Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)

1952-02-29 / 35. szám

Híradó, 237 Hadi son Ave., Pftrfch Awihm/ >J T VOL. 46. ÉVFOLYAM AUGUST 29, 1952 NUMBER 35. SZÁM THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER PUBLISHED IN PASSAIC & BERGEN COUNTIES “I pledge allegiance to the flag of the United States of America, and to the Republic for which it stands, one Nations, indivisible, with liberty and justice for all” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES, CLUBS, FRATERNAL AND SICK BENEFIT SOCIETIES Országos, pártonkivüli MOZGALOM buzdítja Amerika pol­­gárait regisztrálásra és SZAVAZÁSRA.,, Az American Heritage Foun­dation nagyszabású munkát vál­lalt magára, hogy a novemberi választásokon többen vegyenek részt, mint bármikor azelőtt. Tudvalévő, hogy az 1950. vá­lasztásokon a szavazóknak csak 44 százaléka járult az urnákhoz, a legutóbbi elnökválasztáskor, 1948-ban pedig csak 51 száza­lék. 1880 óta állandóan csökkent a szavazók arányszáma. Akkor még a polgárok 78.4 százaléka adta le szavazatát: 1900-ban már csak 73.5: 1920-ban, ami­kor a nők elsőizben szavazhat­tak, ez az arányszám 49.3 száza­lékra csökkent: 1940-ben átme­netileg 53.4 százalékra emelke­dett, hogy 1948-ban újra 51 százalékra essék le. Ez a statisz­tika még szomorúbb, ha más demokratikus országokéval ha­sonlítjuk össze. Olaszországban a jogosult szavazók 80, Angliá­ban '(1951) 83, Franciaország­ban (1945) 75, Belgiumban pe­dig (1950) 90, végül Canadában (1940) 75 százalék szavazott le. Az idei akció célkitűzése az, hogy legalább 15 millióval több polgár vegyen részt a választá­sokon, mint bármikor azelőtt. A szervezetek, amelyek a mozgal­­. mat támogatják, speciális felada­tot vállaltak magukra* Az Ame­rican Library Association felvi­lágosító irodákat rendez be min­den közkönyvtárban, amelyek a regisztrálásra, szavazásra vonat­kozó kérdésekre választ adnak. Az American Hotel Association minden szállodában figyelmez­tetni fogja a vendégeket arra, hogy regisztráljanak és a távol­lévők szavazati jogával éljenek. A National1 Association of Radio and Television Broadcasters időt biztosit az állomásokon az akció részére. A Common Council (20 West 40 St., New York 18, N. Y.) felkéri a magyar-amerikai egye­sületeket (nagyokat és kicsinye­ket egyaránt), hogy forduljanak hozzá külön e célra készített fal­ragaszokért, plakátokért, isme­retterjesztő füzetekért, jelvénye­kért, gyufaskatűlyákért, sőt — mozgóképekért is, melyeket tel­jesen ingyen kaphatnak meg. A Common Councilnak mindegy, hogy kire szavazunk, de szavaz­zunk! (Common Council) “Önkéntes munkaerők ♦ ♦ Nriregyházáról jelentik: Sza­bolcs és Szatmár vármegyékben augusztus 3-án, vasárnap reggel ÁVH teherautók jelentek meg és névjegyzék szerint 470 diákot — fiukat és leányokat — a szülök kétségbeesett tiltakozása ellené­re, összeszedték és Dunapentelé­­re (Sztalinváros) szállították. * 33 millió forint az “észak-koreai hősökének ♦* ♦ Budapestről jelentik. Május elseje óta “Észak-korea Hősei”­­nek gyűjtő kommunisták sisera­­hada lepte el az országot. Az adakozás elől kitérni senki em­berfiának nem lehetett. A terror eredménye 1952 julius 31-ig: 32,998.789 forint. A vörös keselyüt Kim H. Jung, észak-koreai mi­niszterelnök galambturbékolásá­­ra, hogy a fegyverszünet váljék valósággá végre, Washington­ban azt mondják, hogy nincs en­nél egyszerűbb: a kommunisták ne hamis és gonosz propaganda­­szólamaikat verklizzék, hanem őszintén s becsületesen igyekez­zenek közreműködni a fegyver­­szünet akadályainak elhárításá­ban. Egyébként Kim H. Jung “béke-fohásza” pontosan egybe­esik Chou EnLai, Kína kommu­nista miniszterelnökének Mosz­kvába érkezésével. Az Egyesült Államok nemzeti jövedelme 1951-ben — a kereskedelmi minisztérium most kiadott jelentése szerint — 243 billióra emelkedett, az 19£0- es 218 billióval szemben. A pol­gárság átlagos jövedelme 1951- ben 1584 dollár volt (1950-ben 1439): Connecticutban 1999 dollár. A két elnök-jelölt No. 1 programmja: HARC A KOMMUNIZMUS ELLEN! Eisenhower és Stevenson külügyi politikája között nincs különbség ♦ ♦ ♦ Európaiak gyakran szemünkre vetik, hogy Amerika külpoli­tikája olyan változékony, hogy abban megbízni nem lehet; az első világháború után a Kongresszus nem ratifikálta Wilson el­nök békekötéseit és nem támogatta a Népszövetséget sem; a má­sodik világháború befejezésekor megint tulhamar leszereltünk és a stratégiailag fontos pontokról visszavontuk csapatainkat. Sok európai attól tart tehát, hogy az uj Elnök megválasztása után nem fogjuk folytatni a szabád országok védelmét a támadások ellen. A félelem teljesen alaptalan! A két országos párt konvencióin kiderült, hogy az izolációs politika ideje végleg lejárt és Amerika tovább vállalja a vezérsze­repet a világ kérdéseiben. Nyugati szövetségeseink további támo­­mogatásra számíthatnak, akár Stevenson, akár Eisenhower tá­bornok lesz az Elnök. Mind a két elnökjelölt a világszabadság bajnoka és a zsarnokság elhatározott ellenfele. DWIGHT D. EISENHOWER, a Republikánus Párt jelöltje, a nyugati népek egységének ré­gi harcosa. Azt hangsúlyozza, hogy közgazdaságunk erejétől függ katonai erőnk és igy közgazdaságunkat is erősítenünk 'kell: “NATO és Európa gazdasági támogatása a kommunizmus elleni harc főeszközei. Minden tehetségünket latba kell vetnünk ezek érdekében!” ADLAI STEVENSON, a Demokrata Párt jelöltje, igy nyilatkozott: “Nem áll az, hogy határozatlanok vagyunk! Háború utáni politikánkat és a Szovjet nyomással szemben való ellenálllásunkat folytatni kell, mert a bé­kének és nemzetünk biztonságának ezek az alapfeltételei. Ebben a tekintetben teljesen egyetértek Eisenhower felfogásával. A vá­lasztási küzdelemben — úgy látszik — egyikünk sem fog eltérni az elvtől!” Európa tehát nyugodtan nézhet a választás elé és Amerika népe is nyugodtan várhatja meg a polgárság döntését. A “New York Times” vezércikke szerint: “Adlai Stevenson és Dwight Eisenhower személye közötti választás a népszavazás szentségé­be vetett hitünket csak megerősíti”. Amerika — a sokat támadott konvenciós eljárás ellenére is— a két legjobb jelöltben állapodott meg. Bár belföldi kérdésekben különbözők az elgondolásaik, külügyi viszonylatban a nézeteik megegyeznek. Bármelyik jelölt nyer tehát többséget november 4-én, Amerika tehát továbbra is megvédi a szabad világot kívül­ről jövő támadások ellen. (Common Council) Sokezren búcsúztak könnyezve Magyar- Amerika “Üdvöskéjétől”, Serly Etelkától Pótolhatatlan veszteség érte Magyar- Amerikát: tragikus hirtelenséggel ma­gához szólította a Teremtő Serly Etel­kát, a magyar tánc, dal, zene szerelme­sét, korunk leghűségesebb, legönzetle­nebb, legkiemelkedőbb amerikai ma­gyar egyéniségét, aki egymaga többet tett a magyarságért, a magyar szellem­ért, a magyar művészetért, mint százez­rek buzgalma és áldozatkészsége. 64 éves volt; 3 év hijján félszázadig szen­telte életét a magyarság örök ügyének Amerikában. Istenadta zsenijével, egyé­niségének páratlan vonzóerejével, tör­hetetlen cselekvőképességével,hősies hi­­vatásérzetével nemzedékek magyar lel­két őrizte és mentette meg ez a töré­keny, finom kis jelenség, akit bízvást az amerikai magyarság Üdvöskéjének ne­vezhetünk. Jelentősége “a nemzet csalo­gányával”, Blaha Lujzával mérhető ta­lán össze, akinek színjátszó művészete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Buda­pest magyarrá váljon. Ez a magyar küldetés fokozottan érvényesült Serly Etelka amerikai pályafutása során, ö a magyar tánc (a csárdás, a körmagyar, a toborző, a palotás) magával ragadó ritmusán keresztül férkőzött a magyar szivekhez és nevelt ezer meg ezer má­sod- és harmadgenerációs magyar lányt és ifjút nemzeti művészetünk és nemzeti sajátosságaink rajongóivá. A “Búzavi­rág koszorú”, ez a tündéri magyar tánc­játék, Serly Etelka elmulhatatlan alko­tása, nemcsak a magyar, de az amerikai közönség legszélesebb rétegeit is meg­nyerte a magyar népművészet híveinek. Nem volt olyan nemzeti, egyházi, társa­dalmi, emberbaráti, egyesületi ünnep­ség, ahol a hivó szóra Serly Etelka és tánc-csoportjai nem szerepeltek. Testet és lelket őrlő nagyszerű munkája ered­ményeként Serly Etelka az amerikai művészeti és kulturális életnek is ténye­zője lett. Erkölcsi sikerei messze túlnő: ték a magyar kereteket; anyagi érvé­nyesülés viszont a magyar táncművé­szet apostolnőjét sohasem foglalkoztat­ta. Családi körülményei, nevelése készí­tették elő küldetésére. Atyjának, néhai Serly Lajosnak zenei zsenijét örökölték fiai: Tibor és Gerard és leányai, Irén és Etelka, a Serly, majd “Sári Sisters”. Serly Etelka egyik fia, Brummer Endre, ismert és elismert karmester és zene­szerző, másik fia, Brummer Richard, ki­váló filmrendező. ★ A magyarság mélységes hálája és el­­érzékenyült szeretete ennek a magános, elvonult müvészasszonynak a temetésén nyilatkozott meg. Ezrek járultak köny­­nyezve virágerdőbe borult ravatala elé: ilyen magyar temetést nem látott Ame­rika.... A kápolnából, ahol a gyászszer­tartás lefolyt, 5—600-an az utcára szo­rultak. Urbán József, a bronxi függet­len egyház lelkésze megrenditő imával búcsúztatta Serly Etelkát, majd Kurucz József a magyar színészet és Zsákmány Gyula, a New Yorki és New Jersey Jó­tékony Egylet diszelnöke méltatták el­mulhatatlan érdemeit. A SZABAD SAJTÓ ELŐFIZETÉSI ÁRA SZEPTEMBERTŐL 3 dollár 50 cent LESZ EGY ÉVRE. — EGYES SZÁMÁNAK ÁRA 8 CENT! Lapunk előállítási költségeinek (papír, nyomda,csomagszállitás) ez év januárja óta állandó emel­kedése arra késztet bennünket, hogy szeptember 1-től lapunk előfizetési árát EGY dollárral, az egyes szám árát pedig KÉT centtel felemeljük. Az általános drágulás folytán ránkkénysze­rült igen szerény áremelkedésért — amelyet előfizetőink és olva­sóink nem is éreznek meg — a “Szabad Sajtó” fokozottan szé­lljabb pusztító hő­hullám borítja cl Európát 1857, vagyis 95 év óta nem pusztított olyan hőhullám Euró­pában, mint ezen a héten. Rómá­ból 600 ezren menekültek vidék­re az elviselhetetlen forróság elől; Kelet-, Közép- és Dél-Eu­­rópában sok helyen 100-110 fo­leskörü hírszolgálatával, tártál mának változatosságával, min­den jó magyar ügyben való helyt állásával kárpótolja előfizetőit olvasóit és barátait. Szeretettel kérjük olvasóinkat, hogy legkésőbb szeptember 1-ig fizessenek elő és fizessék meg a hátralékukat, mert ezt szeptem­ber 1-ig még a régi, 2 dollár 50 centes áron eszközölhetik. Az uj előfizetési ár, $3.50, szeptember 1-én lép érvénybe kot is mérnek; Bécsben (árnyék­ban) 98.6; Nürnbergben 102; Belgrádban 99.6; Budapesten 94.5; Bukarestben 102 fok a hő­ség. Termésben és gyümölcsben igen nagy a hőhullám és a szá­razság kártevése, főleg Német­országban, Jugoszláviában, Ma­gyarországon és Romániában. A kontinens északnyugatán arány­lag hűvösebb az időjárás. 1952 AUGUSZTUS 24: Csudálatos Szt. István-ünnep New Yorkban... így csak magyarok tudnak ünnepelni, ha vég re'összetartanak!... — ez volt amerikaiaknak és magyaroknak egyformán a véleménye New York é‘ környéke vasárnapi csudálatos Szent István­­ünnepéről. Mert ez a Szent István-ünnep valóban csudálatos volt, nemcsak fénye, nagysága, lélek­emelő hangulata, hanem a magyar sziveket össze­forrasztó ősereje által is. Kezdjük azzal ,hogy Dewey kormányzó — New York állam pecsétjé­vel közzétett — felhívásával ez év augusztus ne­gyedik vasárnapját SZENT ISTVÁN NAPJÁ­NAK nyilvánította és felhívta Amerika legna­gyobb államának minden polgárát, hogy I. István magyar királynak, a világtörténelem egyik leg­nagyobb alkotó államférfiénak emlékét megünne­pelje. "Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy egy nemzet, amely ezer év előtt alakult meg Szent István elvei alapján s kétszer mentette meg a kereszténységet és a civilizációt az Európát le­rohanó barbárok ellen, nem maradhat rabság­ban ...” — ezzel fejezte be történelmi jelentősé­gű kiáltványát New York kormányzója. A vasárnapi országos Szent István-ünnep a St. Patrick székesegyházban kezdődött, amelyet felekezeti különbség nélkül zsúfolásig megtöltött az áhitatos, ünneplő közönség. Hozzáértők becs­lése szerint ÖTEZRET is meghaladta a számuk és legalább EZERÖTSZÁZAN kiszorultak a Fifth Avenuera. A székesegyház kapujában dr. Szoó József, az ünnepség főrendezője, a rendező­bizottság élén, fogadta az amerikai és magyar egyházi és közélet kimagasló személyiségeit. So­ha New Yorkban ennyi szinpompás magyar ruhát nem láttunk, mint ezen a felejthetetlen ünnepen! A tömeg sorfala között vonult be Spellman bibo­­ros-érsek nagy 'kíséretével.Megjelent Zita özvegy királynő, Rudolf fiával, aki elsőszülöttjét, Ottó főherceget képviselte; az utolsó magyar király, IV. Károly családját,a magyar katholikus papság vezette fenntartott helyére. Ha fel akarnánk so­rolni mindazokat, akik a St. Patrick székesegy­házban összesereglettek, oldalakat foglalna el a névsoruk. Az ünnepi Vesperán Mindszenty bíboros her­cegprímást Spellman biboros-érsek személyesítet­te meg; Flanelly püspök idézte államalapító Szent István királyunk szellemét és megrenditő szavak­kal dicsőítette Mindszenty bíboros, Grősz József kalocsai érsek és hitvalló mártírjaink kínszenve­déseit. Horváth Lőrinc, perth amboyi plébános, végezte a Vesperát, fényes papi segédlettel és Közi-Horváth József, pápai prelátus volt az ün­nepség magyar szónoka. Gyönyörű beszéde méltó volt az ünnep históriai jelentőségéhez. És a ma­gasztos istentisztelet záróakkordjaként felzendült az amerikai és a magyar Himnusz, ötezer magyar hangja fulladt zokogásba ... A FIFTH AVE. MAGYAR SZÍNEKBEN... Amikor a székesegyházból kiözönlött az ün­neplő közönség, már magyar színekbe öltöztették a Fifth Avenuet a körmenetre; az 51-ik utcában gyülekezők végeláthatatlan csoportjai. A menet élén a passaici Szent István egyházközség Kürt- és Dobos zenekara haladt; utána magyar ruhás asszonyok és gyerekek százai és százai; azután New York, Connecticut, New Jersey, Pennsyl­­vani hatalmas küldöttségei és Magyar-Amerika hűséges magyar népe, ennek a roppant országnak messze vidékeiről is ott menetelt a lengő magyar zászlók és büszke táblák alatt ezen a tündéri késő­nyári délutánon . . . A Carnegie Hallba vonult a magyarság az ut­cák népének lelkes üdvözlése közepette. Mire az 57-ik utcába értek, a Carnegie Hallban már so­kan elfoglalták a helyüket, igy ezrek kívül ma­radtak, mert a hatalmas terem és folyosói is szűk­nek bizonyultak befogadásukra. Újra a magyar Himnusz szárnyalt az egekig, mint egy lélekbe­markoló imádság. A gyönyörű zenei műsor az ün­neplő közönség felejthetetlen élménye marad .. . Kilényi Edward Liszt Magyar Rapszódiáját sió­­laltatta meg; a Psalmus Hungaricust, 72 tagú kó­russal, Kozma Tibor vezényelte; a megrenditő prológust Lengyel Menyhért irta. Három nagy­szerű beszéd hangzott el ezután: John J. Lodge, Connecticut állam kormányzójáé, Dániel Flood képviselőé és William J. Donovan tábornoké, az American Committee on United Europe elnökéé. Rokonszenvesen szerepelt Bácskai Béla és lelke­sítő, de egyben megindító volt Ft. Kiss Gyula, trentoni plébános, a Katholikus Liga elnökének záróbeszéde. A83-ik Kongresszusnak eddig 31 női jelöltje fut: csak New Yorkban 5 demokrata és 2 repblikánus. A mostani Kong­resszusnak 6 republikánus és 4 demokrata nőtagja volt. Ebben a statisztikában még nem szere­pel Mrs. Clara Booth Luce, aki MacMahon örökére s Miss Kel­­lems, aki Benton szenátor man­dátumára pályázik Connecticut államban. Az osztrák békeszerződést j. hat év óta tárgyalják, szöve­gezők, foltozzák és már 1951-ben úgyszólván minden pontjára megegyeztek az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország a Szovjettel. Ha Moszkva is úgy akarná, 24 óra alatt aláírhatnák a békeszerződést. De Moszkva nem akarja, mert ez esetben a vörösöknek hat hónap múlva ki kellene vonni csapataikat Ma­gyarországból és Romániáb Most Amerika és a nyugati h talmak újabb jegyzéket intézi a Szovjethez, amelyben az 19 november 1-én kötött moszkő szerződésre hivatkozva, Aus ria felszabaditását követelik. 1 Moszkva újra válasz néll hagyja a jegyzéket, úgy az o, trák békeszerződés a U.N. ki gyűlésének napirendjére kerii Nyugtával dicsérd a napot -Előfizetési nyugtával a lapot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents