Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-30 / 52. szám
Szabad ■Jr jr Földműves és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja XXXíX. ÉVFOLYAM 52 1988. DECEMBER 30. 'Az élfélkor szokásos jókívánságokat elmondjuk. 'Az 1880 re virradó szilveszter derűs hangulatához tartozik, hogy bízunk benne, valóban boldog lesz az úf év. Persze: ki vitatná, hogy a bizakodásban benne foglaltatik az is: fobban. fegyelmezettebben kell dolgoznunk, mert nehezebbek lesznek feladataink, mert a lejtődé* olyan szakaszába értünk, amikor döntővé válik a munka minőségének javítása — minden szinten. A párthatározatok által jóváhagyott főbb célkitűzéseket figyelembe véve Is kiolvasható, hogy lesz mit tennünk az új esztendőben. A hozamok és a termelékenység fokozása, az ésszerű takarékosság, a munkaidő fobh kihasználása, a fól értékesíthető, gazdaságos termékek arányának növelése nem áj feladat, az előrehaladás viszont sürgősebb, mint valaha. A főbb üzem- és munkaszervezés igénye sem csak az ismeri fogyatékosságok feltárására sarkall, hanem ül megoldások keresésére is. Indokolt mértékbe halmozva persze az álat, mindannak megőrzésével, ami bevált, ami a továbbfejlesztésre alkalmas. A követelmények növekednek — általánosságban szólna ez a megfogalmazás keveset mond a mezőgazdasági dolgozónak, az ipari munkásnak, az értelmiséginek, a vezetőnek és a beosztottnak. A feladatok személyre szólóan válnak érthetővé, világossá. Az egészből országos céliainkból indulunk ki, sokszoros áttétellel, bontással futunk az egyénhez. Annyi bizonyos, hogy az ember terhelése sem csökkenhet, ha az ország előtt állá feladatok növekszenek Csakhogy túlontúl egyszerűsítenénk a képet, ha a nagyobb terhelést csakis mennyiségi értelemben foanánk fel. Nem mintha arról kellene szólni, hogy a munkaidőt több mozdulat, szorgalmasabb tevékenység töltse ki. horiy csökken len a lógás, a lazítás. De nemcsak erről kell szólni.. Arról ts, hogy ha a mezôaazdaságľ dolgozó fizikai és szellemi energláiával okosabban akarunk „gazdálkodni", akkor a termelést szerkezetet kell fobban megválasztani, avagy az anyagellátást és -mozgatást kell lobban megszervezni, célszerűbben elosztani a munkaerőt, át gondolt óbban megtervezni a beruházásokat stb. 'A mezőgazdasáaban a gépek és a termőföld főbb kihasználása, a tartalékok ésszerűbb feltárása és még sok más tényező lehet záloga a főbb és jobb minőségű terméknél/:, s vele együtt a főbb ellátásnak. Mindez átgondoltabb munkát kíván az tránytlá szervektől, a döntések előkészítésében viszont mind nagyobb szerep fut az egyéneknek és a kollektíváknak. A párt. és szakszervezett fórumokon, az üzemi és közélett demokrácia tsmert formál lévén nemcsak о tömegek részvételét, hanem az eszmecseréket és a munka hatékonyságát ts színvonalasabbá kell tenni. Jelenlegi életszínvonalunk megtartásához szorosan kapcsolódik közös ügyeink megítélése és vállalása Is. Az anyagi biztonság, a javak gyarapításának igénye fogas, de önmagában kevés, Tudjuk, hogy mennyi fáradságba kerül egy egy családnak az önálló otthon megteremtése, a nagyobb kénuelmet szolgáló eszközök megszerzése Mégsem elégedhetünk meg azzal, hogy az emberek figyelmét a személyes anuagi igényeik kielégítése egészében lekösse Szélesebb kitekintésre van szükség a világ változásaira történő érzékenyebb reagálásra, ami elválaszthatatlan a művelődéstől, о tanulástól, a tájékozódástól. A közélett demokrácia olyan mértékben gazdagodik maid. amilyen mértékben gazdagodik azok Ismerete és irtdata, akik ayakorolfák. Es fordítva: az egyén annál Inkább érzi az önművelés fontosságát, minél fobban bevonják a közösség, az ország dolgaiért való felelősségvállalásba. Roppant nehéz a tudat, a gondolkodás változásait évenként regisztrálni. Itt a mozgás lassúbb, egyszersmind lényegesebb. Hoszszabb időt. évtizedet átívelő vizsgálódás mutatta igazán meg fejlő-, áése irányát, mértékét. A mezőgazdaság szocialista átépítésének négy évtizedére visszapillantva viszont tagadhatatlan, hogy az Iskolázottság, a műveltség növekedett, és ami legalább ennyire fontos, a korábbinál nagyobb tekintélyre tett szert. Ezen az úton továbblépni — ez Is 1989 feladatat közé tartozik. Jobban akamnk élni, s ez nem merő ábrándozás. Gazdasági terveink nehezek, helyenként feszítettek is, de fái megalapozottak és teljesíthetők. A művelődés — a szakmai és az általános művelődés <— kapui nyitottak. A mezőgazdaságra vonatkozó új törvények és szabályozók buzdítanak a lehetőségek tetfesebb kihasználására. Társadalmi életünknek pedig meghatározó vonása a demokratikus jogok bővülése, a véleménymondás igénye, bátorítás és a kritika védelme. Mezőgazdasági terveink nem zárulnak be az ország határainál, kijelezik külpolitikai és külgazdasági törekvéseinket Is. Külgazdasági kapcsolataink erősödése egyet Jelent a szocialista országokkal való harmonikus egy üti működéssel. Népünk eredményes munkájának elismerése mindaz a diplomáciai siker, amely az elmúlt években külpolitikánkat jellemezte, s amelynek a folytatását bízvást várhatjuk az ül évben is. Boldog tlt évet kívánunk a korszerű mezőgazdaságot megteremtő dolgozóknak, a gyárak, üzemek gazdasági vezetőinek. A nagyüzemi mezöaazdasáq múlt évi kiemelkedő eredményét létrehozóknak, akiktől 1989 ben sem vár kevesebb erőfeszítést a népgazdaság. A mindenütt munkálkodó értelmiségieknek, a falvakban tevékenykedő orvosoknak, pedagógusoknak, kutatóknak, akik a szellemi tavainkat gyarapítfák. és becsületét öregbítik nap nap után. Botdog út évet kívánunk a mezőgazdaság ifjú dolgozóinak és szakembereinek, akik jelentős részt vállalnak a jelen feladataiból és mén többel maid az elkövetkezendőkből, és a meaérdemelt pihenőinket ma sem tétlenül töltő olapitö tagoknak, akik megalapozták mezőgazdaságunk mai nagyarányú terveit. Boldog út évet kívánunk о mezőgazdaságban ténykedő pártalapszervezetek régi és üi taglalnak, akik mindenkor többet vállalnak magukra az átlagosnál, mert így kívánja a szocialista építőmunka, az ország vezetésére hivatott élcsapat alapszabályzata. v Boldog úf évet kívánunk népünknek, szocialista hazánk építőinek. olcsóinknak, hogu személyes vágyaik valóra válhassanak, hogy közős ügyünket együttes erőfeszítéssel előbbre vigyük, CSIBA LÁSZLÓ Ä további gyarapodásért (5.) t Űj Szilveszteri Álmoskönyv (6.) Parasztregulák és népi időjóslások • •' . • - . . . (9.) Magnezitüzem mellett nehéz gazdálkodni • í . • * * ■{. . * í ) ■ . • , • (12.) „Kölcsönbottal fogtuk a nagy halakat“ а*.) BÚDIG 01 ШМИТ!
