Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)

1952-04-25 / 17. szám

Page 6. Oldal April 25, 1952 Amerikai mindentudó A demokrácia úgynevezett vé­dőbástyáit nemcsak Koreában döngeti az ellenség, hanem az or­szág határain belül is és az ellen­ségnek sikerül is néha a védelem frontját áttörni, bár gyakrabban sikerül nekünk azokat alátámasz­tani és megerősíteni. Eltűrtük azt, AZONNAL SZÁLLÍT BLUE COAL-t KÁLYHA- ÉS FÜTŐ - OLAJAT Vincent Bros Co-Bridgeport, Connecticut Telefonszám: 5,1 i 03 JOHN ÁRVA BEAL ESTATE Ha házat vagy üzletet akar vá­sárolni szolid áron, tessék ná­lam érdeklődni. Szívesen szol­gálok minden felvilágosítással. 564 Kossuth St. — Bridgeport Telefon: 4-2267 Orvosi tudomány is elismeri a méh-fullánk mérgének hatá­sát rheumatikus esetekben. A "MUS­­CULAID" az egész világon az egye­düli olyan gyógyszer, mely méhfullánk mérget tartalmaz. — Enyhitőleg hat arthritis, rheuma, viszketegség, csipk­és derékfájás, viszér-tágulás, görcs és hülés eseteiben. KÉRJEN INGYENES, bővebb is­mertetést s győződjön meg a valóság­ról. Óvakodunk az utánzatoktól. Pontos cim: JOHN TÓTH 1143 H1LLCREST ROAD South Bend 17, Ind. Telefon; 2-7609 SUPREME FOREST WOODMEN CIRCLE NO. 2. KOSSUTH NŐI OSZTÁLY Elnök: Mrs. Mary Timko, 103 Fox St.; telefon 3-0736. Alelnök: Mrs. Elizabeth Varga. — Titkár: Mrs. Elizabeth M. Johnston, 103 Fox St.; telefon 67-3332; ugyan, csak a titkárnő a betegsegélyző ügykezelője. — Pénztárnok: Mrs. E. Kulcsár, — Jegyző: Mrs. Mary Bayer. —Trustee: Mrs. Stephen Mák. Számvizsgálók: Gáspár Pi­roska, Paul Istvánná. Az osztály­nak 24 tagból álló Igazgató Taná­csa van. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján, a Rákó­czi Hall oldaltermében. BRIDGEPORTI ELSŐ 1848-AS FÜGG.MAGYAR BS. EGYLET Az egylet székhelye 429 Hallett Street. Az egylet tagja lehet min­den magyar férfi 60 éves korig és minden magyar nő 55 éves korig. Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján az egylet saját termé­ben, 429 Hallett St. és Fairfielden minden hó harmadik vasárnapján a Kálvin Hallban, 901 Kings High way. Mindkét gyűlés délután két órakor kezdődik. Elnök Bridgeporton Simon La­jos; Fairfielden Rivnyák János. Alelnök Bridgeporton Horváth Miklós; Fairfielden Szaszák Ist­ván. - Központi jegyző Szemetkó István. Központi titkár: Borsi Jó­zsef, kihez az egyletet érdeklő le­velek küldendők. Cime: 528 Black RockTurnpike, Bridgeport, Conn, telefon: 6-0917. Központi pénztár­nok Juhász József. Pénzügyi titkár BridgeportonTakács István; Fair­fielden Scsavnyiczky József. Be­teglátogató Bridgeporton: Juhász József, 1207 North Ave., telefon: 4-3892. Beteglátogató Fairfielden: Török János, cime: 99 Fiske St., Fairfield. Trustek: Juhász József, Leskó István. Házgondnok: Csor­ba Gyula. — Hivatalos orvos: dr. Orosz Lajos, cime: 555 Clinton Ave., telefon: 6-2279. — Hattagú bizottság, Bridgeporton: Takács Istvgn, Horváth Miklós. Gombos György, Kálmán János, Tóth Pál, hogy a demokrácia mindannyiszor súlyos vereséget szenvedjen, vala­hányszor az előítéletek, vakbuzgó­ság vagy faji kitörések megboly­gatták az egyetértést. De megerő­sítjük a demokráciát, valahány­szor demokratikus eszközökkel si­ettetjük annak az időnek eljöttét, amikor a szabadságban és egyen­lőségben mindannyian egyformán osztozhatunk. A fajok egymásközti viszonyá­nak javulására mutat a texasi kis Austin város példája, ahol a City Council az eddig folytatott gya­korlat megszüntetésével, eltörölte a nyilvános könyvtár központjá­ban és fiókjában az elkülönítést a fehérek és feketék között. Néhány héttel később a baltimorei Ford Theatre, ez a régi világból fenn­maradt nagyhírű színház, szüntet­te meg a négerek elkülönítését, bár ezt a gyakorlatot 1871 óta — megszakítás nélkül — követték. Két héttel később a Daughters of the American Revolution (Ame­rikai Forradalom Leányai) szün­tette meg a 13 éves szokást, hogy néger művészektől megvonta a szervezet washingtoni ‘‘Constitu­tion HalF’-jának a használatát. — Ennek az előítéletnek megszűnése, ami azzal nyilt meg, hogy megen­gedték Dorothy Mann, a nagysi­kerű néger szoprán énekesnő fel­lépését, közelebb hozta ennek a hazafias egyesületnek a tevékeny, ségeit azokkal az elvekkel, melye-* kért elődeik a forradalomban küz­döttek és meghaltak. A demokrácia híveinek apróbb győzelmeit azonban több mint el­lensúlyozzák azok a felháborító merényletek, mint amilyen példá­ul Harry T. Moore, néger vezér­ember bombával való leteritése volt a floridai Mimsiben, való­színűleg csak azért, mret a demo­kráciáért küzdött ebben a déli ál-Csordás Ferenc. Hattagú bizott­ság, Fairfielden: Szajkó János, Somogyi András, Kovács Pál, Kis József, Takács János, Halász Mi­hály. Hivatalos lap: az “Amerikai Magyarság”. # ELSŐ OSZTÁLY, NEW HAVEN, CONN. Elnök, périztarnok,’ ügykezelő s levelező titkár Mayer Ignáz, kihez minden levél cimzendő,, 180 Rowe St., New Haven, Conn.; alelnök: Sülök János; beteglátogató: Lik­­vár András, 133 View St.; ellen­őr: Sülök János; számvizsgálók: Sülök János, Barta István és ifjú Csapkovics János. Gyűléseit tart­ja minden hó második vasárnap­ján, délután 2 órakor a Magyar Házban, 142 Humphrey Street. AMERIKAI ÉLETBIZTOSÍTÓ SZÖVETSÉG “Bridgeporti Szövetség” 1. Oszt. Elnök és beteglátogató: ÁrVa János, cime 564 Kossuth St., tele-, fon 4-2267. Ügykezelő: Grega M. Dániel, Holland Hill Road, Fair­­field, Conn. tel. 9-9751. - Jegyző: Keresi János, 756 North Benson Rd., Fairfield, Conn. tel. 9-3970, akihez minden levelezés külden­dő. Gyűléseit tartja minden hónap negyedik vasárnapján, a Rákóczi Hallban. RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET 147-IK NŐI OSZTÁLYA Bridgeport, Conn. Gyűléseit tartja minden hó má­sodik vasárnapját követő kedden, este 7 órakor, a Rákóczi Hall ol­daltermében. Elnök Messenger Károlyné; al­elnök Norton Ferencné; jegyző özv. Matzonkai Jánosné, titkár­­pénztárnok és pénzszedő Magyar Viktória (cime: 624 Bostwick Ave., tel. 3-8375 vagy 89 Round HiH Rd., Fairfield, Conn., telefon: 9-4175); ellenőrök: Máté Jánosné, Páll Imréné; — főbeteglátogató és tagszerző Kucsera Jánosné (cime: 309 Berwick Avenue, tel. 5-9514); lamban. Ilyen megbotránkoztató esemény volt Miamiban a katholi­­kus és több zsidó templom elleni bombamerénylet; az összetűzések Philadelphiában, amikor középis­kolás suhancok a Hitler Youth­­szervezet handabandázását maj­molták és a vizsgálat megállapí­totta,hogy ketten ebből a csoport­ból templomok és magánházak el­len követtek el merényleteket. Ez történt Sing-Sheng-el is, a volt kí­nai nacionalista katonatiszttel, aki most egy san franciscoi repülőgép gyár műszerésze. Veszni kellett hagynia a foglalót, amelyet egy uj ház megvételére letétbe helyezett, mert a fehérbőrű szomszédok elle­nezték a beköltözködését. Az ilyen kilengések azonban a tisztességes emberek ellenakcióját váltják ki. Miamiban például szé­leskörű mozgalom indult meg az­óta, a fajok, felekezetek és nemze­tiségek jobb összetartása érdeké ben. Philadelphiában az uj polgár­­mester bizottságot nevezett ki a JOBB MEGÉRTÉS szolgálatára és az előitéletek elleni törvények szigorúbb végrehajtására. A Shen-család kizárását renge­teg ajánlat követte, amelyeket San Francisco város háztulajdo­nosai juttattak el hozzájuk, haj­landók lévén házat adni Shengék­­nek, főleg azért, hogy tüntessenek a demokratikus elvek mellett,ame­lyeken ez a köztársaság felépült. Ezzel van kapcsolatban Freddie Wing esete, aki a californiai So­­nonában vásárolt 12 ezer dolláros házat olyan környéken, ahol kizá­rólag fehérek laktak. Az uj lakók 200 meghívót küldtek ki a szom­szédoknak a házavatóra, amelyen a meghívottak mind megjelentek, köztük Mrs. H. H. Arnold, a légi­erők volt parancsnokának özve­gye, a város polgármestere, két bank elnöke, stb. Az ilyenkor szo­kásos ajándékok sem maradtak el. Ezek és ehhez hasonló esetek arról tanúskodnak, hogy a tisztes­séges emberek saját ügyüknek te­kintik MINDEN amerikai ember méltóságát és természetes jogait, fajra, vallásra és nemzetiségre va­ló tekintet nélkül. Az ország túl­nyomó többsége mindig hajlandó sikraszállni demokratikus hagyo­mányok érdekében, ha erre szük­ség van. Common Council beteglátogatók (Bridgeporton): Máté Jánosné; (So. Enden): Pav­­liscsák József; (Stratfordon) :Tóth Pálné; (Fairfielden): Páll Imréné. A számvizsgáló bizottság tagjai: Nagy Józsefné, Norton Ferencné, Kish Mihályné, Kucsera Jánosné. A vigalmi bizottság tagjai: Walsh Edwardné, Lázai Lászlóné, Vigh Mariska, Máté Jánosné, Páll Im­réné, Nagy Józsefné, MagyarVik­­tória, Lengyel Istvánné, Melkó Jánosné, Kish Mihályné és Tóth Pálné. RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET 69. Osztálya, Fairfield, Cenn. Gyűléseit tartja minden hónap második vasárnapján, délután két órakor a Kálvjn Hallban (901 Kings Highway. Elnök Szabó Ferenc; — alelnök Török János; pénztárnok Soltész János; titkár id.Straborny András, 861 Iranistan Avenue, Bridgeport 5, Conn., telefon 68-1141; jegyző Borona István; — pénzszedő Ma­gyar Viktória; beteglátogató s az Ifjúsági Osztály ügykezelője Sol­tész János, 375 South Benson Rd., Fairfield, Conn., telefon 9-1485; vigalmi bizottság: Somogyi And­rás, Porch János, Kiss Imre, Mol­nár Miklós. Orvas: Dr. Ralph J. Szűr, cime: 815 Clinton Avenue, tel. 4-2422. — Hivatalos lap az “Amerikai Magyarság”. RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET 14-IK OSZTÁLYA Wallingford, Connecticut Gyűléseit tartja minden hó má­sodik vasárnapján, a Magyar Ott­honban, 147 Ward Street. Elnök Wigh János; — alelnök Koch Sándor; jegyző Porczio Já­nos; titkár Wigh István, cime: 95 So. Cherry St., telefon 9-5332; — pénztárnok Mushinszky István; pénzügyi titkár Szegedi Miklós; pénztári ellenőr Grúz István; az Ifj. Osztály ügykezelője K. Cse­­hovics István; beteglátogató Sze­les József, cime: 94 South Cherry Street, telefon 9-5209;— ajtóőrök: Koch Sándor és Novák József; — tagszerző és kollektor Szilágyi Jó­zsef, cime: 361 Center St., telefon­száma 9-6359. — Hivatalos lap az “Amerikai Magyarság”. Egyleteink kalauza] A vármegye rókája Mikszáth Kálmán egyik nagyszerű regénye XX. FEJEZET (A temetés leírása, vagyis miként lehet egy temetést úgy leírni, hogy a temetésről ne legyen benne semmi.) A három ur olyan későn kelt, hogy kevés hijja, miszerint hasonlóan a Ferencz József király koro­názására Pestre érkezett nyitramegyei nemesekhez, át nem aludták a temetést. Pedig pompás volt az és népes. A meghalt gróf érdekes lett a halála után. A félvármegye összejött. Talán azért, hogy tisztesség­gel elkísérje a végső nyugalom helyére? Nem. Azért, hogy a szemét hizlalhassa a gazdag, aranyozott ko­porsón, a remek szemfödelen. A “circumdederunt” áhitatteljes és mégis oly bor­zalmas hangjai költötték fel Kléner urat, amint át­­szürődve, mint távoli zsongás, lassú, méla zeneként hatottak félálomban füleihez. A derék ur éppen a feleségéről álmodozók; úgy tűnt föl neki, hogy az fekszik a ravatalon és neki szól a gyász-zsolozsma. Csendes, derült mosoly ült ki tehát a jóizü alvásban megdagadt és megizzadt arcára. Azonban a keserű ébredés csakhamar fölvilágo­sította, hogy a Teléry contra Teléry bünügy tárgy tényálladékának ceremoniális földi eltakarításáról van szó és hirtelen magára rántván a nadrágot és egyéb ruháit, azon hallatlan szórakozottságot kö­vette el teljes életében legelőször, hogy öltözetének azon részeit, melyekhez őt ősi nemzeti kegyelet kö­tötte s amelyek viszonzásul testének felső részét a nadrághoz kötötték, tudniillik a “hózentrágereket” elfelejtette fölcsatolni, úgy, hogy azok, mint valami ünnepélyes sallang fityegtek alá s kacérkodva ver­­desték hátulról tekintetes lábszárait. “Hm, hm . . . dünnyögé magában. Későn feküd­tünk le. Alkalmasint alszik még a doktor is. S amint átment szobája mellett, bekopogtatott. — Ki az? Mi az? Miféle szemtelenség az? ... — hangzott belülről egy álmos, rekedt hang. A doktor ur ugyanis azt képzelte, hogy otthon fekszik a rendelési szobájában és künn, az előszo­bában, türelmetlen betegek kopogtatják az ajtót. — Majd elmennek kendtek onnan! Az ördög gyó­gyítsa kendteket hajnalban. Aki beteg, az várhat, az már úgyis legföljebb csak betegebb lehet, vagy legfeljebb meghalhat. Ne dörömböljenek kendtek! — Én vagyok az, doktor ur!.... Kléner Pál! Keljen föl! . . . — Ahá! Ön az! Nos, nem lesz még korán fölkel­ni? Hagyjon még kissé. — Ön átaludta a temetést, doktor ur! — Ezer ördög! Hát a tort? — kiáltá dühösen. — Feleljen ön, a tort is elaludtam-e? — Azt még nem, ha siet. — Ezer villám, bíró ur! Ez komoly eset lenne. Ha igy áll a dolog, azonnal készen vagyok. így történt, hogy Kléner urék csak a temetés vé­gén értek és csatlakoztak a gyász-gyülekezethez, ki­­vévén Krupicseket, aki korábban kelt és az ámbitus vastag márványoszlopa mögül nézte — a szép palóc asszonyokat és a délceg hajadonokat, akikből a leg­­középszerübb is mutatónak való hires szépség lenne Csaszlauban. Sokáig elmerengett ezen a gondolaton; nem is lenne az tréfa dolog, odaplántálni egyet a szebbek közül, akinek még azonfölül egy kis pénzmagja is lenne. Már ki is nézte magának: melyiket, amikor az ér­kező doktor durván fölriasztá álmodozásából egy nyájas hátbaütés által, ami a doktornái a legnagyobb szeretet jele volt. 1 —* Hogy aludt? Kissé halványan néz ki. Az ör­dögbe is, mutassa csak a nyelvét. Krupicsek álmélkodva nézett Szirupkára. — Megbolondult ez az ember. Ennyi ember előtt öltsem ki a nyelvemet? Hogyis ne . . . — Igaza van . . . Oh, oh! annyira szórakozott az ember, hogy nagyon, de nagyon szórakozott. Kivált mi, tudományos emberek. El is feledtem, hogy kívü­lünk is áll itt valaki. Igaza van önnek, a mestersé­gem iránt érzett szenvedély hajszol. Ez az, Krupi­csek ur! Mutassa ön legalább az ütőerét, mert fe­lette aggódom. S ezzel, minden ellenállás dacára, megkapta ke­zét s elkezdé olvasni a pulzus-verést: — Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tiz_alsó.... felső.... király.... — Ohó! Ön rosszul olvas. — Halt! Hahó! — kiált fel a doktor elpirulva. — Csakugyan szórakozott vagyok ma. Az ördögbe is, az a kancsó bor egészen megzavart.... S tulhajtáso­­kat követek el még a tudományban is. A szertartás véget ért az udvaron; a koporsót föl­tették a gyászkocsira, a Vácról hozott éneklő diá­kok rázendítették a halotti zsolozsmát és az utolsó Teléry gróf elhagyta ősi kastélyát, hogy oda többé vissza ne térjen. A kapu dübörögve nyilt meg, a széles, masszív kocsi előtt, melynek széles kerekei dübörögve, tom­pán gördültek végig a köves országúton. Majd vé­gig a dűlő utakon és a családi kripta felé a réteken és mezőkön, melyek mind a Teléry gróf nevén van­nak följegyezve — a telekkönyvben. Vájjon érzi-e az anyaföld a bevágódó kerekek sú­lyát? S vájjon fáj-e valamije tőlük? XXI. FEJEZET Mikor a három ur visszatért a temetésről, nagy csodálkozásukra Bornemisza Istvánt találták a kas­télyban rájuk várakozva. Kléner ur sietett őt üdvözölni. — Remélem, nem nehezteli azon kis epizódot, mely úri házát érte. Higyje meg, nagyon sajnálom. De hiába, a törvény ... törvény! Igaz-e, doktor ur? S a kellemetlenség is sokkal ildomatlanabb portéka, mintsem legyen benne becsülettudás elkerülni a tisztésebb úri házakat. Az öregebb Bornemisza István komoran nézte a vizsgálóbírót és szó nélkül engedte csevegni tovább. — Nekem úgy tetszik, hogy az egészben legsaj­­nálatraméltóbb a Boriska kisasszony. Mert hát hiá­ba, a szív . . . szív. Igaz-e, doktor ur? S a szív so­káig fáj. Az öreg Bornemisza arcán még több lett a ránc e szavakra. Ősz szemöldökei összehuzódtak és azok között egy szigorú vonás uralgott, mely még Kléner urat is megrezzentette s azzal a feszességgel kezdett mozogni e magyar öreg nemes előtt, mintha az len­ne Kléner Pál, a vizsgáló biró, ő pedig csak holmi Belindek-Kukacz Márton. — Egyébiránt arra való a felejtés,— folytató nyá­jas hangon. — A kisasszony el fogja felejteni a dol­got igen könnyen. A csont is beforr, ugy-e, doktor ur, hát a sziv-sebek hogyne forrnának be? A leg­' kényelmetlenebb lesz a kisasszonynak megjelenni a törvényszék előtt. De ennek is élét veheti, ha korán hozzászoktatjuk a kötelességhez. — Nem ezt akarom öntől hallani, — mondá Bor­nemisza hidegen. Tudom mit kíván az igazság és semmi kedvem az alól kibújni. Sokáig voltam á cse­lédje ennek a szép istenasszonynak, mikor még ma­gyar ruhát hordott. Híven szolgáltam s most sem akarok tőle elpártolni azért, hogy idegen mez fedi. A libériát nem veszem fel ugyan, de hive vagyok. — Uram; — kiáltá Kléner ur,— ön a császári kor­mányt gúnyolja és clnnak közegeit, ha libériás cse­lédeknek tünteti fel őket. Ezt nem tűröm, uram. — Engedje meg biró ur, de én metaphorában be­szélek. S ahhoz nekem jogom van, mert még eddig nem adtak ki Bach urék rendeletet, amely ezt eltil­taná. Vagy ön talán erre is tud valami paragrafust? Kléner ur pedig nem tudott erre egyetlen para­grafust sem előkotorászni fejéből, minélfogva meg­adta magát azon alkotmányos jognak, hogy Bor­nemisza uram beszélhetett tovább is: — Azért jöttem ide, mert több szem többet lát. Arra akarom kérni önt, engedje átolvasnom a vád­lott vallomását. Sok útbaigazító és sok enyhítő kö­rülményt fogok fölhozhatni. )— Én ezt egészen fölöslegesnek tartom, — szólt Kléner s azután, hogy ő is kiszorítson égy -— sze­rinte — metaphorát, — ezeket jegyzé meg: az igaz­ságszolgáltatás semmi hasznot nem lát ebben, épp úgy, mint a hajdani szürke-barátok', akiknek azon esetre testálta oda elveszett tehenét az egyszeri sze­gény ember, ha meg nem kerül, ■— ha az ügyhöz akar szólani, az esetben nem fog ön mondhatni sem­mi újat, ha pedig újat fog mondhatni, az bizonyára nem fog tartozni az ügyre és reánk, vagy legalább nem lesz lényeges. Minden tiszta már ebben a do­logban. —; S én mégis remélem, hogy átadja e jegyző­könyvet. (Folytatjuk) SZÁMON TART Amerika; nem költi a pénzét ok nélkül, cél­talanul. — Sehol a vi­lágon nem költenek annyit újsághirdetés­re, mint itt, Ameriká­ban, Miért? Mert a jó­zan üzletember rájött arra, hogy az a pénz, amibe a hirdetés kerül, bőségesen kamatozó s gazdaságos üzleti be­fektetés. Az üzleti si­ker titka, hogy a vevő' közönség érdeklődését biztosítsák. Ezt csakis a hirdetés révén lehet elérni, s ha meg van az érdeklődés, a jó porté­ka és a méltányos ár biztosan magával hoz­za az üzlet virágzását. Magyar üzletemberek, kövessék az amerikai példát, hirdessenek és üzletük egész biztosan még jobban fog menni ^Hirdessen hát Ön is a lapunkban. Ha akár eladni, akár venni akar, az újság­hirdetés az, ami a leg­gyorsabban fogja cél­hoz juttatni az üzletét. I Érdekes, tanulságos jelentés a demokrácia frontjáról... MINDEN GARAST

Next

/
Thumbnails
Contents