Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 11. szám
BELPOLITIKA Szlovákia közigazgatási reformja Minarovič-féle javaslat A javaslat első változatát 1991- ben keszítette el a Marián Minarovic, festőművesz vezetesevel működött kormánybizottság, majd meg az ebben az evben letrejött parlamenti bizottság is ezt a változatot támogatta. Minaroviő vezette azt a szakbizottsá got is, amelyet a Közep-Vágmenti Regió kert fel egy alternatív közigazgartási felosztási javaslat elke- szítéséée. A tervezet az ország törtenelmi, kultúrális hagyományaiból kiindulva, a több evszázados fejlődes során ki alakult tenneszetes egysegre epülve gazdasági, mfrastraktúrális kapcsola tokat figyelembe veve keszítette el az ország közigazgatási felosztásának ter vezetet. Egysegbe foglalja az egesz közigazgatás reformját. A másodfokú államigazgatás es a regionális önkor mányzótokat egyaránt azonos területi keretben, a megyékben látja megva lósíthatónak. A tervezet kidolgozói a következő celokat követtek: a) áttekinthetőseg, hatekonyság es elééhetöség, b) területileg összekapcsolt állam igazgatási es önkormányzati rend szer, c) a közsegek, járások, megyek es az állam hatásköreinek világos meg határozása, d) a hatáskörök fokozatos átvetele az államigazgatástól a helyi önkor mányzatok által, azokon a terüle teken, ahol ezek hatekonyabban működhetnek, e) a szakállamigazgatás szűkítese es ennek maximális méétékű integrá lása az általános államigazgatás keretebe, t) a. speciális államigazgatási szervek (vámhivatalok, banvaigazgatósa- gok, katonai körzetek, bíróságok) esszerű területi egysegbe foglalá sa, melyek ugyanakkor figyelembe veszik az újonnan kialakított terü leti egysegek (járások, megyek) határait, g) a másodfokú államigazgatási szer vek megerősíteset a központi ál lamigazgatási szervek decentrali zálásával, h) a helyi önkormányzatok es a helyi államigazgatás ketszintű rendsze re, i) a megyei szinten fokozatosan ki alakítandó közigazgatási bírósá gok, j) egyseges információs rendszer ki- építese a közigazgatásban, vala mint egyseges, hazai tradíción alapuló terminológia bevezetese, k) a közsegek es régiók finanszírozá sának megoldása. A javaslat szerint az önkormányza tok első szintje a ma is letező közse- gek, második szintje a megyek. A me gyek területe minimálisan ket-három ma letező járás nagyságúak lennenek, háromszázötven ezer körüli lakossal. Az önkormányaitokra átruházandó feladatok megoldására a kisközsegek számára javasolja ezek önkentes társu lása által letrehozni közös közsegi hi vatalokat, mint ezen társult falvak kö zös vegrehajtó szervet. A társult falvak polgármestereinek kollegiuma irányí taná ezt a hivatalt. Megyei szinten a megyei tanács a járási tanács es a me gyei kepviselő-testület irodája leime- nek a megyei kepviselő-testület veg- rehajtó szervei. A megyei kepviselő- testület ketkamarás lenne. A felsőhá zat a (szenátust) a polgármesterek al kotnák, míg a másik kamara választás útján jönne letre, ötezer lakos válasz tana egy kepviselőt. A megyei tanács ban a polgármesterek rendelkeznenek szavazattöbbseggel. Az alsóház vetó- joggal rendelkezne ill. visszaadhatna újratárgylásra tervezeteket. A megyei kepviselő-testület elsősorban dönt: • a regió fejlődesenek kerdeseiben, • jóváhagyja a költsegvetest, • jóváhagyja a saját anyagi eszköze inek társítását a regió fejlődest biztosi ttá alapba. Az önkormányzati szervek anyagi hátterének bebiztosítása erdekeben számol a tervezet az adórendszer re formjával. A községek és a régiók számára egyértelműen meghatározott helyi, regionális és központi adóbevé telekkel, regionális fejlesztési alap lét rehozásával, valamint a komunális bankrendszer kiépítésével. A helyi államigazgatás felépítése ugyancsak kétszintű lenne, a járások és a megyék. A járási hivatalok ren delkeznének valamennyi elsőfokú ál lamigazgatási hatáskörrel, kivéve, amiket átruháznak a községekre. A bevezetett szakterminológia szerint a községi képviselő-testületek élén a polgármesterek állnak, a községi hiva talokat elöljárók vezetik. A megyéi képviselő-testület élén az ispán (župan) állna, a megyei képviselő testület irodáját az irodavezető (kancellár) vezetné. A járási hivatal élén a járási elöljáró, a megyei hivatal elen a megyei elöljáró állna. A területi felosztás ertelmeben hetvenhet járás es az ezekből a járá sokból kialakított tizenhat megye let- rehozásával számol a tervezet. Három nyolc járás alkotna egy megyét. Lásd teéképmelléklet. A javaslat szeleskörű támogatást nyert a Polgármeserek Klubjában, mintegy húsz regionális szerveződes- ben, az ellenzeki (1993) pártok es több, a külföldi demokrácia támogatá sára letrejött alapítvány körében. A javaslattal szemben csupán a magyar pártok részeről hangzott el ellenerv- kent, hogy a magyar járásokat, mint Somorja, Dunaszerdahelv a hegyen túli járásokhoz (Malackv. Senica, Skalica) csatolnák, es egyetlen magyar többsegű megye sem alakulna ki. Angyal Béta
