Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-22 / 29. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES---------------------------í AZ ŐSZI ÁRPA SIKERÜLT Enyhe, lágy szellő ringatja július nyolcadikén a Nová Dedinka-i Fejlődés Egységes Földműves-szövetkezet búzatábláinak kalászait. A vasút mentén — tűzbiztonsági intézkedésként — felszántottak egy széles sávot, jelenleg nem látni arató-cséplő gépet a határban. — Most éppen szünetelünk, mivel búzáinknak még szükség van a néhány napos érésre, — magyarázza Brezina János, a szövetkezet üzemgazdásza. — Az őszi árpa betakarítását július első napján kezdtük meg. Százhektárnyi területről kellett tető alá juttatnunk a termést, mégpedig két-két ötvenhektáros tábláról Hagyományainkhoz hűen vetőmagnak termesztettük az őszi árpát. A hektárhozamokkal kapcsolatosan örömmel kijelenthetem, hogy a tervezettnél jóval több árpa termett. Átlagosan 5,8 tonna, míg a tervünkben egy tonnával kisebb átlagos hektárhozam szerepel. Sőt, az egyik táblán 3,7 tonna termett hektáronként, ami valóban rekordnak számít szövetkezetünk viszonylatában. Búzát háromszáz hektáron termesztettek az idén. Az ez ideig jól bevált fajták termesztését szorgalmazták ebben az évben is. Számukra is problémát jelent, hogy a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat szenei (Sebec) üzemének egyik gabonatárolóján nagyjavítást végeznek. Ebből kifolyólag csak 15 százalékos nedvességtartalmú búzát szállíthatnak az említett félvásárlöüzembe. A partnerre az előző években végképp nem panaszkodhattak, s remélik, a jó kapcsolatot továbbra Is megtartják. — Néhány szót szólnék még a másik partnerről. Az elmúlt években kisegítségképpen — kooperáció keretén belül — a Kostelec u HoleSOva i Egységes Földműves-szövetkezetből érkeztek vendégmunkások. Az idén kombájnokkal nem jöttek hozzánk a partnergazdaság dolgozói. Csupán a szalmabetakarításnál vesszük igénybe segítségnyújtásukat. Hogy milyen okból? Egyáltalán nem azért, mert nem lettünk volna megelégedve a szóban forgó mezőgazdasági üzem tagjainak hozzáállásával. Jómagam inkább így fogalmaznék: a rugalmasságra törekszünk. S hogyan? A közeli Pezinoki Gép- és Traktorállomással kötöttünk szerződést. Amikor szükségünk van a segítő kézre, az úgyszólván a szomszédból érkezik hozzánk. És abban is megállapodtunk a gép- és traktorállomás vezetőségével, hogy szükség szerint vesszük Igénybe dolgozóit és gépeit egyaránt. Például ha holnap két kombájnra lenne szükségünk, annyit kérünk, két-három nap múlva pedig kérhetünk három-négy gépet is. A szövetkezet székházának folyosóján példásan elrendezett propagandatábla hívja fel a szövetkezeti tagok figyelmét arra, mekkora jelentőséggel bír a nyári munkacsúcs. Rajta a „hazai“ kombájnosok névsora: Vízy László, Bódis János, Vincze Antal, Takács Sándor. Szkurák György, Horváth Ernő. — Valamennyien nagyon jó szakemberek — vélekedik az efsz üzemgazdásza —, látja, ott az eredmények is, amelyeket az őszi árpa betakarításánál elértek. Valóban szép teljesítmények. Ezek az emberek tudják-érzik, mily felelősség hárul rájuk ezekben a napokban. Családjukat úgyszólván nem látják, hiszen — ha az Időjárás engedi — egész nap a határban vannak. Szorgalmukat Igyekszünk a lehető leghatékonyabban honorálni. Ebben az évben Is meghirdettük az aratási szocialista versenyt, mind a kombájnosok és kazalrakók, mind pedig (CSTK-fel vételek) a magszállítók részére. Fő mutatóként természetesen a minőséget határoztuk meg. De a mennyiség és a határidő pontos betartása Is lényeges összetevője a versenynek. Az 1180 hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkező egységes földműves-szövetkezet vezetői és dolgozói bíznak a kalászos gabonafélék betakarításának sikeres folytatásában, s remélik, az idei búzatermést illetően sem kell majd szégyenkezniük. (Július 13-án ismét érdeklődtünk a Nová Dedlnka-l Efsz-ben, miként haladnak a betakarítási munkálatokkal. Az említett nap délelőttiére vonatkoztatva több mint 50 hektárnyi területről sikerült tető alá szállítani a búzatermést.) (susla) 1988. július 22. Július első hetében a Pelsőci (Plešivec) Egységes Földműves szövetkezetben tett látogatásom során kapott információk felhasználásával állítottam össze a nyári mezőgazdasági munkák menetéről szóló alábbi helyzetjelentést. A Rozsnyói (Rožňava) járás egyik legnagyobb — éveken át takarmánygondokkal küzdő — szövetkezetében az idén kedvezőbbre fordult a helyzet. Eladdig a téli takarmány szükségletnek mintegy ötvenöt százalékát gyűjtötték be. A közel 350 hektár kiterjedésű rétség, valamint a Nagyhegynek nevezett, legelőként hasznait és természetvédelmi tájövezetnek számító karsztfennsík egy részének (1?0 hektár) kaszálásával elegendő és ló minőségű szénához jutott a gazdaság. A zöldaratást rendkívüli gyorsaság és szervezettség jellemezte. A kaszálógépekkel hozzáférhetetlen helyeken kézi erőkkel folyt a munka. Nemegyszer 80—100 kaszást és 40—50 gereblyést „állított ki“ a szövetkezet. A kedvező időjárás minden percé! kihasználva társadalmi munkában folyt a betakarítás. Az intenzív gyepgazdálkodás részeként a pelsőci szarvasmarhatelep körül szakaszos „éjszakai“ legelőt alakítottak ki a tehenek számára. A zöld futószalagot az alávetéses őszi takarmánykeverékkel indították be, majd folyamatosan áttértek a tavaszi zöldtakarmányok vágására. A még számításba jövő takarmányforrások közül említést érdemel a 33 hektárt kitevő takarmányrépa, valamint a 170 hektáron termesztett silókukorica, amely már most olyan dús-magas, mint tavaly a betakarítás idején volt. A több kaszálást adó évelő takarmánynövényeket 169 hektárról gyűjthetik be. S még nem beszéltünk a 230 hektáron másodnüvényként elvetendő tarjókeverékekről. A zöldségtermesztés évek óta az efsz gyenge pontjának számit. A ráfizetéssel gazdálkodó kertészetet — ahol most az őszi káposzta palántázását végzik — a jövőben felszámolják. Tizenöt hektáron főiskolások bevonásával javában szedik a kelendő árúnák számító. korai burgonyát. E cikk megjelenésének Időpontjában már a pelsőci gazdaságban is kezdetét veszi az ■ aratás (amellyel egyidöben a kukorica szilázsolását is napirendre tűzték). Hét saját, valamint a Poprádl járásból érkező négy vendégkombájn, tucatnyi szállítójármű, valamint négy nagy teljesítményű szalmabálázó, számos felszedőkocsi és ugyanennyi tarlóhántó erő- és munkagép vesz majd részt a — 840 hektárra kiterjedő — legnagyobb figyelemmel kísért nyári munkában. (korcsmáros) GONDOK ÉS REMÉNYEK A GARAM MENTÉN fúllus els6 napjaiban már természetes kép a gabonaföldeken " Ingázó kombájnsor, de az alsószecsei (Dolné SeS) Csehszlovák— Szovjet Barátság Efsz határában még aratási nyugalom van. A növénytermesztők azonban szorgoskodnak: végzik a fűfélék betakarítását, forognak a szövetkezet szinte egész határát átfogó öntözőberendezések szórófejei. Ä gépjavító központban pedig már indulásra készen sorakoznak я kombájnok. Bátovszky Károly és Csekal Gyula gépjavítók az utolsó ellenőrzést végzik az aratáshoz szükséges gépeken. A szövetkezet irodaépületét nem nehéz megtalálni, hiszen a Léva (Levicel felöl érkezőt ez fogadja a község szélén, közvetlenül a gabonatáblák mellett. A közös újdonsült elnökét, Leszkó György mérnököt — ak! csupán márciustól bogozza a szövetkezet problémáinak „gordiuszi csomóját“ — az irodában találom éppen a délutáni munkaértekezletet készíti elő. — Kellemes nyáridö van. a kombájnokat mégsem láttam a határban. Talán másfelé kezdték az aratást? — kezdem a legaktuálisabb témával. — Kombájnjaink még nem kerültek ..bevetésre“, ugyanis nem termesztünk őszt árpát a búzánk pedig még nem eléggé érett. Pontosabban a táblákon nem egységesen érett a gabona, Így nem kezdtük meg az aratást. A táblákat rendszeresen ellenőrizzük, s mihelyt kasza' alá érik a gabona, rögvest Indulnak arató-cséplö gépeink. társaik mellett helyet kapnak a fiatalok is, pl. Jozef Deško, Peter Palkovlč és mások, hogy jő szakemberek mellett ismerkedjenek a szakszerű gabonabetakarítás fortélyaival. — Az ösztönzők hogyan segitik az aratás eredményes megvalósítását? — Az Idei aratásnál Is a munka minősége lesz a fokmérő. Természetesen figyelembe kell venni a teljesítményt is. A csoportokba osztott kombájnosok teljesítményét naponta értékeljük, hogy képet kapjunk napi eredményükről, ami segíhetl további munkájuk eredményességét. A 650 hektár búza és a közel 300 hektár tavaszi árpa aratásába besegít a szomszédos Báti (Bátovce) Efsz is két kombájnnal, valamint részt vesz a szalmabetakarftásban Is. Az aratás sikeres végzését Ondrej Moravský agronőmus és Kovács Gyula mérnök, a növénytermesztési részleg gépesítője követi figyelemmel. Nagy szükség lesz a munkafegyelem szigorú betartására, hiszen a gabona nagy része a közelmúlt természeti csapásaitól (jégverés, zivatarok, szárazság) Igen megviselt, fokozott figyelmet kell tehát szentelni minden kalász betakarításának. Ennek eredményes megvalósítását szolgálja az aratás időszakára meghirdetett szocialista verseny is. —o— Az elnökkel folytatott beszélgetést kedves epizód „zavarta“ meg: a helyi óvoda végzősei jöttek Priska Adandóvá igazgatónővel, Hegedűs Gabriella és Eva Stevárová óvónővel megköszönni a róluk való gondoskodást, a közös nyújtotta anyagi támogatást. Rövid műsorukban köszöntőt mondtak, kedves dalocskákat énekeltek. —o— Az aratással kapcsolatos beszélgetést a kertészeti téma követte. A kertészetben 45 hektáron fűszerpaprikát, csemegepaprikát, paradicsomot és kisebb területen egyéb zöldségféléket termesztenek. Jozef Adami, a szövetkezet főgépesitője kalauzolt. Meglepett a kép, hogy alig néhány dolgozót találtam csak ott. Ondrej Tomašovský kertésztől megtudtam, hogy bizony nem kis gondot okoz néki a növénykultúra szükséges ápolása, mivel egyre fogy a kertészeti dolgozók száma. A járási székhely, Léva óriási vonzóerő,, a fiatalok inkább ott keresnek megfelelő munkalehetőséget, így a nyugdíjba vonult kertészeti dolgozók (vagy az állattenyésztésbe „átirányítottak“) helyébe nemigen jönnek újak. — Az Idei termelési terv több mint kétmillió korona, és bizony nagyon oda kell figyelni a munkára, ha a tervet, a nem éppen kedvező időjárási feltételek mellett teljesíteni akarjuk. Még szerencse, hogy az itt dolgozók nagy hozzáértéssel és szorgalmasan végzik teendőiket. Círi Ágnes, Juhász Joián| Rácz Márta Kotrsz Gizella és társaik néhány szavas irányítás után Is el tudják végezni munkájukat. Becsületes, szorgalmas dolgozók, akik vidáman, jó hangulatban töltik a napot. —о— Ilyen kép fogadott tehát az év kellős közepén a Garam menti, négy falu határát egyesítő szövetkezetben. Gondok, problémák, igyekezet, siker megvalósításra váró feladatok között élnek, dolgoznak a közös vezetői, tagjai. A számos nehézség ellenére reménykedve, hogy a kitartó szorgalom elöbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Bojtos János — Saját erőből végzik a betakarítást, vagy érkezik segítség Is? — Nagyobb segítséget nem igénylünk, mivel szövetkezetünk elnyúló határéban a szintkülönbség következtében fokozatosan érik be a gabona, nem Indokolt tehát a kapkodás. Hat saját kombájnunkkal végezzük az aratást, melyek nyergében tapasztalt kombájnosok, régi aratők — főleg gépjavítók — ülnek. Persze, az „őre gek4: Gubik Ferenc, Eugen Cérnák, Macko András, Bátovszky Károly és Eljöttek az ovisok (A szerző felvételei)
