Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 9. szám
ták azt, hogy a kormány kénytelen volt meghozni egy sor antiszo ciális, életszínvonalcsökkentö intézkedést, és ellentétben saját vá lasztási ígéreteivel politikájával nem az alkalmazottak, szegényebb rétegek érdekeit képviseli. A baloldal standart pártjai a Munkás szövetség és a DSZM baloldali érzelmű szavazóinak a megszerzé sére törekszenek, s a kormány ezen lépései erre kiváló lehetőséget nyújtottak. A baloldali pártok ilyen irányú törekvéseire utal a bal oldali fórum állásfoglalása, valamint a szakszervezetek őszre be ígért tömegakciói. Ide tartozik, hogy a parlamentben működik az agrárlobbi. A földtu lajdont rendező törvényjavaslat esetében csupán egy ellenzéki mó dosító javaslatot fogadtak el, Koncosét, aki azt javasolta, hogy az állami gazdaságok privatizációja esetében a helyi vállalati veze tőkből álló csoportok élvezzenek előnyt. A baloldali érvekre a kormánykoalíció képviselői a 19. és 20. szá zad közép-európai antiszemita mozgalmainak naiv, népi kapitaliz- musellenességével válaszoltak. Ezek az érvek érzelmileg és em berileg teljesen érthetők, és az új gazdasági helyzethez alkalmaz kodni képtelen, abból kiábrándult és magukat becsapottnak érző emberek gondolkodását tükrözték. Amennyiben a baloldali standart pártoknak sikerül a valós gazdasági érdekek nyelvére le fordítva a kormánykoalíció baloldali szavazóival megértetni az el fogadott törvénymódosítások gazdasági és szociális következmé nyeit, ennek a Munkásszövetségre nézve komoly következményei lehetnek, ez ugyanis meglátásom szerint, a kormánykoalíció leg gyöngébb láncszeme. Ez- a naív piacellenes retorika leginkább Aibeková és Belohorská képviselőnők felszólalásait jellemezte, de ez e motívum jelen volt a többi felszólalásban is. Ezen kívül még egy motívum volt fellelhető a felszólalásokban, a nemzeti imperia lizmus eszméje, amely a mostani újraállamosító törekvéseket a szlovákság nemzeti törekvéseinek azon sorába helyezte, amelyek arra irányulnak, hogy megteremtsék a nemzeti gazdaságot, s arra, hogy az ne kerüljön idegen kezekbe, nemzeti célokat szolgáljon. Ezt különösen Lysák, Húsár, Baránik és Kunc képviselték. Az ellenzék a gazdasági törvényeknél egységesen szavazott. A DÍJ és a KDM képviselőinek kiváló vitafelszólalásaik voltak és alapo san elemezték a törvénymódosításokat. A MK ebben a rendkívül fontos vitában nem vett részt, leszámítva Komlóssi Zsolt felszólalását, aki a MK vezérszónokaként tulaj donképpen a frakció álláspontját ismertette. Ez a passzív magatar tás nem magyarázható azzal, hogy nincs igazán gazdasági szakértő je a koalíciónak, mert politikai felszólalásra így is lett volna lehe tőség, s félő, hogy ezt az ellenzék egyszerűen érdektelenségként fogja fel. A KDM magatartására az elvi, jobboldali álláspont volt a jellemző. Az ellenzéki pártok közül a legnagyobb politikai ráérzőképességről a DU képviselői tettek tanúbizonyságot. Ez a legjobb parlamenti frakció, gyakorlatilag egy árnyékkormány. Képviselői az egyértel mű reformpárti kiállás mellett, rendkívül jól érzékeltették és fo galmazták meg a kérdésekben rejlő politikumot. Ez időnként a demagógia határát súrolta, pl. R. Kovác felszólalása. Nem véletlen hogy éppen a DU az utolsó felmérések szerint a legnépszerűbb el lenzéki párt. Nem igazán fontos a klasszikus kategóriák szerinti besorolása, mert az, ismerve a szlovákiai helyzetet, nem sokat mond A DU népszerűségének a kulcsa szerintem abban van, hogy nyugodtan követhető és vállalható azonosulási mintát kínál a szlo vák társadalom jelentős és a gazdasági-társadalmi életben egyre befolyásosabb rétegei számára. Ugyanis a DIJ elég pragmatikus és szakmailag felkészült ahhoz, hogy bármikor átvegye a kormány zást, nemzetileg elkötelezett, hiszen soraiban vannak az önálló Szlovákia legnagyobb szószólói közül is néhányan, képviselői kö zül többen 1989 előtt is fontos társadalmi pozíciókat töltöttek be, tehát olyan emberek, akik nem rendszerváltókként ugyan, de min den esetben és vendszerben a jól felfogott anyagi érdekeiket követ ve akarnak és tudnak érvényesülni. Egy kis túlzással mondva, a változó körülményekhez alkalmazkodni tudó és akaró, nem ideo logikus cselekvésű kommunista technokraták partja. Mostani ma gatartása teljesen követhető, hiszen a piacgazdaság a jogállamiság egyik legkövetkezetesebb szószólója, amelyik képes Szlovákiát Nyugat-Európában elhelyezni és oda a sajátos langyosnak tűnő politikai magatartásával el is vezetni. Az ellenzéki szlovák parlamenti pártok magatartásából és a sajtó ban közölt állásfoglalásából kitűnik, hogy ősszel a belpolitikai fe szültség még inkább fokozódni fog. Ekkor kerül a parlament elé az alapszerződés, ami ellen az ellezék ugyan nem mer majd nemmel szavazni de maximálisan ki fogja használni ezt a kormány ellen, nemzeti retorikát alkalmazva. A most elfogadott törvények közül a köztársasági elnök valószínű leg kettőt, a föld’örvényt és a nagyprivatizációval foglalkozó mó dosítást nem fogja aláírni. Ezeket a parlament ősszel újra megsza vazza, ami után az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul. Ezzel párhuzamosan a petíciós kezdeményezések és a szakszervezet be ígért tömegakciói is növelik majd a feszültséget. A petíciós kezdeményezéseknél feltehetően megváltoizik a DIJ és a KDM eddigi lanyha magatartása és a baloldali kezdeményezés is nagvobb lendületet kap. Nem biztos, hogy ennek a baloldali nyo másnak ellent tud állni a Munkásszövetség frakciója, ami termé szetesen nem jelenti azt, hogy az ellenzékhez állnak at, esetleg csak azt, hogy ki számi thahatatlanok lesznek a képviselőik. A MK és a Soros György elleni masszív kampánynak elsősorban ez a figyelemelterelés az oka. A politikai helyzet további alakulá sa szempontjából rendkívül fontos, hogy ebből a konfliktusból ki kerül ki győztesen., illetve hogy a kormány el tudja-e adni a mos tani törvénycsomagot a lakosságnál. Az eddigi ezzel kapcsolatos felmérések nem ezt jelzik. A Magyar Polgári Párjnak tehát erre kell felkészülnie és fontos lenne kidolgozni :- A gazdasági törvények alapos szakmai-politikai elemzését- Elfogadni egy OV állásfoglalást ezzel kapcsolatban- Kidolgozni egy cselekvési tervet az őszi parlamenti ülésszakra és a varható eseményekre- Az őszi kétoldalú pártközi tárgyalások stratégiáját- Az ellenzéki pártokkal közösen felállálítandó szakértői csoportok programját- Egy átfogó kampánytervet, amelynek a stratégiai céljait már ezen az OV-n meg kellene vitatni az általános politikai vitában | - Értékelő elemzést a MK-ról és a magyar baloldalali párt problé- | májáról. Kiadja az MLPP Központi Irodája Felelős szerkesztő: Gyurovszky László Cím: MPP-MOS, Zahotova 2, 811 04 Bratislava Üzenet/fax: 07/495322 Nyomdai előkészítés: az MPP Központi Irodája i kiadvány ingyenes és nem terjeszthető! Nyomta Lilium Au rum kf.t., Dunaszcrdahely ESEMÉNYEK
