Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-29 / 30. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. július 29. Sokat érő támogatás A NEMZETI FRONT TÖMEGSZERVEZETEI IS KIVESZIK RÉSZÜKET A BETAKARÍTÁSBÓL Ä Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban a Nemzeti Frontba tö­mörüld társadalmi szervezetek aktí­van veszik ki részüket a munkakez­deményezés és aktivitás fellendítésé­ből, és tagjaikat a Jelenlegi idő­szakban a legfontosabb népgazdasá­gi teendőnek, a gabonafélék betaka­rításának gyors elvégzésére ösztön­zik. A fő cél az, hogy átgondolt munkaszervezés szavatolja a folya­matos munkavégzést, hogy a kedve­zőtlenebb időjárási viszonyok esetén is minél kevesebb legyen a veszte­ség. Ennek megfelelően a tömegpo­litikai munkát a dolgozóknak a ki­tűzött feladatok teljesítésére való megnyerésére irányítják. Ugyanak­kor az agitáciös és propagandatevé­kenység keretében népszerűsítik a kiváló eredményeket elérő kollektí­vákat és egyéneket, illetve bírálják és kipellengérezik a hiányosságo­kat. A szocialista munkaversenyt és a dolgozók kötelezettségvállalási mozgalmát elsősorban a minőségi mutatók Javítására, a dolgozók anya­gi és erkölcsi ösztönzésére irányít­ják. A Nemzeti Front Járási bizottsága politikai-szervezési intézkedéseket dolgozott ki. melyekben rögzítette az egyes tömegszervezetek hozzájárulá­sát az idei gabonabetakarításhoz, valamint az őszi munkálatokhoz. A munkaterv mentes a formalizmustól és konkrét feladatokat határoz meg a résztvevők számára. Abból Indul­nak ki, hogy a mezőgazdaságnak szüksége van a munkaerő lehető legjobb összpontosítására és haszno­sítására, mely elképzelhetetlen a Jó munkaszervezés és fegyelem nélkül. Szükséges tehát a Nemzeti Front he­lyi szervei és a nemzeti bizottságok hatékony' segítségnyújtása, annál is inkább, mert az említet szervek már több ízben tanúbizonyságot tettek arról, hogy képesek az igényes fel­adatok végrehajtására. Jó példák vannak erre a járásban, különösen a választási programokba környezet­­szépítés és -védelem, valamint a la­kossági szolgáltatások megvalósítása terén. A közelmúltban lezajlott nyilvános gyűléseken is sok szó esett a me­zőgazdaságnak nyújtott segítségről, s ezen a téren mindenütt telies volt az egyetértés és a támogatás. Már az idei zűldaratásban is érdemdús munkát végeztek a Nemzeti Front tömegszervezeteinek tagjai. Aktív részt vállaltak az évelő takarmány­­növények begyűjtésében, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztő mun­kálatokban. A gabonabetakarítás idején előtér­be helyezik a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front tőmegszervezetei és a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés elmélyítését. Abból indulnak ki, hogy a képviselők és a tömegszervezetek tagjai jól ismer­jék ezzel kapcsolatos feladataikat, tudatosítsák azok sikeres elvégzésé­nek fontosságát. Arról van szó, hogy mindenki megértse: közös érdek, hogy mindenütt határidőre és a le­hető legkisebb veszteséggel végez­zük el ezt a fontos munkát. E cél­ból fokozzák az agitáció és a pro­paganda hatékonyságát, s a dolgo­zókat rendszeresen tájékoztatják az elért eredményekről. Minden telepü­lésen létrehozták az agitációs és propagandabizottságokat, melyek na­ponta friss adatokkal szolgálhatnak a gabonabetakarítás menetéről. Ter­mészetesen ez csupán a dolgok egyik oldala. A másik oldalon szorgalmaz­zák a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok tagjainak és dolgozóinak aktív bekapcsolódását a betakarítási munkálatokba. Ugyanak­kor nem feledkeznek meg a szolgál­tatások és az üzlethálózat nyitvatar­­tásának célszerű módosításáról sem, ha a helyzet úgy kívánja. Az illeté­kes szervekkel megegyeztek abban, hogy az óvodák, napközi otthonok és iskolai klubok, valamint a pionír-KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Az új Társadalombiztosítási Törvény rendelkezéseiből Amint erről a napilapokból érte­sülhettünk, a Szövetségi Gyűlés jú­niusi ülésén jóváhagyta az új Társa­dalombiztosítási Törvényt, amely egé­szében 1988. október elsejével lép hatályba. Sorozatunkban csupán a törvény leglényegesebb jogi rendel­kezéseivel szándékozunk foglalkozni, mivel ennek szociálpolitikai aspek­tusai szinte nap mint nap a tömeg­tájékoztatási eszközök kereszttüzébe kerülnek. A törvény boncolgatásánál a tájékoztatást tekintjük elsődleges célunknak, mivel a törvény részle­tes, mindent felölelő, példákkal gaz­dagított elemzése könyvnyi terjedel­mű anyaggal szolgálna. A törvény személyi hatályát vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy a tár­sadalombiztosítás járadékaira jogo­sultak a munkaviszonyban álló dol­gozók, az egységes földműves-szövet­kezetek tagjai, az ipari szövetkeze­tek tagjai, valamint minden olyan polgár, aki a törvény rendelkezései alapján hasonló jogokkal és köteles­ségekkel van felruházva, mint a munkaviszonyban lévő dolgozók (hi­vatásos bírák, ügyészek, ügyvédek, a nemzeti bizottságok engedetve alapján szolgáltatásokat nyújtó pol­gárok stb.) a katonailag szervezett testületek tagjai Az egyénileg gaz­dálkodó földművesek és más egyéni­leg gazdálkodó személyek járadék­biztosítását a végrehajtó jogi norma szabályozza. A törvény vonatkozik azokra a személyekre is. akik betöl­tötték a 65. életévüket és saját mun­kájuk alapján nem lennének jogosul­tak járadék juttatására. A törvénv által szabályozott Jára­dékok fajtái: öregségi és arányos öregségi nvugdíi rokkantsági és részleges rokkantsági, lesznigált évek után járó nyugdíj, özvegvi nyugdíj, árvasági járadék a házastársat (fe­leséget) illető iáradék, szociális já­radék és személyi nyugdíj A tör­vény rendelkezik még a magatehe­­totlenséehől eredő nyugdíjemelésről, a nyugdíjakhoz járó nevelést pótlék­ról és ennek kiegészítéséről, vala­mint a nyugdíjasokat illető egyéb szociális juttatásokról. A JÁRADÉK KELETKEZÉSÉNEK ÉS ÖSSZEGÉNEK A FELTÉTELEI A törvény kiemeli azt a tényt, hogy a juttatások nagysága elsősor­ban a mnnkaérdemektől függ, ami az: 1. Alkalmaztatást időben (ledolgo­zott évek); 2. Elért keresetben (a döntő idő­szakban elért átlagős havi kereset); 3. A végzett munkának munkakate­góriákba való beosztásában jut ki­fejezésre. Az 1. ponttal kapcsolatos a pótidő fogalma. A járadékbiztosítás céljaira beszámítanak néhány más tevékeny­séget és időt is. amely alatt a dol­gozó nem dolgozott, illetve nem dol­gozhatott. Ezeket nevezik ..pótidők­nek“. Ilyen például a csehszlovák fegyveres erők kötelékeiben eltöltött katonai szolgálat, a végrehajtó ren­delkezés feltételei mellett más kato­nai szolgálat, az ellenállási mozga­lomban letöltött idő, a munkanélkü­liség ideje, a nőknél a gyermekről való gondoskodás Isaját vagy örök­­befogadott, vagy szülői gondoskodást helyettesítő ellátásba fogadott gyer­mek), annak 3 éves koráig, a súlyos egészségi károsodásban szenvedő kiskorú gyermekről való gondosko­dás, ha az különleges gondozást igé­nyel, és nem volt intézetbe helyez­ve. Pótidőnek számít továbbá az az időszak, amely során a polgárnak betegbiztosítási juttatásokat folyósí­tottak, a politikai és szakmai isko­láztatás ideje, a rokkantsági és rész­leges rokkantsági járadék folyósítá­sának időszaka, ha ez teljesen vagy túlnyomórészt magatehetetlen, és nem volt intézetben elhelyezve stb. A 2. pontra vonatkozóan megjegy­zendő, hogy a járadék kiszámításá­nak a kiindulópontja a dolgozó havi átlagkeresetének a megállapítása. Az eddigi törvény szerint itt a nyugdíj­­igényt megelőző utolsó öt vagy tíz év lett figyelembe véve, attól füg­gően. hngv melvik volt a dolgozó számára kedvezőbb. Az új törvény szerint a „döntő időszakból" a leg­jobb (legjobban fizetett) öt kaién­­dáriumi évet veszik alapul. A döntő időszak legáitaiánosabbika a jára­dékigény létrejöttétől visszaszámított tíz naptári év. tehát ebből a tíz évből van kiválasztva a keresetileg legfőbb öt év. Például az t989-ben nyugdíjba vonuló számára ez lehet az 1979., 1980., 1984., 198R. és 1988. esztendő. A továbbiakban a fentiek szerint megállapított bruttó havi átlagkereset bizonyos magasság felett korlátozva házak munkaidejét úgy módosítják, hogy az megfeleljen a hosszabbított műszakokban dolgozó szülök igényel­nek. Hasonlóan felülvizsgálták a ke­reskedelmi hálózatban is a nyitva­tartási időket és szükség esetén mó­dosításokat eszközöltek Az aratási munkálatok sikeres elvégzése jelen­leg a legfontosabb politikai felada­tok közé tartozik. Ennélfogva 8 po­litikai-szervező munkában nagy súlyt helyeznek a haladó munkamódsze­rek, a jó eredményeket elérő, egyé­nek és kollektívák népszerűsítésére és jutalmazására. Ugyanakkor hatá­rozottan és bírálóan lépnek fel a fo­gyatékosságok, a munkafegyelem megsértői és a felelőtlenség okozta károk elkövetői ellen. A Nemzeti Front társadalmi szer­vezetei kiveszik részüket a gyümölcs­ös zöldségfélék betakarításából is. Evégett rendkívüli munkaműszekok szervezését Is tervezik a munkaszü­neti napokon. A munkaaktlvitás ér­tékelésére az év végén sorra kerülő nyilvános gyűléseken kerül sor. A mezőgazdasági üzemekben, a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­ge és a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság alapszervezetei­­ben konkrét Intézkedéseket dolgoz­tak ki arra vonatkozólag, hogy tag­jaik miként segítik a mezőgazdasági üzemeket a nyári és az őszi betaka­rítási munkálatokban. A gazdasági és társadalmi elvárásokkal, minde­nekelőtt a gyorsítás stratégiájával összhangban figyelmüket a gazdasá­gosságra és a minőségre összponto­­sítiák. A Nemzett Front Dunaszerdahelvl Járási Bizottsága e mezőgazdasági üzemekben dolgozó tömegszerveze­teit az Irányító, munkaszervező és el­lenőrző tevékenység elmélyítésére, valamint a „Minden nap teljesítjük termelést feladatainkat" Jelszó való­ra váltására, a 8. ötéves terv telje­sítése szempontjából döntő jelentősé­gű idei termelési feladatok követke­zetes teljesítésére ösztönzi. Alkotó hozzáállással és felelősségtel ies munkával veszik ki részüket az Idei aratásból Is, mert tudatosítják, hogy nem kevesebbről, mint az ország ke­nyerének biztosításáról van szó. SVINGER ISTVÄN A PULTON INNEN ÉS TÜL van, azaz le van csökkentve. Az eddi­gi törvény értelmében ha az átlagos havi kereset végösszege nem haladta meg a 2000 Kčs-t, úgy a járadékot ebből az összegből számították ki. Ha meghaladta a kétezer Kés t. akkor a kétezer korona feletti részből csak egyharmad részt számítottak be. te­hát például egy kétezer kiiennszáz koronás átlagos havi kereset esetén a redukált havi átlagkereset 2300 ko­ronát tett csak ki. Mindezeket figye­lembe véve is csak legfeljebb havi 5000 Kčs lett számításba véve. A csök­kentett (redukált) havi átlagkereset legmagasabb szintje 3000 Kčs lehetett, függetlenül attól, bogy a dolgozó öt­ezer, vagy nyolcezer koronás havi át­lagkeresettel rendelkezett. Az új törvény értelmében a járá­­dék kiszámításánál a havi átlagkere­setet 2500 Kčs-ig korlátozás nélkül beszámítják, a 2501 Kčs-<dl 6000 Kčs ig terjedő részben egyharmadot, a 6001- től 10 ezer Kčs-ig terjedő részben pe­dig egytizedet. Például jelenleg az 5800 Kčs havi átlagkeresetből a redu­kált havi átlagkereset 3800 Kčs-t fog kitenni. (A 2500 Kčs teljes egészében beszámítódott, és ehhez jött még az 5800 és 3800 kiilönbHzetének az egy­­harmada, azaz 1100 Kčs, ebből adó­dóan 2500+1100=3800.) A havi átlag­­kereset alatt a havi bruttó átlagkere­setet értjük. A 3. pontot illetően a következőket érdemes megjegyezni: Az egyes fog­lalkozások a járadékbiztosítás szem­pontjából három kategóriába vannak besorolva. A leglényegesebb kedvez­mények és előnyök az I. munkakate­góriához fűződnek, mérsékeltebbek a II. munkakategóriánál. A III. munka­kategóriába tartozik minden olyan foglalkozás, amely nincs az I. és II. .munkakategőriába kiemelve. Az I. munkakategóriába tartoznak azok a foglalkozások, amelyek rend­szeresen, a kalendárium! hónap során veszélyeztetett, rizikós jelleggel bír­nak, és amelyek végzése során a ve­gyi és fizikai hatások következtében a dolgozók gyakori és tartós egészség­­károsodására kerül sor. A törvény a 14. paragrafus 1. bekezdésének a-1 pontjában jellemzi az ilyen jellegű foglalkozásokat és tevékenységeket (a föld alatt, mélyművelésű bányákban végzett munkától kezdve a búvárha­­rangokban és öltözékben végzett mun­kákon keresztül, felsorol egész sor különlegesen rizikós tevékenységet, mint például a repülőlegénység és személyzet foglalkozása, a földalatti térségekben a lefolyócsatornákban végzett foglalkozások stb.). JUDr. P0LLÄK LASZLŐ (Folytatjuk) A belkereskedelmi áruellátásban észlelhető egyensúlyzavarok a nyári turistaidény közepén a korábbi idő­szakhoz viszonyítva hatványozottab­ban megmutatkoznak. Ezt a kedvezőt­len folyamatot saját bőrén érzi a hiá­nyos árukészletü kereskedő és a por­tékáját hiába kereső vásárló egyaránt. A gazdasági szakemberek véleménye szerint a tisztázatlan kérdések és megoldatlan problémák keletkezése az utóbbi 3—4 esztendő hiányosságai­ra vezethető vissza. A jelenlegi bajok nagy része abban gyökerezik, hogy a néhány évvel korábbi életszínvonal­­stabilizálódási folyamatban egyrészt jelentős mértékben növekedtek a la­kossági bevételek, s ennek következ­tében fokozódtak a hazai piaci igé­nyek, másrészt viszont nem sikerült a kereslet alakulásának megfelelően arányosan növelni a belkereskedelmi árualapot. A gazdaságpolitikai és ke­reskedelmi szakemberek többsége ép­pen ebben látja a jelenlegi kedvezőt­len piaci helyzet kialakulásának leg­főbb okát. Főleg ilyenkor, a nyári ország- és világjáró évad kellős közepén, amikor mindenekelőtt a fürdővárosokba, a ta­vak és folyók környékére, a turiszti­kai központokba összpontosul az ide­genforgalom jelentős része, észlelhe­tőek a leginkább az áruellátást hiá­nyosságok. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi egységek többsége a je­lenlegi kedvezőtlen időszakban is tel­jesíti bevételi tervét, sok helyütt na­gyon is akadozik az ellátási gépezet. Napi bevásárlásaink során például meggyőződhetünk arról, hogy az alap­vető élelmiszer-ipari termékek kíná­lata sem kielégítő. Számos helyen az alapvető élelmiszereket ftej-, illetve sütőipari termékek) csak jól megszer­vezett taktikai manőverezéssel lehet folyamatosan beszerezni. A félreértés elkerülése végett szükségesnek tar­tom megjegyezni azt, hogy nemcsak az idegenforgalmi központok és für­dővárosok, hanem a községek és fal­vak alapvető élelmiszer-ipari termé­kekkel való ellátása sem zökkenőmen­tes. Olvasóink sokszor jogosan pana­szolják, hogy a tömegtájékoztatási eszközök dltalábarr-csak- xt nagyobh­­városok ellátási hiányosságaira hív­ják fel a figyelmet, kizárólag ezt a problémakört taglalják, mintha vidé­ken ezen a téren rózsás volna a hely­zet. A gyártókapacitás és a piaci keres­let közötti arányeltolódások azonban leginkább az iparcikkek kereskedelmi hiányában mutatkoznak meg és je­lentkeznek kedvezőtlen hatásaikkal. Az alapvető textil-, cipő-, bútor- és papíripart termékekből a gyártók, il­letve a kereskedők még részben sem képesek kielégíteni a valós piaci igér nyékét. S akkor még meg sem emlí­tettük a háztartási cikkek és gépek (mosó- és varrógépek, hűtőszekrények, fagyasztókj huzamosabb ideje enyhén szólva is .foghíjas kínálatát vagy a keresett elektronikai berendezések Iszínes televíziók, egyes magnetofon­éi rádiótípusok I szinte teljes mértékű piaci hiányát. A termékszerkezet-váltási folyama­tot a gyártók jeleni ős része a bevéted források növelése lehetőségének te­kinti, pedig az innovációnak elsősor­ban nem ezt a célt kell lene) szolgál­nia. Ezzel magyarázható, hogy gyak­ran csak lényegtelen módosításokkal készített, más csomagolásban vagy ki­vitelezésben forgalmazott termékeket is szívesen ebbe a kategóriába sorol­nak a vállalatok és üzemek képvise­lői. AZ ilyen „új" termékek általában csak a magasabb árban különböznek elődjeiktől. A textil- és cipőipari problémák is­mertetése, a jelenlegi áldatlan álla­pot okainak feltárása, sajnos, már nem megy ritkaságszámba. Az úiság­­írónak szinte már teljesen lerágott csont e téma, az olvasónak-vásárló­nak pedig elege van a különféle szempontú helyzetelemzésekből és az „objektív okokra“ hivatkozó magyará­zatokból. A kereskedelem képviselői azzal ér­velnek, hogy csak azt forgalmazhat­ják, amit számukra a vállalatok le­szállítanak. A gyártók a rendszerte­len alapanyag-ellátásra, ezen ágaza­tok szakemberei pedfg a központi ter­vezés és irányítás hiányosságaira pa­naszkodnak. De vajon kinek és hol panaszkodjunk mi, a hazai gyártóipar­nak és belkereskedelemnek szinte tel­jes mértékben kiszolgáltatott vásár­lók? ' Csak bosszankodunk, s igyekszünk sajátos árubeszerző módszerekhez fo­lyamodni, mert ugyebár a gyermekek­nek kell a cipő. az otthoni gyermek­­ruha-készítéshez pedig nélkülözhetet­len a megbízható varrógép. Ilyenkor —- bár általában elítéljük a korrupció különböző formáit — nem riadunk vissza az ellenszolgáltatások nyújtá­sától, a lefizetést szolgáló sajátos módszerektől sem. De vajon mi, vá­sárlók vagyunk a hibásak azért, hogy ilyen a hazai belkereskedelmi ellátás helyzete, amely termőtalajt biztosít az elítélendő módszerek terjedésének? Az okok feltárása elodázhatatlan feladat, mert e nélkül lehetetlen el­igazodni a hazai gyártó- és kereske­delmi hálózat labirintusában. Ám az egymásra mutogatás, az ágazatok kö­­—röttt-széthúzásra felelősség átruház zása nem old meg semmit, sőt, csak tetézi a bajt. Éppen ezért a jelenleai helyzetben csak a pontos elemzésen és a piaci törvényszerűségeken ala­puló megoldások enyhíthetnek a hu­zamosabb ideje észlelhető nehézsége­ken. Nemcsak az ipar és a kereskedelem képviselői, hanem a vásárlók népes táborának tagjai is sokat várnak a gazdasági mechanizmus megújulást folyamatától, hiszen a korábbi 'mére­tek, intézkedéstervezetek és magya­rázkodások helyett most már valóban tettekre: árucikkekre, a kedvezőtlen helyzet orvoslására van szükség. BÁRDOS GYULA' Harminckettedszer: Rysy túra 'Amint azt a címben feleztük, au­gusztus első hetében harminckettedik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Ifjúsági Rysy Túra. Az idén fontos évforduló növeli az esemény Jelentőségét: hetvenöt éve, 1913-ban V. I. Lenin látogatása tette nevezetes­sé hazánk festői szépségű tájegységé­nek éppen ezt a pontját. A nagyszabású Ifjúsági rendezvény szervezéséről, valamint a résztvevők és érdeklődők számára lényeges tud­nivalókról sajtóértekezleten tájékoz­tatták az újságírókat a SZISZ Szlová­kiai Központi Bizottságának képvise­lői. A Rysy túra ünnepélyes megnyitá­sára augusztus 3-án 18 órakor kerül sor, s az ezt követő három napon keresztül zenés-kulturális műsorok — melyek keretében neves hazai együt­tesek (Liptov, Komáre, Gravis stb.) lépnek fel —, sport- és honvédelmi vetélkedők, játékok, erőpróbák, ideo­lógiai jellegű találkozók és felvonulá­sok váltják majd egymást. A tulajdonképpen! túra első napján, augusztus 4-én a résztvevő fiatalok a Nemzeti Front, valamint a párt- és állami szervek küldöttségének tagjai­val találkoznak, melynek vezetője Pe ter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke lesz Ugyanezen a napon 14 őrá 30 perces kezdettel leleplezik Lenin ú] emlék művét Poprad város parkjában. Augusztus 5-én a túrázó fiatalok ko­szorút helyeznek el a Rysy csúcson található Lenin reliefhez. Augusztus 6-án szórakoztató előadások kíséreté­ben hirdetik ki a sport- és honvédel­mi versenyek eredményeit, amit ter­mészetesen díjkiosztás követ. Hazánkból egyébként mintegy 5 ezer fiatal részvételével számolnak, ehhez Jönnek még a külföldről érkező cso­portok; valószínűleg belga és holland ifjúsági szervezetek képviselői s mint­egy 200 lengyel fiatal lány és fiú. Ér­dekességként megemlítjük, hogy a belga és holland ifjúsági küldöttség speciális sportjátékokból tart bemuta­tót. A könnyedebb szórakozási lehető­ségek közül nem hiányzik majd a filmvetítés, a színpadi dzsesszglm­­nasztlkával kísért videoklippek és diszkotékok sem. A szervező bizottság körültekintő és következetes munkával biztosítja a nagy Jelentőségű kultúrpolitikai ese­mény méltó színvonalát Olyan epizó­dok sem kerülték el a szervezők fi­gyelmét, mint a szeszes italok árusí­tásának tilalma és az autós forgalom­nak a rendezvény területén való kor­látozása. (es)

Next

/
Thumbnails
Contents