Szabad Kapacitás, 1992 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1992 / 8. szám
A fent említett két témakörön kívül a vitadélelőt- tök még három témát jártak körül: az egyház és állam viszonyát, a médiáknak az átmenetben betöltött szerepét, a nemzetközi szintű kisebb ségvédelmet. Minden vitának igen neves hazai és külföldi résztvevői voltak, megjelentek a tá borban a romániai liberális ellenzék és emigrá ció legnagyobb személyiségei, de voltak bol gár, orosz, amerikai, angol és természetesen magyarországi magyar előadók is. A táborban folytatott beszélgetések elsősorban a MISZSZ, illetve az RMDSZ, az RMDSZ Sza badelvű .Körének helyzetét, jövőjét érintették. Az RMDSZ-en belüli ellentétek' egyelőre félretétet tek, hiszen az ország a szeptemberi parlamenti választásokra készül, s a megyei csoportok a listaösszeállítással vannak elfoglalva. Az új RMDSZ-elnök személye egyelőre bizonytalan. Általános panasz, hogy a megyékben nem ne velődtek ki megfelelő szakmai rátermettséggel bíró lehetséges képviselőjelöltek, ugyanakkor viszont az országos központnak nemigen van lehetősége arra, hogy más megyékből delegált "ejtőernyősökkel" egészítse ki, javítsa fel a listá kat. Lehetséges megoldásként az fogalmazó dott meg, hogy közvetlenül a befutó helyek utá ni helyeken fiatalokat indítsanak, akik egy-két évig készülnének a parlamenti munkára, s akkor foglalnák el a megegyezés szerint felszabaduló mandátumokat. A “frissítést" elsősorban a MISZSZ most leköszönő vezetőségi tagjai je lenthetnék. Ugyancsak komoly gondot jelent mind az RMDSZ, mind a MISZSZ esetében a nem eléggé működőképes szervezeti struktúra. Bálványos mára már hál’istennek elveszítette a monopóliumát: ezzel a táborral egyidőben zajlott Homoródfürdőn egy erdélyi diáktalálkozó is mint egy kétezer résztvevővel, a Szent Anna-tó partján hazai művészek szerveztek egy három napig tartó performance előadás-sorozatot. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyönza magyar prefektusok le váltása miatt tüntettek. Úgy látszik, Erdélyben egy ilyen magas államhivatali funkció elfogadása nem számít hazaárulásnak. Hogy az Ister nem lep ki medréből... Amikor először hallottam Hutiéík Pétcrtő. az Ister TV-ről, megvallom őszintén, csöppet sem hittem benne. TV-t csinálni nem - könnyű dolog. Egy éve Prágában találkoztunk együtt az RTL Plus egyik "atyjával", egy alig negyve néves fiatalemberrel, talán akkor fogant meg Hunéíkban a TV ötlete. Ennek az úriember nek az volt a véleménye, TV-t nem nehéz csi nálni, csak pár millió márka kell hozzá. Mondjuk, egy Ister TV-hez, közel 100 millió. Hunéíknak éppen ez sikerült. Megszerezni a pénzt, vagyis a partnert, aki a három nyelven sugárzó TV-t megfinanszírozta volna. Bele gondolni is rossz, egy TV Dunaszerdahelyen, amely magyarul is sugároz. Valószínűleg ebbe gondoltak bele a szlovák kultúra csőszei, amikor minden törvényes el járást félre téve az Ister sugárzási jogát és a hullámhosszot, úgymond "független jogás zokkal" (de jó lenne tudni, kik lehetnek ezek!) egyszerűen másoknak ítélték. Úgy tű nik, nemcsak márka milliók kellenek a TV- hez. Sőt, mi több, Szlovákiában éppen ez nem kell manapság, hiszen a TV-re pályázók közül csak Hunéíkék rendelkeztek ezzel, és éppen őket lőtte ki az új kormány. Pedig tör vényes végzés volt a kezükben, hogy az Ister TV megkezdheti adását. Vagy talán mástól féltek Meéiar ügybuzgó kultúrhivatalnokai, attól, hogy tényleg független magántévé jön létre Szlovákiában? No, ez az Ister, mi van, ha esetleg kilép a medréből. Akkor aztán oda van Bős, az új kormány és még ki tudja mi minden... ,-tk-
