Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-30 / 52. szám
1988. ílecemSer 30. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Portré, róla? 'A csodálkozó íeJtfntét egy az egyben kifelezi a ,jntértéppenéná-t. Hiszen egy ’általán nem csinál semmit különbül mint a többiek, vállfa ö. Túlzott Szerénységgel. állítom jómagam, meg azt is, hogy Búri Jánosra nem éppen a restségéért rugalmatlanságáért figyeli tem fel a szántói JSantovka) „Prameň“ Szálloda vendéglőjében. A ha* tározottság, a kedvesség, a oendégeki kel szemben tanúsított készség — ez mind jellemzőié annak a fiatalembernek, akt bizony már régóta elkötelezettje a vendéglátóiparnak. Pontosan hirtelen nem is tudja az évek számát. 'Azt viszont tgen, hogy az említett szántól szállodában ez év szeptember elsejétől dolgozik. Tehát egy jó ne* gyed esztendeje. Majd azért mégiscsak felldéződnek az elózó állomások, a ptncérszakmában eltöltött évek. Az indulás Nagyölvedre (Veiké Ludincej vezethető vissza, a szülői házhoz. A gyerek viszonylag gyenge fizikumú, sovány, 'Amikor pályát kell választania, végképp nem tervez olyat, amely komoly fizikai jellegű. Ügy dönt, inkább elmegy pincérnek. Ezen elhatározását szülei csak helyeselni tudják. A járásszékhely, Léva I Levicef ad neki otthont a további diákévek folyamán, a hetvenes évek legelején. Olvasni is szeret (nem csupán számolni) A pincér — szolgálat előtt (A szerző felvétele)' 'Mivet a természet mesterséges 'átalakítása folyamán jácskán megcsappant a gályák száma, ma már más szemmel nézzük az ezzel kapcsolatos problémakört. A természet- és környezetvédők fészekmentő tevékenysége sok helyen lehetővé teszi a tavasszal érkező gólyapárok további maradását, illetve szaporodását. Elsősorban a fehér gólyákra (Clconia ciconia) gondolunk, hiszen azok úgymond „háziasodtak“ és rakják fészküket falvainkban kéményekre, oilröpködnek, elfoglalják felújított lakóhelyüket. Manapság már ritka esel, hogy több gólyafészek is található egy-egy faluban vagy városban, így tehát nem okoz gondot a gólyák megfigyelése és védelme. Sajnos, azonban így is van elhullás. A gólyafészek általában igen szembetűnő helyen található, semmi nem védi a téli fagytól, nyárt esőzéstől, villámcsapástól. A gólyákat nem tudjuk mesterségesen táplálni, hiszen táplálékukat mocsaras, vize-Cólyafészek az ecetgyár kéményén lanypóznákra és a magas fákra. Sokszor azonban a kéményeket lebontják, a villanyhálózatot átépítik és a magas fa pedig elpusztul. Ekkor jön az ember leleményessége és segítőkészsége. Az eredeti fészekhez közel magas oszlopot állítanak, amelynek tetejébe egy régi kocsikerék kerül és arra pedig a gölyafészek. A megfigyelések szerint a gólyák kezdetben ktssé gyanúsan szemlélik az új fellegvárat, de látván, hogy a fészek aljába költözött verebek zavartalanul (A szerző felvétele) nyős réteken, a szántóföldeken keresik, találják meg. A mocsarak, lápok lecsapolása, valamint a rétek és szántóföldek vegyszerezése nagymértékben meggyorsította a gólyák létszámának csökkenését. A megfigyelések szerint Afrikában is — lelelöhelyükön a Szaharától délre, ahol a civilizáció egyre nagyobb teret hódít — csökken a gólyák biztonsága, s az ornitológusok tömeges pusztulásokról ts tudnák. A gólyák egy-egy fészket több évtizeden keresztül laknak, sőt gólyagenerációk váltják egymást, így a fészek nagyságából annak kora is hozzávetőlegesen megállapítható. Miroslav Buchner írja, hogy az Afrikából hazatérő gólyák minden évben javítják a fészket, a széleket új gallyakkal erősítik, a belsejét pedig friss fűvel ágyazzák, tehát a fészek évről évre terebélyesedik. A legrégibb gólyafészket Németországban rakják a gólyák, s hozzávetőlegesen 4C0 esztendővel ezelőtt készült, jelenlegi magassága 2,5 méter; átmérője 2£5 méter; súlya pedig meghaladja az egy tonnát a becslések szerint. Egykor a Zsitva völgye is bő táplálékkal látta el a gólyákat, de a folyót új mederbe terelték, megváltozott az árterület, s a gólyák elhagyták a vidéket. Aggodalomra azonban nincs ok, mert egyes helyeken a gólyák költenek és szaporodnak. Verebélyen (Vráblej is van gólyafészek, s az idén a gólyaszülök három fiókát neveltek fel.. Sajnos, egy gólya elpusztult; így csak négy repült téli pihenőre. Verebélyen a gólyák a volt ecetgyár kéményén fészkelnek már több évtizede. Ezt Kis Józseftől tudtam meg, aki 1951 óta figyeli a gólyákat. Akkor költözött ugyanis a közeli házba. Mivel azonban a gólyafészek már jóval előtte ott volt, lehet akár 100 éves is. Kis Józseftől azt is megtudtam, hogy az ecetgyár Örkény István anyai nagyszüleié volt. Örkény így ír erről: „A család felmenő anyai ágon a felvidéki Pető család volt. Ök Nyitrától nem messze, Verebély nevű községben éltek, ahol belálhatatlanul régi idők óta ecetgyáruk volt." • Bevallom kissé csalódtam, mikor elolvastam Örkény verebélyi tartózkodásáról szóló írását, mivel. gólyákra vonatkozó feljegyzést nem találtam. Pedig a természet Iránt fogékony gyermek biztosan látta és megfigyelhette a gólyákat. Megnyugtat azonban az a tény, hogy a gólyák léte nem került végveszélybe és tavasszal újra jönnek, s kelepelésüktől hangos lesz a táj. A magyar nyelv sajátossága, hogy a gólyát több névvel is Illeti. Ezek közül az ismertebbek: házi gólya, eszterág, cakó, koszta és a gagó, de Fekete István jóvoltából a gólyát ,Jcelének“ is nevezik. MOTESlKY ÄRPÄD Hetvenhárómban kapja meg a tanonclevelet, úgy, hogy a három év alatt a közepes tanulók sorában foglalt helyet. S ami módfelett fontos: a pincérszakma mind jobban tetszik neki, ahogy mesélt, állandóan közelebb kerül az emberekhez, beosztásából adódóan. Ipolyságra (Sahy) nősül, s főképpen az ottani vendéglátó-ipáéi üzemekben pincérkedik. Majd ezerkilencszázhetvenhétben bevonul katonának. A két év eltelte után újjent a határ menti városban keresi a kenyerét. A Honiban, az Ipelben, majd a vasútállomási vendéglőben. Es aztán főtt a szántót ajánlat. Az 'Ingázást — mintegy harminc kilométer oda-vissza — már egészen megszokta. Szerencsére jó az autóbuszjárat Ipolyság és Léva között. A szóban forgó szállodában egyébként mintegy húsztagú kollektívának a tagja. A társat csendesnek, szorgalmasnak jellemzik, röviden, határozottan. Ö úgyszintén kellemesnek tartja a kollégákat. A .frameň" igazán nem tartozik a nagy befogadóképességű szállodák listájára. Mindössze huszonhat — két-három ágyas -— szobával várja a vendégeket. De hát maga Szántó is kicsi, igaz, közkedvelt üdülőhely. Főképpen a nyári idényben keresik fel sokan. Olyankor a vendéglő pincérei és szakácsai egyáltalán nem tétlenkednek. Igaz, a nyarat követően meg beindulnak a továbbképzések, a különböző tanfolyamok •—szóval megintcsak vannak vendégek. Bs a sok esküvő ilyentájt. November végén, december eleién például már nem voltak elegendők a szombatok. Búul János programja is túlzsúfolt volt, hiszen több héten át a péntekjeit is lekötötték az if fű házasulandók. A vendéglő nyitvatartási ideje egyébként reggel nyolctól este fél kilencig van, az Idényben pedig 22.00 óra a záróra ideje. A harminchárom éves pincér elmondta magáról többek között azt is, hogy olvasni is szeret. Az „is“-t az előző mondatomban. azért használtam, mert a pincérekről általában az a szóbeszéd járja, hogy csak számolni szeretnek (s éppen ezért olyanynyira tudnak is). Portréalanyom előszeretettel böngészgeti a napilapokat, a folyóiratokat s a szépirodalmat —mindenekelőtt a kortársat — úgyszintén kedveli. A tévében elsősorban a sportközvetítésekért rajong. Azt is elárulta, hogy nagy focirajongó, csak egy valamit kimondottan sajnál: hogy aktívan sosem sportolt. Felesége háztartásbeli, három gyermekük van. Szó, ami szó, Bún János nem nagyon merült bele a részletesebb élét- és szakmaelemzésbe. Az a véleménye, jobb, ha a pincérnek inkább a keze jár, nem pedig a szája. Ugye, hányszor vélekedtünk ekképpen fés bizonyára a jövőben ts kerülünk ilyen gondolatok birodalmába) már mindannyian.,. 7suslaj A Duna gyermeke A közelmúltban egy csodálatosan szép s egyben nagyon érdekes könyvet kaptam ajándékba: Timaffy László és Alexay Zoltán Ezer sziget országa című müvét, amely a Szigetközt mutatja be. A Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában idén megjelent képeskönyv egy csodálatos vízibirodalommal ismerteti meg a természet szépesége és a néprajz lránt érdeklődő olvasót. A szerzők — a néprajzos Timaffy László és a biológus, természetfotós Alexay Zoltán — nem egymástól függetlenül mutatják be a táj múltját és jelenét, növény-, illetve állatvilágát, valamint a régi mesterségeket, népszokásokat; hanem a kutatás és tapasztalat révén szerzett ismeretanyagot mozaikszerűen, egymást kiegészítve teszik közzé. A Szigetközt, kontinensünk egyedülálló vízibirodalmát a Duna hozta létre több ezer évvel ezelőtt. A víz a lapos síkságon lerakta a sok hordalékot, így zátonyok, kis szigetek képződtek. A vízzel sodródott hordalék fokozatosan feltöltötte a Kisalföld egy részének felszínét. Hatalmas törmelékkúp keletkezett, amely Szlovákia mai fővárosától egészen Komáromig húzódik. így jött létre a déli oldalon Szigetköz, az északin pedig a Csallóköz szigetvilága. A Duna évezredeken át sok sok sziget között, számtalan ágban folyt, innen ered a Szigetköz „Ezer sziget országa“ elnevezése. A könyvből megtudhatjuk, hogy a növényvilág első képviselői, a keserű- és pázsitfüvek néhány igénytelen faja hogyan alapozta meg a sajátos flóra létrejöttét. Gyönyörű fekete-fehér és színes felvételek, valamint áttekinthető térképek és rajzok teszik szemléletessé a szigetzátonyok keletkezésétől a szigetek kialakulásáig megtett utat. A Duna azonban nemcsak épít, hanem gyakran rombol is. Ezt nevezik A Nyugat-szlovákiai Sütőipart Vállalat nyitrai (Nitra) üzemegységének Ipolysági (Šahy) részlegén Balog Lajos tapasztalt pékmester már közei 20 esztendeje irányítja a 35 tagó munkaközösséget. A részlegen dolgozó három műszakban sütik a kenyeret és a különböze péksüteményeket. Naponta több mint 8 tonna kenyeret és hozzávetőlegesen 20 ezer darab péksüteményt készítenek a kora hajnali óráktól késó estig. Körzetünkben, az Ipoly mentén több mint 100 megrendelő igényeinek tesznek eleget. A belkereskedelmi üzlethálózat boltjain kívül rendszeresen ellátják a Gyűgyi (Dudince) Fürdőt és a nyári időszakhan a térség pionírtáboraiba is ók szál- Iítfák a friss kenyeret és a péksüteményt. Az üzemrészleg korszerűsítését kövétóén a pékség dolgozói teljesíteni tudják Igényes tervfeladatatkat, de természetesen a minőségi követelményekkel szemben támasztott logos piaci Igények kielégítéséről sem feledkeznek meg. A munkaközösség tagial hagyományosan bekapcsolódnak a szocialista versenybe, amelyben mindig jól szerepelnek. A lévai fLevícej malom dolgozóival való együttműködés elmélyítésének köszönhetően Is sikerült Javítani a tér-Példás munkaközösség Varga Hona munka közboa (A szerző felvétele) mékek' minőségét, 5 jelenleg a napi teljesítmény 85 százaléka kerül az 1. minőségi osztályba. Varga László pékmester már negyven éve, felesége Varga Ilona pedig több mint három évtizede végzi példásan napi feladatait. A kollektíva többi tagja is Igyekszik minden tőle telhetőt megtenni. hogy a belkereskedelem kép. viselői és főleg a vásárlók elégedettek legyenek. Az ünnepeket megelőzően nyújtott műszakokban dolgoznak, hogy eleget tudjanak tenni a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű piaci megrendeléseknek. Balog István és Makrai László már negyed évszázada szállítja a friss, ropogós ipolysági kenyeret az üzletekbe. Panasz még nem érkezett munkájukra, pedig a téli hónapokban nincs egyszerű dolguk, ha az árut idejében rendeltetési helyére akarják szállítani. Ä jó hírű pékségben az utánpótlás biztosításáról sem feledkeznek meg. Jelenleg Is 9 fiatal szakmunkástanulója van az üzemrészlegnek, ügyelnek arra, hogy a nyugdíjba vonulók helyét olyan fiatal szakemberek foglalják el. akik továbbra is öregbíteni fogják az ipolyságl pékség jó hírnevét,- 'J" " BELANľl ÍANQS e szigetköziek partszaggatásnak. Erről is részletesen beszámolnak a mű szerzői, s a mai felvételek mellett dokumentumértékfl fotók illusztrálják a víz hatalmas erejét, romboló és egyben építő munkáját. Az Öreg-Duna és a töltések közötti hullámtérben még ma is a víz aa úr. E területen több mint félezer sziget található. A vízszint emelkedésétől függően változó táj szépsége, a keletkező és pusztuló partok különös varázsa teszi hangulatossá a Szigetközt. A dűs növényzet sok állatnak nyújt búvóhelyet. A tiszta vizű laposokat figyelve mozgalmas kép tárul elénk: rákok, csigák, kagylók, piócák nyüzsögnek. Tavasztól őszig hallatszik a békák kórusa, a vízpartokat, a volt holtágakat ellepő nádasokban rengeteg vízimé dér fészkel. Üjabban a bütykös hattyúk is egyre gyakoribbak a térségben. Télen sok hattyú gyűlik össze a Moson-Duna és a Rába torkolatánál. .Folytathatnánk az itt élő állatok felsorolását, de a fauna gazdaságának Illusztrálásához elégedjünk meg ennyivel. Amíg a nedves tüzesekben az áradásokat és a száraz Időszakokat egyaránt tűrő, igénytelenebb nővényfalok élnek, addig a keményfallgetek számtalan ritka növényt rejtegetnek. A tölgyek főleg tavasszal mutatják' meg magukat teljes pompájukban. Ebben až időszakban nyílik a boglá. ros szellőrőzsa, a tüdőíü, az erdei gyöngyköles, az élősködő vicsorgó s e többi szebbnél szebb növény. Nemcsak a ^ virágok gyönyörűek, hanem elnevezésük is. Nyelvünk gazdagságát, a tájnyelv hitelességét és árnyaltságát bizonyítják a találó növénynevek. Bizonyára csak kevesen tudják, hogy a Szigetközben is találhatók szerényebb virágú orchideák, más néven kosborok, A könyv szerzői eddig tizennyolc orchideafajt találtak botanikus barátaik segítségével a Szigetközben. A színes fénvképfelvételek révén megcsodálhatjuk például a vitézkosbort, a méhbansát, a mocsári kosbort vagy a fagyon ritka fátyolos nőszirmot. A térség hosszú idő őta- sajátos megélhetést biztosított, s még a gyakori árvizek sem riasztották el az itt élő embereket. A Szigetközben számos, a Dunával kapcsolatos ősi mesterségek alakultak ki. A szájhagyomány útján terjedő népdalokban, mesékben, hiedelmekben figyelemmel kísérhetjük e csodálatos vfziparadícsom lakóinak sorsát. A pásztorok, halászok, aranyászok, molnárok életéről számos érdekességet tudhatunk meg. Az ízes tá(szavak egy lassan már feledésbe merülő világot Idéz. nek fel. A kötetben számos hagyományos szigetköz! étel elkészítésének módjáról )s részletesen olvashatunk. A képeskönyv egyik érdekessége, hogy magyar—szlovák helységnevekkel térképet közöl a Csallóközről * Kár, hogy hazai könyvesboltjainkba — tudomásom szerint — nem jutott el ez a szép könyv. Magyarországon 80 forintért vásárolható meg. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a természetet, az élővilágot. Szebb — bár nem karácsonyi — ajándékot nem is nagyon tudok elképzelni. BÁRDOS GYULA \ 4 Л
