Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-02 / 22. szám

VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY A belgrádi találkozó után Tito megkapta élete legna­gyobb elégtételét. Akik — nem is olyan régen — kiközösítet­ték, eborultak előtte és bocsána­táért esedeztek. Az áruló Titó­­ból újra Tito elvtárs, sőt nagy­­rabecsült Tito elvtárs lett. 'A kommunista világban nincs párja ennek a jelenetnek. Mos­tanáig az árulónak csak egy vé­ge lehetett. A halál. Csakhogy Tito legalább annyi hájjal van megkenve, mint a moszkvai nagy mogulok. Elvégre ugyan­azt az iskolát járta. Bizonyára hívogatták is a belgrádi vörös marsallt Moszkvába, elvégre ez sokkal alkalmasabb hely a ked vés megbeszélésre s azon kívül a kommunizmus Mekkája is, de Tito mester nem állt kötélnek. Megértjük, nagyon is megért­jük. Nem akart koporsóban tér­ni haza. Hruscsevnek és Bulgányin­­nak nem sikerült Titót vissza­édesgetni a közös karámba. A délszlávok diktátora azt mond­ta, hogy ő továbbra is jó kom­munista marad, hajlandó keres­kedelmi és “kulturális” kapcso­latokra is, de hagyják csak bé­kén. Hagyják csak a kerítésen kívül. Nagy baj, nagy baj. Nem is tudjuk, hogy magyarázzák meg ezt majd Hrusesevék a kommu­nista párt embereinek. Hát két­féle kommunizmus van? Lehet­séges? — hörögnek a vörös a­­tyafiak Pekingtől Budapestig. Idáig Moszkva csalhatatlan volt. Most pedig? Idáig Tito áruló volt s mint ilyent naponként hevesen gyű­lölni kellett. Titóista magatar­tás miatt kivégeztek jópárezer embert a leigázott országokban. Magyarországon is jó párszá­­zat, az élen Rajk Lászlóval. Most ezeket nehéz lesz feltá­masztani. hogy a munkáspárt győzelme e­­setén Anglia többet kacsintgat Moszkva felé, mint amennyi fel­tétlenül egészséges volna. így most nem kell “újra átér­tékelni” a szbaad világ közös po­litikáját a Szovjettel szemben.. Nagy hiba lehetett volna, ha most az Egyesült Államokat Be­van és társai arra kényszeritét­­ték volna, hogy legyen engedé­kenyebb Moszkvával szemben. A határozott, kemény politikára soha nagyobb szükség nem volt. Az az érzésünk, hogy most bizo­nyos fokú visszatáncolásra lehet kényszeríteni a moszkvai vörö­seket. Két magyar bajnok Az angliai sportheteken két magyar futó — Tábori és Iharos — is résztvett és teljesítmé­nyükkel ámulatba ejtették nem­csak az angolokat, hanem 'az egész világot. A két magyar a vasfüggöny mögül jött, de azért fenntartás nélkül örvendezhetünk. Nem a kommunisták tették világhírűvé a magyar sportot. Világhírű volt az már előbb is. A kommu­nisták mindössze csak kihasz­nálják ezeket az adottságokat. Valahányszor magyar sport­győzelemről kapunk hirt, gon­doljunk arra, hogy a magyar népben megvan még a régi élet­erő. Ezt az életerőt még a kom­munisták sem tudták elpusztí­tani. MIELŐTT leragasztjuk a kül­földre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Arre rikának ? A jövő héten Bridgeport felé fordul egész Magyar-Amerika figyelme, amikor konvencióra jönnek össze a Rákóczi Segélyző Egyesület delegátusai és mindenek előtt döntenek afelett, hogy akarják-e a két országos nagy egylet, a Verhovay és a Rákóczi egysitését. Az egyesítési tárgyalások: előzetes egye^nények, szerződési tervezetek elkészítése, feltételek lefektetése, Sfb. már mind befe­jezett dolog ... sőt, a Verhovay Segély Egylet legutóbbi konven­ciójának delegátusai már meg is szavazták azjegysülést... igy hát most már csak a Rákócziakon múlik, hogy leqe-e egyesülés, létre jön-e ez az amerikai magyarság történetében jendkivül nagyhord­erejű és nagyjelentőségű testvérsegitő-egyletii változás : két nagy egyletünk egyesítése? 1 Véleményünk szerint csakis jó származhat a két egylet tag­ságára nézve abból, hogy ha az egyesülés megtörténik! Húszmillió dolláron felüli vagyonnal rendelkező hatalmas mgy.egylet lesz egy csapásra ebből a két magyar egyletünkből, a halidás, fejlődés útja és sokféle lehetősége nyílik meg előtte és az a lágy publicitás, pz a sok szóbeszéd, amit ez az egyesítési célkitűzés lapott szerte Ame­rikában, szintén csak hasznára lehet az uj, na gr egyletnek ... A végső nagy elhatározásnál és döntésnél, vagyis i Rákóczi konven­ció delegátusainak szavazásánál egy esetleges íemleges v.éghatá­­rozat ellenben mindent elronthat, mindent visszájára fordíthat, amiből csak kára lehet mindkét egyletnek . . . “Íz utón nem lehet megállni ...” — ez jut most eszünkbe — és valtbap: a haladás és gyarapodás felé vezető utón nem lehet, nem ízabad most meg­állni ... ki kell nyitni a kapukat, utat kell engelni a lehetőségek­nek . . . komoly, megfontolt, sokat jelentő elhatározásra van most szükség! M Mindkét egyletnek magunk is tagjai vagyuik, családostól. És sokan, nagyon sokan vannak, akik úgy a Venovaynak, mint a Rákóczink kötvény-tulajdonosai. Ezeknek, az ilyen tagoknak a véleménye és óhaja is mérvadó kell legyen a fonta döntésnél: egye­sítsük ezt a két biztositó egyletünket, mert egy$ígben az erő és az ami a biztonságot jelenti, az erő és biztonság-ttdat az, ami az uj tagokat hozza, ami a vonzó és ami a legfontosabb egy biztositó intézménynél! Ismerve az egyesítési egyezkedések részletet, ismerve nagyon sok Rákóczi-tag véleményét ebben a kérdésben ás ismerve azoknak a gáncsoskodóknak politikai, elvi és felfogásúén 'mivoltát, akik a Rákócziaknál az egyesítést ellenzik, őszintén reméljük és hisszük, hogy a jövő héten összeülő Rákóczi Konvenció egy-kettőre meg­hozza döntését és kimondja az egyesülést . . . elfogadja a Verho­vay ak becsületes szándékkal odanyujtott kezét . . . s szeptember­ben már egy közös nagy konvención fogjuk üdvözölni az uj, nagy egyletet! A többség határoz s mi hiszünk a Rákóczi delegátusok többségének komoly, megfontolt, bölcs határozatában, ami törté­nelmi nevezetességűvé fogja tenni ezt a mostani bridgeporti nagy­gyűlést ! Adja Isten, hogy igy legyen! A jó Isten áldását kérjük a Rákóczi konvenció munkájára! A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub junius 5-iki “Sport Nap” piknikjének érdekességei Rt. Rev. Elko Miklós görög katolikus püspök felszentelése alkalmából kiadott pásztorlevele magyar nyelven, a magyar egyházközségek papjaihoz és tagságához EGYLETEK EGYESÍTÉSE Az angol választások Csak örülhetünk annak, hogy Eden angol miniszterelnök a nyeregben maradt. Félős volt, VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­nekünk, is javunkra lesz/ ""W ért, a szabadságért és az emberi személy tiszteltbentartásáéH, ezt teszi azért is, viert tudja, hogy ezek a jogok a mi óhazai testvéreinknek is kijárnak s nékik is szent tulajdonaik kell legyenek. Nekünk nem szabad elfeled­keznünk a régi munkácsi és eperjesi egyházmegyékről, mert ezekből származunk mindnyá­jan. Ezekből alakult ugyanis a hajdudorogi egyházmegye és a miskolci Apostoli Kormányzó­ság, ahonnan a jelenlégi . ameri­kai magyar görögkatolikusok valamennyien 's z á r m a znak. Büszkék kell; legyünk múltúnk­ra s hagyományainkat odaadó lélekkel kell őriznünk, amint azt Anyaszentegyházunk kívánja és az amerikai Alkotmány engedi. Azonban értsünk meg egyet jól! Amikor mi a nemzeti ha­gyományok tiszteletéről és ápo­lásáról beszélünk, ezalatt nem azt értjük, hogy mi itt, Ameri­ka földjén, egy uj ország felépí­téséről álmodozzunk, hanem, hogy népi hagyományaink ápo­lásával erősítsük uj hazánkat, Amerikát. Nekünk Amerika fej­lesztésén kell dolgoznunk, mert most már ez a mi hazánk! De magyaros becsületességgel és munkaszeretettel kell ezt tem nünk! Itt, ezért az országért sok görög katolikus ifjú adta életét az elmúlt két világháború alatt. Az ő vérük által is meg van szen­telve Amerika földje s nekünk ezt nem szabad sohasem elfelej­tenünk! Mint Főpásztor, különös mó­don kívánok fordulni az értelmi­ségi görög katólikusokhoz: az orvosok, ügyvédek, tanítók, ápo­lónők stb. csoportjához. A közel­jövőben ezekhez külön program­mal fogok fordulni, mert ezek­nek lesz a hivatása, hogy a lel­kipásztorkodó papságot segítve, mint világi vezetők, dolgozzanak Isten országa kiépítésén és Ke­leti Rítusunk megszerettetésén. Az értelmiségnek igen fontos szerepe van az Anyaszentegy­­házban. Tisserant Jenő bibor­­nok szerint a Keleti Ritus meg­ismertetése elsősorban az értel­miség kötelessége, mert ők a vi­lágiak vezetői és irányitói. A mi hü és jó ifjúságunkhoz is van néhány szavunk! Keleti Rítusunk jövőjének ők a biztosí­téka. Az ismert mondás szerint “akié az ifjúság, azé a jövő.” Mi a legnagyobb atyái szeretet­tel kérjük a görögkatolikus ifjú­ságot, hogy apostoli munkánk­ban segítségünkre legyen. Az ifjúság hivatása az idősebbek ál­tal megkezdett munkát folytat­ni és tovább-fejleszteni. A gö­rögkatolikus sajtó, újság és fo­lyóiratok megszervezése és kibő­vítése mind az ifjúság segítsé­gére vár. Kell, hogy ifjaink és leányaink széles látókörnek le­gyenek; kell, hogy ismerjék Ke­leti Rítusunk jelentőségét; kell, hogy tudatában legyenek annak a nagy történelmi hivatásnak, mely szerint mi vagyunk az ösz­­szekötő hid elszakadt testvére­ink felé s általunk, a mi segítsé­günkkel reméli az Anyaszent­­egyház visszahozni az igaz hit­be elszakadt testvéreinket. A mi kis egyházmegyénkben három férfiszerzetesrend (ba­­zilita, bencés és ferences rend) és két női szerzetesrend (bazi­­lissza és az “Isten szolgáló leá­nyai” rend) működik a paro­­(Folyt, a 2-ik oldalon) RT. RÉV. ELKO MIKLÓS, püspök “Nem a tömegben van a Te erőd, Uram, sem a lovak erejében a Te hatalmad; a kevélyek meg kezdettől fog­va nem tetszenek Neked, hanem az alázatosak és sze­lídek könyörgése volt kedves Előtted mindenkoron.” (Ju­dit könyve 10, 16-17.) A Szentirás eme szavaival kö­szöntelek benneteket, kedves Magyar Testvéreim, püspöki az idei Sport Nap piknik talán még az előző éviek sikerét is fe­lül fogja múlni, mert az idén nemcsak New Brunswick és kör­nyéke magyarsága vesz azon nagy számban részt, hanem a közeli Perth Amboy, valamint Carteret, Woodbridge, Fords és közeli és távoli vidékek magyar­sága ad itt találkozót egymás­nak! Ifj. Kopácsi József, a klub Vigalmi Bizottságának az elnö­ke, valamint a bizottság többi tagjai és a klub vezetősége, — Vértes Vincével az élen, —- min­dent elkövetnek, hogy minél na­gyobb közönség és minél meg­­elégedettebb, jól ellátott, jól szó­rakozó közönség legyen ez az idei Sport Napon, ott kint a Várady Grove-ban . . .! Elsőmisés amboyi gör. kát. pap Father Németh Imre most vasárnap, junius 5-én délelőtt fél 11 órakor énekli felszentelé­se utáni első szentmiséjét a Perth Amboy-i Szent Mihály görög katholikus templomban; annak az egyházközségnek templomában, amelynek ő és jó szülei évtizedek óta tagjai. Fa­ther Németh Imrét a múlt va­sárnap, Pünkösd napján szen­telte fel Pittsburghban M. Rév. Elko Miklós, az amerikai görög katolikus magyarság uj püs­pöke. Az uj magyar körögkatolikus pap elsőmisején a környékbeli papság, valamint a család bará­tai, tisztelői és hívek nagy sere­ge vesz részt. működésem, kezdetén. A Mim denható Isten kegyes Gondvise­léséből és dicsőségesen uralkodó XII. Piusz, római Pápa, atyai jóvoltából én lettem kiválasztva arra, hogy nektek is püspökötök és atyátok legyek. Püspökké való szentelésemet az örök Városban, Rómában, nyertem el. A bíboros testület feje, TISSERANT JENŐ bibor­­nok ur, aki egyben a Keleti Szent Kongregáció vezetője is, őszentsége után az első egyházi méltóság, volt az, aki engem a Szent Péter bazilikában 1955 március hó 6-án püspökké szen­telt. Kedves Magyar Testvéreim! Én sohasem tagadtam, hogy szüleim a kedves és vadregényes Kárpátok vidékéről, a szép Kár­pátaljáról válók. Onnan, ahon­nan magyar híveim közül is so­kan jöttek. S életem utolsó pil­lanatáig állandóan imádkozni fogok a bolclogságos Szüzhöz, hogy hathatós közbenjárásával segítse és védje az óhazában ma­radt összes görög katolikusokat, akiket ma az istentelenek egész hadserege készül szétszórni és teljesen tönkretenni. — Az ó­­hazai görögkatolikusok történel­me a sok nehézség és szenvedés mellett mutat nekünk néhány szellemi és vallási virágzástól telt oldalt is, melyekből mi lelke­sedést és erőt meríthetünk lelkes munkásságunk továbbfolytatás sára itt az ujhaza, Amerika, földjén. Mi tudatában vagyunk annak, hogy az ujhaza, Amerika, mind­nyájunkra kötelességeket ró: nekünk védenünk kell ennek a boldog országnak az Alkotmá­nyát, a Constiiuciót; dolgoz­nunk kell ennek az országnak anyagi és lelki fejlődésén és elő­menetelén, mert hiszen ez most a mi hazánk. Azonban nem sza­bad elfeledkeznünk arról az or­szágról seri, ahonnan elődeink, vagy mi magunk is jöttünk. Meg kell mutatnunk, hogy a mi uj hazánk, az istenáldotta Ame­rika, nekik is segítőjük és ba­rátjuk; hogy amikor Amerika küzd az ember istenadta jogai­Van aztán még egy csomó kérdés, nem is lehet felsorolni itt, ezeken a hasábokon. Dehát minek is? Tény az, hogy a szov­jet ideológia vasfala megrepedt s ennek majd még lesznek kö­vetkezményei. Hiszen azt jelen­ti, hogy a kommunista világban is lehet büntetlenül lázadni, s ha ez a gondolat megérlelődik a népmilliókban, — noshát akkor Moszkvának még nehezebb lesz a helyzete. Mert nehéz most is. A belső bajok még nagyobbak, mint a külsők. Próbálják titkolni, de itt is, ott is kilátszik valami a taka­ró alól. Ezeken a bajokon, befelé is, kifelé is, “rugalmas politiká­val” igyekeznek segíteni, de ez a manőver nem mindig j ár a kí­vánt eredménnyel, mint most Tito esetében is. Tito kétségte­lenül nyert ebből a belgrádi láto­gatásból. Talán a szabad világ nyerhet, ha azt a bizpnyos ideo­lógiai repedést ügyesen kihasz­nálja. Az idei Sport Nap-ot a HAAC a szokástól eltérően nem a New Brunswick és Metuchen közötti piknikhelyen, hanem az újabban nagyon kedvelt és népszerű VÁ­RADY GROVE-ban rendezi meg, Fordson. A “programban” fellép az At­léta Klub dalárdája is, váloga­tott számokkal. Déli 12 órakor megkezdődnek a labdarugó mérkőzések, ame­lyeken hat csapat fog játszani. Négy birkózó fog megküzdeni a “porondon,” ismert-nevü tele­vízió-csillagok : Vidám István, a “Hungarian Blimp” Tony Martinelli, a jólismert birkózó Frank Dallo, a texasi bás­tya — és Fritz Zigfried, a nagyerejü német birkózó. Délre már készen lesz a finom ebéd. A konyhát a klub Női Osz­tályának tagjai fogják vezetni s ők készítik majd ott a helyszí­nen a jobbnál-jobb magyaros izü eledeleket. Lesz magyar gu­lyás, kolbász, pecsenye és hason­ló Ínyencségek. Kitűnő hűsítő italokban sem lesz hiány! A legjobb kiszolgá­lók fognak itt is dolgozni. Minden jel arra mutat, hogy Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1955. JUNIUS 2. Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY T Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapoti I j

Next

/
Thumbnails
Contents