Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-22 / 29. szám

1988. Július 22. SZABAD FÖLDMŰVES fi Folyamatos terményfelvásárlás Heiwetkép a viztoMszer építéséről VrfKMüf* ** ' pántról - ®w5 A kalászos gabonafélék betakarító­­sa az egységes földmtives-szöietkeze­­tek, illetve az állami gazdaságok dol­gozói mellett a mezőgazdaság; felvá­­sárlóvállalatok üzemeinek képviselői­re is nagy terheket ró. A Mezőgaz­dasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat közel tizenhárom ezres tábo­rának jelenlegi legfontosabb felada­ta: folyamatosan átvenni s az utóke­zelési munkálatokat követően a tá­rolókba helyezni az idei gabonater­mést. A nagy mértéke gépesítés ős mű­szaki fejlesztés eredményeképpen nap­jainkban az aratás — az időjárás ala­kulásától függően — az egyes kör­zetekben csak néhány napot vesz igénybe. A hagyományoknak megfele­lően az idén is a Dunaszertlahelyi (Dunajská Streda) járásban levő Gom­bai (Hubice) Állami Gazdaságban kezdték el a homokos talajon az őszi árpa betakarítását. A tavalyi évhez viszonyítva kilenc nappal korábban, még Péter-Pált megelőzően belekós­toltak a kombájnok a sárguló gabo­natáblákba. A Nagykürtösi Veľký Krtíg) járásban levő Zsélyi (Zelovce) Egységes Földműves-szövetkezetben is szinte a gombaiakkal egyidőben in­dultak a kombájnok, hogy betakarít­sák az őszi árpát. A Mezőgazdasági Terményfelvásár­ló és Ellátó Vállalat termelési-gazda­sági egység dolgozói számára tehát már Június utolsó napjaiban kezdetét vette a kalászos gabonafélék átvétele, az új termés kezelése, osztályozása és tárolása. Miroslav Belanský kandi dá tustól, a tröszt vezérigazgatójától az iránt érdeklődtem, hogy mely te­rületekre fordftották a legnagyobb fi­gyelmet a felkészülés során s milye­nek az idei gabonatárolási lehetősé­geik. A vezérigazgatótól kapott , tá ékoz­­tatás szerint mindenekelőtt a folya­matos termésátvételhez, a megfele­lő minőségű utókezelést munkálatok elvégzéséhez Igyekeznek megteremte­ni a lehetőségekhez képest a legjobb feltételeket. A dolgozók szakmai, műn­­kabiztonságl és tűzvédelmi tovább­képzésére nagy figyelmet fordítottak, hiszen a gabonatermesztés eredmé­nyessége, az élelmiszer-ipari ellátás helyzetének alakulása jelentős mér­tékben függ a felvásárlást, illetve tá­rolást végzők tevékenységétől. Idén az előirányzott terv szerint Szlovákiában több mint 2 millió 380 ezer tonna mennyiségű kalászos ga­bonafélét keli a tröszt dolgoz íinak felvásárolni. Az élelmiszer-ipari hasz­nosítási? búzából 725 ezer 402. a sör­árpából pedig több mint 258 ezei ton-A társadalom modernizálódási és urbanizációs folyamata nemcsak szá­mos pozitív jelenséget hoz magával, kedvez az úgynevezett „civilizácií s be­tegségek“ kialakulásának is. Ilyenek az elhízás, a magas vérnyomás, a cu­korbetegség, a szív- és érrendszeri bántalmak. Kialakulásukban mindenek, előtt korunk emberének mozgáshiá­nyos életmódja, túlzott energiabc vite­le. vagy éppen a táplálkozás meny­­nyiségi elégtelensége, vagy túlsúlya mint kockázati tényező szerepel. Ugyanakkor ma sokkal nagyobb szel­lemi, fizikai igénybevételnek és stresszhatásoknak vagyunk kitéve, mint az előző századokban bármikor. Az említett civilizációs ártalmak veszélyessége már csak azért sem lebecsülendő, mert tömegméretekben sújtja a mai középkorú embert, kö­zülük Is a cukorbetegség kezd súlyos lefolyása -miatt a társadalmi érdeklő­dés középpontjába kerülni. A beteg­ség kialakulásában itt Is az elhízás, azaz a mozgásszegény életmód szere­pel, mint elsődleges ok (természete­sen az öröklődés, mint kiküszöböl­­hetetlen tényező után). Az obezítás­­ban szenvedő emberek 40—80 száza­léka vagy cukorbeteg, vagy legalábbis vércukorszint-szabályozásl elégtelen­sége van. A tények fordított megvi­lágításban — a cukorbetegek 50—60 százaléka elhízott. Mint ahogy azt 1988. Július 6-án az SZSZK Egészség­es Szociálisügyi Minisztériumának saj­tótájékoztatóján dT. Ladislav Batialík professzor, a tudományok kandidá­tusa, miniszterhelyettes és dr. Igor Benő professzor, a Táplálkozás-kutató Intézet munkatársa elmondta, a* SZSZK egészségügyi nyilvántartásiban 1980-ban 122 ezer 197 cukorbeteg sze­repeit, 1986-ban számuk már 166 ezer nát irányoz elő a terv. A számoknál maradva megjegyzem, hogy a takar­mányalapba közel egymillió 170 ezer tonna gabonaféle átvételét tervezik. A korábbi évek átlagához viszonyít­va több kemény búzát szeretnének felvásárolni a mezőgazdasági üzemek képviselőitől. A sörárpa átvételi ter­vét ismét nagyon nehéz lesz teljesíte­ni, mivel az évek óta hagyományos problémákhoz újabbak társultak: 23 ezer hektárral kisebb vetésterületen termesztenek árpát, mint az elmúlt esztendőben s emellett még az idő­járás sem kedvez e fontos gabonafé­le fejlődésének. A tavaszi árpa álta­lában mindenütt gyengébb a vártnál s ez újabb feszültségeket eredményez. A mezőgazdasági üzemek képviselői és a felvásárlók szinte az egész ter­mőterületen állandó figyelemmel kí­sérik a tavaszi árpa fejlődését, hogy a lehetőségekhez mérten maximális eredmények elérésével enyhítsék az évek őta ismétlődő gondokat. A tröszt képviseletében Elemír Fol­­tín mérnök, szakágazati igazgató hangsúlyozta, hogy igyekeztek minden tőlük. telhetőt megtenni a műszaki­anyagi bázis megfelelő előkészítése érdekében. Megtették a szükséges in­tézkedéseket, hogy kedvezőtlen idő­járás esetén is folyamatosan el tud­ják végezni a szárítási és utókezelé­si munkálatokat. A mezőgazdasági tí­zeinek képviselőivel közösen ütemter­vet dolgoztak ki a felvásárlók, hogy a gabonatermés a lehető legrövidebb úton a tárolókba kerüljön. A korábbi évek folyamán számos esetben bíráltuk, hogy a dunaszerda­­helyiek f Dunajská Streda) kivételével általában nem veszik komolyan a két­oldalú átvételi szerződések és szál­lítási ütemtervek kidolgozását. A be­vált példát követve az idén más fel­­vásárlőiizemekben is igyekeztek élni a szerződéskötések nyújtotta lehetősé­gekkel. Az előzetes szállítási tervek elkészítése természetesen nem azt je­lenti, hogy kizárólag csak ehhez le­het mereven ragaszkodni, hiszen az aratás ütemét, az időjárás alakulását, a gabonafélék nedvességtartalmát nem lehetséges hetekkel, hónapokkal ko­rábban kiszámítani. A szállítási ütem­tervi szerződések a felvásárlók szá­mára tájékoztató jellegűek, amelyek alapján Igyekeznek szabad átvételi, utőkezelési és tárolási kapacitást biz­tosítani. Időjárás-változás esetén ter­mészetesen módosul a helyzet, mivel a szárítási kapacitás sok helyütt nem teszi lehetővé a zökkenőmentes fel­vásárlást. A megértésre, a partnerek közötti operatív együttműködésre az idén is szükség lesz. mert a kapaci-716-ra nőtt. A Nyugat-szlovákiai ke­rületben a legmagasabb a számuk (59 ezer 103), második helyen szere­pel a Közép-szlovákiai kerület (47 ezer 233), a legkevesebb beteg a Ke­let-szlovákiai kerületben él (41 ezer 942), viszont a fővárosban kimagasló, 18 ezer 528 a megbetegedések szá­ma. A legtöbb megbetegedés а 35-» 64-es korosztály nőtagjai közt lor­dul elő. (, A cukorbetegség nem egyszerűen betegség, hanem élettani rendellenes­ségek, valamint genetikai, immunoló­giai és belgyógyászati problémák cso­portja. A részleges, vagy teljes inzil­­lin-hlány (az inzulin a hasnyálmirigy terméke: a vércukorszintet szabályo­zó hormon) a vércukorszint növeke­désével, az anyagcsere felborulásá­val, sőt a későbbiekben súlyos szem-, ideg-, veseműködés! és érrendszeri komplikációkkal jár együtt. E népbe­tegség terjedésének megfékezése, va­lamint a betegségben szenvedők gyó­gyítása társadalmi horderejű problé­ma, melynek megoldására országos programot hirdetett meg az SZSZK Egészség- és Szociálisügyi Miniszté­riuma. A program az Egészségügyi Világszervezet (WHO) programjának részleges megvalósítását tűzte ki cé­lul, a WHO-val való együttműködés nélküli regionális terv keretében. A terv néhány kiemelt, kulcsfon­tosságú pontja: jelen pillanatban az SZSZK területén meglévő 122 szak­rendelő számának növelése, az inten­­zifikált gyógyítás és diagnosztizálás színvonalának emelése, a megelőzés fontosságának társadalmi fórumé hangsúlyozása és a helyes életmód propagálása. A program tehát meg­említi a megelőzés fontosságát, a he­lyes életmód propagálását ős a piac táshiány miatti gondok enyhítése csak nagyon lassú ütemű. A terményfelvásárló üzemek szlová­kiai tárolókapacitása hozzávetőlege­sen 2 millió 150 ezer tonna kalászos gabonaféle biztonságos elhelyezését teszi lehetővé. Annak ellenére, hogy a trenčíni, az udvardi (Dvory nad Žl­tavou) és az érsekűjvári (Nové Zám­ky) tárolók átadásával a tavalyi év­hez viszonyítva 102 ezer tonnával nőtt a kapacitás, még mindig hozzá­vetőlegesen 600 ezer tonna termés el­helyezését csak az Ideiglenes leraka­tok igénybevételével tudják megolda­ni. Tovább bonyolftja a helyzetet, hogy a gabonatermesztés szempontjából legproduktívabb területen, a Nyugat­szlovákiai kerületben a legjelentősebb a tárolókapacitás-hiány. A felvásár­lóüzemek képviselői szinte már fö­löslegesnek érzik megemlíteni azt. hogy egy-egy gabonatároló átadása rendszeresen 5—6 évet késik, mert az építők nem képesek feladataikat tel­jesíteni. Általában azzal igyekeznek elhárítani magukról a felelősséget, hogy elsősorban a kiemelt fontosságú állami beruházások munkálatait kell elvégezniük . .. Nem tudom, hogy kinek volna a feladata rendet teremteni ezen a te­rületen, hiszen a felvásárlóüzemek képviselői teljesen kiszolgáltatottak, az építővállalatok vezetői — azt hi­szem ez érthető — mindenekelőtt a legfontosabb mutatók teljesítésére tö­rekszenek, mert ettől függ a prémium. A gazdasági szerkezetváltás szük­ségszerűségét hirdetve az irányítás­ban, a tervezésben s nem utolsósor­ban a beruházások terén kellene ha­tékony módosításokat eszközölni, mert jelenleg még nagyon sok az -ellent­mondás. Például: a gabonafélékből való önellátás elérésére törekszünk, de nem teremtjük meg a termés biz­tonságos elhelyezésére a megfelelő műszaki-anyagi bázist. Nem egy eset­ben magam is meggyőződhettem ar­ról, hogy míg átadásra kerül egy tá­roló, addig a szállítói vonalak, a mű­szaki berendezések elavulnak vagy teljes felújításra szorulnak. Ideje vol­na már tudatosítani, hogy e krónikus probléma megoldása nélkül nem le­hetséges a kedvezőtlen helyzetet meg­felelően orvosolni. A tervezés és irá­nyítás szakembereinek tudniuk kell, hogy a lakosságnak nemcsak új ener­giaforrásokra, hanem a kenyérgabo­na elhelyezésére szolgáló korszerű tárolókra is szüksége van. A Mezőgazdasági Terményfelvásár- 16 és Ellátó Vállalat üzemeinek dol­gozói az idén sorrendben már negy­venedik alkalommal veszik át, osztá­lyozzák, tisztítják és tárolják a ga­bonatermést. Remélhetőleg az ismert nehézségek ellenére a jubileumi idény feladatait a hagyományoknak meg­felelően ismét maradéktalanul teljesí­tik a felvásárlóüzemek dolgozói. diabetikus készítményekkel való el­látottságának javítását, de mint jövő­beni megoldandó feladatot. A rész­leges diabetológial tervezet az orvo­si ellátásra helyezi a hangsúlyt. Pe­dig hát hosszútávon a megelőzés, mint olyan, sokkal kisebb összeget vonna el az állami költségvetésből, mint a cukorbetegség gyógyítása. Csak a gyógyításhoz nélkülözhetetlen egyszeri felhasználású injekcióstűk és a mesterséges édesítőszerek deviza­keretből történő behozatala milyen anyagi fedezetet igényeli Hazánkban ugyanis ezek nem állnak rendelke­zésre megfelelő mennyiségben. A megelőzés az egészséges táplál­kozás és helyes életmód propagálása mellett csökkentett energiatartalmú és diabetikus élelmiszerek gyártását, forgalmazását is jelenti, jelenleg ha­zánk területén 120 féle diabetikus gyümölcs-, zöldség- és húsalapanya­­gű terméket gyártanak. Ez kevesebb, mint amit a környező országok vá­lasztéka kínál, de a legtöbb kerület ben ennek is csak negyede, sőt ötö­dé kapható meg. Hiányok vannak a mesterséges édesítőszer-ellátásban is. A pékáruk termékszerkezete szintén nem kedvez a diétázni óhajtók szá­mára — kevés a diétás barna, fekete és Graham-kenyér, árban és válasz­tékban is hozzáférhetőbb a hizlaló fehéráru. A közeljövőben továbbfejlesztendő program remélhetőleg feladatul állít­ja élelmiszer-gazdaságunk elé — a másodlagos megelőzés diétás előírá­sait betartani óhajtók számára — olyan termékeket szolgáltatni, melyek mindenki számára szabad választási lehetőségeket nyújtanak. Gjhelyini Mátyás Rozalia j Binder mérnök a várható ökológiai Az idén májusban múlt tíz éve, hagy a Csallóköz területén megkezdődtek a Gabčíknvo—Nagymaros Vízlépcső­­rendszer munkálatai. Alig több mint egy év múlva megtörténik a körtvé­­lyesi (Hrušov) víztározó feltöltése. Á tervek szerint a közeljövőben új me­derbe kényszerítik a Dunát, s a most még száraz üzemvízcsatornában 1991 áprilisában megindulhat a hajúközle­kedés. Nem egészen három év van tehát hátra, hogy a fő munkálatok nagy része befejeződjön. Vajon hol tartanak ma a vízlépcső­­rendszer építésével, milyen nehézsé­geket kellett a beruházónak, az épí­tőknek leküzdeniük, mik azok a prob­lémák, amelyek hátráltatják Csehszlo­vákia legnagyobb — több mint tíz­­milliárdos — beruházását? Ezekre a kérdésekre adtak választ a közelmúlt­ban egy GabCíkovóban megrendezett sajtóértekezleten a Hydrostav n. v. illetékesei. Ezt megelőzően a résztve­vők megtekintették az építkezés szín­helyeit, az 1965-ös árvíz filmdoku­mentumait és az eddigi munkálatok­ról készült videofölvételeket. Felemlítve a Duna 1965-ös rombolá­sát, elhangzott, hogy az akkori árvíz mintegy 3,5 milliárd korona kárt oko­zott. További egymilliárdba került az új védelmi létesítmények kiépítése. A Jelenlegi települési és gazdasági vi­szonyok mellett egy esetleges árvíz mintegy öt milliárd korona értékű nemzeti vagyont pusztítana el, ezért — hangzott el válaszként az egyik kérdésre — az erőmű felépítésére a Csallóköz árvédelmének végleges biz­tosítása érdekében van szükség. Ä megtermelt energia szintén nagyon fontos, de a vízlépcsőrendszer építését elsősorban a tájegység védelme indo­kolja — hangsúlyozta tájékoztatójá­ban nyomatékkai Binder mérnök, a vízerőmű főtervezőjének helyettese. A Csallóköz ökológiai viszonyainak további alakulásával kapcsolatban Igyekezett mindenkit megnyugtatni, mondván, hogy ezekkel a problémák­kal a Csehszlovák Tudományos Aka­démia és a tudományos intézetek él­vonalbeli kutatói foglalkoznak. „Meg­győződésem — közölte —, hogy a ta­­lajvízszínt alakulásában az egész Csal­lóköz területén javulás várható.“ Az ‘újonnan kialakuló „sziget“ há­rom falujának — Bodak (Bodíky), Do­­borgaz (Dobrohošť), Vajka (Vojka n. Dunajom) — jövőjével kapcsolatban megemlítették, bogy azok határában továbbra is a somorjai (Šamorfn) Kék Dnna, a feibári (Horný Bar) Csallóköz és a dercsikai (Jurová) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz. va­lamint a Gabüíkovói ÁG fog gazdál­kodni. Elsősorban az intenzív szántó­földi legelőkre alapozott szarvasmar­hatartást helyezik majd előtérbe, s 120 hektáron gyümölcsöst — szilva- és változásokról tájékoztatott (A szerző felvétele) barackfákat — telepítenek. Az állami szerveknek az a szándékuk, hogy az említett falvak lakosságának olyan élet- és munkafeltételeket teremtse­nek, amelyek az elvándorlást meg­akadályozzák. A munkálatok jelenlegi helyzetével kapcsolatban többek között elmond-; ták, hogy a körtvélyesi tározó med­­rének, valamint a 25,6 km hosszú szl­­várgócsatornánák a kialakítása 999 millió 132 ezer koronába kerül. A ter­vek szerint az év végéig az elvégzett munkák értéke eléri a 760 millió 471 ezer koronát. A 16,9 km hosszúságú üzemvízcsatorna, s a különböző hozzá tartozó berendezések, tereprendezé­sek 4 milliárd 271 millió 541 ezer ko­ronát emésztenek fel. Itt 1989.január elsejéig az eddigi beruházások értéke eléri a 3 milliárd 441 millió koronát. Äz egész erőműrendszer legössze­tettebb része a gabčíkovói vízlépcső. Felépítése 4 milliárd 386 millió 868 ezer koronába kerül. Az eddig elké­szült, s az év végéig befejezendő lé­tesítmények értéke meghaladja majd a 3 miliárd 800 millió koronát. (Az érdekesség kedvéért megemlítették, hogy ezen a szakaszon ez év áprili­sáig mintegy 1 millió köbméter be­tont használtak fel.) Jól haladnak a palkovtőovói Duna-szakaszon végzett építési munkákkal, valamint a nagy­marosi vízlépcsőhöz kapcsolódó,/ ha­zánk területén lévő védelmi létesít­mények építésével ts, amelyeknek 1994 végére kell elkészülni. A nagy­marosi vízlépcsővel kapcsolatos vé­delmi létesítmények 2 milliárd 410 millió 904 ezer koronába kerülnek. Az év végéig elvégzett munka értéke meghaladja majd az 1,3 milliárd ko­ronát. Az 1988-as év tervteljesltésének jel­lemző mozzanatai: a körtvélyesi táro­zóban és a nagymarosi védelmi léte­sítményeken a tavalyi évvel szemben megnövekszik a munkálatok volume­ne, intenzívebben folytatódik az üzem­­vízcsatorna medrének és partoldaiai­­nak szigetelése. Az 1987-es évvel azo­nos ütemben folytatódnak a gabüíko­­vói vízlépcsőn végzendő betonozási munkák, teljes egészében megindul az acélkonstrukciók beépítése stb. Sajnos 1987-hez hasonlóan az Idén sincs elegendő, megfelelő minőségű kavics, alkatrész stb., így hiánnyal küszködnek. Nagy gondot okoz a szük­séges mennyiségű (mintegy 400 ezer m3) terméskő bányászata, szállítása és tárolása Is. Az évi terv teljesítése feltétele an­nak, hogy 1990. júlins 30-án működés­be lépjen az erőmű első áramfejlesztő egysége, s 1991. április elsején a gab­­öfkovói lépcsőn áthaladjon az első hajó. (L d.) Bárdos Gyula GYÓGYÍTÁS helyett megelőzés / T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents