Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-29 / 30. szám

' Mezőgazdaságunk új munkaprogramja Az. 1989. január elsejétől ér- tömeg növelését szolgáló tevé­vénybe lépő új gazdasági sza­bályozók elsődleges célja az agrártermelés 8. ötéves tervbon megfogalmazott fejlesztésének ösztönzése, a piacokhoz való felzárkózás feltételeinek javí­tása, a szelektív fejlesztés meg­gyorsítása, az export- és jöve­delemteremtő képesség növelé­se. valamint a népgazdasági egyensúly helyzetének javítása lesz. Az új szabálvozők sarka­latos pontjait a bevételi elvo­násokat jelentő 50 százalékos bértömeg-, illetve nyereségadó bevezetése. valamint az ój nagykereskedelmi és felvásár­lási árak átfogó átalakítása ké­pezik. Az új szabályozási for­ma létrehozásának elsődleges célja az, hogy a mezőgazdasá­gi—élelmiszer-ipari komplexum (МЁК) közgazdasági feltételei kiegyenlítődjenek a többi nép­­gazdasági ágazat feltételrend­szerével. melynek alaptörvényét az egységes — a termelőalap 4,5 százalékának megfelelő — jövedelmezőség elérése képezi. Az új intézkedéseket — bár nem tartoznak a népszerűek közé — támogatni kell minden mezőgazdasági üzemben, mert gyakorlati bevezetésük nélkül az üzemi szándékok és a terv­célok távolodása következni be. Ezen túlmenően is nagyon szerteágazóak az új gazdasági szabályozók gyökerei, annál is inkább, mert nagymértékben., függünk a világgazdasági hely zet alakulásától. Ezért gyekor latilag semmiképpen sem sza bad megengednünk, hogy a termőföld jobb hasznosítása ér dekében tett és műszakilag tel jesen megalapozott ráfordításol mellett agrártermelésünk egyet ágazataiban továbbra is tömeg méretű legyen a veszteséges termelés. ~Ma már ugyanis elju­tottunk ahhoz a felismeréshez, hogy gazdálkodva kell termel­ni és szándékunkká vált az a célkitűzés is. hogy a termelés minden ágazatának eredmé­nyeiből jusson a népgazdaság­nak és a mezőgazdaságnak is. Ugyanis a МЁК-en belül is tör­vényszerűvé vált az a felisme­rés. hogy a világpiaci mércével mérve mi drága és mi olcsó népgazdaságunknak, s a jövő­ben ehhez kell igazítania tevé­kenységét. A hatékonyabb és korszerűbb követelményrend­szertől éppen azt várja pártunk gazdaságpolitikája, hogy egyér­telműbben és következeteseb­ben fusson kifejezésre az adott­ságokhoz való igazodás, s a szocialista gazdálkodás elvein nyugvó, a népgazdaság célkitű­zéseit figyelembe vevő gazda­sági önállóság és kockázatvál­lalás. A sajnálkndás és a felfelé­­mutngatás helyett а МЁК min­den özemében a ..saját portán“ kell körülnézni, a tennivalókat meghatározni. Szükségképpen magasabb lesz tehát a mérce a szakmai vezetéssel szemben. Mindez azt jelenti, hogy az ed digfeknél fokozottabban kell támaszkodni a meglevő termé­szeti erőforrások, s a felhal­mozott technikai, technológiai és szellemi kapacitások célsze­rű kihasználására, a tudomá­nyos eredmények gyakorlati al­kalmazására. Központilag és helyileg előtérbe kell helyezni az alapanyag-termelés -feldol­gozás és -értékesítés láncola­tának eredményességét javító szervezeti korszerűsítésének mielőbbi végrehajtását. Az ed­digieknél is fontosabbá válik a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelés összehangolt fej­­/ lesztése, a piacképes termék -kenységek erősítése és az alko­tóközösségek érvényesülésének elősegítése. A hatékonyság növelése ér­dekében mindenhol át keli vizsgálni a bérkereteket. Az eddigiekben ugyanis alacsony volt a vállalati eredmény és a dolgozói keresetek közötti korreláció. Ez gyakorlatilag nemcsak abban nyilvánul meg, hogy gyakran a csökkenő ha­tékonyság mellett is növeked­tek a keresetek, több esetben viszont a nagyarányú ered­ménynövekedéssel sem párosult ugrásszerűen a keresetnöveke­dés. A gazdasági szabályozók bevezetése után a MÉK-ban meg kell találni, ki kel) alakí­tani az új és hatékony érde­keltségi rendszereket, bérezési formákat. Ez azonban egv újabb gondot hoz felszínre, amelyet ugyancsak nem lehet megkerülni ahhnz, hogy haté­kony érdekeltségi mechanizmu­sokat lehessen működtetni. Ez pedig a tudatosság folyamata. Egyrészt a vezetés részéről a megváltozott feltételek hatás mechanizmusának felmérése, másrészt a dolgozók részéről — a vezetőkkel együtt — a ki­bontakozó nagyobb arányú dif­ferenciálódás elfogadása, elfo­gadtatása. Szükségszerű követelménnyé válik az is. hogy a tárcán be­lül javítani ke!) a termelési fo­lyamatok szervezettségét, s nagy erőfeszítéseket kell tenni a laza munkafegyelem felszá­molása. valamint a munkaidő­veszteség csökkentése érdeké­ben Is. Mint a népgazdaság egyes ágazataiban, a mezőgaz­daságban is a saját munkán alanuló iövedelmeket. erőforrá­sokat kell gyarapítani, amelye­ket csak kiegészíthetnek a köz­ponti pénzalapok. Ehhez vi­szont nagyobb követelmények­nek kell már most és a jövő­ben is eleget tenni. A közeljö­vőt illetően ugyanis csak azok a gazdaságok tudják a gyor­sabb megtérülés és az esetle­ges exportfeladatokat, vállalni, amelyek az átlagosnál nagyobb jövedelemmel és jobb minőség­ben termelnek. Ez viszont csak jől működő belső érdekeltség alapján lehetséges, melyen be­lül minden önálló termelési egység világos, ellenőrizhető eredményfeladatot kap, a ki­sebb kollektívák, szocialista brigádok közvetlenül részesed­nek a saját tevékenységűk ál­tal elért eredménvekhől. A hatékony és takarékos gazdálkodás, az egyre dráguló eszközök és anyagok javuló színvonalú kihasználása csakis a vállalati gazdálkodás szerves részét alkotó érdekeltségi me­chanizmussal oldható meg. En­nek feltételeit — a mezőgazda­ság sajátosságait és tűrőképes­ségét figyelembe véve — az új gazdasági szabályozók minden tekintetben figyelembe veszik. A mezőgazdaságban eddig ta­pasztalt ellentmondások felszá­molása, a ma még fennálló fe­szültség) pontok mérséklése olyan közös feladat, amelyért már ma is «okát kell tenni, bár az is biztos, hogy megnyugtató . rendezésük hosszabb távú fel­adat. Annyit viszont összegzés­ként már most leszögezhetünk, hogy az új gazdasági szabályo­zók bevezetése után, mezőgaz­daságunk új munkaprogramja­ként továbbra is meg kell te­remteni a dolgozók életszínvo­nala megszilárdításához szüksé­ges jövedelemképzés feltételeit. CSIBA LÁSZLÓ Konzervgyári pillanatfelvétel az if jóság nyári aktivitásáról (Kalita Gábor felvétele) Porfelhők sűrűjében \ (4.) Ember és gép összhangja (5.) „Hídverés“ a Dnnán . (6.) Megdőlt a rekord (11.) A gazdálkodás magasabb formáját •* választották (12.) Tehéntől savanyodik a tej? * аз.) ; JV

Next

/
Thumbnails
Contents