Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 9. szám
ESEMÉNYEK című napilap kényszerítette ki ezt a nézetkülönbséget. Elmondta, hogy július 25-én az amerikai nagykövet edédre hívta a Magyar Koalíció három elnökét. A meghívást A. Nagy László elfogadta. Gyurovszky László kifejtette a Magyar Polgári párt állásfoglalását a Matica Slovenská kezdeményezésével kapcsolatban. Kiemelte, hogy a kötelezővétételiség eszméje a tanulók és a pedagógusok kö rében egyaránt nem kedvelt módszer, mivel nem érhető el vele a kívánt eredmény. Gyurovszky L. nevetségesnek tartja, hogy kötele zően tanítják az Alkotmány részét, azt ahol szólnak a demokráciá ról a jogállamiságról, arról, amit naponta megsértenek a kormány koalíció képviselői. Hasonlóképpen elfogadhatatlan, hogy azt köte lezően meg kell tanulniuk a tanulónak, ami már elfogadott tézis, tehát nincs lehetőség a véleményformálásra. Sajtótájékoztató 1995.7.27., A.Nagy László, Petöcz Kálmán, H. Kubik Katalin A párt elnöke a Magyar Polgári Párt nevében elítélte a garamszentkereszti incidenst, valamint a kormány képviselőit is, hogy nem foglalkoznak hatékonyan az egyértelműen faji megkü lönböztetést érzékeltető támadással. Sőt a Szlovák Nemzeti Párt még "támogatja" ezen kezdeményezés oly módon, hogy a büntető törvények módosítására törekszik a cigány lakossággal szemben. A. Nagy László ironikusan szólt a kormány Európa Tanácsba inté zett kezdeményezéséről, mely szerint európai szinten kell foglal kozni a halálbüntetés "létjogosultságával". A. Nagy László kitért Eva Slavkovská miniszterasszony nyilatkoza tára is, melyben kijelentette, hogy a következő tanévben nem kerül sor az alternatív oktatás bevezetésére. Igaz másnap a hírt osztály vezetője Lýdia Benčová cáfolta. Ez a fajta munkamódszer azonban azt bizonyítja, hogy a minisztériumban nem megalapozott a munka, a mimszterasszony nem képes ellátni a hatásköre feladatait. Kiin dulva ezekből a tényekből a parlament első őszi ülésén kezdemé nyezni fogja E. Slavkovská visszahívását. Petöcz Kálmán Szlovákia külpolitikai kapcsolatairól nyilatkozott. Kiemelte a kormányfő romániai látogatását. Felhívta a figyelmet a kormány gyakori romániai látogatásaira. A mezőgazdaság a transtformáció után Nyárasd, 1995.07.28. Az 1LŠ rendezésében került sor a mezőgazdaság mai helyzetével foglalkozó szemináriumra. A meghívottak köre a mezőgazdaságban érdekelt szövetkezeti elnökök, állami gazdaságok igazgatói, pénz ügyi szakemberek, jogászok és más érdekelt szakemberek körére terjedt ki. Könözsi László tartott vitaindító előadást, amelyet élénk vita követett, melyben felszólalt Németh Jenő, Schwartz Árpád, Papp István, Pósa Lajos és mások. Az alapítvány az értekezlet anyagait lejegyzi és újabb vitaanyagként megküldi a többi agrár szakembernek, hogy fejtse ki a véleményét az anyaggal kapcsolat ban. Feltehetőleg a téli hónapokban folytatni fogjuk az eszmecse rét, amelynek végeredményeként szeretnénk egy kiadványt megje lentetni a mezőgazdaság mai helyzetéről. A prognosztikai, valamint belpolitikai elemző testület alakuló ülése Nyárasd. 1995.07.28. A. Nagy László. Barak László. Gyurovszky László. Sólymos József. Szép Attila. Tóth Károly, Tóth Mihály. Világi Oszkár. Zoller Mihály Bevezetőjében Gyurovszky ismertette elképzeléseit ezen csoportok működését illetően. Szerinte ezek a testületek tanulmányokat ké szítenének az aktuális (belpolitikai elemző), és az előrevetíthető politikai fejlődésről (prognosztikai csoport), és ezáltal a párt ve zetői elé elemzett anyagok kerülnének ajánlásként a döntéshozatal megkönnyítése céljából. Tóth Károly ajánlotta, hogy az aktuális témákat minden csoporttag egyénileg írja össze, ezt elemezze, majd annak, 2 csoporttag általi, feldolgozása után ezek az anyagok legyenek szétküldve az egyes csoporttagoknak és egy következő plenáris ülésen egyeztés után készüljön el a letisztázott, ill. megvitatott anyag. Továbbá ajánlot 1 i ta, hogy készüljön az őszre egy akcióterv, mely eldöntené a párt prioritásait. Tóth javaslatait elfogadták. Feldolgozásra javasolt témák:- a szlovákiai magyar iskolaügy helyzete, várható alakulása, az al ternatív oktatás ellen való fellépés stb.- az MPP baloldalhoz való viszonya- a Gyimesi-féle párt jövője- a politikai színezetű gazdasági törvények kérdésköre (privatizáció)- a jövendő kormányprogram kisebségekkel foglalkozó része- az Alkotmány 34. cikkelyéből adódó kisebbségi törvényjavaslat alapelveinek megtárgyalása- a szlovák nemzeti érdekek külpolitikai és kisebbségpoltikai meg nyilvánulásai A prognosztikai csoport feladata az lenne, hogy 2-3-5 évre előre felmérje a szlovák belpolitika lehetséges fejlődési irányvonalait. Ezen kívül az elemzőcsoportnak ajánlana feldolgozásra témákat. Megegyezés született, hogy 1995. augusztus 15-ig minden egyes csoporttag leírja azokat az ő általa fontosnak tartott problémákat, ill. témákat, melyeket a belpolitikai elemző csoportnak vizsgálnia kellene. A belpolitikai elemző csoport háromheti rendszerességgel fog ülé sezni. Jelentés a parlamenti munkáról 1995.06-07., Szép Attila A parlament utolsó ülésén rendkívül fontos törvénymódosításokat fogadott el. Nem elsősorban a Keretegyezményre kell ’gondolni, melynek ratifikiációja fontos volt, de a politikai jelentősége ebben a pillanatban nem volt jelentős. A ratifikáció érdekességét csupán az szolgáltatta, hogy a MK nem szavazta meg ezt a dokumentumot, ami a nemzetközi porondon rontja a magyar pártok hitelét és sza vahihetőségét (A. Nagy László, aki korábban már kifejtette ebben a témában a különvéleményét, külföldi útjai miatt nem volt jelen az ülésen). A gazdasági törvénymódosítások közül a nagyprivatizációval, a befektetési alapokkal, az értékpapírokkal és az állam szempontjá ból stratégiai fontosságú üzemekkel foglalkozó törvényjavaslatok voltak a legfontosabbak. A parlamenti ellenzék alaposan felkészült erre és jól előkészített felszólalásaiban részletes kritikáját adta a törvénymódosításoknak. Az elfogadott módosítások a legfontosab bak, melyeket eddig a Meciar vezette kormánykoalíció elfogadott. A nagyprivatizációról szóló törvénymódosítás tulajdonképpen az eddig követett gazdasági transzformáció leállítását jelenti, s ezzel Szlovákia gazdasági és társadalmi fejlődése gyökeresen más irányt vesz. Ez a törvénymódosítás egy gazdaságilág, szociálisan és poli tikailag teljesen kettévált társadalmi fejlődés felé viszi az országot. Az elfogadott módosítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány lemond a privatizációban betöltött döntéshozói szerepéről, és ez a Állami Vagyonalap kezébe került. Ezzel a privatizáció felett a parlament, mint intézmény, tulajdonképpen elvesztette a felügye leti jogát. Az Állami Vagyonalap ellenőrzése ugyanis a parlamenti erőviszonyok alapján a politikai pártok teljes fennhatósága alá ke rült. A törvények fnásik sajátossága az volt, hogy az államkötvények bevezetésével a tőzsde és a befektetési alapok ellehetetlenülésével egy sajátos, a hagyományos piaci intézmények mellett létrejövő értékpapírpiac jön létre. A nagyprivatizáció tulajdonképpen ennek a kötvénypiacnak a kertében fog folytatódni. A törvénymódosítá sok több olyan kitételt tartalmaznak, ami arra enged következtetni, hogy a privatizációban elsőrendű szempont a párthűség, a feltétlen lojalitás, a politikai hovatartozás lesz. A törvénymódosítások elfogadása a parlamenti többség számára nem okozott gondot. Az ellenzék azon igyekezete, hogy a koalíciós képviselőket szembesítse saját választási ígéreteikkel, nem volt teljesen sikertelen, mert volt egy-két megingás. Ennek az ellezéki kampánynak hatását majd esetleg a közvéleménykutatások fogják kimutatni, mivel a vitát élőben közvetítette a televízió. A baloldali pártok a vitában teljesen felvállalták a szakszervezetek képviseletét és idézték a szakszervezetek álláspontját. Kihasznál
