Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 lene foglklkozoia az anyanyelvűn történő információszerzés és ter jesztés részleteivel és törvényes garanciáival is. A harmadik törvényjavaslatnak részletesen kellene szólnia az anyanyelven történő művelődés problémájával. Anélkül, hogy akár csak jelzésszerűen is érinteném a művelődés >/rkmаi prob lémáit, véleményem szerint ennek a törvénynek garanciákat kel len tartalmazoik a kisebbségi iskolarendszer egészének és egyes -eleme inek létezésére, az egyes iskoláknak a szülők kérésére történő létre hozására, akaratuk ellenére történő megszüntetés kivédésére, va lamint itt kellene rögzítenie a kisebbségek nyelvén oktató felsőok tatási intézmények jogalanyiságát. A negyedik törvényjavaslatnak kellene szólnia a kisebbségi nyelvhasználatról. Létezik közös koaliciós javaslat, mely kiindu lási pontja lehet az esetleges targyklasokorLk. Az ötödik törvényjavaslatnak kellene foglalkoznia azzal a jo gunkkal, hogy részt vegyünk a bennünket érintő ügyek intézésé ben. Minden valószínűség szerint az volna a legrészletesebb, s egyben a legfontosabb törvényjavaslat. Mindenekelőtt defioiаloiа kellene a következőket: 1. Melyek azok a dolgok, események és intézkedések, melyek érintik a kisebbségeket /pl. iskolaügy, sajtó, kulturális ügyek, tele pülésszerkezeti problémák, nyelvhasználat, stb/ 2. Melyek azok az intézmények, s milyen szinten léteznek, me lyek az előbb említett ügyekben döntések meghozatalára jogosultak /pl. kormány, szakminisztériumok, regionális állami hivatalok, re gionális önkormányzatok, hely i hivatalok, önkormány zatok, stb/ 3. Milyen formában lehet ezen intézményekben részt venni az említett ügyekben való döntésben részt venni. 4. Milyen- mértékű lehet az egyes ügyekben való kisebbségi részvétel /pl. önálló döntés, közös döntés, vétójog, konzultációs kötelezettség, informálási kötelezettség, informáltsági jog, stb/, s mely ügyekben milyen szinten milyen ennek a konkrét mértéke. Általában leszögezhető, hogy a belszólás mértékének annál na gyobbnak kell lennie minél inkább csak a kisebbségre tartozik az illető ügy, mindezt azonban a törvénynek kellene garotalnia. 5. Melyek azok a kisebbségi szubjektumok, melyek /illetve akik/ részt vesznek a döntésekben. Ezek "egyes esetekben egyének, más esetekben szervezetek, intézmények, képviselői testületek, stb. 6. Végül ennek a törvénynek kellene szó)lma a lenti intézmények létrejöttének és igószakookéoti megújulásának módjairól, /pl. va lamilyen formájú választások útján, korporativ alapon, a kettő kombinációja által, esetleg más módon, miközben mindenképpen biztosítottnak kell lennie az illető kisebbség akaratának lehetőleg torzulásmentes megjelenésének/. Egy ilyen törvény, amennyiben sikerülne megfelelő minőségben ’megalkotni, nagyon jelentős előrelépést jelentene a mai helyzethez viszonyítva. Le kell ugyanakkor szögezni, hogy ennek a törvény nek csak akkor van értelme, ha kiterjed a választott szervek tevé kenységére és a végrehajtó szervek tevékenységére is, megfelelő és logikus módon. . Összefoglalva a lentieket: a szlovákiai magyar pártoknak és a szlovákiai magyar közgondolkozásnak akkor van reális esélye a helyzet javítására, ha leaelóször a jelenlegi helyzet konkrét javítása érdekében fejti ki energiéi jelentős részét, s ennek keretén belül a jelenlegi alkotmányos jogok megvalósításának törvényes garanciáit próbálja megalkotni, miközben arra törekszik, hogy ezeket a ga ranciákat kormányzati tényezőként a jelenlegi demokratikus ellen zékkel közösen léptesse életbe. Csak ezt követheti egy esetleges alkotmánymódosítás, amennyiben ez akkor szükségesnek látszik. A fordított út illúzioktraetes, mely ezen túl a szlovákiai magyar vá lasztókkal szembeni nagyfokú felelőtlenségre is utal, ugyanis nem rendelkezik eszközökkel a vágyálmok megvalósításához. Nemzeti kisebbségi önkormányzati rendszer A nemzeti kisebbségi önkormányzati rendszer a kisebbségi társada lom belső életének a megszervezését jelenti széleskörű pluraliz musra és érdekegyeztetésre alapozva. Azért beszélünk önkormány zati rendszerről, mert- egy demokratikus rendszerben egy intézmény nem orvosolhatja mindazon gondokat, amelyek a mindennapi élet során felmerülnek. Egy ilyen intézmény a kisebbségi társadalom nem kívánatos központosításához és a valós problémák meg nem oldásához vezethet. • A nemzeti kisebbségi önkormányzati rendszer lény-ege, hogy egyik vagy másik elem hiánya nem vezet azonnal a nemzeti kisebb ség megsemmisüléséhez. Tág teret enged a jogok egyéb területen való gyakorlásához, a kisebbségi intézményrendszer biztonságos működtetéséhez. A nemzeti kisebbségi önkormányzati rendszer összetevői: 1. Valódi, megfelelő hatáskörökkel rendelkező községi és kerületi szintű önkormányzatok. A kisebbségek létéből adódó sokszínű ség csak olyan államban érték, ahol nem törekednek a hatalom központosítására. 2. A helyi önkormányzatok szintjén létrejövő regionális szervező dések - régiók kialakítása. . 3. A kisebbségi gazdasági, társadalmi, érdekvédelmi, kulturális szerveződések megléte. Demokratikusan szerveződő egyletek, társaságok, alapítványok és szervezetek létezése. 4. Politikai pártok és szervezetek, amelyek felvállalják a nemzeti kisebbségek érdekeit és a megfelelő szinteken hatékonyan ér vényesítik azokat. 5. Egyeztető tanácsok létrejötte a politikai, társadalmi, érdekvé delmi, ifjúsági és kulturális szervezetek-mozgalmak között a ki sebbségi élet egyes területein végzett munkájuk összehangolása céljából (pl. , iskolaügy, könyvkiadás, sajtó, kultúra, kulturális rendezvények stb.). 6. . A törvényhozásban, a kormány, a végrehajtó és - döntéshozó testületek egyes szintjein olyan kisebbségi tanácsadó szervek, bizottságok létrehozása, melyek befolyásolni tudják a kisebb séget érintő döntéseket, melyek megkérdezése nélkül a kisebb ségi élet főbb területeit érintő kérdésekben nem lehet döntést hozni. 7. A kisebbségek megbecsültségének, presztízsének fontos muta tója részvételük az államigazgatási hivatalokban. A kisebbsé gek által lakott területeken az aránytalanul alacsony részvételi arány az állami hivatalokban rejtett - diszkriminációra utal. 8. Kisebbségi önkormányzatok létrehozása. Az alkotmányban garantált jogok és -a fentebb vázolt rendszeren belül a Magyar Polgári Párt a kisebbségi önkormányzat intézmé nyét tartja a legmegfelelőbb intézményi formának ahhoz, hogy a felmerülő problémákra korrekt, egymás elképzeléseit és érdekeit tisztelő és méltányos megoldások szülessenek. Nemzeti kisebbségi önkormányzatok Európa több államában - a legkülönbözőbb formái alakultak ki a nemzeti kisebbségek önkormányzatainak. Ezek az adott állam jog rendjéhez igazodva a történelmi sajátosságokat figyelembe véve a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségeket kihasználva alakultak ki. Mindegyik megoldás egyedi és másolhatatlan. Egy fontos té nyező köti őket össze, hogy a többség és kisebbség közös -politikai akaratával, a szomszéd állammal kialakítandó harmonikus viszony erdőkében hosszú távon kívánták megnyugtatóan és sikerrel ren dezni a létező problémát. Ahol ez a történelmi adottságok, vagy a politikai akarat hiánya miatt ez a rendezés nem következett be. ott máig állandó etnikai villongásoknak vagy feszültségeknek lehetünk tanúi. Az egységesülő Európa és az emberi jogok mind szélesebb körű érvényesítése megköveteli., hogy a magunk problémáit a kölcsönös
