Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 Neb lehet szabad az a társadalom, mely embereken embercsopor tokat kirekeszt soraiból és másodrangú állampolgárokként. kezeli őket, a lehetőségét sem teremtve meg annak, hogy kultúrájukat, kö zösségi életüket maguk alakítsák és elképzeléseik szerint formálják. Elfogadhatatlan az oz álláspont, mely bizonyos nemzeteket 'fölébe helyez másoknak, "állabalkotóknak" kiáltva ki azokat. Minden egyes állampolgár az állam alkotója, akiknek lehetőséget kell te remteni. hogy törvényes keretek közön akár egyénenKént, akár Közösségként érdekeiket kifejezhessék és érvényesíthessék. A többség morális kötelessége a hatékony Kisebbségvédelem! Lehetetlen a hatékony kisebbségvédelem, ha ennek fontosságát csu pán a kisebbség tudatosítja. Célunk a kisebbségek politikai, gazdasági és szociális egyenrangúsítása egy olyan Szlovákiában, melyben az állam egyenlő polgáraiként, annak minden nebzetével, nemzeti kisebbségével és etnikumával együtt közeledhet egy demokratikus egyesült Európához. A szlovákiai magyarság és a nemzeti kisebbségek helyzete A Szlovák Köztársaság létrejöttével alapvetően megváltozott a szlovákiai magyarság és a nemzeti kisebbségek helyzete és jogállá sa. Megs/űnlek a szövetségi állam nyújtotta konlrollintézmények, a szlovákiai magyarság szembetalálta magát az új állam kiépítésének Minden problémájával és a magyarsággal szemben táplált bizalmat lansággal. Ebben a helyzetben kellett cselekvőén és konstruktívan helytállnia, kerülve a konfliktusokat, ugyanakkor Megőrizve társa dalmi pozícióit. A szövetségi állam Megszűntével a szlovákiai Magyarság küz delmében három elemre támaszkodott: 1. Saját erejére, amelyet elsősorban a negatív állami intézkedé sekkel szembeni ellenállásában és az önkormány/ati, illetve parlamenti választásokon juttatott kifejezésre. 2. A nemzetközi intézményeKre (Európa Tanács. Európai Unió. emberjogi intézmények), amelyekben a szlovák kormányzat túlkapásaival szembeni ellenőrzést látta. 3. A magyar államra és kormányzauai, mint a szlovák állam szomszédjára, dmely szintén felelős a térség stabilitásáért és a szlovákiai magyarság sorsáéit. 4. A magyarországi parlamenti ellenzékre Kisebbségi politikánk továbbra is ezen a három négy pilléren alapszik. A kisebbségek kérdése nem pusztán belügyi kérdés. A ki sebbség saját erejéből aligha kenys/erítbet ki hatékony kisebbségi politikát a többségtől, ■ vagy egy antidemokratikus, autoratív hata lomtól, ha az erre nem mutat hajlandóságot. Éppen ezért van szük ség a NEmzEtközi EgYÜttműKödésre. Ez az együttműködés egyben garanciát is jelent ahhoz, hogy a kisebbségek reális és megalapozott •követelményekkel lépnek fel. s nem engednek teret a szélsőségek nek. Alkotmányos jogok - Törvényalkotás A Szlovák Köztársaság alkotmánya több pontjában olyan megfo galmazások és megszorító rendelkezések találhatók, amelyek sértik a nemzeti kisebbségeket. Az alkotmány preambulu ma egyértel műen különbséget tesz a szlovák nemzet, mint államalkotó nem zet és a nemzeti kisebbségek között. Ez mind az állampolgári egyenlőség szempontjából, mind pedig a etnikai elv érvényesülése szempontjából elfogadhatatlan. A Magyar Polgári Párt minden erejével szorgalmazni fogja az alkotmány ezen részének megvál toztatását. Megszorító szempont bevezetésének tartjuk az alkotmány azon passzusát, amely pontosabb értelmezés nélkül kimondja, hogy a ki sebbségi jogok érvényesítése nem sértheti Szlovákia integritását és a szlovák nemzet érdekeit. Ez a passzus gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kisebbségi jogok gyakorlását és olyan félelemmel tölti el a szlovákiai állampolgárok egy részét, hogy' alkotmányos jogaik gya korlását bármikor bárki az alkotmány legsúlyosabb megsértéseként értékelheti. Ennek a bekezdésnek egyszer és mindenkorra el kell tűnnie Szlovákia alkotmányából. Az alkotmányban felsorolt kisebbségi jogok nagy része vagy deklaratív, vagy a jogok gyakorlását más szabályozó törvények megalkotásához köti. Ezek a törvények azonban máig nem szület tek meg. Épp ellenkezőleg, annak vagyunk tanúi, hogy a meglevő törvények kisebbségi joggyakorlásra vonatkozó részeit is szűkí tették (lásd a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó 1990-es tör vény megszüntetését). Ez az állapot nagyfokú alkotmányjogi és jogi bizonytalansághoz vezet, amely egyben lehetőséget ad arra, hogy a külföldön oly sokat hangoztatott deklarative létező kisebbségi jo gok Szlovákiában csak a belső politikai egyensúlyhelyzetnek meg felelően érvényesülhessenek. Ez számunkra elfogadhatatlan. Ezért a Magvar Polgári Párt szorgalmazni fogja azon törvények megalkotását, melyeket az alkotmány előír, melyek megalkotása a parlament alkotmányos kötelessége- A jelenlegi szlovák alkotmány a következő jogokat biztosítja a kisebbségeknek: . 1. jog a sokoldalú fejlődéshez 2. jog a saját kultúra fejlesztéséhez 3. jog az anyanyelven történő információszerzéshez és az infor mációk terjesztéséhez 4. jog a nemzetiségi szervezetekben való tömörüléshez 5. jog kulturális intézmények létrehozásához és azok fenntartá sához 6. jog művelődési intézmények létrehozásához és azok fenntar tásához 7. jog az anyonyelven voló művelődéshez 8. jog az anyanyelv használatához a hivatalos során 9. jog a kisebbségeket érintő ügyek Megoldásában való részvé telre. Az alkotmány Mindezen jogok megvalósítását törvény ek megho zatalához, illetve törvények által biztosított feltételek létezéséhez köti, tehát meghozataluk előfeltétele annak, hogy jelenlegi jogaink-, kai élni tudjunk és ne legyünk kitéve állami hivatalnokok kénye- kedvének. mint például iskolák létrehozásánál, kulturális intézmé nyeink támogatásánál, vagy a kisebbségi kultúra támogatására ■szánt pénzek folyósításánál. A fenti jogok megvalósítása tehát elképzelhető kilenc önálló tör vény által, lehetséges összefoglalásuk egy átfogó kisebbségvédelbi törvény segítségével, de nem kizárt egy köztes megoldási javaslat sem. Léteznie kellen tehát egy átfogó törvényjavaslatnaK a Kisebb ségi szervezetekről, mely a bár létező társulási törvényben foglal takon túl meghatározza azokat a részterületeket, melyek elengedhe tetlenül szükségesek a kisebbségi identitás megőrzéséhez. A ki sebbségi szervezeteknek ezeken a területeken /pl. központi könyv tár, bibliográfia, kisebbségi kutatás, levéltár, stb/ át kell vállalniuk az állam szerpét, s ezért a törvény ből adódóan jogosultak lennének az állobi költségvetés támogatására. Ez a támogatás tehát nem vo natkozna a kisebbségi szervezetek társulási részére, de Mindenkép pen alapfeltétele volna intézbényi részüknek. Egy következő törvényjavaslatnak kellene foglalkoznia a Ki sebbségi Kultúra és írásbeliség területével. Meg kellene fogal mazni a kisebbségi kultúra azon területeit., melyeken az államnak támogatnia kell a kisebbségi kultúrát a költségvetés útján / Színjátszás, múzeumok, folklór, irodalom, stbú Létre kellene hozni egy kisebbségi közalapítványt, mely' önkormányzati alapon osztaná szét a kisebbségi kultúrák támogatására járó, normatív alapon meg határozott költségvetési összeget. Ugyanezen törvényjavaslatnak kellene garantálnia a kisebbségi kulturális intézmények létrehozá sának és fenntartásának részleteit hogy elkerülhetők legyenek oz önkényes hivatalnoki beavatkozások. Ezen törvényjavaslatnak kel