Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-22 / 29. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. július 22. Szilárd elvi alapokon A somorjai (Šamorln) Kék Dona Efsz pártbizottságának mindennapi munkája sok-sok szállal kötődik a gazdaság életéhez. A pártalapszervezetek és a pártcsojiortok a politikai munka Javítása érdekében a társult szövetkezet minden területéről felszínre hozzák, öszszegyüjtik, tanulmányozzák és nagy felelősséggel közvetítik a hasznos tapasztalatok sokaságát. A pártbizottság vezetőségének — többek között — az a kötelessége, hogy a jelenségeket, folyamatokat elemezze, s eljusson a pértmunkát meghatározó következtetésig. A gazdasági mechanizmus átalakításának Időszakában, az ű] szövetkezeti törvény gyakorlatba való átvitelének követelményrendszerében alapvető feladatuknak tekintik fejleszteni mindazt, ami előre visz, és leküzdeni azt, ami gátolja haladásukat. E témát lengyel Istvánnal, az üzemi pártbizottság elnökével elemeztük. — A CSKP Központi Bizottságának 7. ülése gyakorlatilag tárgysorozatát képezte a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának következetes megvalósításáért, a gazdasági mechanizmus átalakításáért és a pártdemokrácia további megszilárdításáért folytatott harcnak. Ä CSKP Központi Bizottságának 7. ülése, majd az ezt követő kerületi és járási pártkonferenciák határozataikban megerősítették a XVII. pártkongresszus irányvonalának helyességét és érvényességét, s a gazdasági és társadalmi feilődés meggyorsításának folyamatát a forradalmi változások megvalósítása feltételeként fogalmazták meg. Párttagjaink ezekkel a fontos dokumentumokkal a taggyűléseken Ismerkedtek meg, s a körülményeinkre való lebontásuk után valóra váltásukra szinte naponta visszatérünk. A párton belüli demokrácia nyújtotta lehetőségek aktív alkalmazásával egyidőben gazdaságunk párt- és szakmai vezetésének is tudatosítania kellett, hogy a demokrácia a pártban nem a kivételes alkalmakra korlátozódik, hanem a munka mindennapi velejárója. A gazdasági mechanizmus átalakítása ugyanis nem jelenti a párt -és gazdasági munkában szerzett eddigi tapasztalatok elvetését, konkrétan fogalmazva nem tagadfuk azt, ami az eddigiek folyamán hatékonynak bizonyult. Dialektikus tagadásról van szó. ami azt Jelenti, hogy gazdaságunkon belül kiküszöböljük a munkaszervezésben, az irányításban, a munka- és technológiai fegyelemben. valamint a Javadalmazásban az eddigiek során előforduló hiányosságokat. Minderre kiváló feltételeket teremt szövetkezetünkben az eddigiek folyamán is sikeresen alkalmazott belüzemi önelszámolás, melynek további tökéletesítésével emelhetjük magasabb szintre a kollektív vezetés és irányítás formáját. Célunk az, hogy a brígádszerű munkaszervezés és Jutalmazás a dolgozók tudatában ne csak az anyagi oldal növelésének formális lehetőségeit, hanem a magasabb szintű ■munkaszervezés, a hatékonyság és a belterjesítő tényezők fontosságát helyezze előtérbe. A párt- és a szövetkezeti demokrácia ugyanis a tudatosság iskolája. a párt- és gazdasági ellenőrzés és felelősségvállalás táptalaja. De semmjféleképnen sem valamiféle állapot, amibe egyszerűen beleteleoszünk, sokkal inkább embereket, viszonyokat alakító harc. Az üzemi pártbizottság elnöke a továbbiakban rámutatott, hogy az egységes földművesszövetkezet pártbizottságának a iövőt illetően Jobban ki kell állnia a tudományos-műszaki haladás iegűfabb vívmányainak gyakorlati alkalmazása mellett, s nagyobb figyelmet kell fordítania a gazdaságosságot és a hatékonyságot növelő beruházásokra. E két tényező kölcsönhatásával pedig el kell érni, hogy a 8. ötéves terv teljesítése, illetve túlteljesítése mellett tovább lavuljon az egyes termékek minősége. Kiemelte, hogy a szocialista társadalom, s ezen belül a Kék Duna Efsz ts nagy felelősséget vállal az emberért, mivel minden dolgozónak cselekvő és együttműködő, magát és környezetét alakító szerepe van. Hangsúlyozta, hogy ma és holnap egyaránt szükség van az alkotó gondolkodásra, amely viszont csak szubjektív úton leszervezet számára, amely a szövetkezettel szerződéses viszonyba lép. Az érvénybe lépő gazdasági szabályozókról felmérést készítenek annak érdekében, hogy azok milyen hatással lesznek a szövetkezet gazdasági eredményeire. Ennek ismeretében úgy alakítják a,z efsz gazdasági szerkezetét, hogy az számukra a gazdaságosság szempontjából, a lehető legelőnyösebb legyen. Ennek érdekében nagy figyelmet fordítottak az új szövetkezeti törvény áttanulmányozására, amely teljes mértékben tar(Tóth József felvétele) hetséges. Az elmondottak kapcsán örömmel konstatálta a szocialista versenymozgalmat, mely ebben a szövetkezetben a termelés egyik legfontosabb lendítőkereke. A szövetkezetben ugyanis 17 szocialista brigád ténykedik 384 dolgozót tömörítve. ami az efsz állandó dolgozóinak több mint 72 százalékát teszi ki. A brigádtagok közül 20 dolgozó az aranyérem, 98 az ezüstérem, 226 pedig a bronzérem tulajdonosa. A szocialista brigádokba tömörülő párttagok a pártonkfvüliekre nemcsak a felajánlások teljesítése szempontjából hatnak ösztönzőleg, hanem aktív hozzáállást tanúsítanak a brigádértekezleteken. részt vesznek az előkészítésekben, s rendszeres tájékoztatást és megbízatásokat kapnak az ülések közötti időszakban. Meglátásaink szerint mindezt annak köszönhetik, hogy a párt- és gazdasági munkában megerősítették a kollektív vezetést, arra törekedve, hogy a döntés ne kollektív bőlintás legyen, hanem a nézetek ütköztetése és a vitában kialakított egységes álláspont. A gazdasági mechanizmus átalakítása kapcsán az üzemi pártbizottság elnöke elmondotta, hogy bevezetésével a mezőgazdaságban olyan sajátos szabályozók érvényesülnek, amelyek teljes mértékben megfelelnek a termőtalajon való gazdálkodás jellegének és a különböző termőhelyi adottságoknak. A pénzügyi-gazdasági szabályozóknak viszont ezekből az objektív feltételekből kell kiindulniuk, hogy ne takarják el az azonos termőhelyi adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek közötti indokolatlan különbségeket. Az ügy érdekében — a pártelnök megfogalmazása szerint — a Kék Duna Efsz párt- és szakmai vezetése elsősorban a gazdasági szerződések megkötésére fog odafigyelni, annak érdekében, hogy az minden tekintetben az egyenlő partnerek viszonyát tükrözze. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági szerződés ne legyen — ne lehessen — egyoldalúan előnyös azon talmazza a Jogokat és az elvárásokat. Az üzemi pártbizottság munkájának homlokterébe egyre inkább az ellenőrzési jog gyakorlása kerül. A végrehajtás fegyelmét viszont nemcsak az ellenőrzéssel, hanem a pártdemokráciával és a lenini elvekre épülő centralizmussal is egybekötik. Mindezt azért említette az elnök, mert az üzemi pártbizottság a Jövőt illetően továbbra is nagy gondot fordít a felsőbb pártszervek határozataiból következő helyi tennivalók kidolgozására, biztosítja a határozatok egységes értelmezését, a végrehajtásban és az ellenőrzésben pedig előtérbe helyezi a személyi felelősséget. Egységet teremtenek az értelmezésben és a tennivalók kiválasztásában. Az üzemi pártbizottság tervében ezért olyan konkrét feladatok szerepelnek, melyek a végrehajtás módjához, határidejéhez és a felelős személyéhez kötődnek. — Minél több a talpán biztonságosan álló párttag, annál sokrétűbb és gazdagabb a pártmunka. Engels, amikor a társadalmat a természettel hasonlította össze, azt írta: „A társadalom történetében . . . emberek cselekszenek, csupa tudattal rendelkező, megfontolással vagy szenvedéllyel cselekvő, meghatározott célokra törő ember; semmi sem történik tudatos szándék, akart cél nélkül.“ A fenti idézet arra figyelmeztet bennünket, hogy az emberi tényező előtérbe helyezésével minél több értéket hozzunk felszínre, persze nem csupán politikai. erkölcsi, hanem anyagi értelemben is. Kétségtelen azonban, hogy a helyesen értelmezett pártmunka eriesztője, ösztönzője a még hatékonyabb termelésnek, ami végeredményben az egész tagság javát szolgálja. A kommunistákét, akikkel a pártmunkát gyakoroljuk, s akik nélkül nem valósíthatjuk meg — a pártonkfvüliek bevonásával — egyetlen Jó elgondolásunkat, tervünket sem — fejezte be közös elemzésünket Lengyel István. CSIBA LÄSZLÖ BIZTATÓ TÁVIATOK A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN Két hét távlatából szemlélve a KGST 4. ülésszakának eredményeit az azóta már tucatjával közzétett jelentések, közlemények, elemzések, különböző nézőpontokat tükröző kommentárok tannlságait összegezve a közélet iránt érdeklődő megpróbál a maga számára képet alkotni a szocialista közösség gazdasági fejlődésének kilátásairól. Azt a gazdaságpolitikában kevéssé jártas ember is érzi, népgazdasági gondjaink egyre inkább elodázhatatlanná váló megoldásának egyik kulcsa valahol a nemzetközi gazdasági kapcsolatok radikális átalakításában keresendő. Nos, ennek széles körű vonatkozásai voltak a 4. ülésszak napirendjén. Fő napirendi pontként a tagországok és Jugoszlávia képviselői megvitatták a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak az 1991 és 2005 közötti időszakra vonatkozó koncepcióját, az 1991—1995-re vonatkozó népgazdasági tervkoordináció pontosított programját, illetve a tagországok sokoldalú, távlati gyártásszakositási és kooperációs elképzeléseit. Áttekintették, hogy milyen eredményeket értek el a népgazdaságok elektronizálásában, ami a 2C90-ig érvényes komplex program egyik fő iránya. Szó volt a KGST ülésszakának 1989-re és 1990-re vonatkozó munkaprogramjával, valamint a 45. ülésszak napirendjéről és időpontjáról. E napirendi pontok megvitatásakor valamennyi küldöttség vezetője kifejtette országa álláspontját. Az ülésszak fő dokumentuma, a kollektív koncepció az egyes országok gazdaságpolitikájának közös elemei alapián rögzíti az együttműködés fejlesztésének általános és az egyes kiemelt ágazatokat illetően konkrétan is megfogalmazott fő irányait. Kerüli a sematikus, adminisztratív eszközöket. Az olyan együttműködésre való áttérést tűzi ki célul, amely fokozódó mértékben épít az áru- és pénzviszonyok, valamint a piac növekvő szerepére, a gazdálkodó egységek közötti közvetlen termelési és egyéb kapcsolatok szélesítésére. Ennek távlatilag az a célja, hogy egyesített szabad piacot alakítsanak ki, alaposan felmérve ehhez az előfeltételeket. A kollektív koncepció és a távlati programok megvalósításának fő eszközeként jelölték meg a KGST-tagországok népgazdasági terveinek a koordinációját, amellyel elő kell segíteni a népgazdaságok intenzív fejlődési pályára állítását. A gazdasági stratégia fő célja valamennyi tagországban a lakossági szükségletek kielégítésének biztosítása. Ennek egyik döntő feltétele, hogy mind szorosabbá váljék a népgazdaságok integrációja, amelynek megvalósítása érdekében konkrét intézkedésekről döntöttek a küldöttségek képviselői. Az egyes tagországokban azonban különböző időben érlelődnek meg az integrációs intézkedések megvalósításához szükséges közgazdasági feltételek. A járható út az, hogy az egyes szakaszokra beütemezett intézkedéseket azok az országok valósítsák meg, amelyek erre felkészültek. A tudományos-műszaki fejlesztés 20ü0-ig szóló komplex programjának megvitatása kapcsán megállapították: nem sikerült előrelépni abban, hogy a legfontosabb feladatokra összpontosítsák az erőforrásokat. Ezek felaprózódása azért aggasztó, mert a csúcstechnikákhoz és -technológiákhoz vezető utakon nem futunk előre a kellő ütemben, és reális a veszélye annak, hogv országaink lemaradása fokozódik. Ezért a tudománvnsműszaki fei'ődés intenzívebbé tételére, valamint az elektronikái ipar és a népgazdaságok elektronizálása gyors ütemű fejlesztésére radikális intézkedéseket helyeztek kilátásba. Az ülésszak figyelmét nem kerülte el a nemzetközi politikai helyzetben tapasztalható normalizáiédási folyamat sem. Megállapítást nyert, hogy a leszerelés eredményeként felszabaduló eszközöknek a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében többek között a fejlődő országok támogatására történő átcsoportosítása megfelelne a világgazdasági stabilitás és a világbéke érdekeinek. A küldöttek aggasztónak találták a fejlődő országok gazdasági helyzetének romlását. Állást foglaltak amellett, hogy továbbra is törekedni fognak a fellődő országokkal való együttműködés bővítésére és tökéletesítésére, elősegítik gazdasági önállóságuk és politikai függetlenségük erősödését. Végül pedig a világgazdasági kapcsolatok egész rendszerének radikális átalakításához, az új nemzetközi gazdasági rend kialakításához jelentős lépésnek bizonyul a hivatalos kapcsolatok felvételéről szóló közös nyilatkozat aláírása a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között. A segítség fogalmába még diplomáciai szinten is belefoglaitatik a jó szándék. Kölcsönös gazdásági segítség — azaz, a jó szándék alapjára épülő gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös, racionális és progreszszív formájával rásegíteni egymás népgazdaságait a felemelkedés útjára. Am — amint az már igazolást overt — a puszta jő szándék kevés, a határozott lépéseken, a tetteken a sor. f-es) Nyugati végeken, barátainknál Közös cél: AZ EREDMÉNYES HATARVEDELEM A baráti kapcsolat akkor igazán értékes, ha kétoldalúan előnyös, ha az értékes tapasztalatok a közjó, a jő cél elérése érdekében hasznosulnak. Ilyen elvtársi-baráti kapcsolat és együttműködés jött létre tavaly a domailicei és a Bratlslava-Kapitulsktj dvor-i határőregységhez tartozó önkéntes határőrök között. Elsőként a kezdeményezők jártak nálunk, megtekintve Szlovákia erőteljesen fejlődő fővárosát és környékét, megismerkedtek sajátos körülményeinkkel, hasznosítható tapasztalatainkkal, szövögetve a barátság szálait... Látogatásukat az idén, július első napjaiban több mint harmincán viszonoztuk. A több mint félezer kilométeres távolságot fél nap alatt magunk mögött hagytuk. Vendéglátóink forró baráti-elvtársi fogadtatásban részesítettek mindannyiunkat. Gondoskodtak róla, hogy a rövid idő alatt semmiben sem szűkölködjünk. A tartalmas, sokat ígérő progrgm első pontjaként megtekintettük a műemlékekben rendkívül gazdag, 12 ezer lakosú várost, járási székhelyet. Bővebben tájékozódhattunk a város jelenéről és jövőbeni fejlődéséről azon a fogadáson, amelyre a városi nemzeti bizottság patinás épületének dísztermében került sor. A legilletékesebb járást és városi párt- és közigazgatási szervek képviselői ismertették eredményeiket, problémákat, s kifejezték azt az óhajukat, hogy ez az őszinte baráti kapcsolat legyen minél eredményesebb, melyhez a maguk részéről minden segítséget megadnak. Miért hangzott annyira szívhez szólóan és meggyőzően a kívánságuk? — Mert nagyon felelős tisztségük betöltése közepette önkéntes ' határőri teendőket ts ellátnak kevés szabadidejükben. Múzeumok látogatása közben beteknithettünk Chodsko népének múltjába, megismerhettük gyönyörű népviseletét, múltbeli használati tárgyait, a jobblétért, a szabadságért, a fasizmus ellen vívott harcát és elszántságát. A múlt tárgyi emléket máig elemi erővel hatnak a tudatformálásban. A forradalmi múlt üzenete munkált Ez „érhető tetten“ a domailicei Csehszlovák-Szovjet Barátság határőregység hagyományőrző emlékszobáiban. Mtpdez nem csupán a múlt tükre) a közelmúlté és a jelené is, a szocialista hazaszeretet iskolája, annak gazdag és tiszta forrása. Ebből a kristálytiszta forrásból merítenek az országhatár bátor, elszánt védelmezői: hivatásosak, katonák, önkéntes határőrök egyaránt. A hagyományőrző emlékszobák szemléltető tárgyai — hiteles okmányok, igazolványok, fényképek, tőrök, kések, pisztolyok, gránátok, géppisztolyok, adóvevők stb. — mind annak bizonyítékai, hogy a határvédelem képes meghiúsítani a határsértők. banditák cselszövéseit, felforgató tevékenységét, még ha az olykor áldozatokat is követel. Egyébként az írásos, fényképes krónika is a határvédelem megörökítendő eseményeit őrzi nemcsak a jelen, hanem az utókor számára is, mintegy tanulságul: a határőr mindig éber, figyelmét semmi sem kerülheti el!... A Köztársaság Érdemrenddel kitüntetett határőregység tevékenységének eredményességét a mintegy 90 tagú önkénteshatárőr-alegység is jelentősen elősegíti. Ennek az alapegységnek az élén Olyan kipróbált harcos áll, mint ján Skrejval parancsnok, akinek a fényképét a múzeumban is láthattuk. S nem érdemtelenülI Hiszen forradalmi tapasztalatait mindmáig hasznosítja, átadva az ifjabb nemzedéknek. A vele és Magda Hrabaíkovával, a női raj (mintegy 15 tagú) parancsnokával folyó rövid beszélgetésből kitűnt, hogy az önkéntes határőrök — kommunisták és pártonkívüliek —■ jelentős tisztségeket töltenek be a közéletben, a párt- és társa* dalmi szervekben: pártszervezetek elnökei, képviselők stb. Havonta egyszer jönnek össze, hogy értékeljék előző havi tevékenységüket, kitűzzék a következő időszakra szóló határvédelmi és közbiztonsági feladataikat. Ezeket a feladatokat példásan teljesítik, amit az is bizonyít, hogy közülük mintegy hetvenen a Példás Önkéntes Határőr jelvény viselőt. És elkötelezett eredményes tevékenységükért sokan kiérdemelték már a „Csehszlovákia Államhatárainak védelméért“ kitüntetést is. Amellett a közrend példás védelmezői, őrei is. Ezek után nem csoda, ha Domaílice már kétszer megkapta lés megvédte) a Példás Határőrváros, címet. Örömmel és büszkeséggel tölti el őket az a tudat, hogy sikeresen elősegítik a CSKP honvédelmi és biztonságpolitikájának gyakorlati valóra váltását. Határozottan vallhatjuk: igaz barátságunk és együttműködésünk szálai ez alkalommal is tovább szilárdultak. A tapasztalatcsere nagyon értékesnek és hasznosnak bizonyult. N. Kovács István Munkatársunk levelével köszöntjük a közelmúltban ünnepelt csehszlovák határőrséget.
