Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-09-10 / 37. szám

OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC ' AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 47. ÉVFOLYAM NO. 37. SZÁM. PASSAO, N. J., 20 THURSDAY — 1953. SZEPTEMBER 10. Dr. Soós Géza Ligo­­nierbe menet autó-Százezer dollár a viz dói... HÍREK Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye Nixon, U. S. alelnök megjegy­zései a volt demokrata admi­nisztráció külpolitikájáról és McCarthy republikánus sze­nátor belpolitikájáról Még megközelítőleg sem tudjuk megállapítani, hogy lapunk olvasói közül mennyi­en és mennyire veszik komo­lyan e rovatunkban közölt észrevételeinket, miket a fon­tosabb kül- és belföldi esemé­" ; * ,\ i • •• nyekkel kapcsolatban minden héten Írunk. Azonban Saját magunknak igen nagy elégté­telül szolgál az, ha későbben akár kiváló közéleti egyének kijelentéseiből, akár tekinté­lyes amerikai újságok vezér­­cikkjeiből az eseményeknek o­­lyan értelmezését tapasztal­hatjuk, amilyet mi már jóval, előbb azoknak adtunk. Ezt nem öndicsekvéskép írjuk, mert erre semmi szükségünk nincs, azonban olvasóinknak vélünk szolgálatot nyújtani, ha őket meggyőzhetnénk ar­ról, hogy egy kis amerikai ma­gyar újságon keresztül is képe sek követni a világ fontosabb eseményeinek folyását és e­­zeknek magyarázatában a jól értesültségnek egy bizonyos színvonalát érhetik el. A fentieknek az alátámasz­tására az Egyesült Államok alelnökének, Ricsard M. Ni­­xon-nak beszédjére hivatko­zunk, mit a múlt hétfőn az A- merican Legion konvencióján tartott St. Lpuis-ban. Nixon a koreai háborúról beszélve azt mondta, hogy ő, mint repub: likánus alelnök, teljesen e­­gyetért a volt demokrata ad­minisztrációnak külpolitikai elveivel, s Trumannak- azon elhatározásával, hogy a ko­reai háborúba avatkozást a kommunizmus erőszakos ter­jeszkedésének megakadályo­zására feltétlenül szükséges­nek találta. Mi ezt már 1950- ben is többször hangoztattuk és bár ezzel mi valami külön­leges nagy dolgot nem mond­tunk, de mint egy logikusnak látszó következtetést, az álta­lunk nyújtandó informácóik helyességének igazolására használhatjuk azt. Nixon beszédének egy má­sik pontja nagyjában szintén megegyezik azon vélemé­nyünkkel, amit mi McCarthy szenátor vezetése alatt álló szenátusi albizottság tevé­kenységével kapcsolatban né­hány hónappal ezelőtt irtunk. Természetszerűleg N i x o h nem kritizálhatta túl erősen pártjának a nyilvánosság e­­lőtt egyik legtöbbet szereplő szenátorát, de azért diploma­tikusan megjegyezte, hogy bár a kongresszusi albizott­ságoknak vizsgálatai szüksé­geseknek tekintendők, azon­ban ezek a kívánt eredmé­nyeknek legmagasabb fokát csak úgy érhetik el, ha kielé­gítő módon és tárgyilagosan (fairly and objectively) veze­tik. Az összehasonlítás kedvé­ért szöszerint leközlünk egy mondatot, amit a Senate In­vestigation ^Committee vizs­gálataival kapcsolatban a má­jus 28-ki számunkban irtunk: "Ha sokan megkritizálják is McCarthynak a módszerét, mellyel a kihallgatásokat ve­zeti, s a szükséges informáci­ók megszerzésének módját, mégis el kell ismerni, högy ez a szenátusi albizottság az or­szág biztonságának veszélyez­tető egyének felelősségre vo­násával és “szövetséges” nemzetekhez tartozó érdekelt­ségek önző anyagi előnyök el­érése céljábóli tevékenységek­nek leleplezésével hasznos munkát Végez.” (Ez utóbbi ki­tétel azokra a vizsgálatokra vonatkozott, amiket McCar­thy az angol és egyéb szövet­séges nemzetek haj ósvállala­­ati és vörös Kina közötti üzle­ti összeköttetések leleplezése céljából vezetett.) Érdekesnek tartj uk meg­említeni, hogy a New York Times vezércikkírója Nixon beszédével foglalkozva az új­ság szept. 2-ki számában a következőket írja: “McCar­thy szenátor és néhány más vádember nem fogja szeretni az ilyen véleménynyilvání­tást, de ugyanekkor a republi­kánus párt liberálisabb ele­meinek ez tetszeni fog.” Úgy a republikánus, mint a demokrata párt hozzákez­dett már a jövő évi kon­gresszusi választások elő­készületeihez Nixonnak enyhe kritikája, — ha ugyan kritikának lehet nevezni ezt a diplomáciai óva­tossággal m e g s z erkesztett mondatot, — a jövő évi koh­­gresszusi választások heves küzdelmeinek előfutárjául te­kinthető. A demokraták ütő­kártyája a McCarthizmus el­leni küzdelem lesz. Az kétség­telen, hogy McCarthy szená­tor a kommunizmus elleni harcával sok hívet szerzett magának. Wisconsin állam választási a kívülről jött nagy propaganda nyomás dacára is több mint egy félmillió szava­zat többséggel választották meg őt 1952-ben. így tehát a republikánus pártnak nagy körültekintéssel kell kezelni ezt a kérdést; noha valószínű­nek látszik, hogy ma McCar­thy a pártnak inkább teher­tételt, mint előnyt jelent. A demokratáknak azonban Mc­Carthy felétlenül érték, amit Adlai Stevenson, a demokra­ták volt elnökjelöltje, ki a múlt évi kudarca dacára is 3 év múlva veszedelmes ellenfe­le lesz a republikánusoknak, — a múlt héten amikor több hónapi világkörüli útjáról ha­za tért, kijelentette, hogy a legtöbb kérdés, amit külföl­dön hozzá intéztek, McCarthy szenátor tevékenységére vo­natkozott. ő azonban e kér­désekre soha választ' nem a­­dott. E meg nem adott vála­szokat majd a jövő évi válasz­tási küzdelemben éppen elég­szer lesz alkalmunk hallani. (Folyt, a 4-ik oldalon) szerencsétlenség áldozata lett... A Ligonier-i Napok-ra az or­szág különböző részeiből vona­ton, autón, autóbuszon igyeke­zett a magyarság... Református papok, egyházi vezetőférfiak és világi emberek, vendégek egy­aránt . . . Ligonier, Pa. szép ma­gyar ünnepélyek és népes gyűlé­sek színhelye volt, de az idei ün­nepségek és gyűlések hangulatát valahogy megzavarta és gyá­szossá tette Dr. Sóós Géza lel­kész halálosvégü autóbalesete, aki maga is Ligonierbe igyeke­zett Washingtonból... Dr. Sóós egy barátjával, Ko­szorús Ferenc volt magyar ve­zérkari ezredessel, az elmúlt szombaton éjszaka a zuhogó eső­ben hajtott a 30-as országúton amikor McConnelsburg, Pa. kö­zelében egy hirtelen kanyarnál kocsija nekiszaladt egy kis hid kőkorlátjának... Sóós Gézának még volt annyi lélekjelenléte, hogy egy közeli farmer segítsé­gével mentőket hivatott, sőt, se­gített barátját a mentőkocsiba emelni es csomagját is berakta, és ő is beült a mentőautóba, hogy kórházba kisérje Koszorúst, a­­kiből patakokban ömlött a vér, mert a homloka és az egyik lába térdnél súlyosan megsebesült... Útközben, ahogy a mentőautó a kórház felé tartott, egyszer csak Sóós Géza lefordult az ülésről és amire a kocsi beért a kórházba, Dr. Sóós Géza már halott volt... 5 kicsi gyermeket hagyott árván s egy családjáért napestig dolgo­zó asszonyt özvegyen . . . A tragédiát csak tetőzi az a tény és tudat, hogy Dr. Sóós Géza, a Montreat, N. C.-i theolo­­giai szeminárium tanára, néhai Gróf Teleki Pál miniszterelnök­ségi titkára, volt törvényszéki biró, stb., aki a háború után Genfben theologiai tanulmánya­it is elvégezte és aki annyi harc, küzdelem, vergődés után végre most ért volna el igazi karrier­jének “feljárójához” ... ez a Dr. Sóós Géza, akinél többet a hon­talanok érdekében aligha tett bárki is, akinél nagyobb tudásu, képzettebb magyar ember kevés van Amerikában... ez a Dr. Sóós Géza csupán 40 éves volt ... fi­atal, életerős, tele ambícióval . . . nagy tervekkel . . . Sóós Géza elindult szombaton Washingtonból Ligonier, Pa.-ba ünnepélyre, gyűlésekre... s meg­érkezett oda... a saját temetésé­re... Kedden a Ligonieri Bethlen Otthon templomában ravataloz­ták fel s szerdán, szeptember 9- én' ment végbe a temetése lel-A “Flying Enterprise” nevű, tavaly januárbn elsülyedt ha­jón,—amelynek Woodbridge, N. J.-i kapitánya, Áurt Carlsen az­zal tette mag.t híressé, hogy napokon át élte kockáztatásá­val igyekezett megmenteni a viharban kettéörött süyedő ha­jót — amint rost kiderüt, több mint 100,000 dllár értékű ame­rikai és angol pnz volt. Mintegy 100,000 dollárwi elázott papír­pénzt és értékjapirt a biztositó társaság mári; felszínre hoza­tott az angol csatorna fenekén heverő hajóronciból s azt egy gelgiumi bankban szárítják, A londoni biztosítócég szerint a hajó $250,000 értékű pénzt és értékpapírt vitt postacsoma­gokban, mint egy svájci bank New Yorkba irányított külde­ményét. A búvárok munkája egyelőre abbamarad a rossz idő­járás miatt, de a menthető érté­keket igyekeznek majd még felszínre hozni, habár kétségte­len, hogy a teljes összeget lehe­tetlenség mind megmenteni, mert egy résae a sós viz marta­léka lett. Érdekes, hogy Carlson kapi­tánynak állítólag nem volt tu­domása arról, hogy milyen óri­ási kincset visz a hajóján. VIZSGÁLAT A HELYET­TES MINISTER ELLEN Amint Budapeslről jelentet­ték. Csikos-Nagy Béla helyettes miniszter ellen saját felettes mi­nisztere, Szabó János rendele­tére vizsgálatot indítottak. Csí­kos-Nagyot azzal vádolták, hogy túlságosan szabadelvű vo­nalon mozgott. Nem volt a vád tárgya az, hogy Csikos-Nagy annakidején az ismert egyete­mista “Turul” Szövetség vezető tagja volt. Ez annál érdekesebb, mert közismert, hogy felettese, Szabó, aki maga is moszkovita, a kormány legszélsőségesebb antiszemita irányzatát képvi­selte és a bolsevista kormány orosz antiszemitá csoportjához tartozott. késztársai nagy sokaságának részvételével .. . Alig pár.éve volt Amerikában, viszontagságos, sokat dolgozó és sokat nélkülöző élet után jutot­tak el ide Dr. Soós Géza, felesé­ge és gyermekei és ime > . . egy ostoba autószerencsétlenség mi­lyen szörnyű katasztrófát tud zúdítani egy anyára s öt gyerme­kére... És reánk, magyarokra, barátaira, tisztelőire, akik sze­rettük és értékeltük Dr. Soós Gézát... HÍREK 1 MONDATBAN VARGA BÉLA prelátus, az úgynevezett Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke európai utón van s állítólag felkeresi Horthy Miklós volt kormányzót is, aki családjával Portugáliában él. i HORTHY MIKLÓS volt ma­gyar kormányzó egy körlevél­­szerű nyilatkozatot bocsátott ki (melyben ott áll az is, hogy la­pokban le nem közölhető) s an­nak értelmében az államfői ha­talmat és “legfőbb haduri jogai­nak” gyakorlását átvette az emigrációban s a katonai ügyek vezetésével a németországi Breitscheidben élő Sónyi Hugó ny. vezérezredest bízta meg leg­kegyelmesebben . . . KÁLLAY MIKLÓS volt ma­gyar miniszterelnök, akit annak idején a németek “mozdítottak” el pozíciójából, a közeljövőben száműzetésének színhelyét Olasz országból Amerikába teszi át s ezzel előáll az a cifra (hogy ne is mondjuk: pazar) helyzet, hogy az Egyesült Államokban már két volt magyar miniszter­elnök is lesz (nem beszélve egy sereg miniszterről). DETROITBAN a televízión a hires Debrecen Cafe tulajdonos­­aője bemutatta, hogyan kell el­készíteni a hires magyar ételt, a székely gulyást (miután annak receptjét a Detroit Free Press leközölte). A NYUGAT-NÉMET válasz­tási harcok egyik kortesgyülé­­sén, Hanoverben, a szónokok Hitlert Napóleonhoz hasonlítot­ták, hangoztatva, hogy ő volt az, aki megmentette Nyugat-Euró­­pát a kommunizmustól. (Meg­jegyzés: Fél-európának, köztük szegény szülőhazánknak és em­berek millióinak feláldozásával . . . nem is beszélve azokról a szörnyűséges, talán félévszáza­dig is nyögendő károkról, ami­ket Hitler a saját népének, köz­vetlenül Németországnak és a német népnek okozott!) GEORGE SANDERS angol üzletembert, akit a Vogeler-ügy­­ben a kommunista magyarorszá­gi kormány 3 évi börtönbünte­tésre ítéltetett, most szabadon bocsáttatta. WASHINGTON AMERI­KA “MEKKÁJA” Aki Washingtont még nem látta, az igazában véve Ameri­kát nem ismeri. Washington vá­rosának a vezetői és lakói a láto­gatóval szemben úgy viselked­nek, mintha ők lennének az e­­gész nemzetnek a vendéglátó házigazdái. Amikor a látogató Washingtonba jön, akkor az is­merősöknek, vagy a szállodák vezetőinek csak egy gondolata van s az az, hogy a látogató mi­nél jobban érezze magát. S ez a­­zért van így, mert a washingto­niak büszkék a nemzet főváro­sára. A KONVENCIÓK DELEGÁTUSAI álatlában azt tapasztalják, hogy a washingtoni szállodák elsőran­­guak, udvariasak, kényelmesek s aránylag mérsékelt árúak. A világsajtó központja itt van s e­­zért történik az, hogy a wash­ingtoni konvenciókról mindig több kerül az újságokba, mint bármelyik más városból. A taxi­kocsi (10,000) nem drága “mé­ter” szerint, hanem “zónák” szerint számitj ák az utasok di­ját. (Például a vasúti főállomás­ról a Willard Hotelig, ahol az AMSz október 6 és 7-i kongresz­­szusa lesz, 40 centet fizet egy u­­tas, ami “méteres” taxi ár szá­mítás esetén sokkal többe kerül­ne.) Autóbusz és villamos kocsi közlekedés sürü, az egész várost behálózza és gyors. A legkülön­félébb nemzetiségű és fajtájú vendéglők és mulattató helyek sokasága található a városban. Amerika legtávolibb pontj áról 12 óra alatt (repülőn) elérhető Washington. DELEGÁTUSOK HOZZÁ­TARTOZÓI mint turisták és vakációzok föl­­tétlen tudni szeretnék, hogy mi vár rájuk Washingtonban, ha ők is eljönnek az AMSz Országos Kongresszusára ez év október 6 és 7-én. Washington időjárása októ­berben az ősz kezdetén, a leg­szebb. Nincs még egy amerikai város, amely történelmi emlékek ban olyan gazdag lenne, mint Washington s ugyanakkor a leg­modernebb üzletek s kényelmi szempontok jellemzik a várost. Akiket a világ legértékesebb képtárai, múzeumai és emlék­művei érdekelnek, az aligha mu­laszthatja el Washington látoga­tását. A 48 független állam szö­vetségének a fővárosa lévén, itt laknak azok az államvezető fő­emberek, akikkel bárki bármi­kor összetalálkozhat sokszor u­­gyanabban az étkezőben, vagy utcán is, ahol a látogató megfor­dul. Az ország sorsát irányitó “nagyok” valóságban az ameri­kai demokrácia egyszerűsége szerint velünk, az ország többi lakóival együtt élnke. Az étke­zésükre kényesebb látogatók sa­ját tetszésük szerint válogathat­nak a legkülönfélébb vendéglők sajátságos ételei között. Sport­­szerető látogatók az amatőr és professzionista sportok tömege­it találják Washingtonban, akár mint nézők, akár mint résztve­vők. Naponként megtekinthető legfontosabb látnivalók: (1) Az Elnök Otthona (The White House) ; (2) Az Ország Tör­vényszéke (U. S. Supreme Court) ; (3) A Szövetségi Há­romszög legszebb épülete, amely a világ' legértékesebb képtára (The Mellon Art Gallery) ; (4) Az Egyegsült Államok Képvise­lőháza (The House of Represen­tatives) ; (5) A vilá gleghatal­­masabb könyvgyűjteménye (The Library of Congress) ; (6) Washington Obeliszkje, Lincoln Síremléke s Jefferson Emlék­műve a legszebb látványok közt is a legkiválóbbak; (7) Amerika első Elnökének a lakóhelye (Mt. Vérnon, Va., George Washing­ton’s Estate) . Sok másról is Ír­hatnánk még azoknak a felvilá­gosítására, akik az AMSz októ­ber 6 és 7-i Országos Kongresz­­szusára, akár mint képviselők, akár pedig mint látogatók szá­mítanak eljönni. Ennyit azon­ban fontosnak tartottunk az ér­deklődő újságolvasók figyelmé­be ajánlani azért, hogy szervez­kedjenek csoportokra s kedvez­ményes vonat, vagy autóbusz ár-engedményekkel jöjjenek ok­tóberben együtt Washingtonba, amely valójában a világ legszebb városa. Roebling, Youngstoivn, Perth Amboy és Fairfield lelkipásztorai elsőknek küldték be a gyülekezet tagjai közt élő, magyar származású koreai vete­ránok, vagy a koreai hadszínté­ren elhunyt amerikai magyar katonák hozzátartozójának a névsorát. Az AMSz központja hálásan köszöni az azonnal vála­szoló Mkiriasztóról- fitrvolmessé­i. -------------- . ov —--------......­gét s kérjük, hogy minden ame­rikai magyar lelkipásztor ur szí­veskedjen a kért címeket bekül­deni, hogy az országos veterán ebédre alkalmunk legyen meg­hívni azokat, akiknek a tisztele­tére rendezzük az október 7-i közebédet s akiknek ott kellene lenni. A meghívókat legkésőbb augusztus hó folyamán ki kell küldeni, hogy a meghívottaknak idejük legyen a szükséges előké­születekre. Kitüntető emlék-ok­mányainkat is csak úgy tudjuk {Folyt, az 5-ik oldalon) 100 ÉVES AZ AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ... JUBILÁRIS SAJTÓ BÁL NEW BRUNSWICKON a Szent László Hallban ADOTT SZÓ ADÓSSÁG! Irta: MÉCS LÁSZLÓ Csak az csinálhat hősi történelmet kicsinyben otthon s nagyban a hazában, ki férfi ország közepében termett. De férfi honban törvényt hoztak arra, hogy férfinek csak azt lehet nevezni, ki szélkakasként nem néz jobbra-balra. Egy férfi: egy Szó! Benne Ige, Eszme testté lön s róla vér-, vagy vizözönkor leolvasnád, ha minden könyv kiveszne. A Hős egyszál ingre vetkezetten jelent meg mindég; ez volt bőre, húsa s ebben győzött, mint gyémánt vértezetben. Ki szót adott bajtársnak, fajnak, hunnak, eszmének, kardnak, lantnak, Bibliának: azt tartsa, bár a mennyek ráomlanak! Hogy bizni tudjunk benne, mint Hegyben. Bányászhat benne bánat, boldog álom, átléphet rajta nyár, tél: meg sem rebben. Korcs férfiaknak bő a ruhatáruk: kor fordulóknál a kaméleon-nép más-más mezben csempészget ezsmeárut. » Ki jólétben bősz szemétdombi zsarnok, de bajban bárgyún bőg, mint bamba barmok, — nem férfi az, csak korcs Néró, akarnok. Ki szót adtál s nem tartod: most lemondom adósságod s vád nélkül csak mosolygok mint csacska, nőn, játszó puliján, bolondon.

Next

/
Thumbnails
Contents