Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-03-19 / 12. szám

Page 2. Oldal March 19, 1953 Megjelenik minden pénteken — Published every Friday by the _________HUNGARIAN PUBLISHING COMPANY, INC._________ Szerkesztő - EUGENE MARKOS - Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial- and Publishing Office: 76 PASSAIC AVENUE, PASSAIC, N. J. TELEFON: PRescott 9-5021 Fiókiroda-Branch Office: Knight Drug Store, 10 Monroe St, Passaic, N.J. Subscription rates: For one year $3.50; — Single copy 8 cents Entered as a second class matter October 22nd. 1908 at the Post Office ir> Passaic, N. ], under the Act of Congress March 3, 1885 Az olvasó kérdez, - a szerkesztő válaszol x. KÉRDÉS: Az amerikai magyarság köztudatában a tömegki­vándorlások ideje (1880—1913) úgy él máig is, mint az óhaza ujabbkori történelmének terméketlen és dicstelen korszaka. Igazsá­gos ítélet ez? VÁLASZ: A reformok negyedszázados aranykora (1824— 1848) után a hanyatlás, bizony, határozottan megállapítható. E re­formkor lángeszű államférfiak, tudósok, katonák, írók olyan hosz­­szu sorával gazdagította nemzeti életünket, amelyre nem is tudok példát nálunknál hatalmasabb, szerencsésebb, gazdagabb, boldo­gabb országok történelmében sem. Ez a nemzeti megújhodás, mely­nek élén Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, Andrássy Gyula, Vö­rösmarty, Katona József, Petőfi, Arany állottak, a legnagyobb szel­lemi forradalom megindítása volt, amely szülőföldünkön Szent Ist­ván ideje óta lezajlott. Széchenyi. Kossuth adták vissza a száza­dokig elnyomott magyarság önérzetét, önbizalmát, hitét, remény­ségét és a Nyugattal való összetartozás érzetét. Már a 67-es ki­egyezést követő évtizedben a lángész helyébe a tehetség lépett. A nemzetpolitika helyébe a pártpolitika . Az elfogulatlan, munkát, eredményt, hozzáértést elismerő kiválasztás helyett, minden kortes­­állam átka: a kontraszellekció. Pedig tanultunk, munkához szok­tunk, emelkedtünk, a civilizáció lehelete megérintett, a haladás ira­ma meggyorsult, a tajtékpipasárgitás ideje lejárt. Ám csak az egyén tört előre, a haza háttérben maradt . . . Meggazdagodtak keve­sen, de elszegényedtek sokan. A kiegyezést, a megalkuvást tüzön­­vizen keresztül támogató társadalom rangban, módban, vakmerő spekulációkban tüneményes gyorsasággal felvirágzott, de ezzel szemben a nemzeti gondolat, a magyar aspirációk, az állami füg­getlenség védelmében felőrlődött és pusztulásnak indult a magyar fajta színe és virága. Felépült és magyarrá lett a tündéri főváro­sunk, Budapest, a Duna királynője. Nagyvilágibb lett az élet, de sötétebb az erkölcs Az általános művelődés megizmosodott, de a jellem satnyulásnak indult. Széchenyi és Kossuth nemzetmegváltó életcélja: a nagy dolgozó tömegek felemelése és boldogitása, ho­mályba borult ... A piac népesebb, a forgalom lendületesebb, de a politikai meggyőződés a kormányhatalom martaléka lett. A nem­zetnek alkotmányos utón kellett kinyilvánítania, hogy nincs szük­sége önállóságra. Át kellett vérkeringésébe ömleszteni azt a balhie­delmet, hogy állami függetlenség létezhetik önálló hadsereg, ön­álló külpolitika, önálló pénzügy, önálló vámterület nélkül. A re­formkorszak közszellemének előkelősége, önzetlensége, fenköltsége alig érvényesül az egyre anyagiasabb életszemlélettel szemben. A nemzeti és nemzetet egyesitő polgári társadalom kialakulásának is az intézményesített párturalom a kerékkötője. A gerinces ellenzé­ki ember ágyát e korszakban nem rózsalevelekből vetették meg! Az ellenzéki vezér hirét-nevét sárban hempergették, tisztes megél­hetésében is háborgatták, anyagilag megrendíteni igyekeztek és a gyakorlati politika minden zugából kiközösítették.... Az a vidék, amely törhetetlenül kitart az ellenzék mellett, az igazság áldásában, a helyiérdekű vonatok áldásában, az iskola áldásában, az államilag támogatott iparosodás áldásában alig részesül. Becsületesen és el­fogulatlanul el kell ismernünk, hogy e korszak árnyoldalai számo­sabbak, mint ténylegesen felmutatható fényoldalai,. . * * * KÉRDÉS: És valóban az Ausztriával való államközösség, majd a hármas szövetség vezetett a történelmi Magyarország szét­­marcangolásához? Nem-e inkább a csoda-várás, a vak bizalom, amellyel szabadságharcainkban is a külföld, a Nyugat megértését és segítségét vártuk? VÁLASZ: Történelmünk tanulsága az, hogy teljes eredmény­hez egyedül és kizárólag olyan törekvések vezettek, melyek csakis a nemzet erejét vették számba és nem külföldi beavatkozásból me­rítették első és utolsó reménységüket. A török kiűzés nem járt nem­zeti felemelkedéssel, mert felszabadulásunkat az ozmán iga alól nagyrészben német hadvezérek, nemzetközi hadseregek hajtották végre. Itt csak gubát cseréltünk: török rabság után jött a bécsi csá­szár önkényuralma. Thököly felkelését a török, Rákóczi szabad­ságharcát a francia bukás sodorja magával. A külső segítségbe és az általános európai helyzetbe bizakodás még 1848-49-es szabad­ságküzdelmünkre is éreztette sorvasztó hatását, méginkább a 67-es kiegyezésre... Tanuljuk meg végre, hogy saját belső értéke for­málja a nemzet sorsát. Minden külső befolyás legalább is erkölcsi függéssel jár, mert ki minket segit is, kell, hogy elsősorban a maga érdekét kövesse. Ez azonban éppen nem vonja maga után az elszi­geteltséget! Mihelyt mi is serpenyőbe dobjuk életünket és vérün­ket, szövetségünk kölcsönössé válik: minél többet adunk és áldo­zunk, annál inkább a mi javunkra billen a mérleg. (Folytatom) CHORIN FERENC, A MAGYAR GYÁR­IPAROSOK V. ELÖKE ELŐADÁST TARTOTT A DUNAI ÁLLAMOK EGYESÜLÉSÉRŐL . .. •fc “Félre kell teatni az indokolt és indokolatlan előítéleteiket!’'... Chorin Ferenc, volt felsőházi tag, a Magyar Gyáriparosok v. elnöke, New Yorkban, a Ma­gyar Helikon ülésén, nagyszámú érdeklődő közönségnek tartott előadást. — Az utolsó évtizedek folya­mán — mondotta — a világ is­mételten olyan mélyreható poli­tikai és gazdasági változásokon ment át, melyek földrengéssze­rűén változtatták meg a világ képét. Mindenkinek éreznie kell, hogy e földrengések korszaka még nem záródott le: csak azt nem tudjak ma még pontosan, hogy a földalatti dübörgés hol és mikor fog kitörni. A másik kér­dés, amelyet elöljáróban fölve­tett: indokolt-e az emigrációban politikával foglalkoznunk? Az előadó helyesnek, sőt szükséges­nek tartja ezt. Természetes, hogy a felszabadulás idején majd első­sorban azokra vár a vezetés fel­adata, akik otthon maradtak, de SOK PÉNZT TAKARÍTHAT MEG ha “SILVER DOLLAR CLOTHES” remek férfiruha-üzletében vásárol.... Passaicon az egyedüli magyar ruhás bolt, ahol 10-20 dollár marad a zse­bében egy-egy öltöny vásárlásánál. Nagy húsvéti vásár minden választékban Sok öröme lesz, ha ruháinkat hordja SILVER DOLLAR 48 MARKET STREET Passaic, N. J. — Telefon: PR 9-5585 BAUM'S bútorüzletében mindenféle berendezési tár­gyak, szoba- és konyha-búto­rok a legalacsonyabb árban kaphatók - részletfizetésre is! Jöjjön be és tekintse meg a legújabb bútorainkat! 172 MARKET STREET PASSAIC, N. J. Telefon: PR 9-2584 Zukor Adolf 50 éves jubileumát ünnepli New York művészvilága nagy szükség lesz azokra is, akik külföldön éltek, akik kiszélese­dett látókörükkel,külföldön szer­zett tudásukkal segíthetnek a jö­vendő Magyarország felépítésé­ben. Amikor Magyarország az első világháború után önálló állami létét megkezdte az uj és szűk határok között, nagy fejlődésnek indult az ipar: annak minden ágában uj telepek létesültek. — Óriási jelentősége van ezzel a ténnyel kapcsolatban annak, hogy a megbizható és szorgal­mas magyar munkás kitűnő ipari munkásnak bizonyult, jeles mér­nöki kar állott az ipar élén és á válllalkozókban rendkívüli alko­tó képességek voltak. A második világháború után a kényszer­­munka és az életszínvonal leszál­lításával iparosító kommunista kormányzat az egész ipart — az orosz katonai érdekek szolgál­tába állította. Áttérve a dunai államok egye­sülésének kérdésére, a leghatá­rozottabban amellett foglalt ál­lást, hogy a dunai konfederáció nélkül el sem képzelhető. A leg­szerencsésebbnek azt tartaná, ha Ausztria, Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország tö­mörülnének egységbe. Ily egy­ség egyesítené a mezőgazdasági, ipari ország minden előnyét, a legtöbb nyersanyaggal rendel­keznének s a múlt hagyományai­ra is támaszkodhatna. Nem félti a magyar ipart a konfederáció­­tól és az a magyar mezőgazda­­daságnak is megfelelő elhelyezé­si területet biztositana. Félre kell tenni az indokolt, vagy indoko­latlan előítéleteket! Egy kis or­szág sem bírja el azokat a terhe­ket, melyek az elzárkózó önálló­sággal járnak. Az ipari fejlődés fantasztikus uj lehetőségek előtt áll, amelyek csak nagyobb gazdasági egység keretein belül valósíthatók meg. Meg van győződve arról, hogy e kérdés megoldása nélkül az álla­mok nem volnának életképesek a Duna völgyében. Hiszi, hogy az amerikai politika, amely céljául tűzte ki ezeknek az országoknak felszabadítását, ilyen irányban fogja befolyását érvényesíteni. 1897-ben egy 17 éves fiú érke­zett NewYorkba, kivándorló ha­jó fedélközén Magyarországból, a zemplénmegyei Bodrogköz vi­dékének Riese községéből. Zu­kor Adolfnak hívták, nagy, 12 tagú családot hagyott falujá­ban, ahonnan úgy indult az Új­világba, hogy a hajójegyen kívül 9 ezüst korona volt a zsebében... A szücsmesterséget tanulta ki New Yorkban, de öt év múltán, 1903 március 4-én, a 14-ik utcá­ban “Penny Arcade”-ot nyitott, amelynek az volt a szenzációja, hogy a közönség egy pennyért rövid mozgóképeket láthatott. Olyan elképesztő sikere volt az uj látványosságnak, hogy 7 hó­nap múlva már automata 'mozi-NOTESZ AMERIKA ALKOHOL­­FOGYASZTÁSA az elmúlt, év tiz hónapjában tiz százalékkal csökkent. * SZTÁLINNAK NÉGY FELESÉGE VOLT! Az első kaukázusi barna pa­rasztlány, Catherine Svandidze, aki 1917-ben meghalt. Ebből a házasságból született Jacob fia, aki 1941-ben, — mint hadnagy, — Smolelnszknél német fogság­ba került és nyomtalanül eltűnt. Második felesége, Sztálin régi szerelme: a georgiai szőke, kék­­szemü Nadia Allilu-Yena, 1932- ben öngyilkosságot követett el. Harmadik felesége a feketesze­­mü, vöröshaju Kaganovich Róza volt, L. M. Kaganovich, a Polit­buro tagjának és a miniszterta­nács helyettes elnökének nővére. Rózától elvált s 52 éves korában vette el negyedik életpárját. Ma­rina Roskovát a 24 éves fekete pilótanőt. A második házasságá­ból két gyereke született: egy lánya, Svietlana (28 éves) s egy fiú,Wassily (32), aki a légi had-KEMÉNY GYÖRGY, a kivló amerikai magyar iró és költő emlékére barátai és tiszte­lői ünnepélyt rendeznek a det­roiti Main Library auditóriumá ban. — Az ünnepi beszédet dr. Pajzs Tibor, a detroiti egyetem politikai tudomány osztályának igazgatója tartja. ★ MSGR. EöRDöGH ELEMÉR, a Toledo, Ohioi-i Szent István róm. kath. egyházközség plébá­nosa Fort Pierce, Fla.-i nyaraló jában olyan szerencsétlenül csú­szott el a padlón, hogy estében bal vállában fájdalmas sérülése­ket szenvedett. Msgr. Eördögh kényszerítve volt, szabadságát megszakítva, dr. Farkas Géza szerkesztő társaságában hazare­pülni Toledoba. szinházat nyitott néhány szűcs és színész társaságában. És a 26 éves magyar Zukor Adolf innen indította el az amerikai filmipart, amelynetk kápráztató fellendülé­se az ő munkájához és nevéhez fűződik. A februári hollywoodi ünneplés után most 50 éves jubi­leumán New York állam és vá­ros rendezett Zukor Adolf tiszte­letére fényes ünnepi vacsorát. A 76 éves Zukor a sok elismerő szónoklatra azzal válaszolt, hogy az 50 éves évfordulót csupán — “lélegzet-szünetnek” tartja s vál­tozatlan lelkesedéssel dolgozik tovább a filmiparban.Aztán Ma­gyarországra és Ricsére emléke­zett s kibuggyant a könny a sze­méből ... A WASHINGTONI KOSSUTH HÁZ történelmi jelentőségű ünnep­ség színhelye lesz március 23-án. Vasváry Ödön történész, az AMSz pénztárnoka, a Philadel­phiai Történelmi Társaságtól megszerezte azokat a korhű fest­ményeket, amelyeket Kossuth Lajosról és vezető magyar emig­ránsokról festett — 100 év előtt — Törökországban egy ameri­kai festő. Ezeket a magyarság számára felbecsülhetetlen értékű festményeket fogja bemutatni Nt. Vasváry, történelmi előadás keretében. A festményeket a Kossuth Házban fogják elhe­lyezni. Bencze János, a Verho­­vay Egylet elnöke, a Kossuth Ház elnökéhez, dr. Újlaki Fe­renchez, juttatta azt a magyar zászlót, amelyet 1902-ben kül­dött az akkori magyar kormány az amerikai magyarságnak,Kos­suth amerikai látogatásának 50 éves fordulójára. — A Kossuth Ház Vezértestülete a március 23-iki ünnepélyen fogja hivata­losan átvenni ezt a magyar zász­lót megőrzésre. 1952-ben, Kos- 1 suth Lajos amerikai látogatásá­nak a 100 éves jubileumi évében, az AMSz New Yorki Osztályá­tól elindított vándor-zászló az központjaiban megáldott és fel­szalagozott “Szabadság-zászló” lett. A zászlót a magyar nép fel­­szabadulása ' után azonnal Ma­gyarországra fogják juttatni.Ad­dig a Kossuth Házban őrzik. A “Szabadság-zászlót” ugyancsak március 23-án fogja ünnepélye­sen átadni a Kossuth Ház veze­tőségének dr. Molnár Kálmán, az AMSz Keleti Kerületének el­nöke és Balogh E. István, az AMSz ügyvezető igazgatója. * LENIN HALÁLA UTÁN, 1924-BEN a Nyugaton, különösen a fran­ciák, Leon Trotskyban látták az első vörös cár utódát. 1928-ban az orosz forradalom Dantonját Sztálin a nép első számú ellensé­gének nyilvánítja és Trotsky külföldre menekülni kényszerül. Száműzetésben írja győztes el­lenfeléről a következő jellemraj­­zott: “Sztálin a történelem tigris­­lelkű fenevadjai közül leginkább Timur Beig-hez, a saherkeran­­hoz (a keleti világ urához, a bolygók rendszerének parancso­­lójához) hasonlítható, aki 1336- ban született. Százezer foglyot öletett meg Timur Béig. Amikor Sivast leigázta, a lakosság, hogy megengesztelje, ezer kisgyerme­ket küldött hozzá. Mindegyik gyermek a koránt vitte a fején és azt kiáltotta: Allah! Allah! Ti­mur a szent könyveket elvétette a gyermekektől, azután lovasai­val agyontapostatta a kisdede­ket. 170 ezer fogollyal építette fel a tekriti, aleppoi, bagdadi tor­nyokat. A foglyok közül százan sem maradtak élve.” amerikai magyarság legnagyobb erő tábornoka. ADJON MÁRCIUS hónapban Gondoljon a véradásra is E S«?lyet a ViFSs Ker<?«xtnelc a rws. ajánlotta tel A-31-53

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents