Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-15 / 28. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. július IS Vélemények a cukorrépa-termelésre A cukorrépa-termelők népes tábora jelent meg azon a szaktanácskozáson, amelyet a közelmúltban a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezet szervezett az új technika napja keretében. A résztvevők megismerkedhettek a nemrég beindult légi Cukorrépa-termelési Rendszer kezdeti eredményeivel, tapasztalataival, valamint a legilletékesebbek véleményén keresztül reális képet kaptak cukorrépa-termelésünk helyzetéről és az ágazat stagnálásának okairól. p>zef Mudroch agrármérnök, az SZsZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője bevezetőjében elmondotta, hogy mtg szlovákiai viszonylatban aránylag kiemelkedő sikereket értünk el a gabonafélék termelésében — ahol az utóbbi két év átlagában 180 ezer tonnával tel)es!tettük tűi a tervet —, s jelentős előrehaladást könyvelhettünk el a hüvelyesek és az olajnövények termesztésében, addig a burgonya és a cukorrépa termelése a céljainktól messzemenően elmaradt és Jogos bírálat tárgyává vált. A cukorrépa-termelés hanyatlásának számtalan objektív okai mellett — mint például a szükséges gépi eszközök és a növényvédő szerek hiánya — egy egész sor konkrét agrotechnikai hiányosság Is tapasztalható. Főleg a talaj őszi előkészítésében. Akár az elégtelen anyagi-műszaki ellátás, akár az agrotechnikai hiányosságok írhatók a kedvezőtlen helyzet számlájára, r— a végeredmény mindenképpen a gyenge hozamokban és az alacsony cukortartalomban jelentkezett. A 7. ötéves tervidőszak átlagában a cukorrépa-termelés tervét mindössze 91 százajékra teljesttettük, a cukortar. talom pedig 14,5 % körüli volt. Az 1986-os évben a tervfeladatoknak mindössze 80,5 százalékban, 1987-ben pedig 82 százalékban tettünk eleget. A cukortartalom egyik évben sem haladta meg a 15 százalékot, a hektárhozam pedig alig haladta meg a 30 tonnát. Érthető, hogy harminc tonnás hozamok és 15 százalékos cukortartalom mellett a cukorrépa-termelés nem lehet gazdaságos. A ráfizetéses termelés óhatatlanul a termőterület csökkenéséhez vezetett. Míg 1981-ben 62 ezer 500 hektáron, addig tavaly mindössze 52 ezer hektáron termeltünk cukorrépát. A termelés Szlovákia belföldi fogyasztását sem fedezte, ezért Csehországból '40 ezer tonna cukrot hoztunk be. Pedig amint ezt néhány élenjáró cukorrépa-termelő gazdaság példála mutatja, nálunk sem képtelenség a 40 tonnán felült hektárhozatnok elérése. Az osztályvezető rámutatott arra Is, hogy a tárca hathatós Intézkedéseket fogadott el a cukorrépa-termelés fellendítése érdekében. A fő cél a hektárhozamok és a cukortartalom növelése, az élőmunka-szükséglet, valamint a betakarítási veszteségek egyidejű csökkentése mellett. A cél érdekében hatékonyabban kl kell használni a tudományos-műszaki fejlesztést. Vívmányaink gyakorlati átültetése legrugalmasabban a termelési rendszerek révén valósítható meg. A MÉM beszüntette az eredménytelennek bizonyult, a cukoripar által Irányított termelési rendszert, s tavaly a rendszergazda feladatkörével a Légi Efsz-t bízta meg. A tárca az Idén további rendszergazdaságokat Jelöl ki, mégpedig a Kelet-szlovákiai kerület hatáskörében a MalCice-t Efsz-t (Mlchalovcel Járás). A komáromi (Komárno) járásban a Nemesócsal (Zemianska OICa) Efsz-ben a Magyarországról Importált Bácsi Cukorrépa, termelést Rendszert próbálják kL A beszámolóból az Is kiderült,«hogy a már érvénybe léptetett minisztériumi intézkedések sem maradtak hatástalanok. Gátat vetettek a termőterület további csökkenésének, sőt ez Idén az Intézkedések jóvoltából az előző évhez viszonyítva a cukorrépát 2 ezer ő00 hektárral nagyobb területen vetették el A jövő évtől kezdve a cukorrépa termelők még kedvezőbb feltételekkel számolhatnak a felvásárlási árak emelése révén. A gazdasági szempontból előnyössé váló cukorrépatermelés minden bizonnyal növeli majd a termelői kedvet. Andrássy Sándor agrármérnök, a tudományok kandidátusa, a Légi Efsz elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a termelési rendszer -tevékenységének első évében 27 partnergazdaság bevonásával összesen 6 ezer 252 hektárnyi területet integrálnak. Bár a mezőgazdasági üzemek részéről az érdeklődés jóval nagyobb volt, mint azt a lehetőségeik engedték. A szaktanácsolt terület nagyságát egyelőre a rendelkezésre álló növényvédő szerek határozzák meg. A vegyszereket egységes számítási kulcs alapján osztották szét az egyes taggazdaságok között. A vetőmagot mindegyik gazdaság a megrendelés alapján a kívánt választékban és kikészítési formában kapta meg. Az elnök azt ts elmondotta, hogy az idén nagymértékű minőségi változást értek el a csávázásban, mivel egy korszerű, nagy teljesítményű csávázőberendezést szereztek be. Az idén a taggazdaságok számára 33,7 tonna, a rendszeren kívüli gazdaságoknak pedig 51 tonna vetőmagot csáváztak Fundazollal. Ez szlovákiai viszonylatban 16 ezer 500 hektárnyi területet jelent. Az előzetes felmérések szerint a Fundazolos kezelés Jól bevált, és hatásos védelmet nyújtott főleg a drőtférgek és a répabolha ellen. A csávázás Jó hatásának azonban egyik alapvető feltétele, a gyors kelés azért, hogy a hatóanyag mielőbb bekerüljön a növény anyagcseréiébe. Ott, ahol különböző okokból a kelésé—5 hétig elhúzódott, kedvező eredmény nem volt várható. Az elsó leltározás alapján az idei eredmények biztatóak. Az Integrált terület átlagában az egyedszám elérte a 92 ezret hektáronként. Az elnök azonban arra Is felhívta a figyelmet, hogy bár a kívánt tőszám adott, a növényzet nem minden esetben kiegyenlített. Ez elsősorban ott tapasztalható, ahol az őszt szántás után nem simították le a talajt, s az alaptrágyázást csak tavaszszal végezték el. Remélhetőleg az Ilyen mulasztások a jövőben nem fordulnak elő. Említést érdemel, hogy a rendszergazda szolgáltatásai között a szuszpenzlós műtrágyák gyártása és alkalmazása Is szerepel. Kotes mérnök, a Cukor- és Édesipari Tröszt vezérigazgatóságának képviselője elmondotta, hogy ugyan az általuk irányított cukorrépa-termelést rendszer nem töltötte be küldetését, de most teljes erőbedobással a Légi Etsz-szel szoros együttműködésben mindent elkövetnek, hogy ez az út hazat termelési rendszer minden tekintetben beváljon. A cukoripar nemcsak saját pénzeszközeivel, de devizakészletével iS hozzájárul a termelést rendszer anyagi-műszaki bázisának a fejlesztéséhez. A cukoripar szakemberei is azt tapasztalták, hogy már az. Idén szemmel látható Javulás következett be a cukorrépatermelésben. Javult a vetőmagok minősége és bővült a szükséges vetőgépek száma. Igaz, az ellátás területén akadnak még hiányosságok — főleg a gépek és a gyomirtó szerek tekintetében —, de feltehetően Idővel az anyagi-műszaki ellátás megfelelő szintre emelkedik. Bartolomej S e d I á к mérnök, a burányi kutatóintézet igazgatója cukorrépa-termelésünk kedvezőtlen helyzetének az okaival foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a cukorrépa azon kultúrnövények közé tartozik, melynél az utóbbi években a legnagyobb változásokon ment át a termelési tchnológia. Az egycsírájú fajták széles körű alkalmazása ugyanis újszerű, elemeket hozott a technológiát folyamatba, kezdve a talajmöveléstől, a vetésen, a növényápoláson át egészen a betakarításig. Ez több problémát vont maga után mind a termesztési technológiában, mind az anyagi-műszaki ellátásban. Elmondotta, hogy az utóbbi években sokat javult a vetőmag blológtal és technológiai minősége. További javulás várható a sládkoviőovól vetőmaggyártó üzem átadásával. Már az idén a vetőmagnak több mint 40 százalékát a kiváló minőségbe sorolták be. Ezzel párhuzamosan sajnos a vetőmag ára is emelkedett. A hazai új nemesítésű fajtáink, mint például a Remona, az Imona és az Intera a külföldi fajtákkal Is versenybe szállhatnak. Most tehát a termelőkön a sor, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a biológiai anyag genetikai adottságainak teljes mértékű kihasználásához. Hiszen termőképességüket ez ideig csupán 50—52 százalékra aknáztuk ki. Az Igazgató véleménye szerint a gazdaságok a tervet már akkor ts teljesíthetnék, ha legalább tíz százalékkal növelnék a szántóföldi kelést, s tíz százalékkal csökkentenék a betakarítási veszteségeket. Még ma Is több mezőgazdasági üzemben nem tudatosítják, hogy a sikeres cukorrépa-termelés egyik alapvető feltétele az őszi talajelökészltés. beleértve ebbe az összes agrotechnikai műveletet, amely a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak a javítására irányul. Amit ősszel elmulasztottak a gazdaságok, azt már tavasszal nem hozhatják be. A tavaszi talajelőkészítésnél a minimális beavatkozás a lényeg. Minden fölösleges művelet rontja a talajszerkezetet, csökkenti a nedvesség- és a levegőtartalmat, s végső soron az egyenlőtlen kelést eredményezi. A kutatóintézet felmérései alapján, bár a gazdaságok zömében a vetést jól és megfelelő időpontban végezték el, sajnos a vetőmag nem minden esetben megfelelően előkészített magágyba került. Az Idén Is a növényzet 17 százalékában az egyedszám nem haladta meg a 45 ezer növényt. Csak akkor érhető el siker, ha a cukorrépa-termelést is valóban komplex módon értelmezik és valósítják meg a mezőgazdasági üzemekben — hangoztatta végezetül Sedlák Igazgató. A szakrendezvényen magyarországi vendégek is részt vettek. Felszólalásukban több olyan hasznos adatot, tapasztalatot említettek, hogy feltétlenül szükséges ezekből lee-'üáüh néhányat kiragadni: К о 1 i n g e r mérnök, a Mezőgazdasági ás Élelmezésügyi Minisztérium képviselője a szuszpenziós műtrágyák alkalmazásának tapasztalatairól beszélt. Magyarországon ma a szuszpenziós műtrágyákat a szántóterület 40 százalékán alkalmazzák, amt közel 2 millió hektárnyi terület. A gyártással két nagyipari vállalat, valamint 82 mezőgazdasági üzem foglalkozik. A szuszpenziós műtrágyák nagyüzemi gyártását a szállítási költségek hátráltatják, mivel ez 50 kilométernél nagyobb körzetben már nem gazdaságos. A gazdaságokban a szuszpenm m m ■«II mmiim zlős műtrágyák gyártási kapacitása 5 ezer hektártól egészen 150 ezer hektárra terjed kt. A szuszpenziós műtrágyák alkalmazásának gazdasági hatékonysága többszörös. Elsősorban csökkenthetők a műtrágyatároló kapacitások és a szállítási költségek, továbbá a munka könnyebb és higiénikusabb. A talaj- és ievélelemzés adatainak számítógépes feldolgozása lehetővé teszi a tápanyagpótlás optimalizását. A hagyományos műtrágyák esetében azonban a tápanyagok keverésével járó nehézségek és a Juttatás pontatlansága ezt gyakorlatilag lehetetlenné tette. A szuszpenziós műtrágyák alkalmazásával a felsorolt hátrányok megszüntethetők. A szuszpenziós műtrágyákhoz növényvédő szerek Is hozzákeverhetők, s kijuttatásuk más agrotechnikai művelettel egybeköthető, ami nem csekély energiamegtakarítással Jár. Környezetkímélő módszernek Is tekinthető, mivel nem vezet talajszerkezet-leromláshoz mint az az egyhatóanyagú, gyakran túladagolt, hagyományos műtrágyák esetében tapasztalhattuk. (A szerző Illusztrációs felvételei) Kiss mérnök, a Mezőhegyesi Agrokumbinát képviselője egyebek között a cukorrépa termelési és magszaporítási tapasztalataikról számolt be. Magyarország legrégibb, az idén kétszáz éves fennállását ünneplő mezőgazdasági nagyüzemi vállalat 20 ezer hektáron gazdálkodik s túlnyomóan vetómagtermeléssel foglalkozik. Széles fajtaválasztékban búzát, kukoricát és cukorrépát szaporítanak. A kombinát ezen túlmenően a körzetében közel 150 ezer hektár — túlnyomóan termelőszövetkezetek tulajdonában levő — területet integrál. Erről a területről csak cukorrépát 10 ezer hektáron termeltetnek. A cukorrépa magszaporítását 600 hektáron végzik. A választékukban megtalálhatók az összes hazai és külföldi fajták, hibridek is. A hetvenes évek elején a cukorrépa-termelésben Magyarországon is hasonló gondokkal küszködtek, mint most hazánkban. A gyenge hozamok, a- jelentős munkaigényesség oda vezetett, hogy több éven keresztül cukorimportra kényszerült az ország. Af párt és a kormány Idejében felismerte a problémákat, és a cukorrépa-termelés komplex programjának a megvalósításához biztosította az összes feltételeket. Míg annak idején a 130 ezer hektáron termelt cukorrépa nem volt elegendő a belföldi ellátásra sem, addig tavaly 91 ezer hektárnyi termőterületről nemcsak a hazai piac ellátását biztosították, hanem exportra Is szállítottak. A múlt, évi hektárhozamok országos átlagban elérték a 36,6 tonnát, a cukortartalma a 16,3 százalékot, s egy hektárra vetítve pedig 5,9 tonna cukrot termeltek. A kombinát eredményei a 38,2 tonnás hektárhozammal, a 16,8 százalékos cukortartalommal és 6,4 tonnás hektáronkénti cukortermeléssel felülmúlták az országos átlagot. Közel ezer hektárnyi kísérleti területen a legújabb fajtákat próbálták ki. A jövőre köztermesztésbe kerülő és az Idén szaporított fajták már 37,7 százalékos cukortartalommal és 6,68 tonnás hektáronkénti cukortermeléssel kecsegtetnek. A világ legnagyobb cégeivel együttműködve már a fajtajelöltekkel is széles körű vizsgálatokat végeznek. Az eredmények itt is nagyon ígéretesek. Magyarországon ma 95 százalékban kikészített vetőmagot alkalmaznak. Az utóbbi években a polírozott (csiszolt) vetőmagról folyamatosan az inkrusztált vetőmagra térnek át. Ezek 2—3 nappal korábban kelnek, ami az aszályos tavaszi időjárás esetében előnyös, nem beszélve arról, hogy 25—30 százalékkal olcsóbbak. Gazdasági szempontból előnyben részesítik a pneumatikus vetőgépeket a cellás rendszerű Beckerekkel szemben. A Mezőhegyesi Agrokombinát szakembere úgy vélekedett, hogy a vetőmag mindössze 10 százalékos arányban befolyásolja a hozamokat. A dőntő tényezők közé sorolta az embert, aki a termelést Irányítja, megfelelő talajelőkészítést, a jó talajerőt és a szakszerű tápanyag-utánpótlást, a megfelelő magágy-előkészítést és a pontos vetést, a növényvédelmet és a betakarítási technológiát. Az előadásokat szakbemutató zárta. A résztvevők megtekintették az efsz fajta-, trágyázást és növényvédelmi kísérleteit. Láthatták az új eszközhordozót. a tárcsásboronát, a sávos permetezőgépet, s megismerkedhettek a szuszpenziós műtrágyagyártás technológiai titkaival, KLAMARCSIK MÄRIÄ
