Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-23 / 51. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. december 23 Megtartotta 12. ülését a CSKP Központi Bizottsága A gazdasági mechanizmus gyorsabb átalakítására törekszünk A* elmúlt héten a prágai vár Spanyol termében tartotta 12. Ülését Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának, a csehországi pártmunkával foglalkozó bizottságnak és az SZLKP KB Elnökségének taglal, a CSKP Központi Bizottságának s az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetői, a kerfileti pártbizottságok ipari pártmnnkával foglalkozó titkárai, továbbá a szövetségi, cseh és szlovák kormány kommunista taglal, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkárai, a Szocialista It]ósági Szövetség Központi Bizottságának titkárai és más vendégek. Vitaindító beszédében MIIoi Jakéi elvtárs értékelte a párt által a CSKP Központi Bizottságának 10. ülése óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységeit, megindokolta a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVIII. kongresszusának összehívására vonatkozó (avaslatnt, és foglalkozott a kongresszus előkészítésének feladataival. Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetsági miniszterelnök a szociális és gazdasági fejlesztés 1988. évi tervének tel|esítéséről. az 1989. évi tervről és a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről terjesztett elő beszámolót. A beszámolót követe vitában harmincketten kértek szót. Tárgyszerű és konstruktiv vita volt ez, amelyben számos értékes Javaslat hangzott el. Néhány közülük országos Jelentőségű. A Központi Bizottság Elnöksége ezeket további munkájában felhasználja. A CSKP Központi Bizottsága megvitatott néhány káderjavasiatot, amelyekről titkos szavazással döntött. Vasi! Bitek elvtársat saJÜt kérésére felmentette a CSKP KB E’nöksége tagjának, a KB titkárának, valamint a CSKP KB Titkársága tagiának és a CSKP Központi Bizottsága állandó külpolitikai bizottsága elnökének tisztségéből. Josef Kempný elvtársat salát kérésére felmentette a CSKP KB Elnöksége tagjának tisztségéből. Mikulál Beflo elvtársat felmentette a CSKP KB titkárának, a CSKP KB Titkársága tagjának tisztségéből. Jozef Lenári elvtársat megválasztotta a CSKP KB állandó külpolitikai bizottságának tagjává és elnökévé. Egyidejűleg felmentette őt a CSKP KB állandó környezetvédelmi bizottsága tagjának és elnökének tisztségéből. František Hanns elvtársat megválasztotta a CSKP KB állandó környezetvédelmi bizottságának tagjává és elnökévé. A Központi Bizottság 12. ülése Jóváhagyta a CSKP XVIII. kongresszusának összehívására vonatkozó határozatot. Az ülés átfogó határozata a szociális és gazdasági feladatok teljesítésére és a gazdasági reform meggyorsítására Irányul. A CSKP Központi Bizottságának határozata a XVIII. pártkongresszus összehívásáról Csehszlovákia Kommunista Pártjának KOzponti Bizottsága 1988. december IS—18-i ülésén határozatot hozott, hogy 1990. május 10-re összehívja Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusát a következő napirenddel: 1. Csehszlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottságénak beszámolóia a párt XVII. kongresszusa óta kifejtett tevékenységéről és a társadalom fejlődéséről, s a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítása stratégiai irányvonala, az átalakítás és a szocialista demokrácia elmélyítése megvalósításának további feladatairól. 2. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának jelentése. 3. Jelentés a CSSZSZK 1991— 1995. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól. 4. A CSKP Alapszabályzatának és további kongresszusi dokumentumoknak jóváhagyása. 5. A CSKP Központi Bizottságának, valamint a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának megválasztása. A CSKP Központi Bizottsága meghatározza azt, hogy 1000 párttagra egy, szavazati joggal, 5000 párttagjelöltre pedig egy, tanácskozási joggal rendelkező küldöttet válasszanak. Miloš Jakeš Beszédének bevezető részében a CSKP KB főtitkára tájékoztatta a központi bizottságot a CSKP KB 10. ülése határozatainak teljesítése során követett eddigi eljárásról, a pártban és a társadalomban kialakult politikai helyzet fejlődéséről, majd foglalkozott a CSKP XVIII. kongresszusa előkészítésének feladataival. ,A CSKP KB 10. ülésének eredményei egy egész sor területen kedvezően tükröződtek vissza országunk belpolitikai helyzetének alakulásában és az általános légkörben. Élénk érdeklődést és kedvező visszhangot váltottak ki a kommunisták, ez állampolgárok túlnyomó' részének körében. Nagy figyelem összpontosul főleg azokra a változásokra, amelyeket a kádermunka vagy a párt szervezeti felépítése terén a központi bizottság jóváhagyott, vagy ajánlott. Általános támogatásra lelt az az ajánlás is, hogy a CSKP XVIII. kongresszusát egy évvel hozzuk el óra. Befejeztük a CSKP KB és a CSSZK pártmupkával foglalkozó bizottsága ,új káderrendtartásának kidolgozását, ezt az anyagot önök elé terjesztettük megítélésre. A dokumentum teljes mértékben felöleli a káderpolitika tökéletesítésével kapcsolatos, a CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozat követelményeit. Ennek elválaszthatatlan részét képezik a káderrendtartások megalkotására vonatkozó elvek, vajamint ezek érvényesítése a pártszervekben és -szervezetekben. A jelenlegi feltételeknek és szükségleteknek megfelelően fogalmazza meg a káderekkel szemben támasztott követelményeket. Egy egész sor kérdésben pontosítja és egyszerűsíti a pártszervek elé kerülő káderjavaslatok előterjesztésének mechanizmusát. A CSKP KB káderrendtartásának jóváhagyása után az SZLKP KB, valamint a kerületi, városi. Járási és városkerületi pártbizottságok is kidolgozzák saját káderrendtartásaikat. A CSKP KB Elnöksége nagy figyelmet szentelt ez új szövetségi kormány programnyilatkozata előkészítésének, e nyilatkozatot Ladislav Adamec, a kormány elnöke terjesztette elő a Szövetségi Gyűlésben. A nyilatkozat jellegéből kitűnik, hogy a szövetségi kormány tudatában van, milyen nagy felelősség hárul rá, vállalja ezt a felelősséget, s Ilyen értelemben akar dolgozni. Most az a döntő, hogy energikus, következetesen koncepciózus, szervező és ellenőrző munkával biztosítsuk a megfogalmazott szándékok végrehajtását. Sehol sem szabad megtorpanni az akadályok előtt, megijedni a problémáktól, a lehetséges konfliktusokról és a kockázatoktól. Az elnökség azt ajánlja a központi bizottságnak, hogy pártvonalon támogassa a kormánynyilatkozatot és annak teljesítését. Politikai és ideológiai téren olyan hatást kell kifejteni, hogy a programnyilatkozat teljesítése szó szerint össznépi üggyé váljon, elsősorban minden állami, gazdasági, valamint társadalmi szerv és szervezet, az összes önigazgatási szerv ügyévé. A szociális-gazdasági feladatokról, a jövő évi tervről és az ezzel kapcsolatos problémákról, a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről csak röviden szeretnék néhány kérdést érinteni.Ami a szövetségi és köztársasági szervek munkatársai szá-. mának csökkentését illeti, a korábban feltételezett mennyiségnek eddig mintegy a fele vált meg beosztásától. A központi szervek új szervezeti felépítésének kialakításával és hatáskörének körvonalazásával összefüggésben megszűnt az ágazatoknál 120 Igazgatóhelyettest és alelnöki (46,5 százalék], 312 ágazati Igazgatót (69,4 százalék) és 552 osztályvezetői (27,1 százalék) tisztség. Sokkal nagyobb határozottsággal kell megoldani az égető problémákat, amelyek megkeserítik az emberek életét, befolyásolják az egész társadalmi. s ki lehet Jelenteni: a politikai légkört. Főleg erről van tehát sző, érvényt kell szerezni a hazat piac ellátásának javítása érdekében hozott intézkedéseknek. Főleg ipari termékekről van szó. S meg kell tenni a szükséges lépéseket azokkal szemben, akik a feladatokat nem telj lesfttk. Sehol, az Irányítás egy szintjén sem tűrhető meg a névtelenség. Mindenütt érvényesíteni kell azt az alapelvet, amely szerint minden Jó és minden hanyag munka, minden siker és minden fogyatékosság mögött konkrét emberek állnak. Mindenki dolgozzon bárhogy is, felelős valamiért és vállalnia kell a Jő, vagy a rossz következményeket. A névte(Folytatás a 3. oldalon) Ä Szövetségi Gyűlés kamaráinak 12. együttes ülésén jóváhagyta az 1989. évi állami költségvetést és a Munka Törvénykönyve módosításának törvényjavaslatát Az elmúlt héten tartotta a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája 12. együttes ülését. Napirendién a csehszlovák föderáció 1989. évi állami költségvetésének törvényjavaslata, valamint a Munka Törvénykönyvének módosítása, illetve a szövetségi államigazgatási szervek rendszerével és hatáskörével kapcsolatos törvényjavaslatok szerepeltek. A tanácskozáson jelen volt többek között Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, Gnstáv Husák, a CSSZSZK elnöke és Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök. A napirend Jóváhagyása után a képviselők egyperces néma felállással adóztak az örményországi rendkívül súlyos földrengés áldozatai emlékének. A kormánynak az 1989. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslatát Ján Stejskal szövetségi pénzügyminiszter Indokolta meg. — Az állami költségvetés a CSKP KB 7., 9., és 10. ülésén elfogadott határozatokból Indul ki, amelyek határozott Irányvételt jelentenek az országunkban folyó társadalmi és gazdasági átalakítás útján — hangsúlyozta expozéjában Ján Stejskal. — Az elkövetkező két évben pénzügyi és költségvetési politikánk fő kiindulópontlát elsősorban a CSSZSZK kormányának nyilatkozatában foglalt programcélok jelentik A pénzügyi rendszerre háruló legfőbb feladatok közé tartozik mindenekelőtt a népgazdaság hatékonyságára gyakorolt befolyásának fokozása, továbbá az Inflációs tendenciák visszaszorítása és az átfogó gazdasági egyensúly megszllárdftása. — A továbbiakban elmondta: — Országunk pénzügyi és valutárls politikája azt a követelményt tartia szem előtt, hogy az állam, a vállalatok és a lakosság pénzeszközei összhangban legyenek a gyártott termékek és a nyújtott szolgáltatások mennyiségével. Érvényes ez a költségvetési gazdálkodásra és a hitelnvúltásra, valamint a vállalatok pénzügyi gazdálkodására egyaránt. — Kiemelte: — A gazdasági egyensúly* nemcsak országunkon be lül. hanem a külfölddel szemben Is biztosítanunk kell. A kormány éppen ezért feladatként tűzte ki országunk hosszútávé, kiegyensúlyozott devizahelyzetének elérését. Ezt a célt szolgálja az aktív kereskedelmi és pénzügyi mérleggel számoló lövő évi terv Is. Ennek érdekében szükséges nemcsak a tervezett exportfeladatok teljesítése, hanem mindenekelőtt a tervezett devizabevételek elérése is. — Ogy kezdjük tehát az 1989 es esztendőt — hívta fel a figyelmet —, hogy a pénzügyi gazdálkodás terén egész sor probléma vár ránk. s ezek megoldása a vezető tisztségviselőktől, a vállalati vezetőktől, a pénzügyi és hitelrendszer irányítóitól egyaránt igényes munkát követel. A pénzügyminiszter expozéiét kővető vita után a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a csehszlovák föderáció 1989. évi állami költségvetését. A kormány alkotmány-törvényjavaslatát, a szövetségi kormány tagja által irányított szövetségi központi szervek rendszerére vonatkozó alkotmány törvény módosítását Marián Calfa, a CSSZSZK kormányának tagja indokolta meg. A módosítás összefügg a gazdasági mechanizmus komplex átalakításával, s az Állatni Tervbizottság szerepét és küldetését érinti. E szerint az új gazdasági mechanizmus feltételei között az Állami Tervbizottság a szociális-gazdasági stratégia és a népgazdasági szervezés központi államigazgatási szerve. Ugyancsak Marián Calfa Indokolta meg a kormánynak a szövetségi államigazgatás szerve hatásköréről szőlő törvényjavaslatot. Az új hatásköri törvény első ízben foglalja össze tételesen az államigazgatás szövetségi szintű központi szerveinek alapvető kötelességeit. Az ülés második napján a képviselők a Munka Törvénykönyve megváltoztatásáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, valamint a birói szervezetről. a bírák választásáról, illetve az Ügyészségekről szó'ó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat vitatták meg. A kormány törvényjavaslatát a Munka Törvénykönyvének módosítására Miloslav Borfa, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi minisztere indokolta meg. A miniszter expozéjában tömören jellemezte az előterjesztett törvény, tervezetben eszközölt alapvető változtatásokat: „A módosítástervezet abból az alapelvből indul ki, hogy megkönnyítsük a munkaerők társadalmilag kívánatos mozgását, ésszerű széthelyezésüket és hatékony kihasználásukat. Ezért bevezeti az egységes kéthavi felmondási Időt, s a dolgozóknak lehetővé teszi, hogy ilyen felmondási határidővel felezzék be munkaviszonyukat Indoklás nélkül is. Továbbá a tervezet szerint a szervezet hatáskörébe fog tartozni a dolgozók számának Csökkentése a munka hatékonyságának növelése érdekében és egyéb szervezési változásokból kifolyólag. Lehető, vé válik a próbaidő meghosszabbítása egy hónapról három hónapra. Oj jogi intézményként megegyezés születhet a dolgozók Ideiglenes áthelyezéséről más munkahelyre. Az Irányító munka hatékonysága kérdéseinek rugalmasabb megoldása érdekében bővül azoknak a vezetőknek köre, akiket kineveznek. Rugalmasabban és egyszerűbben köthető majd munkaviszony előre meghatározott Időre. leegyszerűsödik a másodállások vállalása és a megegyezés a munkaviszonyon kívüli munkáról. javaslat született, hogy a szervezet dolgozójának felmondást adhat a munkafegyelem minden komoly megsértéséért. Az egészséges munkakörnyezet kialakítása és a károk eredményesebb megelőzése céljából a szervezet jogosult lesz a tárgyak ellenőrzésére és munkába jövetelkor, valamint távozáskor a dolgozók személyi motozására. A szeszfogyasztás mellett újmődon fogják bírságolni az egyéb bődítószerekkel valő visszaéléseket is. A munka minőségének javításához fog hozzájárulni az is, hogy a dolgozó bárelvonással is büntethető selejt gyártásáért abban az esetben Is, ha a műszaki ellenőrzés a gyártmányt megfelelőnek minősítette. A dolgozók javadalmazását illetően a Munka Törvénykönyve kifejezetten rögzíti, hogy a szervezet önállóan dönt a bérezés egyes formáinak alkalmazásáról, elsősorban a prémiumokról, a iutalmakról és a nyereségrészesedésről. Noha érvényesítik azt a pontos alapelvet, hogy a kollektívák anyagilag társfelelősek a gazdálkodás eredményeiért, a szervezetek dolgozóinak biztosítják az alapbért, a bérpótlékokat és a személyi értékelés szerinti juttatást... A túlórával kapcsolatban a szervezet dolgozóinak a teljesítményével elért bér mellett elsősorban pótszabadságot biztosít, a munkásoknak azonban csak velük egyetértésben. A novella tervezet újszerűén rendezi a szervezetekben működő szakszervezeti tisztségviselők fokozott védelmének kérdését. Átirányításuk más munkára, vagy áthelyezésük más helyre, amennyiben ezzel a változással nem értenek egyet, a felsőbb szintű szakszervezeti szerv beleegyezésétől függ majd. Üjszerflen rendezzük a szabadságnyújtás módját is. Megszűnik az eddigi öthavi várakozási idő. Az a dolgozó, aki a naptári évben legalább hatvan napot ledolgozik, igényt tarthat a szabadságra, illetve annak arányos részére. Ez az előny elsősorban a fiatal dolgozókat Illeti meg, akik Igényjogosultak lesznek a szabadságra akkor is, ha augusztus 1-je után lépnek munkaviszonyba. Meghatározott esetekben az előző esztendőben ki nem merített szabadság ideje kimeríthető a következő év végéig is. Nyilván elsősorban a kisgyermekes anyák fogadják majd örömmel azt a javaslatot, amelynek értelmében beteg családtag ápolása címén megszakíthatják szabadságuk merítését. További fontos intézkedés, hogy a gyermekgondozási fizetetlen szabadság meghosszabbodik a gyermek hároméves koráig annak érdekében, hogy az egyedülálló dolgozó nők jobban gondoskodhassanak gyermekeikről, ezeket a nőket csak a beleegyezésükkel küldhetik szolgálati útra, mégpedig gyermeküknek nem az eddigi nyolc, hanem tizenöt éves koráig. A szociális biztonságérzet elmélyítése céljából a szervezetek nagyobb felelősséggel fognak tartozni az üzemi baleset, avagy foglalkozási betegség okozta károkért. Nagyobb kártérítést kapnak egyben azoknak a dolgozóknak hozzátartozót ts, akik üzemi baleset vagy foglalkozást betegség miatt haltak meg. Javaslat született arra vonatkozóan is, hogy nem éyül el az igény a keresetkiesés pótlására, Illetve a hátramaradottak ellátási költségeinek fedezésére. Ä gyermekről gondoskodó egyedülálló személyekkel kapcsolatban a tervezet néhány további előnnyel is számol. A dolgozók szociális biztonságérzete növelését célzó, a Munka Törvénykönyvének novellatervezetében rögzített Intézkedések teljes mértékben tükröződnek a szociális biztosításról szóló új törvényben is, amely ez év október l-jén lépett hatályba. A módosítástervezet további fontos, a dolgozók javát szolgáló intézkedésekkel Is számol, elsősorban a munkaidő lerövidítésével és a szabadidő növelésével. Ez kifejezésre jut abban a javaslatban, hogy az evésre és a pihenésre Jutott fizetett munkaszünet az eddigi 15 perc helyett 30 perc legyen. A javaslat értelmében a túlóra éves határértéke az egyén számára 150 óra. Eddig terjedően lehet a dolgozónak túlóravégzését elrendelni. Ezen felül csak a dolgozó beleegyezésével Igényelhető a túlórázás. mégpedig csak a külön engedélyezett munkakörökben és munkahelyeken.“ A vitát követően a szövetségi munka- és szociálisügyi miniszter zárszava után a Szövetségi Gyűlés Jóváhagyta a kormány törvényjavaslatát a Munka Törvénykönyvének megváltoztatására és kiegészítésére.
