Szabad Kapacitás, 1989 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1989 / 3. szám
<A Független Magyar Kezdeményezés tájékoztatója 89/3» SZABAD KAPACITÁS A FÜGGETLEN MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS TÁJÉKOZTATÓJA 1969/3 A szolidaritásról A Független Magyar Kezdeményezés Elvi Nyilatkozatá nak egyik hangsúlyos mondata így szól: A Független Ma gyar Kezdeményezés számára a legfőbb érték az egyén szabadsága, a tolerancia és a szolidaritás. A szolidaritásról szeretnék most szólni. Csehszlovákia eddigi kormányai és vezető pártja negy ven évig hirdette, hogy a szocializmus általános jólétet te remt, s hogy a kommunista párt szociálpolitikája mindenkiről gondoskodik, mindenki számára biztosítja a tisztes megélhe tést, a biztos munkát, feje fölé a fedelet, tehát a létbizton-. ságot. Ugyanakkor valamennyien, ha csak nem jártunk csukott szemmel az országban, láthattuk a mindennapi betevőjüket a szemetes kukában kereső idős asszonyokat, láthattuk az éhes gyerekeket, akiknek iskolai ebédjét szüleik nem tudták kifizetni, s láthattuk azokat is, akik "tisztes szegénységben", nyomorukat titkolva próbáltak élni. Hiszen élhet-e valóban tisztes szinten az az egyedülálló nyugdíjas, aki havonta ezer korona nyugdíjat kap kézhez, s gyermekei támogatására nem számíthat? Élhet e tisztes színvonalon a négy öt gyermeket nevelő család, ahol az apának nem áll módjában mellékjö vedelemhez jutni? Valóban "élősködők" azok, akik nem tud ják lakbérüket, villanyszámlájukat kifizetni? Tisztában vagyunk azzal, hogy nincs olyan társadalmi formáció, amely teljes szociális biztonságot, s teljes vagyoni egyenlőséget biztosít tagjainak. A mi társadalmunk csak annyiban tért el a többitől, hogy a létező szegénységet tit kolta, hiszen ez az állami szociálpolitika csődjének beismeré se lett volna. Szem előtt tartva, hogy a szolidaritás fogalma ennél sokkal tágabb, most, a Karácsony közeledtével, mikor Jézus születése mellett a szeretetröl, a felebaráti szeretetröl is elgondolkodunk, amikor magunkba szállva felmérjük, mit is tettünk egész esztendőben felebarátainkért, kérek minden kit, jussanak eszébe a szegények is! FMK tagok, akiknek közvetlen környezetében szegény, elesett öregek, gyerekek, rokkantak, betegek élnek, segítsetek rajtuk! A karácsonyi aján dék legyen egy kezdeti lépés, amelyet majd további, átgon dolt, szegényeket segítő cselekedetek követnek. Működjünk együtt ebben a munkában az egyházak képviselőivel, a pe dagógusokkal’ A magukra hagyott emberek gyakran nem is tudják, milyen támogatásra jogosultak. Keressük fel ügyükben a járási tanácsok szociális osztályait. Hívjuk fel az elesettek re a helyi közösségek figyelmét is. A legtökéletesebb szoci álpolitika sem mindenható. Szükség van nemcsak a hivatali, de az emberi, felebaráti segítségre is. SÁNDOR ELEONÓRA A Független Magyar Kezdeményezés állásafegla- lása a munkahelyi peliiikai tevékenységgel . kapcsebttbun A Független Magyar Kezdeményezés álláspontja szerint, az elmúlt napokban a CSKP vezető szerepét törlő alkotmány jogi változtatásokat gyorsan és következetesen végre kell haj tani. A CSKP-nek azonnal el kell hagynia a munkahelyeket az átmeneti időszaktól függetlenül .Ez lehet az első és kö vetkezetes lépés annak a helyzetnek a megteremtéséhez, amelyben politikai és ideológiai alapról senki sem avatkozhat be a munkahelyek gazdasági tevékenységébe. A fentiek alapján fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a munkahelyeken, a hadseregben, az állambiztonsági szervek ben és a bíróságokon megengedhetetlen a politikai erők je lenléte. Szükség van viszont a politikai célokat nem követő szakszervezeti mozgalmakra és más érdekvédelmi szervezetek re, amelyek a dolgozók érdekeit védik (szakszervezetek, sztrájkbizottságok, munkástanácsok stb) A munkahelyek nem vállhatnak a politikai, ideológiai és választási harcok színte révé, mert ez a munkahelyi és a gazdasági irányítás régi formáinak restaurálását eredményezné. 1989. december 4. FMK “A liberalizmus kiuduiápmtja egy banális megállapítás: minden ember képes önállóan célo kat kitizni és meg valósítani.. Ha ezt a képessé günket akadálytalanul gyakerelhatjnk, szabadak vagyunk. Olyan mértékben vagynnk szabadok, amilyen mértékben célkitüzö és célmegvalósító te vékenységünk mentesül a küisé akadályok kény szerű korlátozásai alól. Szabadságunk tehát valamitál való szabadság, negatív szabadság. Az emberi cselekvés korlátúi sokfélék. Korlá tozzák a természettörvények, az ember saját ter mészetének adottságai, a környezeti feltételek, a rendelkezésére álló erőforrások, a mindekeri tu dományos és technikai ismeretek határai. És kor látozzák ' társadalmi tényezők: például az állam kényszert alkalmaz alattvalóival szemben, az egyik ember a másikkal szemben. A liberalizmus ,a tár sadalom korlátúival foglalkozik. Kérdése: milyen politikai berendezkedésben a legnagyobb az em berek társadalmi szabadsága; milyen rendszerben korlátozzák a legkevésbé az emberek egymás dön téseit és cselekedeteit." Vannak-e emberi jogaink? (Magyar Fisetek Könyvei 11 - Píré - 1988) KIS JÁNOS
