Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-22 / 29. szám

Kertészkedök a Garam völgyében

{Befetezés az 1 oldalról)

rás fekvése, természeti adottságai nem igen adnak módot kertészkedőínknek arra, hogy primőr áru termelésével — a fűtési költségek miatt — nagyban foglalkozzanak. A Gúta (Kolárovo) környéki kertészkedő például lévai kisebb önköltséggel képes kitermelni egy kilogramm paprikát, paradicsomot, mint mi. Ez tény, s ehhez alkalmazkodnunk kell. A baj persze ott kezdődik, hogy a primőr árut nagyban termelők régi 16 kapcsolataik révén előnvben részesítik a zöldség-és gyümölcs után érdeklődőket a CSSZlvban. A többiek viszont — bár nagyobb választékban — de kis mennyiségben termelnek De, hogy megén-e kicsiben szállítani... Gondoljunk csak az üzemanyagköltségekre. Jelenleg járásunkban a salátauborka termesztésére szakosodtunk. Kevesebbet fizetnek érte, mint például a paprikáért, vagy a paradicsomért, de legalább van esélyünk arra, hogy átvegyék tőlünk.

Elgondolkodtató, hogy a Zelenina más járásokból szállítja járásunk- boltjaiba a zöldséget, a nálunk kitermelt árut viszont

a kertészeti szolgáltatások (^zeme képtelen vagy csak nagy kiadások árán tudja elhelyezni — mondjuk Prága körzetében. Ugye, jól működik a „logika“? Mintha nem lennénk egy ország, egy nép. A kertészeti szolgáltatóüzemünk alakulóban van. Sok gonddal küszködik, de remélem a vezetőség igyekezete, ügyszeretete reményt ad majd a folytatásra. A nehézségek ellenére kertészkedőlnk aránylag jó eredményekkel dicsekedhetnek. Évi átlagban 5 ezer 500 tonna zöldséget és ezer tonna gyümölcsöt értékesítenek, ami annyit jelent, hogy

a járásban felvásárolt zöldség és gyümölcs 60 százalékát a kiskertészek termelik.

Gutrai Sándorral még lioszszasan beszélgettünk az eredményekről és a bosszantó gondokról. A titkár szólt a beruházásokról is. Több alapszervezet ^nagyobb befektetéssel gyümölcsfeldolgozót és felvásárlóközpontot épft. Tehát a fejlődésről lehet és kell is beszélni.

Mivel a felvásárlás hogyanja a legégetőbb kérdés, ezért Gutrai elvtárssal ellátogattam a kertészeti szolgáltatóüzembe is, ahol elbeszélgettünk eredményeikről és gondjaikról. Erről az elkövetkezendőkben számolunk majd be.

KALITA GABOR

HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT BAROMFiFAJTÁK

A landeszi lúd

Ez a lűdfajta Franciaországból származik, s egész Európában elterjedt. Elsősorban a nagyüzemi tenyészetekben található, de a háztájiban is szívesen tartják, mert kukoricával tömve jó minőségű, nagy májat ad. Szlovákiába, a Pozsonyivánkai (Ivanka pri Dunaji) Baromfikutató Intézetbe, először — 1967-ben — Magyarországról

hozták. Franciaországból 1969- ben Importálták. A háztájin kívül tenyésztésével jelenleg a Baromfikutató Intézet hroboüo vói Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás kutatóállomásán foglalkoznak.

Nagytestű, kissé hátrabillenő tartású fajta. Színezete szürkésbarna, a has alján tollazatának egy része ezüstszürke, hátrább

és a farktollak alatt fehér. A kislibák csőre fekete, később azonban narancsszínűvé válik. A landeszi lúdnak fehér változatát Is kitenyésztették, mivel a fehér tolinak sokkal jobb piaca van. Fajtatisztán és fehér

ludakkal keresztezve ts egyformán jól tenyészthető. A keresztezésből származó példányoknál tömés útján szintén nagy májat nyerhetünk.

A landeszi lúd gúnárja hazai tartási körülményHink között

(A szerző felvétele)

eléri a 6,8—7,8, a tojó az 3,6— 6,8 kiiqfôrammot. Töméssel 10 kg tömegű példányokat is kaphatunk.

A tojók első alkalommal 25 darabos pászmát (fészekaljat), a következő évben pedig 30—• 35 tojást tojnak. A tojások tömege átlagosan az első évben 150, a másodikban 170 gramm. A fajtára jellemző genetikai májtermelű képesség 000—900 gramm. Általában azonban intenzív törnési technikával csak 600—700 grammot realizálnak. A landeszi lúd mája 800 g fölött hajlamos az ön. zsírmáj kialakulására.

Kotlási ösztönét nem tartotta meg. de ezt egyes példányokkal kevésbé intenzív etetéssel, s a lűdfélék természetes életkörülményeinek (legelőn történő tartás, több zöldtakarmány, libnúsztató stb.) utánzásával felidézhetjük.

A fajta tollazata nagyon "jó minőségű, ámde szürke színezete miatt kevésbé kedvett.

i V. Malik mérnök

A BAROMFI PARAZITÁK OKOZTA BETEGSÉGEI

A pulykák fertőző máj- és vakbélgyulladása

A terjedőben lévő pulykanevelés terén nagy veszélyt jelent az ostoros véglények közé tartozó Histomunas meleagridis okozta betegség. Az általa kiváltott megbetegedés némely esetben a fiatal pulykák 100 százalékos elhullását is kiválthatja.

A kórokozó a külső ku riilményekre nagyon ér zékeny. A pulykából kiürülve 24 órán belül elpusztul. Egy másik parazita a Heterakis gallinae — tyúkok, pulykák vak belében élősködhet — petéjébe jutva azonban naf;yon ellenállóvá válik gy a hetepakidózis ese tében nagy valószínűséggel Histomonas fertőzés sei ts számolhatunk A heterakis pete a pulyka

(Farkas Ottó illusztrációs felvétele)

szervezetébe kerülve beérik, burka fölpattan, s a kiszabaduló lárva a vakbelekben élősködlk. Tevékenységével károsítja azok nyálkahártyáját, Így az időközben szintén kiszabadult hlsztomonaszoknak a bélfalba jutását megkönnyíti, majd később a véráramba kerül. Az ostoros véglények a vérárammal a májba jutnak, ahol gyulladásos, elhalásos gócokat idéznek elő. A betegség tünetei nem jellegzetesek, azonban gyakran utal rá étvágytalanság, borzolt tollruha, s időnként a sárgás, bűzös ürülék. A fej bőre sötéten, sőt szinte feketén elszíneződhet. (Innen ered a betegség angol Blackhead elnevezése.) Boncoláskor a vakbelek nyálkahártyáján túrós, eves, fekélyes gócokat, elváltozásokat lelhetünk. A máj felületén pedig körkörös gyulladásos vérzéses gócok találhatók. A metszéslapon látható, hogy ezek a májszövet mélyére hatolnak.

Ebben az esetben is'leghatékonyabb védekezés a megelőzés. A fiatal pulykákat 3 hónapos korig ne engedjük az idősebb állományba keveredni. Neveljük azokat elkülönítve. lehetőleg Heterakis gallinae-túl mentes helyen, vagy ott. ahol idősebb pulykák, tyúkok még nem tartózkodtak. Az orvoslást időben kezdjük meg mert a nagymérvű elhullás, már néhány napon belül bekövetkezhet. A hatékony* gyógyszerek közül ismeri az Acinitrazol, Melanokran, Entizol Enheptin stb. A Heterakis gallinaes ellen a Fenbion tabletta használata ajánlható.

MVDr. Sztruhár Győző

CKert ési@I

ФKisállattenyésztés )

í

Az elmúlt hetekben, amikor a Lévai (Levice) járásban jártam, kertészkedókkel beszélgetve sok mindent megtudtam arról, milyen eredmények, gondok övezik az említettek tevékenységét. A lapunk egyik számában nemrég megjelent írásomban egy elnök nyilatkozott alapszervezetük életéről, tevékenységéről, a megtermelt gyümölcs és zöldség felvásárlásáról. A „terepen“ nyert ismeretekkel „felvértezve" beszélgethettem el Gutrai Sándorra', a Szlovákiai Kertészkedök Sző vétségé Lévai Járási Bizottságának titkárával.

Az említett járási bizottság 1959-ben alakult. Elnökévé Simon Árpádot választották, akt 20 esztendeig állt a szervezet élén. Először Csatán (Čata), Felsőpélen (Horný Piai), Oroszkán (Pohronský Ruskov), Ipolyságon (Sahy) alakult meg az alapszervezet. A folyamatos fejlődés felkeltette az emberek figyelmét, s tömegesen léptek be a szövetségbe, amelynek jelenleg a járásban 86 alapszervezete van, s 8 ezer tagot tömörít. A 11 tagú. elnökség — Stefan Repka elnökletével —, az öttagú ellenőrző bizottság rendszeresített gyűléseken tárgyalja meg az éppen aktuális teendőket problémákat. Az alapszervezetek között jól szervezett szocialista verseny alakult ki, de a jb eredményesen kapcsolódik be a szövetség által szervezett szocialista versenybe Is. Egy tag például társadalmi munkában átlagosan 40 órát dolgozik le. Évente az alapszervezetek a 12 tagú lektorcsoport segítségét Igénybe véve összesen 140 előadást rendeznek, s 40 zöldség- és gyümölcsktállítást szerveznek, 25 tanulmányi kiránduláson s egyéb kulturális rendezvényen vesznek -részt. Tavaly például a tagok 23 ezer 550 gyümölcsfát, 6 ezer 500 db díszfát, -cserjét ültettek ki. Az egyes alapszervezetek támogatása mellett jól működnek az ifjú kertészkedök szakkörei, melyekből összesen 11 van. A többi eseményről — kérdéseimre válaszolva — hadd számoljon be a járási bizottság titkára:

■ Mind a járás kiskertészeinek, mind a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége illetékeseinek a véleményét tolmácsolom, ha azt mondom: az utóbbi években alaposan feljavult a jb tevékenysége ..,

Gutrai Sándor titkár

— Természetesen nekünk is jólesik, ha elismerően szólnak munkánkról. Persze itt meg kell említenem azokat a komoly szervezési változásokat, amelyek tevékenységünket jó Irányba befolyásolták: járási bizottságunkon a titkári poszt csak tiszteletbeli funkció volt, csak 1986-tól kezdődően — az én beiktatásom óta — van fizetett alkalmazottja a jb-nek. Ezen időszak alatt kiemelt figyelmet fordítottunk az új kerttelepek helyének felkutatására, ezek létesítésére, mert ugye, kert nélkül nincs kertészkedés. Igyekezetünknek volt és van eredménye, hiszen az elmúlt két évben taglétszámunk mintegy ezerrel bővült. Megemlíteném még azt is, hogy a járás területén található kerttelepek öszszesen 181 5 hektárt tesznek ki.

■ Szólna erről a témakörről bővebben is?

— Járási bizottságunk hatáskörében tevékenykedik egy földalapvédelmi bizottság, melynek az elnöke Garai János, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa. Ö fontos információkkal tud szolgálni nekünk azzal kapcsolatban, hol Is vannak olyan elhagyott földterületek, melyek nagyüzemileg nem művelhetők. Falvainkon nincs különösebb gond a kertekkel, kerttelepekkel. Nagyobb problémát jelentenek nekünk a városi agglomerációk. Persze itt is megtesszük a tőlünk telhetőt: Láván már korábban három új kerttelep létesült, melyek a Nárcisz, Fehér akác és Oliva nevet viselik. Most osztunk kerteket a Siklós nevű telepünkön a járási székhelyünk Ladány (Ludany) felöli részén. Zselizen (Želiezovce) egy volt szeméttelepet alakítottunk át kertteleppé. Most egy újabb volt szeméttelep „virágzik ki“ a városka egyik főűtja mellett. Ezzel Is hozzájárulunk a mindig komolyabb ökológiai problémák enyhítéséhez, s a környezet szépítéséhez.

■ A Mohi (Mochovce) Atomerőmű igazgatója említette, hogy dolgozóik közül többen a jövőben kerttnlajdonosok lesznek.

— Igen, s nem is akárhol: a Báti (Bátovce) víztároló közvetlen közeiében osztunk nekik kerteket. Ez a közös intézkedés tulajdonképpen a gyár szociális programjának részét képezi, ©mellett a mi céljainkat is követi. Vagyis a kettőt összegezve: a dolgozó embert, egyben a társadalom érdekeit szolgáljuk.

■ Egy járási bizottság tevékenysége abban is lemérhető, hogy milyen aktivitást fejtenek ki annak alapszervezetei.

— Természetesen. Én mindig fontosnak tartottam a személyes kapcsolatot, ügyintézést. Ily módon az utóbbi Időben több álapszervezetet is sikerült létesíteni. Csak a járási székhelyünkön 17 alapszervezet mü-Kodik. Az emberek megértették, hogy szervezetten előnyösebb kertészkedni. Például a növényi betegségekkel kapcsolatban előre|elző szolgálatot tartunk, szaktanácsokkal, ültetőanyaggal látjuk el tagjainkat, szakelőadásokat szervezünk. Kertészeti szolgáltatóüzemünk szaküzlete is segíti tagjainkat tevékenységükben. Persze mindezek mellett sok olyan gonddal küszködünk. melyek megoldása, sajnos. a ml hatáskörünkön kívül áll. A „helyi“ problémákra aránylag gyorsan reagálunk, próbáljuk ezeket megoldani

Ш Például az utóbbi időben hova kellett „kiszállni" ügyintézés végett?

— Sok Ilyen példát tudnék felsorolni, de én egy atipikus esetet említenék- felfigyeltem arra, hogy az egyik alapszervezetünk titkára nem küldte el a tagsági bélyegekért járó pénzösszeget. Elmentem utána, erre ö alaposan kipakolt: a kertészeti szolgáltatóüzemtől nem kapták meg a megrendelt ültetőanyagot, így a bélyegekért sem fizetnek — mondta a titkár. Kivizsgáltam az esetet. Egv sajnálatos tévedés folytán a panasz jogos volt. Ml ezt tudomásul vettük, s igyekeztünk tévedésünket korrigálni.

■ Azok az olvasóink, akik nem ismerik a járás természeti viszonyait, gondolhatnák azt is, hogy a7. említett körzetben mindenütt hasonlú körülmények között kertészkednek a szervezet tagjai.

— Igen, erről feltétlenül szólni kell. A járás déli részén — főleg a Dél-Garam völgyében — nagy hagyománya van az árutermelő jelleggel bíró kertészkedésnek, s ennek valóban meg Is vannak a feltételei. Sok jól működő alapszervezetünk tevékenykedik itt, többek között a nagyölved! (Veiké Ludince). a csatai, az oroszkai stb. Északabbra, az Üjbányal hegyek alatt zordabbak az éghajlati viszonyok. Az ezeken a területeken tevékenykedő kertészkedők többnyire csak saját szükségletükre termelnek zöldséget és gyümölcsöt.

■ Amikor néhány járásbeli kertészkedővei és őstermelővel beszélgettem a zöldségfelvásárlással kapcsolatban, hanghordozásukban semmiféle lelkesedést, elégedettséget nem észleltem...

— Sok álmatlan éjszakát okoz ez nekem Is, p>ersze a helyzet azért nem olyan rossz, mint amilyennek tűnik. A téma különben nagyon összetett, így csak a lényegről szólnék. A já(Folytatás a 4. oldalon)-te