Szabad Kapacitás, 1992 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1992 / 10. szám
Egy vita sosem öncélú, mások véleménye sose lehet vétek. A vita a gondolatok és elképzelések tisztító tüze. Nemcsak azt méretjük meg vele, elképzeléseink mennyire találkoznak mások véleményével, hanem azt is, mennyire vagyunk képesek saját elképzeléseinken változtatni Vitázni csak így érdemes! Sándor Eleonóra A kisebbségi önkormányzat feltételei Az előző számunkban kÖLÖltük G. ' Gyurovszky László írását a kétnyelvű zónákról. . Sándor Seonára alábbi előadása. nem ennek . :kapcsán íródott, de sok . tekintetben összefügg ' G. Gyu rovszky László által felvetett problémával s Sándor Eleonóra előadása az Európai Demokrata Fórum pozsonyi konferenciáján hangzott el szeptember 25-én Az előadást rövidített formában' közöljük. Ha jellemezni kívánjuk a többség és kisebbség viszonyát Közép- és Kelet-Európában, nem tudjuk kikerülni a "feszültség" és a "kölcsönös bizalmat lanság" fogalmát. Talán az egyetlen kivétel Szlové nia, illetve bizonyos értelemben Magyarország. Természetesen annak, hogy ezekben az országok ban a kormánypolitika a kisebbségekkel szemben viszonylag nagylelkű, vagy legalábbis tartózkodik a konfrontációtól, illetve hogy a többség különösebb felindulás nélkül veszi tudomásul a kisebbségi jo gokat, annak oka is jellemző az egész régióra. Ha elvonatkoztatunk a nemzetközi és más politikai összefüggésektől, az ok egész egyszerűen az ezek ben az országokban élő kisebbségek alacsony szá mában keresendő. Ez a kis létszám az állam integ ritását illetően nem vált ki a többségben félelme ket, a másik oldalon viszont, és ez a fontosabbik szempont, a nemzeti kisebbségek, mint kollektívu- mok jogainak törvényes rögzítése csak minimális mértékben sérti a parlamentáris rendszer és a kép viseleti demokrácia formális szabályait. Mindezt legjobban az új választási törvényeken lehet legjobban illusztrálni' Mint ismeretes, néhány kommunista ország alkotmányában viszonylag szé leskörű kisebbségi jogok (beleértve az arányos képviselet jogát is) voltak lefektetve. A kommuniz mus feltételei között, amikor a parlament összeté tele, mint minden más is, pusztán a kommunista párt akaratától függött, e jogok érvényesítése sem a választások, sem pedig a parlament működése szempontjából nem okozott gondot. Az új helyzet ben, a titkos és szabad választások bevezetésével világossá vált, hogy változtatás nélkül a régi megol dás nem alkalmazható. A különböző posztkom munista államok más-más megoldást alkalmaztak. Csehszlovákiában az arányos parlamenti képvise let jogát egyszerűen eltörölték. Romániában és Szlovéniában minden kisebbség egy mandátum mal rendelkezik a parlamentben, Szlovéniában rá adásul a nemzeti kisebbségek tagjai két szavazattal bírnak - szavazhatnak a pártok listájára, és az ún. kisebbségi listára is. Hasonló megoldáson gondol koznak Magyarországon is. Szlovénia esetében a magyar és az olasz kisebbségnek biztosított egy- egy mandátum az arányos képviselet követelmé nyének is eleget tesz. Miért sikerült ilyen megol dást találni Szlovéniában, és Csehszlovákiában mi ért nem? Világos, hogy Szlovéniában, mégha re dukálják is a parlament létszámát, ez a két kisebb ségi szavazat nem tudja lényegesen befolyásolni a parlamenti döntéseket, így nem torzítja a választá sok eredményét sem. Ugyanez a helyzet Magyar országon és Romániában is, ahol a parlamentek amúgy is túldimenzionáltak. Tehát a nemz.eti ki sebbségek által közvetlenül betöltött 10-12 képvi selői hely sem kérdőjelezi meg a győztes pártok kormányzási jogát, többségi döntéseit. Más lenne a helyzet a kisebbségek arányos képviselete esetén Szlovákiában, ahol ráadásul arányos képviseleti rendszer van, mely általában is a kívánatosnál na gyobb befolyást biztosít a kis pártoknak. Ilyen fel tételek melleit a kisebbségek számárányának meg-
