Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-23 / 51. szám
1988. 'december 23, SZABAÖ töLDMÜVES 3 beszédéből (Befejezés a 2. oldalrél) len bírálat a párt, a központi bizottság és a kormány ellen fordul. A fogyatékosságokat és a problémákat végül a szocialista rendszerrel azonosítják. Ä központi bizottság elnöksége a mai ülésen Javaslatot terjeszt elő, hogy 1990. május 10-re hívják össze a CSKP XVIII. kongresszusát. Egyes dokumentumokat, mindenekelőtt a pártprogram alapelveit és az alapszabályzat szérvezetét vitára bocsátjuk. Azzal számolunk, hogy a XVIII. kongresszus egy további rendkívül Jelentős dokumentumot, a CSSZSZK fi) alkotmányának alapelveit Is megvitatja. A kongresszusi előkészületek rendkívül fontos részét fogják képezni az évzáré taggyűlések és pártkonferenciák. A CSKP KB Elnöksége azt ajánlotta, hogy az alapszervezetek évzáró taggyűléseit 1989. szeptemberében—októberében tartsák. A plénumüléseket, vállalati, összüzeml, helyi és városi konferenciákat 1989. decemberében és 1990. januárjában fogják megtartani, a Járási konferenciákat 1990. február 10—11-én, Illetve február 17—18-án, a kerületi, valamint a prágai és bratlslavai városi konferenciákra pedig 1990. március 17—18-án kerül sor. Javasoljuk, hogy Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusát 1990 áprilisában tartsák. Minden pártszervezet munkájában biztosítani kell a szabad vitát, az olyan környezet kialakítását, amelyben minden párttag ügy fogja érezni, hogy Igényt tartanak véleményére, s hogy azt tárgyszerűen elbírálják. Csak így lehet a legjobban megismerni a valóságot, s eljutni az akclőegységhez. Az új feladatok szintjére keli emelni a párt eszmei és szervezeti egységét. Komoly követelmény a kollektivizmus következetes érvényesítése a pártmunkában. A pártszervek és -szervezetek tevékenységében normává kell válni a nyíltságnak, a széles körű nyilvános tájékoztatásnak, hogy a dolgozók részt vehessenek a közös műben, hogy beavatott párbeszédet folytassunk velük a pártpolitika alakításáról és megvalósításának módjáról, azoknak a problémáknak a megoldásáról, amelyekkel ők találkoznak. Elkerülhetetlenül nagy súlyt kell helyezni mindenütt a demokratizmus elmélyítésére a párt vezető szerepének érvényesítése során. Ez megköveteli, minden pártszerv és -szervezet tevékenységében a politikai Irányítás módszerét kell alkalmazni, felszámolni minden érzéketlenséget, parancsolgatást, a más szervek és szervezetek feladatainak átvállalását. Kérlelhetetlen harcot kell hirdetnünk az önzés, a karrierizmus minden megnyilvánulása ellen, ami oly sok kárt okoz a pártnak. A szociológiai felmérések, melyek eredményeit a CSKP KB Elnökségében megvitattuk, azt mutatják, hogy számos pártonklvüll, de párttag szemében sincs az egyes pártfunkcionáriusoknak tekintélyük. Mély gyökereket eresztett az a nézet, hogy sok tisztségviselő visszaél beosztásával, hogy vannak emberek, akik különböző előnyök miatt lépnek a pártba, főleg azért, hogy előrelépjenek a ranglétrán. Valóban, Ilyen esetek léteznek, s ezért meg Is oldjuk azokat. Hiba lenne azonban, ha ezeket általánosítanánk. Közvetlen feladatunk, amelyre a CSKP KB 12. ülését követően azonnal összpontosítanunk kell a figyelmet, az offenzív felkészülés az 1989-es esztendő tervének teljesítésére. Ez egyaránt vonatkozik a vállalati szféra és a központ kommunistáira.“ MiloS JakeS beszédének befejező részében káderjavaslatokról tájékoztatta a központi bizottságot. Csehszlovákia Kommunista Pártja Elnökségének megbízásából terjesztem elő a beszámolót, az 1988-as szociális- és gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989. évi terv előkészítéséről és a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről —> kezdte beszámolóját a kormány elnöke. Tudatában vagyunk annak, hogy a Jövő év rendkívül jelentős lesz, hiszen az egész párt, a társadalom Csehszlovákia Kommunista Pártla XVIII. kongresszusának Intenzív előkészületeit kezdi meg — mondta, majd» folytatta. — Aktívan kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy a nagyfokú felelősség légköre jöjjön létre, hogy mindenki felelősséget érezzen saját munkaterületén és alkotó módon mozgósítsa az erőforrásokat. A politikai, gazdasági és ideológiai feladatok átfogó megközelítése, a közvetlen és a távlati tennivalók összekapcsolására, a szervezőmunka és a következetes ellenőrzés egyesítésére törekszünk. Ml is felelősek vagyunk a CSKP XVIII. kongreszusa elé terjesztendő elvi koncepciók, stratégiai dokumentumok előkészítéséért. A szövetségi kormány kész becsületesen eleget tenni a politikai és a gazdasági reform magas igényelnek. Menet közben, az elöregedett nézetek és módszerek leküzdése során „váitoztat]uk munkánk tartalmát és stílusát. Saját magunk gyökeres megváltoztatása, a fentről lövó konkrét példa nélkül nincs erkölcsi Jogunk ahhoz, hogy másokat bíráljunk. A sikeres kezdés szempontjából nz első helyre tesszük azt, hogy helyreállítsuk az embernek ez állam politikájába vetett bizalmát. Megértjük, hogy az emberek azonnal. s mindenekelőtt munka- és életkörülményeik bonyolítása nélkül szeretnék a helyzet Javítását. Ezeket a nehézségeket azonban csak fokozatosan, nagy erőfes*(tések, nem kis költségek és egész sor kockázat árán tudjuk leküzdeni. Nincsenek Illúzióink, de a problémák elől nem hátrálhatunk meg. Az Igazságnak megfelelően kimondjuk, nincs lehetőségünk arra, hogy rövid Időn belül felszámoltuk az összes hiányosságot. Megoldás azonban létezik. Ezzel összefüg. gésben derűlátóan tekintünk a Jövőbe. Gazdasági vonatkozásban e beszámoló hangsúlyozta: komoly gondnak tartjuk a vállalatok Jelentős részének fizetésképtelenségét, amely a harmadik negyedév végén elérte a 40 milliárd koronát. Ugyanakkor sok gazdasági vezető nem csinál gondot magának a pénz-Ladislav Adamec beszámolójából ügyi források beszerzéséből, a hitelek törlesztéséből. Problémákat okoz továbbá a termelési enyagfogyasztás túl lassú csökkenése, amely a tervezett ütemnek csupán az egyharmadát éri el. Az ötéves tervidőszak elsó bárom évére vonatkozó terv teljesítésének eredményei alapián, s tekintettel a gazdaság ú) szükségleteire és feltételiére a korábbi esztendőkhöz viszonyítva a bruttó nemzeti lövedelerti 2.2 százalékos növekedésével számolunk. A lassú növekedési ütemmel a gazdasági egyensúly helyreállításához szükséges feltételeket alakítjuk kt. Mégpedig teljes szélességben — népgazdaság! és vállalati szinten a pénzügyi és devizagazdálkodásban, a belső és a külső piacon egyaránt. Ä nemzeti Jövedelem növekményét 87 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növekedésével kívánjuk fedezni. Az ötéves tervidőszak első évelnek eredményeihez viszonyítva egész sor minőségi mutató lényeges javításával számolunk. Az 1989. évi terv a kivitel stagnálásának leküzdésére és dinamikáiénak fokozatos növelésére Irányul. Szeretnénk korlátozni a nem célszerű külföldi aktívumokat és el kívánjuk kerülni a külföldi eladósodás növekedését. A beruházás-politikában Ismét megmutatkoztak az ismert hiányosságok: továbbra is igénylik az olyan építkezéseket, amelyek számára nincs biztosítva а тцпкаегб, amelyek hatékonysága átlagon aluli, sőt több e.setben a gyártandó termékek piaca s'ncs biztosítva. Ilven feltételek között még az Idén döntést hozunk arról, hogy mindaddig felfüggesztfük á további termelési kapacitások építésének megkezdését, amíg nem lesz világos a szerkezeti változások programja. Az a véleményünk, hogy gazdaságunknak — egyes kivételektől eltekintve — nincs szüksége.úi üzemek építésére. A termelési beruházá.soknak. gyakorlatilag csupán az új technológiákra és a korszerűsítésre kell irányulniuk. A beruházási tevékenység Irányításának elrettentő, sajnos azonban nem egyedi példája az űj Favorit gépkocsi gyártása a Mladá Boleslav-1 autógyárban. Csaknem 5 milliárd koronát tett ki a beruházás, miközben a költségvetést az eredeti tervhez viszonyítva 1,6 milliárd koronával, s a nem szocialista országokból származó behozatalt 1,3 milliárd koronával emelték. Ugyanakkor a gépkocsi gyártása az Idén nem megy teljes ütemben, a tervezett mennyiség nem került a piacra. A vállalatok egyelőre a fogyasztók szükségletei felé helyezik saját érdekeiket. Visszaélnek monopolhelyzetükkel, egyoldalú előnyökre törekszenek és saját feltételeiket akarják diktálni. A szocialista állam nem tűrheti meg azt az állapotot, hogy a fogyasztók a szállítókkal szemben,, hátrányos helyzetben legyenek, s hogy meg kelljen békülniük a termé-' kék és a szolgáltatások bármilyen színvonalával. Az alapvető élelmiszerekkel történő ellátás folyamatos, Itt nem tapasztalhatók nagyobb kilengések. Ezért köszönet és elismerés Illeti meg a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozókat. Bár e területen csakndm önellátóak vagyunk, mégis vannak gondiaínk. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum a többi ágazathoz viszonyítva korábban, már 1989- ben áttér az ú] gazdasági mechanizmus feltételeire. A vállalatok, főleg a gazdaságilag gyengébb vállalatok számára nem lesz könnyű az ú| feltételek közötti tevékenység. Ugyanakkor új lehetőségek nyílnak előttünk arra, hogy a termelésben és az élelmiszerválaszték bővítésében, totábbá a kereskedelmi szervezetekkel való közvetlen kapcsolatok megteremtésében. és a megfelelő felvásárlási és értékesítési utak megválasztásában érvényesítsék saját kezdeményezőkészségüket. Támogatjuk az élelmiszeripar gyorsabb fejlesztésére vonatkozó Igényeket. Ezt követeli meg a választék bővítése, a minőség lavítása, a csomagolás színvonalának emelése, a szállítások, folyamatossága és az, hogy a városéiban és falun is állandóan kaphatók legyenek a termékek. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum leggyengébb láncszemét jelentik a magas ráfordítások, snem utolsósorban az, hogy gyakorlatilag valamenyl alapvető élelmiszer kiskereskedelmi árát az állami költségvetésből mértéktelenül dotáljuk. A mezőgazdasági dolgozók nagy gabonahozamokat érnek el, fokozzák a hústermelést. A döntő azonban az, hogy a termelés lényegesen olcsóbb legyen. Jaromír Algayer, Ondóé) Vaflek és Július Varga mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtársak feladatul kapták, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításával és a lakosság Jő minőségű élelmiszerekkel történő ellátásának biztosításával összefüggésben az 1990—2010 közötti Időszakra dolgozzák ki az élelmezési politika koncepcióját. A lakásépítéssel és -gazdálkodással kapcsolatos gondok elemzése után a kormány elnöke hangsúlyozta, komolyan foglalkozunk azzal, hogy meg kell változtatnunk a külgazdasági kápcsolafok eddigi kedvezőtlen alakulását. El akarjuk kerülni a külföldi eladósodás további növekedését, nem akarjuk, hogy nemzeti Jövedelmünket lekössék a kihasználatlan külső aktívák. A jövőben a kormányhitelekkel vagy kedvezményes hitelekkel támogatott kivitelnek és a külföldi segítségnyújtásoknak Is arányban kell állhiuk lehetőségeinkkel. A KGST-országok gazdaságpolitikájának egybehangolását, az Integrációs folyamatok Intenzifikálását és a gazdasági mechanizmusok átalakítását megvitatják a KGST-országok legfelsőbb képviselőinek 1989 márciusi prágai tanácskozásán. Mint vendéglátók arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás elősegítse a nézetazonosság kialakítását, a gazdasági együttműködés további fejlesztésűnek Irányait, módozatait illetően* ’ Támogatlak a közösség egységes, strukturális stratégiáját és az egységes plae kialakítását. A központi szervek munkájában elsődleges feladat a szociális-gazdasági fejlődés gyorsítását célzó stratégia kidolgozása és következetes megvalósítása. A gazdaságunk dinamikus egyensúlya felé vezető egye* ■riaU-tU;váUpz4sak д. termelőerők struktúrájában, a gazdasági viszonyok rendszerében, s az irányítás demokratizálása. A CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének határozatából Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1988. december 15—16-i ülésén megtárgyalta Ladislav Adamec elvtársnak, a CSSZSZK kormányelnökánek beszámolóját a szociális—gazdasági fejlesztés 1988. évi tervének teljesítéséről, az 1989. évi terv biztosításáról és a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az előterjesztés vitáját követően megállapítja, hogy a dolgozókollektívák többsége (okozott aktivitásának köszönhetően tovább gyarapodott az ország gazdasági potenciálja és egyes gazdasági területeken kedvezőbben alakult a fejlődés. A kétségtelen pozitívumok ellenére azonban továbbra is súlyos fogyatékosságok vannak a gazdaság intenzilikálásában, ami a nemzeti jövedelem kisebb mérvű gyarapodásában nyilvánul meg, és korlátozza lehetőségeinket az elosztásban és az erőforrások felhasználásában. A tudományos-műszaki haladás nem eléggé hatékony érvényesítéséből következő alapvető problémák oka a termelési önköltség lassú csökkentése, a gyártmányok és az innováció nem megfelelő minősége és műszaki színvonala. A mezőgazdasági-élelmezési komplexum eredményei megteremtik az alapélelmiszerrel történő folyamatos ellátás előfeltételeit. Viszont továbbra is nagy a termékek előállításának anyag-, energia- és beruházásigényessége, s jelentősek a veszteségek a betakarításnál és a feldolgozásnál. Lassan Javul főleg az egészséges táplálkozást szolgáló termékek minősége és választéka. Az életszínvonal emelkedését a tartalékok felhasználásával a beruházások csökkentésével és a külső erflfétrások nagyobb mérvű merítésével értük el. A lakosság pénzbeli reáljövedelme a tervezettnél gyorsabban növekedett. Ennek azonban nem felel meg a hazai piacra szállított cikkek mennyisége és választéka, valamint a szolgáltatások kínálata, növekedett a hiánycikkek száma is. Á komplex lakásépftésben, főleg a lakások befejezésében, korszerűsítésében és átépítésében nem teljesítik a tervfeladatokat. Elégtelenül valósítják meg a környezet védelmének és alakításának programját. A vállalatok nagyobb önállósága, a demokratizálás a gazdálkodás eredményeiért viselt felelősség növelése űj követelményeket támaszt a pártmunkával szemben. Növekszik a Jelentősége az új körülmények megmagyarázásával, kiaknázásával és az irányítás elavult módszereinek következetes felszámolásában. A gazdasági mechanizmus átalakítása számos kockázattal is jár. Ezek közül a legnagyobb a csoportérdekeknek felülkerekedése a társadalmi érdekeken, a káderek elégtelen felkészültsége és elkötelezettsége, esetenként a jóváhagyott intézkedések öszszehangolatlansága is. Az irányító dolgozók egy része még mindig váb lalkozó álláspontra helyezkedik, ügyeskedik, s nem egyszer előfordul a párt- és az állami fegyelem megsértése is. Ezeknek a kockázatoknak lebecsülése inflációs jelenségekhez vezethet. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felmérve a CSKP XVII. kongresszusa szociálisgazdasági területre vonatkozó határozatainak teljesítését, a 8. ötéves tervidőszak első három évében, valamint a területi pártszervek, a kommunisták, a többi lakos tapasztalatait és észrevételeit, támogatja: a CSSZSZK kormányának eljárását, amely kifejezésre jut programnyilatkozatában, valamint Ladislav Adamec elvtársnak, a kormány elnökének a CSKP KB 12. ülésén előadott beszámolójában, hangsúlyozza a CSSZSZK kormányában, a nemzeti kormányokban, az összes irányító szervben, és a gazdasági szférában dolgozó kommunisták felelősségét a szociális és a gazdasági fejlesztés msggyorításáért, az erőforrások gyarapításáért, a gazdasági mechanizmus átalakításáért, az életszínvonal további emelkedéséért és a lakosság szociális biztonságérzetének megszilárdításáért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága alapvető jelentőséget tulajdonít az 1989. évi állami terv színvonalas kidolgozásának és megvalósításának. A kitűzött célokat és feladatokat minimálisaknak tekinti. A csehszlovák gazdaság Jobb eredményeket érhet el főleg minőségben, hatékonyságban és általában a gazdaságosságban. A központi bizottság kifejezésre Juttatja elégedetlenségét azzal, hogy bár elegendő idő állt rendelkezésre az 1989. évi terv kidolgozására és teljesítésének biztosítására, nem minden szinten változott meg az irányító- és szervezőmunka megközelítése. Számos vállalat most sem erősíti meg a tervfeladatokat, főleg a minőséget, de a mennyiséget illetően sem, több energiát, alapanyagot, devizát, beruházási eszközt stb. igényel. A fogyasztási Iparban Intenzívebben kell hozzáfogni a felgyülemlett problémák megoldásához, főleg a fogyasztási cikkeket gyártó egyes üzemek korszerűsítésével. A mezőgazdasági—éíeímiszer-tpart komplexumban a rendelkezésre álló tartalékok feltárásával gondoskodni kell arról, hogy a növénytermesztés gyorsabban növekedjen az állattenyésztésnél. Csökkenteni kell a magas termelési költségeket, beleértve a termelési és a feldolgozási veszteségek kiküszöbölését. A külgazdasági kapcsolatok feladata növelni á külföldi csere hatékonyságát, nem szabad megengedni, hogy eladósodottságunk meghaladja az 1989-re tervezett szintet. Az 1989-es esztendő fontos abból a szempontból, is, hogy új feltételek között kidolgozzuk az Í990-ik évi tervet és előkészítsük a 9. ötéves tervet. A CSKP KB annak érdekében, hogy megteremtsük a szükséges előfeltételeket gazdaságunk számára a 9. ötéves tervidőszak előtt, feltétlenül szükségesnek tartja megvalósítani a szövetségi kormány döntését a gazdasági mechanizmus átalakításának meggyorsításáról, hogy az a legszélesebb mértékben 1990. január elsejétől érvényesüljön. A CSKP nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti bizottságok tevékenységének. Tökéletesíteni kell önigazgatási szerepüket, adott hatáskörükben elmélyítve együttműködésüket a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel, s a gazdálkodó szervezetekkel. A CSKP Központi Bizottsága határozatában konkretizálja végezetül a párt szerveinek, szervezeteinek és minden kommunistának az állami szervekben a törvényhozó testületekben, a kormányokban és a nemzeti bizottságokban, valamint a gazdálkodószervezetekben, és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistáknak a társadalmi célok megvalósításában betöltendő szerepét és feladatait. В
