Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)

1952-12-19 / 51. szám

December 19, 1952 Page 5. Olifal LEGÚJABB HÍREK Rab-Magyarországból Péter Gábor, a budapesti főhóhér véres pályafutása az ujfehértói szabómühelytől az Andrássy (Sztálin)-ut 60-ig! megbízottja ült, parasztpárti subában, bizonyos Erdei Ferenc, makói “falukutató” s vöröshagyma kereskedő. Ez a gazfickó bárhová bujdossák is el, a történelem bírói átkát el nem kerülheti! Neve (Ötödik közlemény) A budapesti államrendőrség főkapitányának — 1945 tavaszán — Sólyom László vezérkari száza­dost nevezték ki, jó kiállású, de jellemgyönge, 36 éves fiatalembert; senki sem tudta, ki fia, borja,— állítólag a nácik elleni földalatti mozgalmakban tevékenykedett. 1945 és 46-ban nagy konjunktú­rája volt az ellenállásban való részvételnek, 300 holdakat osztogattak, részben olyanok közt, akik már a megszállás alatt a vörös malomban őröltek; valamely vitézi székhez hasonló szervezetet is lé­tesítettek és a “társulás" Szabó Zoltán főszer­kesztette hivatalos Közlöny oldalakon keresztül közölte az “igazolt” ellenállók névsorát. Ezzel szemben mindenki jól tudta, hogy egyetlenegy életre-hal'álra elszánt hazafias mozgalom kísérelte meg a polgári és katonai ellenállást: A BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE KÉP­VISELŐ KÖRÉ CSOPORTOSULT PO­LITIKUSOK, TISZTEK, AGGÓDÓ HAZAFIAK, akiknek többsége akasztófán lehelte ki a lelkét. E korszak hősét, Bajcsy-Zsilinszky Endrét 1944 Szent Karácsony estéjén a nyilas vészbíróság a Sopron-kőhidai fegyház udvarán juttatta kötél­­halálra. (Öt év múltán, ugyanazon a napon, ugyanabban az órában hurcolták Esztergomból az Andrássy-ut 60-ba a Bíboros Hercegprímást.) 1945-ben még glóriát fontak a tarpai követ, Bajcsy-Zsilinszky emléke köré, a Vilmos császár­­utat róla nevezték el, özvegye az októberi kép­viselőválasztáson a Kisgazda Párt listáját vezette Beregben, tarpai temetésén megsiratta a Felvidék kuruc népe, a Kisgazdapárt megesküdött a sírjá­nál, “hogy az ő útját fogja járni”, de a hivatalos politika egyre inkább elfelejtkezni látszott a sza­badsághős életének és halálának tanulságairól ... Fűzzük e kor festő néhány sorhoz: az elmúlt ne­gyedszázadban három magyar államférfiu ismerte fel — hosszú évekkel előbb, mint a Nyugat és Amerika kormányai! — a germán és szláv vesze­delem irtózatos horderejét: BETHLEN ISTVÁN, TELEKI PÁL ÉS BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE. Bethlent a vörös hadsereg hurcolta el és szovjet­­rabságban lobbant ki élete; Teleki, kétségbeesve hazája balsorsán, öngyilkos lett; Bajcsy-Zsilinsz­­kyt náci bérenccé aljasuk honfitársai pusztították el. E három nagy magyar elköltözését egy jobb kor történetírója nemzeti szerencsétlenségeink fe­jezetébe fogja iktatni . . . * A krónikás visszatér 1945 tavaszára, amikor is a belügyminiszteri székben már a kommunisták A MUSZKA VEZETŐK NÉVSORÁNAK ELSŐ HELYÉN ÁLL! Erdei Rákosiéknak azzal a megbízásával került kulcspozícióba,hogy a magyarokat kiszórja a köz­­igazgatás területéről (igy a rendőrségről is) és a helyüket kommunistákkal tölti be. Ez volt a moszkoviták — a törpe kisebbség! — első front­­áttörése, amely aztán három év múlva a polgári demokrácia katasztrófájához vezetett. Igaz, hogy Rákosiék összeesküvése nem sikerülhetett volna ily menetrendszerű pontossággal, ha nem tudják maguk mögött a megszálló vörös hadsereget, amelynek megszemélyesítői Voroshilov tábor­nagy, majd Szvjridow tábornok a győztes hatal­mak ellenőrző bizottságaiban is perdöntő ténye­zők lettek. Mi sem jellemezheti jobban a 45-46 évek közbiztonsági helyzetét, mint az a hiteles statisztika, amelyet nemzethü rendőrtisztek állí­tottak össze, a még rendelkezésre álló bírósági és rendőri nyilvántartások alapján. Ez a statisztika eljutott a polgári pártok vezetőihez és mindazok­hoz a részben visszavonult közéleti, vagy sajtó­emberekhez, akiknek még hangjuk és visszhang­juk volt a társadalomban. Ebből a statisztikából ijesztő rémkép bontakozott ki! Az államrendőrség (budapesti és vidéki), a politikai rendőrség (Pé­ter Gábor), a gazdasági rendőrség (Vilány^ An­drás) uj tiszti és altiszti karából 1092 BÜNTETETT ELŐÉLETŰ VOLT! Az uj főkapitányhelyettesek, osztályvezetők, nyo­mozótisztek (akik már ekkor katonai rangot vi­seltek, rendőrtábornokok, rendőrezredesek, rend­őr-őrnagyok, stb. lettek) 76 SZÁZALÉKBAN GYILKOSSÁG, RABLÁS, TOLVAJLÁS, ZSEBMET­SZÉS MIATTI KÖRÖZÖTT, VAGY JOGERŐSEN ELÍTÉLT ÉS SZABAD­­SÁGVESZTÉSÜ BÜNTETÉSÜKET KITÖLTÖTT BŰNÖZŐK VOLTAK! Ezekután nincs rajta csodálkozni való, minthogy. Sólyom László főkapitány és szedett-vedett törzs­­kara az orosz hordáknak és a nagyváros kloákai­­ból napvilágra tört csőcseléknek kiszolgáltatott Budapesten annyit ért,mint döglött lovon a patkó. Ebben a miazmás légkörben vonul be Péter Gábor első garnitúrájával az egykori nyilas ház­ba, az Andrássy-ut 60-ba. Nézzük meg közelebb­ről a most szervezkedő haramiabanda cimborasá­­gát, cinkosait, hóhérait, pribékjeit és spionjait . . . (Folytatjuk) Matyi kell neki! Budapest. — A most megje­lent fiatal költők antológiájában, melynek “Uj Termés” címet ad­tak, jobbára ilyen versek olvas­hatók: Utak, utak, kanyargó síkja, ez vonzza szivem lángra gyújtva, s az utak végén égbenyulva az uj ember — ő kell nekem! (Szécsi Margit) Ha Matyi kell Margitnak: le­gyen az övé! Ásó-kapa válassza el őket egymástól! Arany János is kommunista volt ♦ ♦ ♦ Arany János halálának 70-ik évfordulóján az Istent ésshazát tagadó magyarirtó kommunisták kisajátítják Petőfi s Vörösmarty mellett legnagyobb nemzeti köl­tőnket és beíratják a moszkovi­ták pártjába. “Nem átrajzolni akarjuk költészete vonásait,” — írja egyik tehetségtelen vörös rimfaragó, — “hanem letörülni arról az eltökélten hazug úri esz­tétika hamisításait.” Ha a Mu­­zeum-kertben (vájjon mi a neve ma?) Arany szobrán Toldi Mik­lós ércalakja megelevenedne?! Lecsukják a szakembereket! A Budapesten megjelenő Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemlében”, amely aligha az el­lenforradalom propagandairata, írja Koczor Lajos egyetemi ta­nár: “Az állami gazdaságok 1952 évi rossz eredményei elsősorban a földmivelésügyi minisztérium rossz vezetésének következmé­nyei. A gazdaságok igazgatóinak és többi vezetőjének munkáját igen megnehezítette,hogy a föld­mivelésügyi minisztérium még 1951 ben is nyakló nélkül cserél­gette az állami gazdaságok igaz­gatóit és vezetőit..... Nagy hiba, hogy eddig minden szakembert ellenségnek tekintettek. Hagyták felgyülemleni kisebb-nagyobb hibáikat és a végén megfélemli­­tették, megbüntették, sőt nagyon sok esetben lecsukták őket. . . A munkafegyelem teljes hiá­nya, vagy lassúsága több formá­ban nyilvánult meg. így például abban is, hogy a dolgozók — se szó, se beszéd, — otthagyták a munkát,nem jelentek meg a mun­kaidő kezdetekor, vagy napokig hiányoztak a munkából.... Igen gyakran már szombat délben ab­bahagyták a munkát és hétfőn is csak a délutáni órákban folytat­ták. Még a legnagyobb dolog­időben is gyakran előfordultak ilyen esetek . . .” A földmivelésügyi miniszter tudvalévőén Erdei Ferenc, a “Nemzeti” Parasztpárt vezére, volt makói hagymakereskedő, a nemzeti és polgári irányzat egyik legelvetemültebb árulója. Sok jel arra vall, hogy a két parasztpárti kommunista miniszter: Erdei Fe­renc és Darvas József alól már húzogatják a gyékényt a vörös elvtársak . . . Két menekült munkás vallomása 1. Krumpli, bab, káposzta — bus nélkül... 2, Még a falak is “izzadnak” A “Report of Hungary” közli két Budapestről szabad világba menekült munkás jegyzőkönyv­be mondott vallomását a “vörös paradicsom” életviszonyairól. Az egyik dolgozó ember ezt a szo­morú képet festette egy munkás­család sorsáról: ‘Az általános rossz megélhe­tési viszonyok a mi családunk körében is éreztették hatásukat. Igen szegényesen éltünk, mert édesanyám háztartásunkra, mely három tagból állott, apámtól és tőlem havonta összesen 800 fo­rintot kapott. Ebből a pénzből a lakbért, ellátást, ruházkodást és egyéb kiadásokat is fedezni kel­lett. A lakbér 100 forintot tett ki annak ellenére, hogy egyszoba­­konyhás, udvari lakásban lak­tunk. Villanyra, gázra és egyéb fontosabb szükségletekre, mint szappan, fogpaszta, stb. 200 fo­rint ment el. Megmaradt tehát az életre 500 forint, melyből három embernek kellett megélni. Ha te­kintetbe vesszük, hogy édes­anyám egyedül csak 1 kg. zsírért 40 forintot fizetett és 1 kg. bur­gonya 3 forint 20 fillérbe került, úgy el lehet képzelni, hogy édes­anyám ebből a kevés fizetésből mily szűkösen tudott kijönni. Ez a kényszerű takarékosság ét­rendünkön meg is látszott, mert a krumpli, bab és silányan be­rántott káposzta került [elváltva asztalunkra.... Húsra hétköznap nem telt. igy csak vasárnap et­tünk valami kevés kifctt, vagy sült húst. Szórakozásra egyálta­lán nem telt”. * A másik a munkás-lekásokról festett hűséges képet. “A Béke-uton és a vflt Állat­­vásár-térem felépített uj munkás­házak lakói kivétel nékül arról panaszkodnak, hogy a lakások­ban megpenészedik az étel s ru­ha, mert a falak állandóan "iz­zadnak”. A munkásházak gond­noksága azt a tanácsot adta a lakóknak, hogy tartsák nyitva az ablakokat és megnyugtatta őket, hogy a falak izzadása legfeljebb egy évig tart. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a vakolatba kevés meszet kevertek s az a ke­vés is "fáradt mész” volt. A fa­lak nedvessége sok ház külső vakolatán is átütött és sárgás­barna penészmezők csúfítják a külső falakat”. Édes hazám ♦ ♦ ♦ Édes hazám, hová lett a jókedved? Az a hires rózsa-piros örömed? — Tán elment a zöld erdőrp Vadrózsának, Vagy ki a szabad mezőre Kis madárnak? Ez az erdő reménységed Zöld erdője Ez a madár kikeletnek Hirdetője! Édes hazám ne légy olyan szomorú, A sötét felhőből a nap szépen kigyull, S rád az áldás, békecsendes esője hull. Vigadj hazám! Szivem szentje Legdrágábbja: A szomorú fűzfának is Van virágja! (1851-ben,az elnyomatás idején) Lisznyai Kálmán NOTESZ ILONA MASSEY, akit Magyarországon Hajmá­­sy Ilonának ismertek, itt él a szomszédunkban, New Canaan­­ban (Green Hack Road) férjé­vel, Charles Walker ékszerter­vezővel. A kitűnő énekesnő és színésznő, aki a rádió és a T.V. állandó szereplője, (olvasóink a (“Show of Shows”-ban,a “Studio One”-ban s Robert Montgomery darabjaiban gyönyörködhetnek alakításaiban) kijelentette, hogy élete legboldogabb idejét tölti New Englandban. Mi a legna­gyobb becsvágya — kérdeztük a művésznőt. — Hogy az uram, Charlie, meg legyen elégedve a kosztommal! — volt a válasz. És hozzáfűzte: Imádom az egyszerű, vidéki életet. Mielőtt a budapesti Városi Színházban, majd a bécsi Operaházban felléptem, egy far­mon laktam Nagykőrösön, a nagy magyar Alföldön. Ez év ja­nuár 6-án mentem férjhez és a Cubában töltött nászutunk óta New Canaan-ban lakunk. ★ SIMÁNYI ATTILA A Hearst-lapok decemberben rendezik országos történelmi di­ákversenyük döntőjét: 25 ezer dollár bondot osztanak ki felső­­iskolai diákok között, akik ame­rikai történelemből a legjobban felelnek a feladott kérdésekre. Az előmérkőzések most folytak le országszerte.A detroiti Hearst újság, a Detroit Times, történe­lem tanulmányi diákversenyén 105 társa közül, 93 ponttal Si­mányi Attila (614 South Rade­­macher Ave., Detroit) a “Cass High School” növendéke nyerte a 175 dollár bonddal jutalmazott második dijat. Attilát csak két ponttal előzte meg egy amerikai diákleány aki a 200 dolláros bond első dijat vitte el. De ifjú magyar testvérünk, mint a má­sodik helyezett, bekerült a dec. 2-iki főversenybe. Simonyi At­tila mindössze egy éve van az Egyesült Államokban. Atyja bu­dapesti banktisztviselő volt és a vörösök elől menekült családjá­val szabad földre, ahonnan, mint D.P.-k jöttek a U.S.-be és Det­­roitban fogtak uj élethez. Simá­nyi Attila angol nyelv és törté­nelmi tanulmány előmenetele példátlan szellemi teljesítmény! Magyar-Amerika büszke lehet Simányi Attilára . . . Szeretettel kérjük: terjessze ro­konai, barátai és ismerősei kö­zött lapunkat! 1 ÁLDOTT KARÁCSONYT! UJ TERVEK ESZTENDEJE” A cim arra vonatkozik, hogy ebben az évben minden eddigi kedvezményünket felülmúló, uj biztosítási formákat vezetünk be. Elet-, baleset-, kórházi és betegsegély biztosítási módoza­taink nemcsak állják a versenyt bármely más egyesület vagy kereskedelmi jellegű társaság okmányaival, de felülmúlják azokat a tagjaink számára "gyermek és öreggondozó” Bethlen Otthonunk kedvezményeivel. Nem nyerészkedési, hanem tcstvériségi alapon állunk, amt azt jelenti, hogy Egyesületünk magának a tagságnak tulajdona s ügyeit alkotmányos gyűlésein s választott vezetőségén keresz­tül maga á tagság irányítja. ' Bizalommal ’és szeretettel hívjuk táborunkba az amerikai magyarságot. Belépési lehetőség mindkét nembeliek számára születéstől kezdve bezárólag*jy éves életkorig. Angol vagy magyarnyelvű bővebb ismertetést kívánatra készséggel küldünk az Egyesült Államok területén bárhová. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 18CI "2?" Sixeet, N. W. Kossuth. He »se Washington 5, D. £. • Phone: Adair.s 4-0331 BOLDOG UJ ÉVET! KELLEMES ÉS ISTENTŐL MEGÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET VALAMINT BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN A PASSAIC, Ne JA MAGYAR REF. EGYHÁZ NEVÉBEN: RÁCZ GYŐZŐ, LELKÉSZ Tiszteletbeli főgondnok: Szendy András. Főgondnok: György István — Gondnok: Kurucz József Pénztárnok: Molnár József Ellenőr': Ressler Mihály —; Jegyző: Turincs József PRESBYTEREK: Id. Szabó Sándor, Szőnyi István, Jakab Antal, Csigay Károly, Rózsa Sándor, Sebők Lajos, Bush József, Mentő Ferenc, Bárány Béla, Murray Károly, Szőnyi József, Kocsis József, Gere András A tétényi bíró lánya ♦ * * Egyszer éjszaka Tétényen utazva keresztül a király, hintója egy, az utón hagyott malomkőbe ütődött és eltörte a kerekét. A király ezen nagyon megbosszankodott.Hátha ez valami szegény emberen történt volna, milyen nagy kára lenne abból. Rögtön maga elé hivatta a bírák uraimékat és szándéka volt, hogy ször­nyen rájuk ijeszt. — Minthogy olyan lusták voltatok, hogy a ma­lomkövet ott hagytátok az útban, büntetésül most azt parancsolom, hogy mire harmadnap múlva vissza jövök, nekem .ezt a malomkövet megnyuz­­zátok!.,. Nagy fejfájást okozott ez a parancsolat az ér­demes tanácsnak; nem nyúztak ők malomkövet soha, nem is tudták, hogyan kell hozzá fogni. Meghallotta azonban a biró lánya apjának ag­godalmát és felbiztatá az öreget, hogy csak hagy­ja őt beszélni a királlyal, ő majd megfelel neki. A királynak pedig csak abban telt öröme, ha a nép természetes eszével jó feleleteket tudott adni furfangos kérdéseire. Midőn tehát újra visszaérkezett a király, lá­nyostul ment oda a biró, és midőn Mátyás elő­követelte a malolmkő bőrét, a lány felelt meg rá. — Hogyan kívánhatod, nagyságos király, hogy egy malomkövet elevenen megnyuzzanak?.... Ha már azt kívánod, hogy apámék lehúzzák a bőrét, legalább tégy meg annyit, hogy előbb vetesd ki a vérét. Mátyásnak megtetszett a kifogás; megveregeté a leányka orcáját és arról már nem szól a króni­ka, de azért bizonyosan tudhatjuk, miszerint gon­doskodott róla, hogy férj nélkül ne maradjon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents