Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)
1953-12-31 / 53. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 53. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY 1953. DECEMBER 31. THURSDAY — 1953. DECEMBER 31. Megmozdulás Mindszenty hercegprimásért Az Amerikai Magyar Katolikus Liga Mindszenty hercegprímás letartóztatásának ötödik évfordulója alkalmából újból fel kívánja hívni az USA és az egész szabad világ figyelmét a nagy magyar egyházfejedelem, szabadsághős martyrumára. Mindszenty hercegprímás személye a kommunizmus elleni harcnak egyik szimbólumává vált. ő volt az, aki felemelte tiltakozó szavát a szabadságjogok, a faji üldöztetés és az emberi jogok védelme érdekében. Ezért már másodízben kerül börtönbe és mostani Ítélete életfogytiglanra szól. A magyar biboros-hercegprimás személye, mint útmutató és példaadó eszménykép nemcsak a katolikusok és magyarok, hanem a világ minden szabadságszerető polgára előtt kell, hogy éljen. Nekünk magyaroknak, akiknek véréből származik a világtörténelem e modern hőse, legelsőrendübb kötelességünk az, hogy mindent megtegyünk kiszabadítása érdekében és addig is szenvedéseinek enyhítéséről igyekezzünk gondoskodni. Az Amerikai Magyar Katolikus Liga ezért Eisenhower elnökhöz az US szenátus és kongresszus tagjaihoz, valamint az amerikai püspöki kar összes tagjához feliratot intézett. Amerikai püspökeitől a Kát. Liga kérte, hogy az első vértanú, Szt. István napján, dec. 26-án, az amerikai papság emlékezzen meg a szenvedő bíborosról és a kát. templomokban imádkozzanak a börtönben sínylődő magyar egyházfej edelem egészségéért és közeli kiszabadításáért. A továbbiakban kérte a Liga, hogy a törvényhozókhoz intézett kéréseket a püspöki kar támogassa. Az USA elnökéhez intézett feliratban és a törvényhozókhoz intézett levelekben a Liga tájékoztatást adott a püspöki karhoz intézett kéréseiről, valamint felhívta a figyelmet azokra az aggasztó hírekre, melyek a Cardifnális egészségi állapotáról érkeznek, s melyek az amerikai sajótban is olvashatók Voltak. Az amerikai Magyar Katolikus Liga ezért kéri, hogy tétessék meg minden lépés, az öt éve kommunista börtönben sínylődő Egyházfejedelem kiszabadítása érdekében, s a továbbiakban ugyancsak minden elkövetendő annak érdekében, hogy semleges államok polgáraiból alakult orvosi bizottság látogassa meg a súlyosan beteg Mindszenty kardinálist. A Katolikus Liga vezetősége az akcióról jelentést tett a Szent Aytának, kérve áldását a mártír magyar Egyházfejedelem érdekében történő kezdeményezésre. A jelentést a Washington-i pápai nuncius továbbította Ró; mába. Üzenet Amerikába! MAGYAR HADIFOGLYOK SORSA A szovjet kormány többször kijelentette már, hogy nincsenek hadifoglyok a Szovjetunióban. Annál nagyobb csodálko-Labdarúgás HAAC NEW BRUNSWICKPATERSON INDIANS 3:0 Újabb győzelmet ért el csapatunk hazai pályán az 1953-as év utolsó vasárnapján, mely győzelmeméi 11 pont birtokában a State Liga 6-ik helyére került. Az első félidő változatos és érdekes játékot hozott, nagy erővel küzdött mindkét csapat a vezető goal megszerzéséért. A mérkőzés 22-ik percében Czakó Gábor szépen rúgott szabadrúgásával megszerzi csapatunk vezetését, 1:0. Fokozatosan erősít csapatunk és támadást támadás után vezet az ellenfél kapuja felé, melyet Embler Herbert révén a 31-ik percben be is vesz 2:0. A második félidőben többet támad a magyar csapat, de a támadó sor tulkombinált akcióival nem tud eredményt elérni. A mérkőzés 24-ik percében Horváth Tibor jó érzékkel bevágja a vetődő kapus mellett a HAAC 3-ik gólját. Jövő vasárnap, jan. 3-án — hazai pályán a HAAC ellenfele a Deportivo • Espanol csapata lesz. Mérkőzés kezdete fél 3-kor. B. MÁTYÁS HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelenése ezzel is biztosítva legyen! zást keltett a hadifoglyok viszszatartásának beismerése, amikor most a.z oroszok nagylelkűen újabb 13 ezer német hadifoglyot bocsátottak haza: tehát valóban még nagyon sok hadifogoly raboskodik a vasfüggöny mögött. S ezek között a szerencsétlenek között, akik teljesen ki vannak szolgáltatva a szovjet rabszolgatartóknak, sokezer magyar is van. A jelenlegi hzaai kormány nem sokat törődik a szovjetben raboskodó magyarokkal és egy lépést se tesz “gazdája” felé ezeknek a szerencsétlen magyaroknak érdekében. Az oroszok összesen 620 ezer magyart ejtettek fogságba — részben a háború alatt, részben a háború után. Sztálin maga is propagandisztikus ígéretet tett — különösen a választások előtt, amikor a kommunisták helyzetét erősíteni szerette volna, — hogy a hadifoglyokat hazaengedik. Mindez csak Ígéret maradt. A kommunista kormányt sem akkor, sem most nem érdekli a hadifogoly kérdés. Talán azért, mert ezek a magyarok, akik éveket töltöttek a szovjet területeken, nagyon jól ismerik, mi is az a kommunizmus? Talán azért, hogy a magyar nép ne lássa, milyen állapotban térnek vissza ezek a hadifoglyok, mennyire tette tönkre őket az a rendszer, amely szemérmetlenül hirdetni meri, hogy “legfőbb érték az ember.” Ha néhány hadifogoly néha haza is tér, azokra a rendszer azonnal ráteszi a kezét, nem eresztik őket haza, családjukhoz, otthonukba, hanem lágerekben élnek, raboskodnak tovább és épitik a “szocializmust.” Nálatok a tenger habja fehér, a rónákon a fü zöld és kövér... Nálunk szárazság van évek óta, pipacs nélkül is piros a róna. A hadak utján vér folyt [szerteszét S naponta könnytől törli a tszemét az öreg, a fiatal, a gyermek s az életnek sem igen örvendnek, mert vizünk’ pirosra festi a [vér ... Nálatok a tenger habja fehér! Nálatok békében él a család... nálunk a régi átok vert tanyát: Háború volt. Ránk szakadt az [ég, Öt évig tombolt és még sem elég. A haza földje alattunk inog, százezrével hántolván a sírok, az özvegyek száma tán millió, az árvák kínja ki sem mondható. A farkas romokon üvöltöz át . . . Nálatok békében él a család! Nálatok még ünnep is vagyon: születés, vagy névnap az [alkalom. Az ünnep nálunk mindig fekete, az életünk gyásszal van tele: meghalt a fiú, — az hősi halál, az apja sírja négy árvát talál... Minden családnak más baja van, szenvedésünk kínos, hangtalan... Ruhánk kopott, szavunk [fájdalom Nálatok néha ünnep is vagyon... Nálatok a harcban is béke volt... Nálunk is béke van, de felsikolt a martolócoktól vérző torok... Letették a fegyvert a magyarok, Az ellenség, nehezen, megverte, most nyakunkon a világ szemete. Tiltakozó szavunk nem ér oda, hol békét oszt a népek pásztora. Vártuk és átkozzuk a béke szót! Nálatok a harcban is béke volt! Kivándorolt testvérek! [Magyarok! Amerikába szakadt rokonok! Felétek nyújtjuk reszkető [karunk Hozzátok küldjük kérő [szavunk’: Segítsetek rajtunk!... Itt a harc [eldőlt, — megbünhödtük a múltat s [jövendőt!... Segítsetek gyorsan, mert úgy [lehet: Ránk teszik a koporsó fedelet és a sírból, melyet muszka [kéz ás, a magyarnak nem lesz [föltámadás! (Ezt a szivbemarkoló, megrendítő verses üzenetet az “A- amerikai Magyarság” c. laptársunk hozta, a szerző nevének, vagy álnevének megjelölése nélkül . . . Úgy érezzük, hogy minden magyarnak szól az az üzenet itt Amerikában s ezért ime “tovább adjuk” . . .) A “MAGYAR KÖNYVESHÉTEN” ALIG VOLT MAGYAR KÖNYV Az úgynevezett “magyar könyveshéten,” melyet az egész országban egyszerre tartottak, volt elég propaganda- és szovjet könyv, igazi magyar irodalom azonban annál kevesebb. Az egyik lap nyíltan meg is irta: “Kerestünk és nem találtunk a könyvhéten magyar klasszikusokat, ifjúsági és mesekönyveket. A vásárlók keresték Illyés Gyula népmese-gyűjteményét, de az telj seen kifogyott. Sok szülő sóhajtott fel az olcsó szovjet könyvek láttán: “Miért nincs magyarul is ilyesmi!” A lap tanácsot is ad, hogyan lehetne segíteni a papirhiányon, mely a könyvkiadás főakadálya: csökkeni kell a népszerűtlen brosúrakiadványokat! (Tudniillik a bolsi propagandairodalom képezi a brosúra-kiadványok nagy részét.) POLITIKAI FOGLYOK VÁCON A magyarországi börtönökben a politikai foglyok ezrei szenvednek embertelen körülmények között. Ezekre a szerencsétlen magyarokra semmiféle amnesztiarendek: nem vonatkozik, hozzátai... .5:k' sfe tudnak róluk semmit, mert a külvilággal se levelezhetnek. Egy nyugatra menekült váci fogoly most mintegy 81 nevet hozott nyilvánosságra. És ezek közt találhatjuk: Lukács István kereskedő, Máj Lajos gépészmérnök, Menyhért Lajos építészmérnök, Nagy Kálmán kereskedő, Ottó Ferenc zeneszerző (aki az Egyetemi Énekkarral járt 1937-ben Amerikában), Ördög Ottó főhadnagy, Pászti János iparművész, Pászti János iparművész, Pásztor Tamás képviselő, Tabakovics Pál ügyvéd, Szabó József óbudai plébános, Szacsvay Imre százados, Toldi Szabó Géza zászlós, Tóth Zoltán repülőszázados, Varga Jenő fogász, Vájná Viktor egyetemi hallgató. Vácról a gyüj tőfogházba vitték át: Regőczi Imrét, Plaskó Lajos sebészt, Reményi Miklóst, Sági István bírót, Sürü Béla repülőhadnagyot, Solti Molnár István századost. gyék gyűjtéseiről és kevesli az ifjúság munkáját a gyűjtésben. Versenyeket hirdetnek mindenfele, de a gyüjtőállomásokban nem igen emelkedik a fémhulladékok n^rysága. Félő, hogy szigorú rendelet fogja kényszeríteni a lakosságot, hogy mindennemű fémhulladékaikat haladék nélkül adják le a gyűjtőhelyeken. FÉM-HIÁNYRÓL PANASZKODNAK A vörös sajtó valóságos hajszát indít országszerte hulladék fémek gyűjtésére, olyan nagy a nyersanyag hiány Magyarországon. A Szabad Nép hasábokon keresztül számol be az egyes meSPORT A MAI KOMMUNISTA POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Az év elején az Országos Sport Bizottság körlevelet intézett az ország sportegyesületeihez, melyben felhívja azokat, hogy legeredményesebb sportolóikat bírják rá az év közepén Mátraházán meginduló tanfolyamon való ‘önkéntes jelentkezésre. A körirat szerint a tanfolyamok célja az, hogy az élsportolók öntudata megerősödjék és ezáltal külföldi szerepléseik alkalmából az eddiginél nagyobb és meggyőzőbb mértékben bizonyítsák sportteljesítményeiket kizárólagosan a marx-lenini politikai elmélet gyakorlatba való átültetésének köszönhetik. Hogy a bizottság nagyobb kedvet csináljon az élsportolók “önkéntes” jelentkezéséhez, a köriratban azt is közzétette, hogy valamennyi 1952-es olimpiai bajnok és helyezett, tiszteletbeli tagja lesz az ideológiai tanfolyamoknak. Ennek dacára az eredmény nagyon gyenge volt, mert alig volt néhány “önkéntes” jelentkező, a mindennapi élet megélhetési gondjaival védekezett a legtöbb sportoló. (Érdekes megfigyelni, hogy az olympiai magyar sikereket, legutóbb pedig a footbalosok nagy londoni győzelmét nem annyira a magyar sport, mint inkább a vörös rezsim érdemének és dicsőségének igyekeztek elkönyvelni és világgá kürtölni Moszkva csahosai...) Előadás a hun-székely kérdésről Másfélezer évvel ezelőtt, Kr. u. 453-ban halt meg Attila hun király, akinek emlékét idézte dr. Szász Béla, a Clevelandban élő magyar történész, a hunokról szóló történelmi mü szerzője, az Amerikai Erdélyi Szövetség new yorki szervezetének közelmúltban tartott előadásán. Főleg a hun-székely kapcsolatok kérdésével foglalkozott, de világos áttekintést nyújtott a honfoglaláskori és korai Árpád-kori magyarság helyzetéről is. LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK BOLDOG ÚJÉVÉT KÍVÁNUNK! Visszaemlékezés negyven esztendő távolába... Irta: ZÁMBORY SÁNDOR, ŐFELSÉGE MAGÁNTITKÁRA . . . 1914 nyarának elején, amikor az amerikai magyarság Károlyi Mihály gróffal volt elfoglalva, a trentoni Függetlenség szerkesztőségébe, — amely szemléltetőbizonyitotta, hogy az 1914-es pánikb an igen nagy úrrá avanzsált Dollár ott nagyon ritka vendég, — mosolyogva beállított egy hallatlan elegánciával öltözött fiatalember ... És én nem akartam hinni a szemeimnek, hogy aki előttem áll, az lovag Dr. Steer Gida, őfelsége I. Ferenc József magyar ki/rály és osztrák császár első magántitkára (aki előtt őfelsége kegyét kereső nagy urak hajlongtak, a régen eltemetett és talán soha fel nem támadó monarchia volt urai . . . és aki minden reggel pontosan 6 órakor feszes vigyázzban referált felséges urának . . .). Ahogy nézem az én volt iskolatársamat, elémbe szalad egy csőmé idecsuszott magyar nagyság . . . Látom az öreg Dungyerszkit, a bácskai nábobot, aki egy pár tízezer hold bácskai földet elcigányozott s most abból él, hogy a new yorki cigánybanda után hordozza a cimbalmot. Aztán egy Soós nevű magáról el felejtkezett kúriai biró, aki a harcos Kovács McKeesport-i plébánosnál lengyeleskedik (amikor az első és legnagyobb Katolkius Ligát megszervező plébános elhunyt, az öreg bírót a városon kívül, egy dülledező pajtában megfagyva találták). — Egy kis new yorki vendéglőben pincéreskedik az akkori volt honvédelmi miniszter, volt huszárkapitány fia . . . Dr. Nessi Pál képviselő, a “Gotterhalte” hőse kölcsönkből nyomorog . . . A közkedvelt Boulevardban Herz manager ur már csak kapitánytól felfelé ad tányérmosogató állást, mert a hadnagyi és főhadnagyi státus már betelt . . . Ezek után mondom az uj jövevénynek : — Gidám! Kossuth Lajoson kívül te vagy a legnagyobb ur, aki Amerikába csúszott! 1914-ben a gazdasági viszonyok Amerikában meglehetősen a fagypont alatt állottak. A dollárjaikat ma esztelenül dobáló Broadway-tömegek helyett 14- ben tizszerte nagyobb tömegek tolongtak a Times Squaren ingyen-levest osztogató konyha körül... A féléves Függetlenség annyit nyújtott, hogy megboldogult Gerenday nyomdászommal napokon át szalonnán éltünk és azt is csak úgy, mert az egyik trentoni bucserosnak a könyvelését csináltam . . . Egyszóval: nem voltak paradicsomi állapotok ! Azonban az én Gidám vidáman vette tudomásul, hogy szobával, ággyal és szalonnás menüvel szolgálhatok addig is, amig “majd csak kerül valami jobb” . .. Közben szól a telefon. Simko Father, a bethlehemi katolikus magyarok kedves papja hivott egy kis barátságos “magyar biblia-olvasásra.” — Viszek vendéget is — mondom a Fathernek, — egy kitűnő zongora és organa-müvészt, talán lehetne belőle kántort csinálni .. . így lett lovag Dr. Steer Guido a bethlehemi egyházközség kántora. Ahogy odakerült, meghalt egy bizonyos Özv. Hudák Mária. Szegény öreg asszony kapott olyan kántoros temetést, amilyent Bethlehemben még nem látlak! Mert a kántor uram kiöltozött cilinderbe, fekete zsakettbe, csikós nadrágba és fehér kamáslival borított lakkcipőbe és — monoklisan “circum-dederozott” . . . * ❖ X Amikor megnyílt a Transatlantic Trust Co., Pirnitzer elnök Steer Gidát maga mellé vette titkárnak. Már minden jól lett volna, ami Gidát illeti, amikor egy szép napon a szövetségi kormány emberei bezárták a bankot és a tisztviselőket, elnöktől lefelé, mint kémgyanus, ellenséges idegeneket, őrizetbe vették. A bank, állítólag, a német kémhálózatto finanszírozta. Steer Gida a Mercer-megyei börtönbe került Trentonbá. Onnan irt, hogy látogassam meg és vigyek neki Mecca-cigarettát és olvasnivalókat. Az én barátom azonban nem tudta, hogy mint kémgyanus, a szövetségi kormány foglya és mint ilyen: “légmentesen” lett elzárva. Még a feleségét sem engedték hozzá . .. Egy szép napon az irodámba beállított egy mags, szikár ember, — amolyan Connan Doyle kreálta Sherlock Holmes-alak — szükrehunyoritott, szúrós szemekkel és szótlanul az asztalomra dobta a névjegyét. Eltaláltam, hogy detektív a jövevény, még pedig az Intelligence Bureau philadelphiai körzetének a főnöke. Mielőtt megkérdezhettem volna, hogy milyen szerencsének köszönhetem a nagy ur látogatását, rámbölbölve kérdezte : — Do you know Mr. Stir? Tagadólag ráztam a fejemet, amire az én Sherlockom felug- V rótt a székről és vérvörös arccal reám bömbölte, hogy hazudok... Erre én is felálltam s szó nélkül az ajtót kinyitva a nagy urat kifelé parancsoltam . . . ^ Félóra múlva jött értem a U. S. Marshall egy elfogató paranccsal és csak azért nem tette reám a karpereceket, mert viszszaemlékezetf arra, hogy két hét előtt alaposan beboroztunk együtt... A szövetségi ügyészségen azután kiderült, hogy akit a főnök ur Stirnek nevezett, az nem más, mint az én Steer Gida barátom... — No hát ez igen jó! — mondj a a főnök és azzal hozzám jött és semmivel sem kért kevesebbet, mint hogy én Gidától tudjam meg, hogy a felesége miért utazott háromszor Európába, ki és miért fizette az útiköltségét, stb. . . . Erre én, a világ legtermészetesebb hangj án megmondtam neki, hogy én lapszerkesztő vagyok és nem detektív és nem vagyok hajlandó a gyermekkori pajtásságot kémszolgálatra beváltani, még akkor sem, ha nyomban fel is akasztanak... Steer Gida a háború végéig egy koncentrációs táborban volt őrizetben. Ott ismerkedett meg egy patersoni német selyemgyárossal, aki havi $500-ral titkárjának nevezte ki. ... A kíméletlen Kaszás akkor ragadta magához Ferenc Jóska volt titkárát, amikor már gondatlan úri életet élhetett . .
