Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 9. szám
VÉLEMÉNYEK AZ MPP BELSŐ ÉLETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE I. 1 lA Magyar Polgári Párt az elmúlt választások előtti időszakban, majd a választásokat követően nagyon jó helyzetbe került. Kezdeményezője és sikeres realizálója volt a hánnas magyar koalíciónak, s bár nagyon előnytelen helyzetben volt a választási listán, újra parlamenti párttá vált. Az MPP 2% körüli népszerűsége azt jelzi, hogy stabil helyet sikerült kivívnia magának a szlovákiai magyar választók körében, s ezt szervezettségé nél és elfogadottságánál fogva, valamint az önkormányzati választásokon elért eredményeinknek köszönhetően még növelheti is. Ennek lehetősé geit hivatott áttekinteni ez az írás. Az MPP az elmúlt években nagyon komoly stratégiai válaszokat adott a létét és a szlovákiai magyarságot érintő kérdésekre. Ilyen volt a Magyar Koalícióhoz való csatlakozás kérdése, melynek szükségességét már 1991. márciusá ban (lásd a galántai közgyűlésünk ha tározatát és tervezetét a magyar pártok együttműködéséről) felismertük, illet ve 1991 decemberében. majd 1992 ta vaszán a koalíciós tárgyalások meg kezdése előtt megerősítettük. csak ak kor a másik két politikai partner ré széről nem volt valós politikai akarat a megvalósítására. Ilyen volt az a döntés 1992 nyarán és őszén. hogy a parlamenten kívüli helyzetünket a pártépítésre kell ki használnunk, még akkor is. ha a párt tevékenységéből és szakmai életéből, "eltűntek" a parlamenti képviselők, s sok meghatározó pilitikus. Ilyen volt az a döntés, hogy lénye gében befejezettnek tekintve a rend szerváltást, minden ideológiai korlát nélkül a polgármesterekre, az önkor mányzóitokra és az önkormányzati munkára kell helyezni a hangsúlyt (a kassai OV határozata az önkormány zati program megalkotásáról, körutak a polgármesterek között). Ilyen volt a párt gazdasági rend szerének kiépítése. Ilyen volt az a döntés is, hogy a másik két magyar politikai mozgalom mellett, meg kell őriznünk az MPP ar culatának legfőbb elemeit (realista politikai irányvonal, szabadelvűség, a szlovák partnerekkel való együttmű ködés stb.). Ilyennek tekinthető az is, hogy a hármas magyar koalícióba minél in kább integrálódjunk, még azon az áron is, hogy néha nem lehet majd megkü lönböztetni bennünket a másik két magyar mozgalomtól. Fontos stratégiai döntés volt 1 994 januárjában, hogy a pártnak perma nens kampányra kell berendezkednie. Ennek eredménye volt a szlovák magyar párbeszéd program (1994. ja nuár-február), a magyar koalícióért folytatott kampány (1994. március június), a parlamenti választási kam pány és az önkormányzati választási kampány. Ilyennek tekinthető az a döntés, hogy a parlamenti képviselőnk az Együttélés képviselőivel alkot közös klubot a parlamentben. Ilyennek tekinthető a külkapcsola- tok terén a Liberális Internaci ónál éban és az ELDR-ben való' aktív jelenlé tünk, a megfigyelői és társult tagsá gunk. A fontos stratégiai döntések közé sorolható az MPP új szerkezetének kialakítása 1 994 októbere-decembere (elnöki-alelnöki rendszer, járási el nökségek, gazdasági decentralizáció stb.), a pártélet új formáinak a kialakí tása 1992-től (majálisok, juniálisok, j árási rendezvények). Nincs hely minden fontos döntés felsorolására. De a fentiek is jelzik, hogy az elmúlt két-három évben az MPP felismerte azt a mozgásteret, amelyben egy ellehetleniilt állapotból helyzetbe hozhatta magát. Minimális erőforrásokra támaszkodva, feszített munkatempóban, minimális létszámú politikai vezetéssel és apparátussal is képes volt komoly eredményeket fel mutatni. Egészében egy fejlődni kívánó és fejlődési stádiumba került pártot is merhetett meg a közvélemény az MPP-ben, amely megszabadult a rendszerváltás okozta negatív ballasz toktól, de a "szlovákbarát párt" negatív felhangjait is sikerült leküzdenünk. A Magyar Polgári Pártot újra magyar pártként fogadta el a közvélemény Ez tette lehetővé, hogy sikerült mozgósí tanunk a közvéleményt a hármas ma gyar koalíció mellett. Mindezt ma már magunk mögött tudhatjuk. Mára a párt elmondhatja magáról, hogy átvészelte a két éves kedvezőtlen időszakát, s viszonylag jó gazdasági háttér mellett, szakképzett apparátussal, kiépült és jó technikai felszereltséggel rendelkező irodaháló zattal, átgondolt munkamegosztásban, "nagy pártként" nézhet szembe a kihí vásokkal. Egy új helyzet ez. Ej hely zet, amely az eddigieknél sokkal igé nyesebb munkát követel meg. 1995 tavasza Tavasszal az MPP-nek egy külö nös problémával kellett szembenéznie: a "nagypártiság" élményével. Az MPP belső önképét az 1989, végi és 1990 eleji tömegmozgalmi ságát leszámítva (akkor 6 000 taggal rendelkezett az FMK) a liberáis-értelmiségi élmény határozta meg. A "választási párt", az "elvi politizálás", a "szakértői párt", a legitimitását a rendszerváltásból ere deztető párt stb. tudata mind ahhoz já rult hozzá, hogy az MPP politikai elitje elfogadta a kispártiság realitá sát. Nem tömeghatásában (ilyen az akkori körülmények között nem is jött számításba), hanem a rendszerváltást előbbre vivő politikai tetteiben mérte a maga hatékonyságát. Az FMK/MPP politikai legitimitását 1990-ben a rendszerváltásban való aktív részvétel (kooptálások, sarkalatos törvények stb.), majd a a VPN-nel kötött és sike res választási koalíció adta meg. Eb ben a helyzetben nem az bizonyult döntőnek, hogy ennek a politikának mekkora tömegbázist lehet teremteni a kisebbség körében, hanem az, hogy mire lehet ezt politikailag felhasználni úgy, hogy a magyar kisebbség minél kedvezőbben kerüljön ki a rendszer váltás folyamatából (földtörvény, a kormányban való részvétel stb.). Összegezve: a párt vezetése elfo gadta, sőt olykor erényként élte meg a hatékony ki spárti ságot. A probléma akkor következett be, amikor az 1992-es parlamenti válasz-
