Szabad Kapacitás, 1992 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1992 / 10. szám
felelő. 10 %-ot is meghaladó kép viselete a parlamentben már na gyon komoly hatással lenne a par lament döntéseire, s nemcsak azokban a kérdésekben, amelyek a kisebbségeket közvetlenül érintik. Mégis, lehetséges és kell olyan, a képviseleti de mokráciával összhangban levő megoldást találni, amely a többségnek is és a kisebbségnek is megfelel. Ilyen lehet a kisebbségek önkormányzathoz való jogának rögzítése. Ez a fogalom általában nagy el lenkezést szokott kiváltani. Ez azonban általában az önkormányzati szervek szerepének helytelen ér telmezéséből ad.ódik. Szerepük ugyanis nem több és nem kevesebb, mint a kormány és az államigaz gatás legitim és megkerülhetetlen partnere lenni a kisebbségeket érintő kérdésekben. Az önkormány zat másik előnye az, hogy létrejötte a nemzeti ki sebbségek önszerveződési képességétől függ, ami fontos lehet az esetleges szegregációs politika meg akadályozása szempontjából. Meggyőződésem, hogy azon területeken, ame lyek szoros kapcsolatban állnak a nemzeti identi tással, elsősorban az oktatásra és a kultúrára gon dolok, a demokratikusan választott önkormányza tokra ruházott hatáskörök révén a kisebbségek megszabadulnának attól a negatív érzéstől, hogy mindig mások döntenek róluk, illetve hogy jogaik a többségi nemzettől, avagy a mindenkori kormánytól A Magyar Polgári Párt jövője címmel kétnapos politikai tanácskozásra került sor a tonkházai (Kismagyar) kastélyban szeptem ber í2-13-án. A Központi Iroda által szervezett rendezvényen az MPP járási elnökei és szervezői, az egyes régiók és az MPP-ben jelenlevő politikai irányzatok képviselői vettek részt. A tanácskozás célja az volt, hogy választ keressünk az új politikai helyzet kihívásaira, elemezzük az MPP élőit álló feladatokat és tartalmilag felkészüljünk az MPP II. Közgyűlésére. Három témakörről folyt megbeszé lés: 1. Az MPP arculata: 2. Az MPP az önálló Szlo vákiában; 3. Regionális és helyi politizálás. A tanácskozás anyagát felhasználtuk az MPP II. Közgyűlése dokumentumainak kidolgozásakor. Ez a tanácskozás nagyon jó formának bizonyult arra, hogy teljesen nyíltan, a politikai döntések kényszere nélkül nézzünk szembe önmagunkkal és problémá inkkal, kifejtsek elképzeléseinket és alakítsuk poli tikai nézeteinket. A jövőben több járásban terve zünk hasonlójellegű tanácskozásokat. függnek. A másik oldalon a kormány jónéhány ké nyes döntéstől mentesülne, és jelentőségét veszíte né a parlamenti képviselet problémája is. A kisebb ségek biztonságérzete, hogy' jogaik a law szintjére emelkedvén, azokba a változó kormányok nem avat kozhatnak bele, hozzájárulhatna ahhoz is, hogy a po litikai pártok ne etnikai alapon szerveződjenek. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy szélsőségesen kedvezőtlen feltételek közepette az et nikai pártok a demokrácia működőképességét fenye gethetik. De a megoldást nem a nemzetiségi pártok betiltása jelenti, ahogy ez Bulgáriában történi, hanem a pozitív politika, olyan légkör kialakítása, amelyben a kisebbségek nem érzik veszélyeztetve magukat, és nem gondolják, hogy érdekeiket csak a nemzeti ki sebbségi alapon szerveződő "saját" pártjaik képviselik. Tehát nem elég kijelenteni, hogy az etnikai és kultu rális identitástudat ne legyen politikai szervezőelv, eh hez multikulturális közegei kell teremteni, nyitott tár sadalmat, amely képes a különbözőségeket tolerálni. Ebben a folyamatban rendkívül nagy szerep hárul a helyi önkormányzatokra, a régiókra és a polgári szer veződésekre. Románia példája bizonyítja, hogy' a kisebbségek parlamenti képviselethez való joga egy teljességgel intoleráns légkörben nem sokat jelent, mert a kép viselők képtelenek hatást gyakorolni a politikai döntésekre. A tehetetlenség, a politikával szembe ni kiszolgáltatottság érzése pedig, mint ezt a nyu gati társadalmakban is tapasztalhatjuk, stabil de mokráciákban is komoly problémákhoz vezet. Az általunk elképzelt kisebbségi önkormányzat, amely kifelé autonóm, belül pedig demokratikus, csak nyitott társadalomban és liberális államban le het működőképes. Olyan államban, amely nem kí vánja a társadalom életének minden területéi elle nőrizni, ahol a hatalom decentralizált, ahol az ön kormányzatot az állami befolyás mérséklése eszkö zeként és nem idegen elemként értelmezik. Megrendelte már?
