Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 9. szám
VÉLEMÉNYEK tások előtt világossá vált, hogy a poli tikai legitimitáshoz nemcsak eredmé nyek, hanem szavazatok is kellenek. S ahhoz, hogy a Magyar Polgári Párt to vábbra is meghatározó politikai erő maradjon, más választása nincs^jnint a Magyar Koalícióban való részvétéi. Az MPP választási eredménye 1992- ben csak ahhoz volt elég, hogy a párt nem szűnt meg, s lehetőséget kapott a továbblépésre. Annak ellenére, hogy minden lé pése az MPP vezetésének 1992 óta a nagypártiság kialkítása irányába ha tott, a párt vezetése igazából nem hitte el, hogy ezt el lehet érni. Azért nem. mert a másik két magyar mozgalom parlamenti helyzetéből eredően min den lehetőséget kihasznált, hogy az MPP szavazóbázisát megszerezze ma gának. A legjobb példa erre, hogy az MKDM a szlovák-magyar viszony kérdésében az MPP után maradt űrbe azonnal benyomult (ö lett a "szlovákbarát párt"), s ő lett a szlovák magyar megbékélés legfőbb hirdetője, az Együttélés pedig szakmai téren ért el komoly eredményeket (legalábbis a propaganda szintjén). Az. MPP elveszí tette a sajtóját és a szlovák sajtó szim pátiáját is. Mindezek nagyon lehango lóan hatottak a párt életére, s nagyon komoly letargia közepette kellett a tagsággal elhitetni, hogy a hétközna pok apró munkája, főleg az önkor mányzati tevékenység, komoly ered ményeket hozhat. Ebben a helyzetben kiemelt jelentősége volt, hogy egyes járásokben nagyon intenzív munka kezdődött el. A "nagypártiság" tudata azt jelenti, hogy komoly belső érdekeltségek in tegrálásával. új érdekcsoportok megje lenésével más alapokra lehet helyezni az MPP szervezeti életét és politizálá sát. Ilyen új érdekcsoport megjelenése volt a polgármesterek és független ön kormányzati képviselők csoportja. De ugyanilyennek tekinthető a másik két magyar politikai mozgalomból kiáb rándult és hozzánk szegődött, sok esetben szimpatizáns, szakmailag fel készült emberek csoportja is, valamint a párton belül jelentkező gazdasági érdekcsoportok. A "nagypártiság" tudata egyben azt is jelenti, hogy a korábbi belső érték rendek, közmegegyezések valamilyen oknál fogva, átértelmeződnek, és az addig elfogadott értékek - függetlenül azok hordozóitól - megváltoznak Sze rintem, ez következett be az MPP-ben is. A legalapvetőbb érték, a konszen zusos döntéshozatal, mint belső dön téshozatali mechanizmus, vált kétsé gessé a közgyűlést megelőző időszak ban. Bár komoly előkészületek és megállapodások előzték meg a köz gyűlést még 1994 decemberében (ekkor született megegyezés az elnöki alelnöki rendszert és hatásköri meg osztást illetően, a személyi feltételeket illetően, sőt arról is, hogy az új struk túrát kipróbáljuk a közgyűlésig, s a tapasztalatok tükrében döntünk a vég ső megoldásról, az OV ekkor döntötte el az Alapszabálymódosítással kapcso latos legfontosabb kérdéseket), a megállapodások nem nyertek kötelező érvényességet mindenki számára, s egyes körök a maguk érdekeiknek megfelelően kezdték értelmezni azo kat. Ez nagyon komoly politikai hiá nyosságnak bizonyult. A különböző érdekeltségek nem hogy nem közeled tek ebben az időszakban, hanem telje sen elváltak egymástól, s a maguk belső logikáját követve élték létüket. Ez fejeződött ki a járási közgyűlése ken, ahol is egymástól függetlenül, pro és kontra születtek döntések az MPP új vezetését és az Alapszabályt illetően. Egyfajta versenyhelyzet alakult ki az egyes érdekcsoportok között, mely nek a végkimenetele két kérdésben csúcsosodott ki az MPP IV. Közgyűlé sén: 1. Az MPP Alapszabályát érintő kérdésekben. 2. A megválasztott személyek kér désében. 2 2 Érdekes, s talán megnyugtató is, hogy politikailag nem artikulálódtak ezek a cso portosulások. Némi jelei ugyan felfedezhetők voltak egyfajta politikai differenciálódásnak is. de ez nem bizonyult a későbbiek során fontosnak. Ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni a párt belső viszonyait, félő, hogy hosszútávon politikailag is artikulálódhatnak a nézetkülönbségek, stratégiai és ideológiai töltetet nyerhetnek, amit azután még nehe zebb lesz kezelni. Bármennyire is furcsán hangzik, egyensúly alakult ki ebben a két kér désben. Ez az egyensúly azt jelenti, hogy bár töténtek kísérletek bizonyos ér dekcsoportok és egyének lehetetlenné tételére az MPP-ben. ez nem sikerült, sőt a végeredmény azt mutatta, hogy ha ideiglenesen is, kompromisszumot kellett kötniük az egyes csoportosulá soknak. A mai helyzet Az MPP stratégiai tervezése mar a IV. Közgyűlés előtt megkezdődött. Ezt a munkát alapvetően meghatározta néhány olyan tényező, amely máig ki hatással van a tevékenységünkre:- A Magyar Polgári Párt újra par lamenti párt lett.- A parlamenti választások kime netele. hogy a Magyar Koalíción belül ellenzéki pártként veszünk részt a politi kai életben.- Jól szerepeltünk az. önkormány zati választásokon, s nagyon sok polgár mesterünk és önkormányzati képviselőnk lett.- A magyarországi választások kimenetele, hogy' egy szociál-liberális kormányzat alakult Magyarországon.- Hogv időben sikerült (még 1994 februáijában) rendeznünk a viszonyunkat az. MSZP-vel.- Hogy kiegyensúlyozott viszony! sikerült kialakítanunk a magyarországi ellenzéki pártokkal- Hogy a nemzetközi kapcsolat rendszerünket az elmúlt evekben sikerült megerősítenünk, s megfigyelő tagkent veszünk részt a Liberális Intcmacionálé- ban (ebben az évben az egyetlen párt va gyunk Közép-Európábol. amely kérte a teljes jogú tagságot), s társult tagja va gyunk az Európai Liberális Pártnak (ELDR). Mindezek behatároljak, s egyben nagyon tágra nyitják a cselekvési lehe tőségeinket. Komoly és nagy pártnak tekinthetjük magunkat, mely tud és képes komoly politikai döntéseket hozni. Minden párt belső működése nagyban függ attól, hogy miben külső kihívásokkal szembesül, s ezekre mi lyen válaszokat tud adni Ezeknek a döntéseknek a pontos felmerése és megvitatása nagyban befolyásolja a párt létét és hatékonyságát. Az első fejezetben már vázoltam, hogv miiven komoly döntéseket hozott az MPP ak kori vezetése ahhoz, hogy fennmarad jon és tovább tudjon lépni Megítélé sem szerint, hasonló lépések megtéte le előtt áll most az MPP. A problémá kat és a lépési lehetősegeket rendsze rezni és mérlegelni kell, s nagyon ha tározottan meg kell lepnünk azokat. A közgyűlés óta eltelt időszakban nagyon hosszadalmas egyezetések kö vetkeztében lényegében kialakult az MPP új belső szerkezete, az. elnök, az alelnökök. a pártigazgató, az OV, az OV Elnöksége, a Központi Iroda veze tője, a járási elnökségek es az appará tus közötti munkamegosztás. Semmi akadályát nem látom annak, hogy im már nagyon hatékony munka kezdőd jék el a párton belül. Ezeknek a főbb területeit szeretném felvázolni az. alábbiakban. 1. Az elnök meghatározó a párt életében. Részben azért, mert a legna gyobb felelősséggel tartozik a párt
