Szabad Kapacitás, 1992 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1992 / 8. szám
Gyurovszky László Az 1992-es parlamenti választások értékelése A Magyar Polgári Párt az 1992-es választásokon nem tudta átlépni a parlamentbe jutáshoz Teltételül szabott küszöbök E mellett az MPP volt az egyetlen magyar politikai szervezet, amely növelte szavazóbázisát, a töb bieké csökkent, és az egyetlen polgári demokratikus párt, amely saját közegében jelentős eredményt ért eL A Magyar Polgári Párt kampánya szervezési, tartalmi és időzítési szempontból a körülmények figyelembevéte lével kielégítőnek mondható. A két évvel ezelőtti kam pánnyal összehasonlítva előrelépést tapasztalhattunk az akciók számát, a szervezők számát és területi elosztását, a kampány céljainak megfogalmazását és végrehajtását, a belső fegyelmet, az összehangolást, a képviselőképzést és a hangnemet illetően. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy valamennyi felsorolt terüreten az eredmények le hettek volna jobbak is. A nagyobb sikert a következő dolgok akadályozták: V Az anyagi háttér késői biztosítása. 2/ Szervezési tapasztalatlanság. 3/ Az alapszervezeti hálózat és a járási szervek terén a mai napig tapasztalhatóak komoly hiányosságok. 4/Több 'hónapos erőfeszítés ellenére sem sikerült sen kit találni a sajtófőnöki posztra. Ezen negatív jelenségek ellenére sikerként köny^<?lh<e- tő el, hogy sikerült mintegy hét irodát szerezni (telefon nal), hogy ezekbe többé-kevésbé jól dolgozó szervezőket tudtunk találni, hogy a kampány során sokkal nagyobb aktivistaréteg támogatott bennünket, mint azt gondoltuk volna, hogy a felmerülő problémák döntő többségét si került folyamatosan megoldani, hogy tartani tudtuk a kampánytervben meghatározott irányvonalunkat, hogy a Panoráma nem tudta jelentősen szétzilálni a párt akció képességét stb. A kampány egyes elemei és hatékonyságuk Falugyűlések - igaznak bizonyult az a felismerés, hogy a csehszlovákiai magyarság elsősorban a személyes kap csolat és a személyes meggyőzés által szavaz. A falugyű lések hatékonysága jónak mondható és ezt a gyakorlatot a jövőben is meg kell tartani. A meggyőzés efektusa to vább javítható a képviselőjelöltek intenzívebb képzésé vel, megfontolt és korai kiválasztásával, a szervezés nagyfokú javításával. Propagációs anyagok - ezek hatása nem volt teljesen egyértelmű. A plakátok külalakja és tipográfiája jó volt, ám három plakát soknak bizonyult. A jelenlegi szerve zettségi szint mellett soknak bizonyult a plakátok pél dányszáma is. Másrészt viszont kevésnek bizonyultak a szórólapok. Véleményem szerint, az első két szórólap túlságosan sok információt tartalmazott. A zászlók fel használását nagyban korlátozta késői megjelenésük. So kak szerint a három negyvenes képi megjelenítése a kampány során túlságosan intellektuális és nem elég egyszerű volt. A matricák közül a hosszú volt igazán jó, a többinél kisebb-nagyobb hiányosságok gátolták a meg felelő hatást. Sajtóhirdetések - jó volt az egységes tipográfia, nagyon ízléses kinézésű volt az egész sajtókampány, ám nem lett volna szükség annyi hirdetésre. Erre sajnos rányomta a bélyegét a sajtófőnök permanens hiánya. Televízió - az egyes videoklippek fogadtatása vegyes volt, ám az akkor rendelkezésünkre álló összegből töb bet kihozni nem lehetett. A két videoklipp azonban összességében, azt hiszem, segítette a választási eredmé nyünket. Rádió - hasonló mint a televízió. Képviselőjelöltek - a teljesítményük és meggyőző ere jük a kampány vége felé egyre jobb lett. Rendkívül rossz hatással volt az, ha a képviselőjelölt bármilyen oknál fogva későn érkezett, vagy meg sem jelent. Szervezők - a már említett pénzügyi bizonytalanság mi att a szervezők többsége későn lett felvéve. Ugyancsak elmondható, hogy rendkívül rossz hatással volt a válasz tópolgárokra és a képviselőjelöltekre, ha a gyűlés, a pro- pagáció és a közönség rosszul volt megszervezve. Központi kampánystáb - az idő előrehaladtával és az anyagi lehetőségek bővültével a munkája egyre jobb lett, és úgy gondolom, hogy az elhangzó észrevételek többsé gét beépítette munkájába. Lehetőségei persze végesek voltak. Politikai vezetés - nagy előnyének tartom, hogy rend szeresen ülésezett, értékelte a helyzetet, ám nem szólt bele a kampánystáb munkájába, nem kérdőjelezte meg a megvalósítás területén az illetékességeit, és csak politi kai felügyeletet gyakorolt. Mindez nagymértékben hoz zájárult a kampány, mint munka viszonylagosan zökke nőmentes elvégzéséhez. A fent leírtakból a kampányszervezés terén a követ kező tennivalók adódnak: 1/ A kampány előtt legalább fél évvel biztosítani a kampányhoz szükséges anyagi eszközöket. 2/ Részletekig menően megtervezni a plakátok, szóró lapok, röplapok terjesztésének módját, egészen az egyes választópolgárok postaládájáig. Folytatás a 7. oldalon
