Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 4 1988. augusztus S. A gazdasági és szociális fej* lődés gyorsítási programjával, a népgazdaság intenzifikálásával, s a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításával összefüggésben alapvető mértékben növekszik az eredményeket összefoglaló, értékelő és elemző statisztikai jelenségek szerepe. Erre következtethetünk a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak az idei első félévre vonatkozó jelentéséből is, amely az eddiginél részletesebb tájékoztatást nyújtott országunk gazdasági és szociális fejlődéséről. MEZÖGAZDASÄGI— ÉLELMISZER IPARI KOMPLEXUM A növénytermesztésben az időjárási viszonyok a tavaszi hónapokban kedvezőtlenül befolyásolták a növények vegetációs fejlődését. A növények hiányos kezelése miatt nagyméretű volt a tavaszi vetésű kalászos gabonafélék és a cukorrápa kiszántása. A károsodott növények helyett kiegészítő vetést végeztek. Ha a felbecsült gabonabetakarítás nem is éri ei a tavaszi értékeket és a tervezett menyiséget, feltételezhető az 1981—85-ös időszak átlagának elérése. A tervezettnél kisebb volt a takarmánynövények betakarítása is az első félévben. Az állattenyésztésben sikerült megtartani és néhány mutatóban tovább javítani a termelékenységet. Az átlagos tojáshozam 123,4 darabos volt, a tojástermelés pedig a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 78 millióval növekedett. Jobbak voltak ez eredmények a tavalyi év első felénél a malac- és borfűelválasztásban, illetve a sertéshizlalásban. A szarvasmarhák napi súlygyarapodását negatívan befolyásolta az elégtelen minőségű tömegtakarmány. A tehenenkénti fejes! átlag a tavalyi értéken — 10,2 liter — maradt. A teljes tejtermelés e csökkentett számú szarvasmarha-állomány mellett az első félévben 3304 milliárd literes volt, 0.6 százalékkal kevesebb, mint tavaly az etső félévben. Az állat! termékek felvásárlásának terve folyamatosan teljesítve lett a tejen kívül. A tavalyi értékkel összehasonlítva a vágóállat-felvásárlás 24 ezer, a baromfinál pedig 7 ezer tonnával nagyobb volt. Tojásból 16 millió darabbal többet, tejből viszont 38 millió literrel kevesebbet vásái oltok fel. tások értéke kiskereskedelmi árakban kifejezve 2,8, nagykereskedelmi árviszonylatban pedig 3,4 százalékkal nőtt. AZ SZSZK-BAN az 1988-as betakarításhoz 1 millió 541 ezer 800 hektárt vetettek be kultúrnövényekkel, ami 4,4 ezer hektárral több, mint az elmúlt évben. A növényzet fejlődését elősegítették a kedvező áttelelési viszonyok, ugyanakkor a Nyugat-szlovákiaí kerületben nagy kárt okozott a szárazság, melynek csökkentésére csaknem 400 ezer hektáron használták ki az öntözőberendezéseket. Az állattenyésztésben a termelékenységi mutatók többségénél jobb eredményeket sikerült elérni, mint tavaly. A tehénállomány létszámának csökkenése ellenére, a nagyobb átlagos tejhozamnak köszönhetően a mezőgazdasági üzemek 8 millió literrel több tejet produkáltak. A tojók átlagosan 122 tojást termeitek, 2 tojással többet mint tavaly, s egészében véve a tojásteronelés 3,8 százalékkal növekedett. Kisebb mértékben javultak az eredmények a marha- és a sertéshizlalásban, valamint a borjú- és a malacnevelésben. äz Állati termékek felvAsärläsa Mértékegység 1988. I. félév A tervteltesftés % Vágóállat (haromfi nélkül) élősúly ezer t özi 105,2 ebből: hfzómarha „ 370 106,4 hízósertés „ 439 104,2 Baromfi „ 126 106,2 Tej millió liter 2944 99.6 Tojás millió darab I486 101,1 A bérszínvonal az állami gazdaságokban a tavalyi első félévvel összehasonlítva 1,9 százalékkal — 3100 koronára, a földműves-szövetkezeti dolgozók hasonló jövedelme pedig 3,5 százalékkal — 3300 koro-Időszakhoz viszonyítva 2916 koronára emelkedett. Az élelmiszeripar termelése — a tavalyi első 6 hónappal összehasonlítva — 2,2 százalékkal növekedett az éves állami terv 2,6 százalékot irá'Az állati termékek felvásárlási tervét a vágóállatoknál 6,4, a baromfinál 9.5, a tejnél 0.4, a tojásnál pedig 0,2 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Az elmúlt évhez viszonyítva vágóállatokból 12,1 ezer tonnával, baromfinál 3 ezer tonnával, tejből 7 millió literrel, tojásból pedig 6,9 millió darabbal többet vásároltak fel. Az élelmiszer-ipart termelés 3,5 százalékkal növekedett (az állami terv 1,9 százalékos növekedéssel számol). Növekedett a tőkehús, a vágott baromfi, a saltok, továbbá a búzalisztből készített péksütemények, az étkezési növényi zsírok és olajok, valamint az alkoholmentes Italok termelése. A CSSZK-BAN a mezőgazdasági—élelmiszernáre emelkedett. Az élelmiszeripari dolgozók bérszintje 2,5 százalékkal, a tavalyi hasonló nyoz elő. A módosított saját termelési érték 8,2 százalékkal nőtt. A belkereskedelmi szálll-Iparl komplexum eredményei lehetővé tették az alapvető élelmiszerekből való folyamatos piaci ellátást. Az ősziek áttelelése az enyhe tél után kedvező volt, s a tavaszi munkák Is korén megkezdődtek. Kedvezőtlenül hatott viszont a vegetációra az áprilisi és májusi csapadékhiány. A vetésterület tavaly óta 10 ezer hektárral csökkent, kisebb a gabona, a cukorrépa és az évelő takarmányok aránya, több azonban az egyéves takarmánynövény és az őszi repce. A becslések alapján a gabonatermés nem éri el a tervezettet. Az állattenyésztésben a sertésállomány bővült, a tavalyinál nagyobb a szarvasmarhaállomány Is. A termelékenység szempontjából tavaly óta átlagosan növekedett a tojáshozam, illetve a hízósertések átlagos súlygyarapodása, csökkent viszont a napi fejési átlag és a hízómarhák súlygyarapodása. A vágóállatok és a vágóbaromfi felvásárlást tervét túlteljesítették és tojásból is többet vásároltak fel, nem teljesítették viszont a tejfelvásárlási tervet. Az élelmiszeripar 2.4 százaléka túlteljesítette tervét, ez a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 0,9 százalékos emelkedést jelent. Nőtt a búsból és tojásból készült termékek aránya, illetve a haromfi és a tőkehús mennyisége. Az élelmiszerek közül a lakosság érdeklődése ' főleg a zöldségfélék, a húskészítmények. az ásványvizek és a baromfi lránt növekedett. Az alapvető élelm'szerekbő! valő folyamatos áruellátás mellett továbbra is előfordultak fogvatékosságok a bús- és a tejipari termékek, a halak és a fagyasztott termékek, valamint a zöldség- és a gyümölcsfélék választékában. A lakosság természetes szaporulata a CSSZSZK-ban az elmúlt év 1. félévéhez viszonyítva csekély mértékben csökkent. összesen 109.8 ezer gyermek született, vagyis 1,8 ezerrel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában, s 89,9 ezer személy halt meg, ami 0,3 ezerrel volt kevesebb. Az első félévben 55,7 ezer házasságot kötöttek, s 19,8 ezer házasságot bontottak fel. A CSSZSZK-nak 1988. június 30-án 15 millió 607 ezer, ebből az SZSZK-nak 5 mllllji 250 ezer lakosa volt. SZÁMON KÉRIK A PARTFELADATOK lEUESÍIfSlí A rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási pártkonferencia határozatainak végrehajtására tett erőfeszítésekről Szarvas Károly, a rimaszécsl (Rimavská Seč) Oj Világ Egységes Földműves-szövetkezet üzemi pártbizottságának elnöke így nyilatkozott: — A szövetkezetünkre vonatkoztatott határozatokat minden vonatkozásban végrehajtjuk. Az idei év első felében gazdasági célkitűzéseink valóra váltásával sem volt probléma, hiszen vágómarhából 50, sertéshúsból pedig 4 tonnával adtunk el többet a tervezettnél. Ugyanakkor már a jövő esztendei hústermelésre tett kötelezettségünk A PÄRTHATÄROZATOK SZELLEMÉBEN alapfeltételeit Is megteremtettük. Sertéshúsból például 15 tonnával állítunk majd elő többet, mint az idén. Egyedül a tejtermelésben szükséges a nagyobb igyekezet. A 8. ötéves tervidőszakra szóló gabonaprogramunk éves ütemterveinek eddigi teljesítésével is elégedettek lehetünk. Az idei térmés (szemes kukoricából is) ígéretes. Persze, gond is akad, mint például a 200 hektáron termesztett cukorrépával. Eddig ismeretlen okból, viszonylag nagyméretű gyökérkárosodás (rothadás) pusztítja a növényzetet. Miután a répa háromnégy levélbe szökött, teljesen váratlanul, szórványokban megfeketedett a gyökérzete, amely fokozatosan elvékonyodik, majd végül eltörik. A tetemesebb hozamcsökkenést 90 ezres egyedszám esetében kerülhetnénk el. A valóságban azonban ennél húszezerrel kevesebbet számolunk ... A szociális programban vállalt feladatainkat Illetően, következetesen folytatjuk az évekkel ezelőtt megkezdett lakásépítési csomagterv kivitelezését. Gazdaságunkban eddig összességében 52 lakásegységet adtunk át. Napiatokban pedig további két hatcsaládos lakótömb befejezésén munkálkodunk. Épül az ezeket Is kifűtendő központi kazánház, Besegítünk a „Z“ akcióban bővítendő falusi alapiskolán folyó munkálatokba. Az 1989/90- -es tanévre tervezett újabb nyoc osztály átadásával megoldható a környékbeli falvak 1—4 osztályos tanulóinak beiskolázása. A szövetkezeti óvoda részére pedig tornatermet és úszómedencét készítünk. A Rimaszécsl Helyi Nemzeti Bizottsággal hagyományos, példás együttműködésünket a kölcsönösség, az érdekazonosság és a baráti bizalom jellemzi. Szinte valamenyi új falust létesítményt közösen építünk. Hogy csak egynéhány friss példát említsek: Speciális szemetesautót vásároltunk a háztartási hulladék elszállításához. Részt veszünk az új kultúrház és a majdan épülő közszolgáltatások házának építésében is. Tervbe vettük még egy nyugdíjasotthon létesítését. Továbbá, hagyományőrző, pezsgőnek mondható kulturális életünket továbbfejlesztendő, egy néprajzi múzeumot, avagy egy tájházat kívánunk létesíteni, illetve berendezni... Ugyanakkor az élő környezet védelméről, sem feledkeztünk meg. A trágyalé szabad elszivárgását, folyó vízbe való jutását hatalmas tárolótartályok építésével akadályozzuk meg. Rimaszécsen már felépült egy ilyen védőlétesítmény. Harmacon (Chrámec) átadás előtt áll, és Baloglványiban (Ivanice) Is hamarosan befejezik. Káderpolitikánk nyitott és következetesen célratörő. Áramlanak hozzánk a főiskolákról kikerülő fiatal mérnökök és a mezőgazdaságban már jó hírnevet szerzett, megbecsülendő tapasztalatokkal rendelkező szakemberek. Pillanatnyilag 27 dolgozónk rendelkezik főiskolai végzettséggel. Az utánpótlás biztosítása érdekében pedig további tíz ilyen személlyel kötöttünk előzetes munkavállalási szerződést. A 140 főből álló - négy alapszervezetbe tömörülő — párttagság vezetőségi és taggyűlésein mindig nyílt légkörű, élénk vita keretében tárgyalunk az időszerű feladatokról és gondokról. Mi mindig alternatívákban gondolkodunk, és már jó Ideje nem brosúrahangnemben beszélünk a problémákról. A — javarészben a gazdasági mutatók teljesítésére irányuló — pártfeladatok megoldásának számonkérésében is a mellébeszéléstől és sértődésektől mentes, kritikus és önkritikus, kendőzetlen őszinteség vált gyakorlattá. Lejegyezte: Korcsmáros László JOGI TANÁCSOK „Hol az Igazság“ leiigére: Édesanyám is, én is efsz-tag vagyak. Szövetkezetünkben évről évre kb. egy hektár nagyságé terület van kiadva a tagoknak kapálásra, egyelésre és terménybetakarításra. Édesanyám évekkel ezelőtt megözvegyült, így fél rész bedolgozására volt köteles, ő azonban annak Idején vállalta az egész rész bedolgozását. Most leromlott egészségi állapotából kifolyálag részleges rokkant, és részleges rokkantsági járadékot kap. Az efsz vezetősége viszont úgy döntött, hogy két rész bedolgozását fogja kimérni számunkra, mivel én már elmúltam 25 éves, és a határozat kimondta, hogy aki betöltötte a 25. életévét, köteles vállalni egy másik részt. Ellenkező esetben büntetésben részesül és különböző kedvezményektől van megvonva, mint például a fuvarok intézése, kirándulások stb. Ez a határozat nem vonatkozik a házastársra, még ha az efsz-tag is, mivel ők csak egy részt kötelesek megmunkálni. Vannak olyan családok Is szövetkezetünkben, akik négyen dolgoznak, és mégis csak egy részt kaptak. Nem tudom, kihez fordulhatok problémámmal. A járási mezőgazdasági igazgatóságon azzal utasítottak el, hogy ez nem rájuk tartozik, ez az efsz belső ügye Nem találom igazságosnak az efsz vezetőségének a döntését édesanyám viszonyéban. Ö éppen abból klfomunkakűtelezettség“ (vedleni pracovný úväzok). Nem tartjuk helyesnek a „mellékes munkaviszony“, vagy a „mellékmunkaviszony“ magyar megnevezést, mert a „munkaviszony“,* vagy „mellékmunkaviszony" nem földműves-szövetkezeti Jogi, hanem munkajogi kategória, és ezt az eltérő jelleget akarta a törvényhozó is kiemelni, amikor e „pomer“ megnevezés helyett „úväzok“ megnevezést használ. A mellékes, vagy mellékmunka kötelezettség a munkafelvételekröl szóló egyezség szerves részét képezi, tehát az abból eredő jogokat és kötelezettségeket mintegy fftltölti és kibővíti. A törvény azonban kimondja, hogy a családtagok által okozott kárért egyedül a tag felelős, mintha csak maga végezte volna el a munkákat. Az erről szóló egyezség történhet írásban, de szóbeli megállapodás alapján Is, sőt akaratmegnyllvánításnak tekinthető az 52. § 3. bekezdése szerint az MTK 240. §-ának applikálása lehetőségével konkrét céltudatos tevékenység is. Például az efsz és a tag nem kötött sem írásbeli, sem szóbeli megegyezést a fenti „mellékmunkákról“, de akaratmegnyllvánulásukat konkrét cselekvésbe öltötték, például az efsz kimérte az egyelni való részt, a tag pedig az ezzel Járó kötelességek tudatában és jogi ügylet kötési szándékkal sorszámot húzott, vagy a tudtára adott sorszám alapján kiegyelte a részt. Az így létrejött jogviszonyból minkét szerződő fél számára jogok és kötelességek adódnak. Az efsz például kötelse pénzfolyamatosan végző tagoknál sem. Vonatkoztathatjuk ezt édesanyja esetére is. A tag kérésére az efsz köteles a tagját felmenteni a szövetkezeti munka alól, többek között rokkantsági nyugdíjra való Jogosultsága esetén. Feltétel: teljes rokkantsági járadékra való jogosultság + felmentési kérvény. Következmény: az efsz köteles felmenteni a tagot a munkavégzés alól. Véleményünk szerint részleges rokkantság esetén Is kérheti a tag, hogy mentesítsék őt az egyelősi stb. munkák alól, mivel egészségi állapotából eredően ez a lehetőség Indokolt. Míg a fenti esetben a szövetkezet köteles akceptálni a tag kérését, ebben az esetben méltányolhatja azt, hogy nem köteles Így eljárni. Ha a munkavégzésre f értve Itt az egyelési munkákat) való alkalmatlanság orvosi szakvéleménynyel lenne alátámasztva, az MTK 37. §-ának hasonlóság alapján való alkalmazása folytán az efsz szintén köteles lenne a rész kimérésétől eltekinteni. Javasoljuk, hogy édesanyja a fentiek értelmében kérvénnyel forduljon az efsz vezetősége felé. Meggyőződésünk, hogy magának a vezetőségnek is az a célja, hogy a munkák időben és minőségben legyenek elvégezve, amit csak a munkájukat meggyőződéssel végző, és fizi- Ttallag rátermett személyektől várhat el. Nem tartjuk elfogadhatatlannak azt, ha a kulturális és szociális alapbői nyújtandó egyenes jogigény nélküli juttatásoknál az efsz a munkaérdemek-PONTOS ÉS TANULSÁGOS TÜKÖRKÉP lyólag lett nyugdíjazva, mert leromlott az egészségi állapota, a teljes rész megmunkálásának a kötelessége alól viszont nem mentesült... ' • • • Munkaviszonyban a végzendő munka. Illetve a munkabeosztás fajtája a munkaszerződésben, a tagsági viszony esetén pedig a munkafeltételekről szóló egyezségben van lefektetve. A munkafeltételektől szóló egyezségben az efsž és a tag még más feltételekben Is megállapodhat, így lehetőség van rögzíteni a tag kötelességét a kimért rész bedolgozására. A munkafeltételekről szóló egyezségnek a törvény alapján írásban kell készülnie, azonban az írásbeli forma hiánya nem vonja maga után az egyezség érvénytelenségét, tehát létrejöhet szóbeli megegyezés alapján is. A kepálási, egyelési sb. munkára azonban az a jellemző, hogy más jelleggel bírnak, mint az a tevékenység, amelyre a tag munkabeosztása vonatkozik, elvégzésükre általában a rendes munkaidőn kívül kerül sor, és a gyakorlat lehetővé teszi a családtag besegítését Is. Ebből kifolyólag a kapálást, egyelési stb. munkákat inkább a „mellékes munkakötelezettségek“ kategóriájába sorolhatjuk. Az új mezőgazdasági szövetkezeti törvériy egy ÚJ Institúciót vezetett be, ez az 54. §-ban szabályozott „mellékes ben, vagy természetbeni Juttatásban honorálni a végzett munkát, a tag pedig köteles a munkát rendesen, időben elvégezni, és felelősséget vállalni az általa, vagy a családtagok által okozott kárért. A létrejött jogviszonyból eredő kötelességek megsértése, vagy elmulasztása a taggal szemben fegyelmi Intézkedést Is eredmériyezhet, a törvény 42. §-a 2. bekezdése értelmében ugyanis a tag alapvető kötelességei közé tartozik betartani a szövetkezet szerveinek a határozatát és Intézkedéseit, teljesíteni a felettesek utasításait, gyarapítani a szövetkezeti vagyont stb. A jogok és kötelességek dialektikus egységben való tárgyalása viszont oda vezet el bennünket, hogy a tagnak nemcsak kötelessége van, de joga is van a rész kimérésére, mivel a törvény 42. § 1. bekezdésének e) pontja értelmében a tag alapvető jogai közé tartozik részesedni azokból az előnyökből, amelyeket az alapszabályzat és egyéb jogi normák alapján a tagjainak nyújt az efsz. (Az efsz például a naturális alap belső felosztásánál figyelembe veheti és a megengedhető határok között pluszban honorálhatja a „részvállalókat“.) Elképzelhető tehát olyan jogos Igény Is, ahol a tag azért folyamodik az efszhez, hogy részt mérjenek számára, mivel a „részesek“ névsorából valamilyen okból kifolyólag kimaradt. Ez az aktívan dolgozó efsz-tagnál lehetne Időszerű, de nem kizárt ez a csökkent munkaképességű személyeknél sem, vagy a részleges rokkant, de könnyebb munkát bői kiindulva a „részvállalőkat" helyezi előnybe a részt nem vállalókkal szemben, ha ráutaltságok és szociális helyzetük azonos. Az efsz valőban saját hatáskörében dönti el azt, hogy milyen kritériumok alapján méri ki a megmunkálandó részeket. Leveléből következtetve egyéb szociális szempontokat is figyelembe vesznek, mint például özvegység és kiskorú gyermekekről valö gondoskodás stb. Vitatható a 25. életévhez való kritériumfelállítás, amikor elvileg minden tag azonos Jogokkal és kötelességgel rendelkezik, de ezt az efsz-en kívül más szerv nem Jogosult szabályozni. A törvény 42. §-a 1. bekezdésének c) pontja alapján a tagnak joga van javaslatokat, észrevételeket tenni az efsz tevékenységének javításával kapcsolatban, amit az efsz köteles mérlegelni és fontolóra venni. A csoportgyűléseken, a tagsági gyűlésen stb., vagy írásbeli folyamodvánnyal javasolhatja az efsz vezetőségének, hogy mérlegelje a részktmérés elkelnek és szempontjainak helyességét és megalapozottságát. • • • Megjegyzés a panaszos részére: Elnézését kérjük a panaszára írt késedelmünkért, de erre az késztetett bennünket, hogy az ön által felvázolt esetet a levelének megérkezése idején még vita alatt álló, de ma már érvényes új mezőgazdasági szövetkezeti törvény alapján akartuk megválaszolni. JUDr. POLLAK LÄSZLÖ
