hozzánk, aki dédelgetőn, pontosan emlékszik vissza azokra a dátumokra, melyek élete utjának egy-egy fontos határkövét jelzik . . . S ezekben a dátumokban megannyi öröm, bánat, reménység és csüggedés . . . egy megpróbáltató nehéz élet küzdelme sűrűsödik össze ... A legnevezetesebb határkő azonban most ez a kettős aranyjubileum ... a kántortanitói és házassági 50-ik évforduló, amelyet emlékezetessé, felejthetetlenné fog tenni számukra ez a szombat esti vacsora és amelynek alkalmából e helyről is, mi is szeretettel köszöntjük Magyar Jánost és feleségét! Knowland a magyar szabadságért ‘Az orosz gyarmatokká sülyesztett keleteurópai nemzetek természetes szövetségesei Amerikának” — mondotta a hires californiai szenátor Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Alig pár héttel a négyhatalmi külügyminiszteri tanácskozások előtt, tekintélyes hang rázta fel a világ lelkiismeretét. California négy millió szavazatával a legfelső amerikai törvényhozásba beválasztott William Knowland szenátor hangja. Ugyanakkor, amikor az óhazai kommunista bábkromány mindent elkövet, hogy a vörös hazaárulók bőrét mentő szovjet siserehadat továbbra is az ország nyakán tarts'á — az Egyesült Államok egyik elismerten vezető államférfia határozott fogadalmat tett, hogy Amerika nem fogja cserben hagyni az elnyomottakat. Knowland roppant tekintélye előtt meghajolt a magyar kérdésben rendszerint vonakodó álláspontra helyezkedő amerikai sajtó is. Szokásos érdektlenségéből kivetkőzve, a földkerekség minden táján vásárolható “New “New York Times” például ezeket írja feltűnő cimbetükkel, vezető helyen: “Szabadítsuk fel a rabnépeket, sürgeti Knowland. Az Amerikai Magyar Szövetség vacsoráján tiltakozott az oroszokkal Váló 'kiegyezés ellen mindaddig, amig gi nem vonják csapataikat; Az amerikai külpolitika sarkalatos pontjául a kommunista megszállás. alatt levő országok szabadságát jelölte meg a kormánypárt felsőházi .szárnyának elnöke. Két nap leforgása alatt ez immár a második alkalom, hogy Knowland kelete'urópai származású hallgatóság előtt hangsúlyozta, hogy Amerika nem lehet árulója a vasfüggöny mögötti és elveit nem adhatja fel cserébe a Kremlin üres ígéreteiért. “Knowland szenátor az Amerikai Magyar Szövetség Keleti Kerülete által tiszteletére rendezett díszvacsorán, 500 főnyi hallgatóság előtt beszélt a New York legelőkelőbb útvonalán levő Delmonico Hotel báltermében. Kijelentette többek között, hogy Amerika elveszítené erkölcsi helyzetét, ha komolyan venné a moszkvai mosoly-divatot és elhinné, hogy a kommunista félvilág vezérei feladták eredeti célkitűzéseiket. Határozottan állást foglalt a Szovjetunióval kötendő minden szerződéssel szemben mindaddig, amig az orosz csapatokat ki nem vonják Keleteurópából. A washingtoni felsőház republikánus, pártvezére szerint azzal is ballépést követne el az Egyesült Államok, ha a szovjet gazdasági válságán bármi módon csökkentené, mert ezzel 200 millió orosz további elnyomatását idézné elő. Amerika csak olyan Oroszországgal létesítsen szorosabb viszonyt^ amelynek kormányát szabadon választották. Kitért ezután a szenátor a Földközi tenger mentén folyó villongásokra és azt ajánlotta, hogy ne csupán Algériában, hanem a Balti országokban és általában a vasfüggöny mögött minden megszállott államban tartsanak népszavazást nemzetközi ellenőrzés alatt. Ugyancsak felsorolta Knowland az ázsiai tűzfészkeket, ahol a Kremlin egy uj világháború magvait igyekszik elvetni. Végül pedig nyomatékosan kijelentette, hogy a rabnemzetek népeit a szabad világnak és elsőhorban Amerikának mint legfontosabb szövetségeseit kell tekintenie és felkarolnia, mert ha törésre kerülne a dolog: azok lennének a felszabadítás legbátrabb hősei. Megemlékezett ezenkívül a “New York Times” Markos Lajos festőművész készítette ételnagyságu olajfestmény átadásáról, valamint arról, hogy Fglussy Alajos ceremóniamester Knowlandot tiszteletbeli magyarrá avatta. Ugyancsak felemlítette a világlap, hogy Szántay Dániel, a milliónyi amerikai magyar központi képviseletének, az Amerikai Magyar Szövetségnek országos elnöke üdvözölte elsőnek a szenátort és jelentette be, hogy a gyűlés nevében táviratilagfejezte ki jókivánatait a Denverbeií lábbadozó Eisenhower elnök mielőbbi felépüléséhez. Szent-Iványi Sándor Knowlandról tartott bemutató beszédét és Eckhardt Tibornak a szenátor humanitariánus misszióját méltató szónoklaát is vázolta a “New York Times,” kiemelvén Yager Lajos, az AMSz Keleti Kerülete elnökének és munkatársainak rendezői érdemeit. A “New York Herald Tribune” úgy amerikai, mint Párisban megjelenő európai kiadásaiban szintén hasábos beszámolót nyújtott Knowland világraszóló jelentőségű állásfoglalásáról, ilyen fejléccel: “Knowland először felszabadittatná a rabnemzeteket és csak azután tárgyalna a Szovjettel.” Óvja Amerikát a tömeggyilkosokkal való barátkozástól és nemzetközi ellenőrzés melletti népszavazást követel az oroszok által megszállott keleteurópai országokban, melyek kiürítését elsőrangú feltételnek nyilvánítja az igazi világbéke érdekében. Mindszenty bíboros továbbra is fogoly (FEP) Dingle Főtt angol újságíró, 1947-ben megtért szovjet ágens az “Observer” c. nagytekintélyű londoni hetilap október 2-i számában közli Rákosi Mátyással folytatott beszélgetését. A beszélgetés egyik legérdekesebb része Mindszenty bíboros sorsával foglalkozik: “Megemlítettem Rákosinak, hogy Angliába visszaérkezésem után biztosan megkérdeznek Mindszenty hercegprímásról. Megmagyaráztam neki, hogy sem én, sem feleségem nem vagyunk katolikusok, de az érdeklődés Mindszenty bíboros iránt nem szorítkozik, katolikusokra. Rákosi megemlítette, hogy Mindszenty most börtönön kívül van és megengedik majd neki, hogy aránylag kedvező körülmények között éljen. A magyar hatóságok nincsenek érdekelve abban, hogy rosszul bánjanak vele, sőt ellenkezőleg, tudják hogy egy jó adag sértegetést és gyalázkodást kellene zsebrevágniok, ha Mindszentynek bármi l]aja történne.” A nyilatkozoat a sorok között igen sokat árul el. A kommunisták hatalmas propagandával hirdette!: meg, hogy “Mindszenty Józsefet szabadon bocsátották.” Sajti.is, ezt a szabad világban is sokan elhitték, Rákosi elárulja, hogy iViindszenty változatlanul fogoly, csak éppen “bearanyozták” a kalickát.
