Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-15 / 28. szám

A baromfi táplálkozását egész sor összetett reak­ció és viselkedési forme szabja meg. Ezeket a tenyész­tőknek Ismerniük kellene. A táplálékfelvétel elsősorban az egyes fajok csőrének felépíté­sétől függ. A galamb és a tyúk csőre ki­sebb és hegyesebb, mint más fajoké. Kisebb, min. 0,5 mm át­mérőjű, keményebb magok megragadására alkalmas. A lúd csőrének felépítése egy­aránt szolgál legelésre és ki­sebb szemek felcsipegetésére is. Eledelként a tyúkoknak és a ludaknak is a 2 mm átmérő­jű szem felel meg a legjobban. A kacsa hosszú és székes cső­re elsősorban a nedves, puha eleség felvételére szolgál. Ч Általában elmondható, hogy a tyúkok és a Indák számára legjobb az árpa, a kacsáknál kukoricaszemnyi, a galambok­nál pedig a kölesszemeknek megfelelő nagyságú eleség. Ha a baromfit számukra ad­­'dig még Ismeretlen, illetve na­gyobb átmérőjű takarmánnyal akarjuk etetni, akkor szárnya-V1ETNAMI SERTÉSEKKEL FOGLALKOZIK Miloslav Urban szövetkezeti dolgo­zó az Érsekújvárt (Nové Zámky) Já­rásban, a csúzi kolónián (Dubník-ko­­lónla) lakik. A mezőgazdaságban nőtt fel, benne találta meg életének értel­mét és örömét. Szabadidejében is a mezőgazdasággal foglalkozik. Legszí­vesebben kertjét ápolja, de szereti a háziállatokat is. A közelmúltban a vietnami sertések keltették fel érdek­lődését. A képen látható tenvész­­párért nem volt rest egészen Karvl­­náig utazni. Az állatokat füves klfu-1 tóban helyezte el. A vietnami sertés sek táplálékigényüket tekintve na­gyon szerények, természetük pedig barátságos. (Kép és szöveg: Plavec) A baromfi táplálkozási szokásai salnkat előzőleg koplaltatnunk kell. Ha így azokat az új táp­lálék felvételére rákényszerít- Jük, akkor a továbbiakban már azt részesítik előnyben. Hogy Jóllaklk-e a baromfi bizonyos fajta táplálékkal az annak alakjától, nagyságától, s a ren­delkezésére álló időtől függ. Például a tyúk vagy a pulyka gabonnmagvakkal 16, finomra őrölt táplálékkal pedig 136 perc alatt lakik Jól. Attól füg­gően is lassabban vagy gyor­sabban esznek, hogy az etető­ben állandóan vagy csak időn­ként találnak eleséget. Ha meg­szokott eledelüket új váltja fel, akkor szárnyasaink néhány na­pig a korábbi mennyiségnél kevesebbet fogyasztanak. Evéssel kapcsolatos szoká­saik alakulásában fontos szere­pe van a környezeti tényezők­nek, például a hőmérsékletnek is. Elmondható, hogy környeze­tük hőmérsékletének emelkedé­sével étvágyuk csökken. A na­gyon meleg nyári napokon a tyúkok testhőmérséklete 42 C- fok fölé emelkedhet, ilyenkor étvágyukat teljesen elveszíthe­tik, az evést beszüntetik, és nyugtalanul viselkednek. A baromfi emésztésében bizo­nyos ritmust figyelhetünk meg. A csirkék az eledelt általában 2 óra alatt megemésztik. Ezért náluk a legnagyobb tömeggya­­rappdásra akkor számíthatunk, ha állandóan van mit enniük. Meg kell Jegyeznünk azt Is, hogy a fajra jellemző tulajdon­ságok mellett, minden egyes példánynak — legyen az fiatal vagy idősebb — megvannak az egyedi szokásai, evési tempója Is. Ha tehát állandóan találnak ennivalót, akkor a lassabban csipegető példányok Is Jóllak­hatnak. A táplálkozás gyorsasá­gát az etetőt felkereső egye­­dek száma Is befolyásolja. Több példány együtt gyorsabban eszik. Ezt más háziállatoknál Is megfigyelhetjük. A csirkék a táplálékfelvétel terén legnagyobb aktivitást reggel 4 óra 45 és 6 óra 45', délelőtt 10,45 és 12Г45, valamint délután 16.45 és 16.45 között tanúsítanak. A kifutóban az etetés — de az itatás és kotlás — optimális feltételeinek meg­teremtése érdekében (a tyúkok számától függően) 12—15 négy­zetméterre helyezzünk ki egy­­egy etetőt. A kotlófészkek. ita­tó-, és etetőedények ne esse­nek egymástól 3—5 méternél nagyobb távolságra, tgy egy­­egy összeszokott csoport tag­jainak nem kell saját territó­riumukat elhagyniuk. Amennyiben e téren nem te­remtünk számukra optimális fel­tételeket — az etető és az Ha­tó kevés — akkor e különböző csoportok egyedei között Időről Időre stresszhatást okozó — te­hát tömeggyarapodásukat to­jáshozamukat csökkentő — ösz­­szecsapásokra kerül sor. RNDr. Pavel Kovačovský, kandidátus \ [ HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT BAROMFIFAJTÁK A szlovák fehér lúd Szlovákia területén a néhány tlsztavérű fajta mellett még manapság is több tájfajtát, hibridet és hizlaldákból szár­mazó ludat tartanak. A szlovák fehér ludat, amelyet néha a „Duna menti" Jelzővel Is Illet­nek, a Léva (Levice) és Nyíl­ra (Nitra) környékén tartott tá(fajtából tenyésztették ki. A nemesítés során elsősorban a vidéki tartási körülményeknek próbáltak eleget tenni. A fajta kialakítása során elsősorban tí­pusát — alakját, méreteit, tö­megét — kellett egységesíteni Annak érdekében, hogy a tojők Jól költsenek, a fiókákat gon­dosan neveljék, a tojáshozamot alacsony — 15—18 darabot — szinten igyekeztek tartani. Gon­dot fordítottak a )6 takarmány­­hasznosítási és tümési tulajdon­ságok kialakítására, Valamint a toll minőségére Is. Nemesítésé­vel annak idején e nyitrai püs­pökség birtokain foglalkoztak. Keresztezésénél a magyar lúd Szlovák fehér lúdpár (A szerző felvétele) uósával értek el. Végül pedtg a nagyobb testtömeg elérése ér­dekében a nemesítésben az em­­dent ludakat Is bevonták. A Nyitra, Léva, Trnava kör­nyékén így kinemesttett luda­kat később a baromfitenyészté­si kutatóintézet felvásárolta, s a landeszl ludakkal keresztez­ve a nagy májtermelő képessé­gű Ivánkái fajta kialakításához használta fel. jelenleg a fajta további nemesítésével a Tiná­val járásban. Suchá nad Par­nou községben foglalkoznak A mai tartási körülmények közép­­nehéz, a legelőt, s a hozzáfér­hető takarmányokat föl haszno­sító változatot igényelnek. Kül­alakjukat tekintve követelmény, hogy széles, mély fekvésű tör­zsük, hosszú, erős nyakuk és nemes vonalú fejük legyen. A kifejlett gúnár élősúlyának В—8, a tojónak 5,8—7 kilo­grammnak. a tnjáshozamnak pedig minimum 12 darabnak kell lennie. A fészekaljat a to­jók költik ki. A fajta erős csőre és lába masszív testalkatról ta­núskodik. V. Malik mérnök A Jó minőségű, érett istálló­trágya felhasználásának elő­nyeit a kertészkedőknek alig­ha kell bizonygatni. Igen ám, de honnan szerezzék be? — hangozhat el a cseppet sem szónokinak szánt kérdés, hi­szen egy-egy faluban a szarvas­marhát tartó állattenyésztőket többnyire öt ujjunkon össze tudjuk számolni. Az Istállőtrá­­gyára pedtg szükség van. szük­ség főleg azóta, hogy a zöld­ségfélék nttráttartalmának el­lenőrzését bevezették. A közelmúltban az ŰJ Szóban egy hirdetésen akadt meg a szemem, amelyben a dunaszer­­dahelyi (Dunajská Streda) Mä sospnl Közös Mezőgazdasági Vállalat a kertészkedőknek jó minőségű Istállőtrágyát kínál. Mivel a „Jő minőség“ Jelző so­kak szemében hirdetési fogás­nak Is tűnhet, elhatároztuk, hogy a bővebb tájékoztatás ér­dekében a vállalat illetékeseit felkeressük. Uher Iván mérnök készsége­sen és megértőén fogadta ké­résünket, s nagyon szívesen tá­jékoztatott. — A „Jő minőségű" Jelzőt nem reklámfogásnak szántuk — mondotta. Az általunk kínált trágya valóban jó. A rostos padozatú tartással nevelt több­ezres szarvasmarha-állomá­nyunk ürülékének szilárd és folyékony halmazállapotú ősz­­szotevőlt svéd gyártmányú Alfa Laval berendezésen választjuk el. A 70—30 százaléknyi száraz­anyagot tartalmazó részt áru­sítjuk. Ez a trágya semmilyen ballasztanyagot — szalmát, forgácsot — nem tartalmaz, annak ellenére, hogy álladéka a fűrészporra emlékeztető szemcsézettséget mutat. — Kérem, közöljön lapunk olvasóival néhány adatot a trá­gya nitrogén-, foszfor- stb. tar­talmával kapcsolatban! — A szerves nitrogénvegyületek összmennytsége kilogrammra átszámítva 398 mg, a szerves kötésben lévő foszfor- és ká­­liumvegyületeké 97 mg/kg, a magnéziumé pedig 47 mg/kg ér­tők körül mozog. A pH értéke (savassága) 7,4—7,5. Nagyon jő talajjavító hatása van Lazává, levegőssé teszi a termőföldet. Használható frissen Is és lehet komposztálni. A komposztálás folyamán — ami 6—9 hőnapot vesz Igénybe — eredeti szagát és színét elveszíti. Nagyon szívesen alkalmazzák termékünket elsősorban szegfű és gerbera alá — a virágker­tészek. Legnagyobb vevőink a Brattslaval Kertészeti és Rekul­tivációs Szolgáltatások, a Slov­­naft n. v. és a J. Dimitrov ve­gyiművek. Vásárlóink közé tar­tozik a Tőzegbányák nemzeti vállalat is. Olyan elképzelé­seink is vannak, hogy a Jövő­ben — tejsavas erjesztéssel gyorsítva — trágyánkból hu­muszt is előállítunk. Reméljük, hogy ez a piacon újabb érdek­lődést vált kt. — A hirdetésből megtudtam, hogy 100 kilogramm ára 15 ko­rona. Nem sokallják ezt a vá­sárlók? — Lehet, hogy ez az ár töb­beknek magasnak tűnik, de az előállítási költségek — mivel nagyon energiaigényesek — alig valamivel kisebbek Ahogy már említettem egy svéd mód­szert alkalmazunk. A gépeket tehát devizáért szereztük be, ez pedig a költségeket növeli. Általuk azonban környezetkí­mélő gyártási folyamatot tu-* dunk biztosítani, amire — lé­vén a Dunaszerdahelyl Járás területének nagy része vízvé­delmi körzet — feltétlenül szükség van. Ennek következ­tében 100 kilogramm trágya előállítási ára 13 korona és 50 fillér. A haszon tehát nem va­lami nagy. Igaz ugyan, hogy a szárazrésztől elválasztott trá­gyalevelet ts hasznosítani tud­juk, sajnos azonban azt a He­gyétel (Kútniky) Efsz-en kívül mások alig Igénylik. Beszélgetésünk befejeztével Uher mérnök társaságában megnéztük a berendezéseket. Közben még elmondotta, hogy a vásárlónak 'csak a szállítóesz­közről kell gondoskodnia, a ra­kodást az üzem biztosít |a. A tel)esség kedvéért a Máso­­spol által kínált szerves trágya minőségéről a Dunaszerdalielyi Agrokémiai Vállalat laborató­riumának vezetőjét. Kornfeld Tibor mérnököt Is megkérdez­tük. Ö az elmondottakat meg­erősítette. Felhívta a figyelmet arra. mivel a szerves trágyá­ban a biogén elemek szerves kötésben vannak Jelen, a nitro­gén stb. folyamatosan felvehe­tő. E trágya használata mellett kálium és foszforutánpőtlás csak akkor szükséges, ha an­nak hiányát kertünk talajában a laboratóriumi vizsgálatok tgazolták (pomicliatl A szerves trágya a jóvá teraiéséneb záloga A szeparálást végző berendezés egy része A Müsuspnl lerakatábúl évente 3—4 ezer tonna szerves trá­gya kerül a háztájiba (A szerző felvételen ШШНЮШ. оаваштвш tájfajtáját is felhasználták. En­nek azonban volt néhány nem kívánt következménye, például a nehezebb fej és a durvább körvonalak. Javulást csak a Szarvas kornyékéről szármnző szlkiiibatörzs gúnáralnak bevo-

Next

/
Thumbnails
Contents