Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)

1995 / 11. szám

BELPOLITIKA

Beneši

dekrétumokról a Szabad Európa Rádióban

Nyolcvankilenc után újra és újra elő

térbe kerülnek a benesi dekrétumok.

Külföldön s belföldön egyaránt foglalkoz

tatja a közvéleményt és jogászokat az el

nöki. törvényhatalommal bíró intézkedé

sek. amelyekből 42 látott "napvilágot".

Erkölcsi értékekre hivatkoznak vagy jogi

tényezők vezérlik a jogászokat mikor a

dekrétumok érvénytelenítését követelik?

I Iazai magyar pártok ezt már többször kö

vetelték. tavasszal szomszédaiknál, a Cseh

Alkotmánybíróság elutasított egy erre irá

nyuló indítványt. A közelmúltban a Sza

bad Európa Rádió próbált rávilágítani a

problémára Spektrum adásában . Szakér

tők. jogászok válaszoltak Boris Korén

kérdéséire. A Szlovák Tudományos Aka

démia Allamjogí Intézetének tudományos

munkatársa Katarin» Zavadskii cképp

vélekedett az elnöki intézkedésekről:-Fontosnak tartom elmondani, hogy

a közvélemény helytelenül fogalmaz, mi

kor benesi dekrétumokról beszél.

Egyeljünk a megfogalmazásra, elnöki

dekrétumok a helytálló hiszen az intéz

kedések érvényesítését egy hosszadal

mas procedúra előzte meg. az

illegelitásban működő kormánytagok

részvételével. Tehát nem Benes adta ki

őket egyszemélyben .1 szakemberek, a

politikusok elsősorban azon intézkedé

seket vizsgálják, amelyek a szudéta-

német és a magyar nemzetiség kollektív

bűnösségével foglalkoznak.illetve a tu

lajdonjogaikat rendezik. Ezen dekrétu

mokat a háborús évek, a kor figyelembe

vételével kell vizsgálni . .1 világ. Európa

jogilag nem volt felkészülve a

háborúshűnös cselekedetek

megítélésére, a büntetőtörvénykönyvek

nem foglalkoztak ezzel a kérdés

sel.Elsősorban erkölcsi okora hivatkozva

olyan törvényeket, dekrétumokat kellett

elfogadni, amelyek kárpótolják a hábo

rús következményeket viselő polgárokat.

Az államosítással érdemes két okból

is foglalkozni: már 1940-től volt olyan

feltételezés, hogy a nemzetgazdaság csak

állami irányítással újítható fél. illetve

számtalan vállalat, gyár, bank német

kézre került a háború alatt, ezért ezeket

a tulajdonjogokat államosítás formájá

ban rendezték. Megjegyzem. hogy ez az

a tulajdonjog-rendezési forma nem cseh

szlovák jellegzetesség, de európai jelen

ség. hiszen az elnöki dekrétumokhoz ha

sonló rétroaktív-érvénvű törvényeket fo

gadtak el Lengyelországban, Norvégiá

ba, Dániában. Belgiumban. Franciaor

szágban. Összefoglalva: a kor gyakorla

tához képest nem látok semmi különöset

és visszavonhatót ezekben a dekrétu

mokban. hiszen megfelelek a legiszlativ

normáknak, valamennyit elismerte 1945.

október 28.-án az ideiglenes kormány.

Nem tisztázódott, hogy az elnöki dekré

tumok egészét vagy csak néhány rendel

kezés megszüntetésére van igény. Ha az

egészről beszélünk, akkor politikai átté

tele van a folyamatnak, hiszen az elnöki

dekrétum /. rendelkezése megerősíti a

('sehszlovák állam jogi alapját. A dekré

tumok megsemmisítésével Csehszlovákia

létkérdése is kétségbevonható.

Cseh-Szlovák Föderatív Köztársaság

ratifikálta az. emberjogi dokumentumo

kat. míg az elnöki dekrétumok a kollektív

felelőséget hangoztatják. Ez a kél doku

mentum tehát ellenkezik egymással. Jogi

lag miképp oldható meg ez a helyzet?- J kollektív bűnösség elvének beik

tatása nem Benes nevéhez fűződik. . I

nagyhatalmak még 1941-ben rendelkez

tek erről a módszerről, gondolván ezzel

a fasiszta német irányítás elítélésére.

Ezen döntés értelmében a kollektív bű

nösség szisztematikus elvére hivatkozva

a szlovák parlament valamennyi képvise

lőjét bűnösnek nyilvánítót iák. Ezzel ösz-

szefüggő az 1945-ös augusztusi

podstdami konferencia határozata is.

mégpedig megegyezés született a nagy

hatalmak között a német nemzetiség kite

lepítéséről Lengyelországból. Magya

rországról és Csehszlovákiából. J nagy

hatalmak a magyarok kitelepítéséről

nem rendelkeztek. Ezt a problémát a

kétoldalú csehszlovák-magyar szerződés

"oldotta meg ".

A nagyhatalmak döntésének eseten

ként a zsidók is áldozatai lettek. Tulajdo

nuktól megfosztották őket csak azért,

mert németül beszéltek. Miképp lehet a

problémát kezelni?-Ez a kérdésmár az államosítás fo

lyamataként kezelhető, amelybe beleszól

tak a kommunisták is. .k efféle esemé

nyek előkészületei voltak az 1948-as

hatalomátvételnek.

A benesi dekrétumokkal kapcsolat

ban állásfoglalását a szerkesztőségbe elju

tatta Anion Ilrnko (DIJ) is: A benesi

dekrétumoknak napjainkban csak törté

nelmi értékük van. Az 1992-ben elfoga

dott. a tulajdonjogot rendező törvények

megoldották ezt a kényes kérdést. Ha

mégis kérvényeznék az elnöki dekrétu

mok eltörlését, azt csuk nemzetközi vi

szonylatokban kezelhetnénk. ('sehszlo-

vákia feloszlása után a dekrétumoknak

nemzetközi jellegük lett. Egyoldalú ér

vénytelenítésük nem felelne meg a nem

zetközi követelményeknek. Személyes

véleményem szerint azonban napjaink

ban egyetlen elnöki rendelkezés sincs

érvényben . így a kérdéssel nem kell

foglalkozni - az a múlté.

A Magyar Polgári Párt képviselőjét

Mészáros Lajost, a kérdés magyar szak

értőjét arra kérte a műsorvezető, hogy ne

erkölcsi vagy érzelmi szempontok . hanem

szakmai, tehát jogi érvekkel minősítse a

dekrétumokat:- A benesi dekrétumok 42 rendelke

zéséből 10 alkotmánytörvény erejével

bír. A nemzetiségeket. így a magyar ki

sebbséget ebből a 12.33.16-os rendelke

zések sújtják, amelyek 1945-ben lettek

elfogadva.A 12. számú rendelkezés a

német és a magyar kisebbség tulajdon

jogáról rendelkezik, ennek értelmében

kendi sor a mezőgazdasági tulajdon

konftskációjára.A 33. sorszámmal ellá

tott rendelet a nemzetiségek állampol

gárságának megszüntetéséről szól.

19945-48 között az érintettek nem ren

delkeztek állampolgári jogokkal.A 16.

számú rendelkezés a hazaárulók, kolla-

boránsok b ün tetőséről rém lelkezik.

Köztudott a benesi dekrétumok a kollek

tív bűnösség elvét alkalmazva rendelke

zéseiben. csoportosan ítélte el a nemzeti

ségeket. válogatás, tekintet nélkül a bű-

nösségre-ártatlanságra, zk elnöki ren

delkezések ítélkeztek, közben adminiszt

ratív jellegük volt. Tehát "ítéletet" ad

minisztratív szervek hoztak, nem a bíró

ság. Ez az eljásás ellenkezik a jogi nor

mákkal . Jogellenes a rendelkezések

visszamenőleg érvényes hatálya is

J benesi dekrétumok kollektív bű

nösségéről szóló rendelkezése nem vo

natkozott azokra a magyar állampolgá

rokra, akik bebizonyították ártatlansá

gukat. azt. hogy aktívan részt vett a fa

siszta elllenállásban. Ez az eljárás sem

fele! meg a jog követelményeinek. A jog

rendszerből kiindulva a vádlónak kel!

bebizonyítania a vádlott bűnösségét . az

elnöki rendelkezés pedig önkényesen

meghatározza egy népcsoport bűnössé

gét. ('sak az menthető fel. aki bebizonyít

ja ártatlanságát.

A kollektív bűnösség elve és az ártat

lanság védelmének a figyelmen kívül

hagyása és a rendelkezések visszamenő

leg érvényes hatálya ismeretlen az euró

pai jogrendben és ellentétes azokkal az

ember jog i < loku meníu mokka!, amelyeket

('sehszlovákia, később pedig Szlovákiai

is aláirt. Figyelembe véve a csehszlovák

állam jogfolytonosságát a benesi

dekrétunok máig alkotmányellene

sek. 1945-ben a szlovákiai magyarság

közel ~0% földművelésből élt. őket a

restitúciós törvény értelméban kárpótol

ták. Ez nem adatott meg a tíz százaléknyi

magyar értelmiségnek, illetve ugyan

ilyen százalékot képviselő iparosoknak.

Az anyagi kárpótlás melleit azonban az

erkölcsi elégtétel halványozottabb érté

ket képvisel, hiszen politikai akaratot

feltételez.

Feldolgozta: //. Kubik Katalin