Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1954-12-30 / 52. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY - 1954. DECEMBER 30. ,, ■ — I in-, , I KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT . .. Adja a Mindenható, hogy az előttünk álló 1955-ik esztendőben derű, mosoly, öröm legyen az osztályrészünk! ... Katasztrófák, háborús villongások, .baj, bánat, nyomorúság hirüladása helyett csak jót, szépet—derűt, osoiyt, örömet hozó híreket Írhassunk ezeken a hasábokon . . . És azok, akikért ma oly sokat aggódunk, azok, akik oly kegyetlen módon el vannak tőlünk választva egy átkos “Vasfüggönnyel,” szintén békés, boldog, szabad életet élhessenek ... Adjon az Isten egy igazán boldog uj esztendőt minden magyarnak! CSAK AZÉRT SE AKAROM Irta Gondos Sándor Magyar tüntetés New Yorkban Miközben egyre inkább teret hódit Amerikában az a politikai irányzat, hogy hagyjuk békén a Szovjetet, amig a fejünkre nő, — mi csak üdvözölhetjük az Amerikai Magyar Szövetség keleti kerületének a Magyarországot rabigában tartó vörös hatalom elleni tüntetését. Ez a tüntetés voltaképpen a mi nagyszerű Hajmássy Ilonánk kezdeményezése, ő gyújtott meg a new yorki Du Mont televíziós állomás egyik hétfői műsorán egy zöld gyertyát, arra kérve minden amerikait, hogy az idei karácsony alkalmával tegyék ugyanezt. Legyen ez a zöld gyertya a mi reménységünk, — mondta. Az a reménységünk, hogy a rab népek is rövidesen szabadok lesznek. Az Amerikai Magyar Szövetség keleti kerülete, Yager Lajos agilis uj elnökével az élen azért mozdult meg, hogy Hajmássy Ilona elgondolásának tettekben is kifejezést adjon. így aztán az elmúlt hétfőn este többszáz magyar gyűlt össze a Du Mont színház előtt és Hajmássy Ilonával az élen, a tüntető magyarok az Egyesült Nemzetek mellé rendelt szovjet delegáció székháza elé vonultak. Méltóságteljes, néma tüntetés volt s miközben a zöld gyertyák fénye lobogott a komor, lefüggönyözött ablaku palota előtt, az arra járó amerikaiak minden magyarázat nélkül megértették; miért tüntetnek a magyarok. Annyira megértették, hogy csatlakoztak hozzájuk és együtt piketeltek a sötét zsarnokhatalom ellen. Igen, az amerikaiak ezt jobban megértik, mint az uj politikai irányzatot, Kevés amerikai akad, aki tökéletesen megértené, hogy miben is van az uj politikai irányzat lényege s ha nem tiltakoznak, annak is megvan a maga magyarázata. Úgy gondolják, hogy a kormány jobban tudja. A kormány bizonyosan olyan erő birtokában érzi magát, hogy aggodalomra nincsen ok. Mi, nem titkoljuk, mindezek ellenére is aggódunk. A mai idők hadviselése kilépett a megszokott keretből. Amerika sem számíthat többé már arra, hogy közte és az ellenség közt ott van a mérhetetlen óceán . . . Tehát van idő bőven az alapos felkészülésre s aztán a visszacsapásra. Az is bizonyos, hogy soha még akkora felelősség nem nehezedett kormányra, mint amekkorát az Eisenhower-kormány visel. Mi csak azt kérhetjük az Úristentől, adjon a felelős vezetőknek az elkövetkezendő időkben éleslátást, mert egyetlen elhibázott lépés a legsúlyosabb nemzeti katasztrófát idézheti elő. Sohase felejtsük el, hogy Moszkva sorsdöntő lépésére lesnek a köztünk megbújó kommunisták is. Tehát dupla veszedelemmel kell számolni. A hadsereg létszámának akasztása Ide tartozik ez a kérdés is. Távol áll tőlünk a gondolat, hogy kioktassuk az amerikai kormányt, de megint csak aggodalmunkat fejezzük ki a hadsereg 1 é t s z ámának csökkentésével kapcsolatosan. Kétkedünk abban, hogy az elkövetkezendő hadviselésben a légierő mindent elvégezne. A modern repülőgépek kétségtelenül sokra, majdnem mindenre képesek. Ez a “majdnem” azonban nagyon fontos. Az az ellenvetés sem nyugtat meg, hogy igen de ott van a tartalék. Minden háború azt bizonyította, hogy a tartalékos csak másodrendű katona. Bizonyára éppen megvan a tartalékosban is a személyes bátorság, de hiányzik belőle a tényleges katona vasfegyelme, — és ez sokszor mindent jelent. Arról nem is akarunk beszélni, hogy a mai haditechnika szinte mindennapos újításaival sem képes lépést tartani a tartalékos. Vájjon takarékossági okokból szükséges a létszám apasztása? Ezt a takarékoskodást nehezen értenők meg. Az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa, — s többek közt milliárdokat költ, távoli, nem is túlságosan jelentékeny népekre. Hát akkor a saját biztonsága nem drágább minden egyébnél? A dollár szorgalmatos imádása ha nem is tiszteletreméltó, de emberileg érthető dolog. Úgy érezzük azonban, hogy ennek is van bizonyos határa. Mindszenty hercegprímás pere Talán nem veszi rossznéven senki, hogy emlékeztetjük olvasóinkat: mi jó pár héttel ezelőtt megjósoltuk Mindszenty hercegprímás szabadonbocsátását, — ha ugyan ezt szabadságnak nevezhetjük. Minden jel arra vall, hogy a hercegprímás előtt a börtönajtó kinyílt. Legalább is az egyik börtönajtó . . . Igaz a hir, vagy sem, most nem vitatjuk. Csak arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy Varga László dr., egy kitűnő magyar jogász nagyszerű tanulmányt készített a Mindszentyperről. Nem a hercegprímás ártatlanságát akarja Varga dr. bizonyítani. Ennek bizonyítására Mindszenty Józsefnek nincs szüksége, — főleg nincs itt, a nyugati közvélemény előtt. A tanulmány azért érdekes, mert Varga dr. tisztán jogi eszközökkel kimutatja: még a kommunista bizonyítékok alapján sem lehetett volna elitélni a hercegprímást. Válasz egy jegyzékre Az a válasz, amelyet Washingtonból küldtek a budapesti kormány címére, minden részletében elsőrangú. A budapesti kommunisták, ugyanis, tiltakoztak kormányunknál a lapunkból is jólismert léggömb-akció ellen. Különösen tetszik nekünk a válaszjegyzéknek az a része, amely illő csodálkozást fejez ki a budapesti kommunisták prüszkölésére. Hiszen — mondja a válaszjegyzék — a budapesti kormány kötelezte magát a békeszerződésben a szabadságjogok betartására . . . Hát akkor miért toporzékolnak a vörösek. A Magyarországon leszórt röplapokon egyetlen szóval sincs több, mint amire Budapesten szerződésileg kötelezettséget vállaltak. Végül a válaszjegyzék annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy remélhetőleg nemsokára nem lesz már szükség lyen léggömb-akcióra, mert a magyar nép egészen természetes utón is Jelinek Ferenc, Gyarmat, Győrmegyéből 1930-ban érkezett Amerikába, ahol már a felesége várta. Óhazai képzettségű, tanult hentes-iparos. Rátermettség, hozzáértés, szorgalom, ez a három szó talán legjobban kifejezi lényét; ez magyarázza meg sikerét. Megérkezésekor már megvolt benne mindaz a tehetség, amire a magyar bevándorlónak szüksége van, ha a küzdelmes amerikai életben ered-JELINEK FERENC ményt akar elérni. Első éveit mindjárt a hentesiparban dolgozta, majd saját üzletét nyitotta meg New Brunswickon, a 181 French Streeten. Eleitől fogva jelentős szerepet visz iparában. Nemcsak helyben és a közeikor-1 nyéken, de messze államokban is ismerik sajátkészítésű Ízletes húsáruit. Jelinek Ferenc azután a 169 French Streeten, a saját épületében folytatja üzletét. Meglátszik rajta is, az üzleten is és mindenen, ami vele összefügg, hogy otthon tanult hentes-mester! Még az óhazában nősült Jelinek Ferenc, feleségül véve az amerikai születésű Matetics Katalint, aki otthonléte alatt Panonhalma-i lakos volt. Lelkes támogatói minden közérdekű magyar mozgalomnak és hithü tagjai a Szent László Római Katolikus Egyházközségnek. A Jelinek-házaspárnak három gyermeke van: Gertrud, férjezett Juhász Vilmosné. Irénke és Ferenc. Mrs. Jelinek a példás gyermeknevelés és házvezetése mellett'hűséges segítőtársa férjének a forgalmas üzletben, üzletfeleik ehez már annyira hozzá vannak szokva, hogy ha nem látják ott megszokott helyén, érdeklődnek holléte iránt . . . Jelinek Ferenc 1953 márciusban kapott a Magyar Building Loan Igazgatóságába kinevezést, ahol hivatását a legnagyobb mértékig elismerésre méltóan végzi. kifejezést adhat a maga vágyainak . . . Ebben szeretnénk mi is reménykedni. A Magygar Savings and Loan fejlődését az Igazgatóság és a tisztviselők azáltal segítették elő, hogy időről-időre részvényeket adtak el, a befolyt pénzt pedig kizárólag építési kölcsönbe, vagy házvételre adták ki. Akik kölcsönt vettek fel itt, azoknak is dús érdemeik vannak, mert ők tették lehetővé, hogy a befolyt pénzt jövedelmezően tudta a mindenkori Tisztikar és Igazgatótanács befektetni. A Magyar Building Loan, illetve most már Magyar Savings & Loan soha nem fizetett Sr/< -nál kevesebb kamatot részvényeseinek. Ez évben is 3'/ lesz a kamat, ami december hónap zártával minden takarékbetéthez hozzá lesz Írva, és attól kezdve az is kamatozik. A harmadik évben a következőknek folyósított kölcsönt ez az intézmény: Tóth Sándor, Kosa Imre, Kovács Sándor, Dávid László, Román István, Kracskó József, Mesterházi József, Bors Gábor, Horváth Eszter, Bódi József, Nagy József, Tugya Ferenc, Hoffer János és Redler Erzsébet. Impozáns Mindszenty-ünnepély volt New Yorkban December 26-án, vasárnap a new yorki Fehér Teremben megtartott nagyszabású Mindszenty ünnepség méltán érdemelte ki a magyarság nagy érdeklődését. Az ünnepséget a Katolikus Liga new yorki körzetének világi elnöke, Dr. Szoó József és Father Slezák Imre egyházi elnök rendezték s annak egyik kimagasló eseménye volt Bentley michigani képviselő beszéde. Bentley 1948-ban Budapesten tartózkodott és a hercegprímással való személyes érintkezés során nyert tapásztalatai alapján méltatta a mártír magyar főpap kiváló egyéniségét és hősies magatartásának jelentőségét. A magyarnyelvű ünnepi beszédet Dr. Kertész István volt római magyar követségi tanácsos, jelenleg történelemszakos amerikai egyetemi tanár tartotta. Az ünnepséget művészi szempontból is kiváló eseménnyé tették Kovács István, Antos Mária, Mezey Zsigmond és Martonfalvy Hugó zene és énekszámai, majd a “Hitszava” rádió-énekkar gyönyörű előadása. A Fehér terem szinte kicsinek bizonyult a nagyszámú közönség befogadására és falai állandóan viszhangzottak a szűnni nem akaró tapsvihartól. Az ünnepségen a katolikus magyar egyházközségek, továbbá a hazafias egyesületek képviselői is nagy számban voltak jelen. Meghosszabbították a házbérkorlátozást! New Jersey Állam törvényhozása úgy döntött, hogy a házbérkor látozást (rent control) további 18 hónapra, vagyis másfél évre meghosszabbítja. Ezek szerint tehát a háztulajdonosoknak további másfél évig nem áll módjában a lakbérek emelése, hacsak nagyobb renoválást és átalakítást nem végeznek a lakáson, vagy bérbeadott helyiségen. • A posta nem cenzúrázhat! Washingtonban, a szövetségi bíróság olyan döntést hozott, mely szerint a postaügyi miniszternek (Postmaster General) nincsen joga cenzúrázni semmiféle postai küldeményt és semmiféle nyomtatványt, magazint, vagy más kiadványt nem tarthat és nem küldhet vissza azon az alapon, hogy azok tartalmával nem ért egyet ... (Az amerikai nudisták képes-magazinjának postai továbbítása körül is merültek fel, például, kételyek s a posta több esetbe visszatartotta azokat. Úgy látszik azonban, hogy a kiadók győzelmével végződik ez a csata . . .) Meghalt Dr. Földy Károly A régi amerikai magyar ujságirógárda egyik közismert alakja távozott el örökre közülünk Dr. Földy Károly december 22- én bekövetkezett halálával, kinek temetése pénteken, dec. 23- án ment végbe New Yorkban, nagy részvét mellett. Dr. Földy Kassán született, 1910 táján jött Amerikába s itt 4 évtizeden át volt az Amerikai Magyar Népszava és más lapok munkatársa. Nevét, egyéniségét széles körökben ismerték és becsülték. SPORT HÍREK November 20-án a székesfehérvári uszodában Tumpek György a 100 méteres pillangóúszásban 1 perc 02.1 másodperces eredménnyel uj világcsúcsot úszott. A Bp. Vörös Lobogó (volt Hungária) november 23-án Isztanbulban, a tavalyi bajnok és az idei bajnokság éllovasa ellen játszotta első törökországi mérkőzését. A Bp. Vörös Lobogó 3 :0 arányú győzelmet aratott a Besiktas együttese ellen. November 25-én a bajnokság harmadik helyezettje ellen, a Galata Saray-al mérkőztek és a magyar bajnokcsapat 7:0 arányban győzött. A múltban régi magyar nemzeti szokásunk volt az, hogy okkal vagy ok nélkül ragaszkodtunk a nagyhangú kiabáláshoz, hogy ezt vagy azt “csakis azért se akarom.” Nem ám és főleg azért, mert a javaslatot, vagy indítványt más tette és Okoskodó Jánosok szerint másnak soha ütni lehei, h aza csal nektu. Most végtelenül komoly kérdés merült fel, egész jövőnket érintő azzal, hogy két legnagyobb amerikai magyar biztosító intézményünket a Rákóczit és Verhovayt egy kalap alá hozzuk, egyesítsük. A közvéleményben megvan ennek többsége, de “csak azért se” régi elv alapján megvannak az ellenzői. Szerencsére — kevesen. Körülbelül hat évtized előtt nyolcezer magyar élt Bridgeporton és annak hírére, hogy a pennsylvaniai Hazelton városában tizenhárom bányász csinált egy önsegélyző intézméyt, értelmes és jóakaratu emberek azt mondták: “Messze van ide az a Hazelton, magyarjait nem ismerjük, de a gondolat jó és a magunk részére is csinálunk ilyen jót akaró egyletet.” így alakult a Rákóczi Segélyző Egyesület és ma büszkén mondhatjuk, hogy annak életét semmi zavar, rendetlenség, viszszaélés nem zavarta meg. Ennek tudatában a közbizalom nevelte nagyra és pénzügyileg erősre. Van azonban Ohio államban egy nyolcvanon felül levő emberünk, aki évekig a rézgyárban Bridgeporton dolgozott, a Rákóczinak is tagja, de a Verhovayt is pontosan fizeti. Ez mondotta a maga egyszerű, de nagyon józan eszével: “Egy milliónál, több magyar volt Amerikában, mikor idejöttem. Jó, ha ma négyszázezer van, mert öregszünk, hetenként legalább ötven magyar megy a sírba. Gyermekeink csak szükségből beszélnek magyarul és unokáink, meg dédunokáink szája csupán angolra jár. Mi lesz a mi biztositó intézményeinkkel? Elmúlnak azok is, velünk együtt, mint ahogyan magyar újságjainkkal történik? De ha a két nagy biztositó intézményünk egyesül, olyasmi alakul ki, amely hírünket, nevünket örökké fenntartja, hogy magyarok kezdték és nevelték nagyra.” Az 1955-ik évben tartandó ként nagy egyesület konvenciója dönt véglegesen az egyesülés ügyében. Vájjon akadnak-e ott is Pipogya Jánosok, akik az óhazai példára tiltakozni fognak? Úgy történt az Szentesen, hogy községi birót választottak és a nagy egyhangúságba hátulról valaki belekiabált: “Szavazást kérünk, névszeni ciVazast. Mx., tehetett volna a szolga - biró? Elrendelte a szavazást és akkor kiderült, hogy száz tizenkét ember Bodonyi Gábort támogatta, csak egy szavazólapra volt írva: — Pipogya János. Szétnézett a községházán a szolgabiró és kérdezte: “Melyik az a bizonyos Pipogya János?” Felállott hátul valaki és kissé bátortalanul mondotta: “Én lennék az.” Csodálkozott a szolgabiró és faggatta: “Mi a fészkes csodának szavazott maga annyi emberrel szemben önmagára?” Amire Pipogya bevallotta: “Mert én csak a saját nevemet tudom aláirni.” Őszintén remélem, hogy június 6-án nem lesznek “csak azért se” fajtából levő Pipogyák, akik a legjobb tervek ellenére lesznek. Uj, hatalmas intézményt állíthatunk fel a Rákóczi és Verhovay egyesitéséyel, amely szembeszállhat az idők minden viharával és őrzi itt, Amerikában, magyar mivoltunkat. Adja a jóságos Isten, hogy úgy legyen! ÉPÜLETOMLÁS BUDAPESTEN A budapesti Népszava december 7-i száma közli, hogy (.'•. comber 5-én, vasárnap, a VII. Dohány-utca 78. számú háromemeletes ház első, második és harmadik emeleti folyosói beomlottak. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A Dohány-utcai ház, mint a többi, a rendszer “kezelésében áll. MAGYAR RÁDIÓMŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK!
