Szabad Sajtó, 1950 (44. évfolyam, 40-45. szám)
1950-10-06 / 40. szám
Page 2 Oldal October 6, 1950 A MAGYAR IRAS NAPSZÁMOSAI Az amerikai magyar lapok ellen sok a kifogás. A kifogás mértéke annál nagyobb, minél frissebb amerikai a kritikus. Kezdetlegesek, nivótlanok, tartalmatlanok, nagy kérdések iránt közömbösek, magyartalanok és tele vannak sajtóhibákkal. Nem érdemes őket kézbe venni, — mondják azok, akik még alig-alig melegedtek meg köztünk. Nem nagyon érdemes velük vitatkozni. Vitatkozni ugyanis csak azokkal érdemes, akik tudják az okokat, amikből az okozatok, az eredmények következnek. Különben mi “öreg amerikások” sem voltunk jobbak a Deákné vásznánál. Mi is elégedetlenek voltunk mindennel, amikor idejöttünk Azóta azonban tanultunk valamit. Ha nem is sokat. .. Megtanultuk többek között azt, hogy a magyarságnak, itteni számarányához mérten, kiterjedtebb és jobb sajtója van, mint akármelyik más, velünk egyidőben idekerült fajtának. Megtanultuk azt, hogy az első nemzedékbeli idevándoroltak legnagyobb részét itt kellett hozzászoktatni az uságolvasáshoz, sok esetben pedig az irás-olvasáshoz egyáltalában. Megtanultuk azt, hogy egy-egy hetilapnak legtöbbször csak egyetlen alkalmazottja van, aki tulajdonos, szerkesztő, üzletszerző, kollektor és szedő is egy személyben. Megtanultuk azt, hogy közösségi életünk ott a legegészségesebb, ahol a telepnek saját lapja van, mely az összeköttetést fenntartja, az intézmények munkáját támogatja. A mi magyar telepeink nem túlságosan népesek. A nehány nagy várost leszámítva, csak százasokban, legfelebb az egytől ötezerig számlálhatok a lelkek. Az újságolvasó magyarság számát a legjobb akarattal sem lehet ma már százezernél magasabbra becsülni. És ezt az aránylag kis közönséget még mindig vagy negyven, szabályosan megjelenő sajtótermék, napi, heti, félhavi, havi lap táplálja. Hogyan táplálja? Aránylag jól, mert hiszen egyházaink, intézményeink, megbecsültségünk, számunk fogyásának ellenére is, nem hanyatlóban, hanem emelkedőben vannak. És kik végzik ezt? A sató terén nyilvánvalólag azok az irók és újságírók, akik szerelmesei maradtak a magyar nyelvnek s napszámosaivá lettek a magyar írásnak. Ez a pálya gazdagságot sohasem adott, vagyont aligha szerzett bármelyiküknek. Magyarul olvasó nemzedékünk természetes csökkenésének arányában helyzetük napról-napra nehezebb. Sokuknak kezében remeg már a toll, nehány már tartani sem tudja. Szűkölködnek. írásukkal, szolgálatukkal építettek, de maguk fölé hajlékot emelni nem tudtak. Nem volt miből. Megrokkantan, kiöregedetten, ugyan kihez fordulhatnának segítségért?! Jön rájuk az öregség garmada baja, betegség látogat, kórházi költség kellene vagy valami minimum, amin kenyeret lehetne venni.... Ai * *.......... "" , i. Közöltek egy j.'ei«»ivást . Arról szol, hogy meg kell teremtennünk az Amerikai Magyar írók és Újságírók Segélyalapját. Több közéleti emberrel én is aláírtam. Önként és szívesen. Olyan szívesen, ahogyan most ajánlom megszivlelésre. Amerikai magyarságunkban nem szoktunk csalódni. Jó embereknek segíteni kell a jó ügyet. BORSHY KEREKES GYÖRGY. SZTÁLIN KUDARCA KOREÁBAN. A pillanatban, amikor e sorokat írjuk, még mindig nem lehet teljes határozottsággal megállapítani, hogy beavatkoznak-e a kínai kommunisták a koreai háborúba? Nem látszik valószínűnek, de kommunistákról lévén szó, soha sem lehet tudni, mit hoz a holnap. Egy azonban bizonyos: a koreai győzelem óriási csapást mért Sztálinra és a kommunistákra. Egyik országot a másik után falta fel Sztálin belső erőszakkal, most történt először, hogy külső erőszakkal, katonai erővel próbált egy országot leigázni és szembe találta magát az egész világgal és Amerika katonai erejével. Nem voltunk felkészülve a támadásra, amely sokezer kilométer távolságban történt és ennek ellenére a lehető legrövidebb idő alatt letepertük a kitünően felfegyverzett kommunista hadsereget. . . . Sztálin csak úgy menthette volna meg csatlósait, ha maga is beavatkozik és ezzel kirobbantja a világháborút. Miután erre úgy látszik még nem tartja elérkezettnek az időt, kénytelen volt észak-koreai rabszolgáit átengedni sorsuknak. Először háborúba hajszolta őket, azután hagyja, hogy ezrével pusztuljanak. Ki fog még ezután hinni neki csatlósai közül? Az egész világ kommunistái tudják, hogy Koreában nem az észak-koreaiakat érte vereség, hanem Sztálin bukott meg. A kommunisták bálványként tisztelik Sztálint, aki nemcsak legyőzhetetlen, de tévedhetetlen is. Most pedig kiderült, hogy le lehet győzni, és az is, hogy hibát követett el, még pedig súlyos, sőt katasztrofális hibát. Ha nem volt felkészülve arra, hogy Amerika és az Egyesült Nemzetek szembe szállnak a betöréssel és ha nem volt elhatározva arra, hogy ha Amerika beavatkozik, megvédi a koreaiakat, miért indította el az egész szégyenbe fűlt kalandot: kérdezik magukban valószínűleg még a leghithübb kommunisták is. Minek volt szükség az egészre? És mi lett az eredmény? Azt hazudták évek óta, hogy Amerika készül a háborúra, mert imperialista céljai vannak. Kiderült, hogy nem voltunk felkészülve a háborúra és nem mi akarjuk leigázni a világot, hanem Sztálin. Hogy amellett nem sikerült neki, ez csak még szégyenteljesebbé teszi a helyzetét. Az észak-koreai hadsereg megsemmisítése után mi majd kivonulunk Koreából és akkor hogyan folytathatják a régi nótát? Hogyan kezdhetik majd élőről a rágalmazást, hogy le akarjuk igázni a világot? Világos lesz még azok előtt is, akik bedültek a kommunista hazugságoknak, hogy pontosan az ellenkezője az igaz. Hogy mi voltunk azok, akik nem leigáztunk egy kis oszágot, hanem fiaink ezreinek feláldozásával megvédtük a leigázással szemben. Amit mi nem tudtunk elérni, Sztálin megtette helyettünk. Letörte, szégyenbe és komikumba fullasztotta az egész kommunista propagandát. Át kell hangszerelni az egész zenekart, uj nótákat kell fújni. Az aláírások tiz millióit gyűjtötték az úgynevezett békehatározatra. Hogy tiltakozzanak Amerika imperialista tervei ellen és bizalmukat fejezzék ki Oroszország iránt. És amikor az aláírások hegyei már majdnem az eget elérték, jön Sztálin, belerúg és felborítja a hegyeket. Bebizonyítja az egész világnak, hogy ő a támadó és Amerika védi a békét. Ennél nagyobb szolgálatot nem tehetett senki a szabad világnak. ★ ★ ★ 'fa ★ ★ ★ Amerikai élet ★ ★ ★ ^ ★ ★ ★ A koreai győzelem hírére a nyersáru piac árai visszamentek, olcsóbb lett a gyapott, a gumi, a gabonapiacon a rozs és más termények árai is leestek. Statisztikusok megállapításai arra mutatnak, hogy a vevők ellenállása a magas árakkal szemben, ha csak csekély mértékben is, már mutatkozni kezd. • Egy életbiztosító társaság adatai szerint 1945 óta kilenc millióval emelkedett a 25 és 64 év közötti amerikaiak száma. Háború esetén úgy a hadsereg, mint a háborús termelés számára majdnem tiz millióval több ember fog rendelkezésre állani, mint az elmúlt háborúban. • Egy bridgeporti borbély a következő felirásu táblát tette ki a kirakatba: “ígérem, hogy borotválkozás, vagy hajvágás közben nem fogok beszélgetést kezdeni”. A clevelandi állatkertbe egy fiatal gorilla érkezett Afrikából, llgy látszik, nem tetszett neki a fogság és ezt azzal juttatta kifejezésre, hogy nem evett. Mindent megpróbáltak vele, de semmi se használt és közben veszedelmesen fogyott. Végül is az állatkert igazgatója két banánnal a kezében maga bement a ketrecbe. Az egyik banánt enni kezdte, a másikat odanyujtotta a gorillának. Az egy ideig figyelte az igazgatót, kikapta a kezéből és felfalta. Azóta is csak akkor eszik, ha az igazgató vele eszik a ketrecben. És csak annyit, amennyit az eszik. Hat hét alatt sikerült felhizlalni tiz fonttal a gorillát. Az igazgató tizenötöt hízott. • A napokban egy öreg nénike ült mögöttem az autóbuszon és egy férfinak mesélte, hogy mcstanában lett kilencven éws. “Mondja, mondta később, rém nagyszerű ezen a kocsin utezni, amely magától szalad és nem cell, hogy ló huzza?” A férfi kissé gúnyosan nevetve válaszolt, hngy hát nagyszerű, de már v<gy negyven éve megszűnt csodálkozni ezen. "Az a baj magukkal fatalokkal, fedte meg a nénike, hegy nem elég öregek ahhoz,- hocy mindazt, amit a mai élet nyújt, élvezni tudják”. Egy hires moziszinésznek van egy nagyon okos két éves kis leánya, aki nem akar esténként imádkozni. Az anyja magyarázza neki, hogy az imádság valójában egy üzenet Istenhez. “Akkor már értem, hogy miért küldjük az üzenetet este, mert akkor olcsóbb, mint nappal”. • Az ablaküveg gyártó munkások uniójának alapszabályában van egy pont, amely szerint az unió titkárának joga van egy gépirónőt alkalmazni, de csak olyat, aki megfelel az elnök ízlésének... • Az amerikai olajtársaságok 1945 óta nyolc billiót költöttek uj olajkutak fúrására. Ennek következtében az olajtermelés harminc százalékkal emelkedett, tehát háború esetén sem kell félnünk attól, hogy nem lesz elég benzinünk. E pillanatban húsz százalékkal nagyobb tartalékunk van, mint öt évvel ezelőtt és Dél- Amerikában is sok uj olajtelepet fedeztek fel. Egy fiatal ember, aki mint gyermektelen, behívót kapott, ezt irta a katonai hatóságnak: “Két éves ikreim vannak, már előbb értesítettem volna önöket, de nem vettem észre őket, csak amikor a behívót megkaptam”. • -Egy metodista pap, Guy Perdue, Dallasban, arra biztatta híveit, hogy a gyülekezet tagjai számát igyekezzenek növelni és ennek érdekében hirdessenek az újságban. “Ez nem sértené az egyház tekintélyét, mondotta egy beszédében, hiszen Isten volt az első nagy hirdető a világon. Kitette a csillagokat az égre, hogy hirdessék Isten dicsőségét”. • Egy nyári cserkész-tábor vezetője autóján behajtott a közeli városba, vele volt két kis cserkészlány. A város főutcáján előttük haladt egy teherautó, amelyből az egyik sarkon kiesett egy nagy csomag újság. “Minden napra egy jó cselekedet”, idézte a cserkész mondatot, mire a cserkészlányok kiugrottak az autóból és beemelték az újság csomagot, majd siettek, hogy beérjék a teherautót. Mielőtt elérhették volna, egy újabb újság köteg esett ki .belőle. Ezt is felszedték. Ez még kétszer megismétlődött. Mire végül a teherautó megállt egy vendéglő előtt, a cserkészparancsnok odament a vezetőhöz és büszkén közölte vele, hogy felszedtek négy csomag újságot, amelyek kiestek a kocsiból. “Nagyon kedves, válaszolta a soffőr, én azokat kihordtam az árusoknak, maguk meg összeszedték, most mehetek vissza”. • Los Angelesben meghalt egy Charles Babonet nevű gazdag ember 66 éves korában és százezer dollárt hagyott Mrs. Peral Tyson nevű munkásnak. A hagyomány okául azt jelölte meg, hogy harminc évvel ezelőtt, amikor még nagyon szegény volt és az országúton gyalogolt, Tyson felvette az autójába és meghívta ebédre is. • Mrs. Eleanor ^vdn0TMnégy'"'» éves gazdag özvegyasszony feleségül ment harminc éves néger soffőrjéhez. Kijelentette, hogy a faji előítéletek ellen fognak küzdeni. Eljegyzési gyűrűjükben gyémánt keretben egy fehér és egy fekete gyöngy van. Sheriff választás volt egy kis városban. Késő éjszaka kopognak az egyik sheriff-jelöltnek az ajtaján. A sheriff-jelölt kijön, az ajtó előtt egy idősebb ember áll, aki ezt mondja: “Valami baja van az autómnak, megállt és nem tudom elindítani. Nem volna szives segíteni eltolni?” "Nagyon szívesen”, válaszolta a jelölt és nekifeküdt a kocsinak. Az idegen erre beült a kormánykerékhez, rálépett a gázra, mire a kocsi elindult. “Csak azt akartam tudni”, szólt vissza az öreg az autóból, “hogy megérdemlie, hogy magára szavazzak?” • Egy barátom mesélte, hogy a napokban, amikor New Yorkba utazott, Westporton beszállt a vonatba és melléje ült egy előkelőén kinéző férfi. Beszélgetésbe elegyedtek és kiderült, hogy az illető egy gazdag ismerősének a “butler”-e. “Szóval ön Mr. Jones számára dolgozik”, mondta a barátom. “Szó sincs róla, válaszolta a ‘butler’, Mr. Jones dolgozik az én számomra. Ö kel fel minden reggel hét órakor és megy be abba a piszkos és rosszlevegőjü New Yorkba, hogy megkeresse a pénzt az én fizetésemre és fenntarthassa a házát és gyönyörű parkját”. • Egy fairfieldi magyar asszony mesélte, hogy egy este, mialatt a konyhában dolgozott, észrevette, hogy a kis lánya kiment. Átment a nappali szobába és ott találta a kislányt csendben ülve az egyik széken. “Mit csinálsz itt a sötétben?” kérdezte tőle. “Azt játszom, hogy gazdagok vagyunk és van televíziós gépünk”, volt a válasz. Nyugtával dicsérd a napot — Előfizetési nyugtával a lapot! PIHENJEN - LUSTÁLKODJON ÉS FOGYJON Pearl River Milk Farmon MOlSiA LEE A hires fogyasztó módszerével PEARL RIVER, NEW YORK 1 ÓRA A TIMES SQUÁRTÓL ÍRJON, vagy TELEFONÁLJON REZERVÁCIÓÉRT. PEARL RIVER 888 VAGY A NEW YORKI IRODÁBA JUDSON 6-5354 \ LEGÚJABB JÁTÉKOK GYÖNYÖRŰ AJÁNDÉKOK Ajándékait olcsóbban szerezheti be MOST DAINTY SHOP-BAN 968 Lexington Ave* - New York 21, N*Y* Tulajdonos: VÁGÓ GYÖRGYNÉ. NAGYON ÍZLÉSES VÁLASZTÉKOT TALÁL NÁLUNK! írjon képes árjegyzékért. — Rendeléseket az egész ország területére elfogadunk és a legpontosabban teljesitjuk. TELEFON: RE. 7-6337 MINDEN BRIDGEPORT ÉS KÖRNYÉKI HÍRNEK szives készséggel adunk helyet lapunkban; ezért kérjük olvasóinkat, hogy juttassák el azokat hozzánk. — Minden himek kedden délig kell beérkeznie, amennyiben ekkor van lapzárta. Címünk: “Amerikai Magyarság”, 628 Bostwick Avenue, Bridgeport 5, Connecticut. MAGYAR REFORMÁTUS EMBERNEK aki elég elővigyázatos ahhoz, hogy ezekben a megpróbáló időkben gondoskodjék szeretteiről életbiztosítás és betegsegélyezés terén is, elsősorban NÁLUNK VAN A HELYEI Mi 1896 óta minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy magyar testvéreink számára a legelőnyösebb feltételek mellett nyújthassunk, — a születés pillanatától kezdve 55 éves korig — megfelelő biztosítási formákat. Az alább közölt névsorból válassza ki ön is, ha még nem tagunk — vagy további biztosításra van szüksége — a lakóhelyéhez legközelebb lakó munkatársunkat s kérjen tőle részletes felvilágosítást. Munkatársaink Connecticut államban) 1. Bridgeport Nagy János 2033 King’s Highway, Fairfield, Conn. Tel. 9-0115 52. South Norwalk Ügykezelő: Kurimai András 24 Cliff Street Telefonszáma 6-9064 63. Bridgeport Ügykezelő: Horváth Kálmán 237 Court M., Marina Village Telefon: 4-7119 81. Wallingford Ügykezelő: Mrs. Mary Szegedy 330 South Cherry Street. 325. Bridgeport Ügykezelő: Nt. Böszörményi István 963 Laurel Ave. Tel. 4-5445. 247. Fairfield Ügykezelő: Lengyel Berti, 184 Pemburn Drv. Telefon: 9-3750 260. New Haven Ügykezelő: Nt Keresztessy Imre P. O. Box 512, Ansonia, Conn. 356. Stamford Ügykezelő: Kozma Ferenc 24 Woodland Place KERÜLETI SZERVEZŐNK: Nt* Fcrenczy Pál, 767 Capitol Ave* Bridgeport 6, Conn* TELEFON: 6-6585 6 Meg vagyunk győződve arról, hogy mi olyan biztosítást tudunk adni, aminél jobbat sehol sem szerezhet. ♦ Szeretettel Az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 1726 Pennsylvania Ave. N. W. Kossuth Bldg. Washington, D. C. t)umnnn)Wini-rrr““******a*,***"****"""*****,>l***i>AI<^ww> VEGYEN U. S. SAVINGS BONDOT! INGATLANOKRA -KÖLCSÖNT FOLYÓSÍT -törleszthető- havi részletekben vagy félévenként -KATONÁINK SZOLGÁLATÁRA KÉSZ BARMIKOR! Mechanics and Fanners Savings Bank A BANK ÉS MAIN STREET SARKÁN, BRIDGEPORT, CONNECTICUT Az ebben a bankban elhelyezett betétekért teljes jótállást vállal a The Savings Bank Deposit Guaranty Fund of Conn., Ino.
