Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-16 / 50. szám

1988. december IB. SZABAD FÖLDMŰVES 13 HOGY TÖBB CUKORRÉPA TEREMJEN A cukorrépa azon növények közé tartozik, amelyet a vetésforgó­ban, vagy a növénytermelés szerkezetében nem szabad külön ki­szakítva vizsgálni. A cukorrépa eredményessége külön kapcsolódik más növények termeléséhez, miután az utóvetemény eredményes­ségem beimi önelszámolási rendszer kialakítása, s annak továbbfejlesztése — magyarázza az elnök. A cukorrépánál ez azt jelenti, hogy a jó minőségű növényápolást követően a hektáronkénti 70—80 ez-A Nagyölvedi Efsz-ben az idén 47 tonnás hektárhozamot értek el cu­korrépából, ami gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a hozamot nemcsak a gép vagy eszköz határozza meg. rés egyedszám biztosítása után áron­ként 4 koronát kap a dolgozó. A ter­vezett 42 tonnás hektárhozam tel­jesítése száz kilónként további 3 ko­ronás célprémiumot eredményez. A hanyagul végzett munka esetében viszont az anyagi juttatás elmarad. A fentiekben vázolt ösztönző rend­szer egyedüli hátránya az, hogy az egyes szövetkezeti tagok által elért hozamokat betakarításkor konkrétan meg kell határozni. A betakarítást a hazai 3—VCX-A tí­pusú háromsoros kiszántógéppel vég­zik, s ennek megfelelően a karajo­zás is háromsoros géppel történik. Tapasztalataik szerint a betakarító­gépek abban az esetben végeznek minőségi munkát, ha minél nagyobb arányban szabványosan fejeznek, il­letve minél kevesebb a földben, vagy a földön hagyott répa. A gépek utá­ni 10—15 százalékos veszteségek csökkentése érdekében kézi begyűj­tést végeznek. Az Oroszkai (Pohron­ský Ruskov) Cukorgyárral való együttműködésből kiindulva veszte­ségnövelő tényezőnek tekintik a fe­jezetien és kevésbé fejelt répákat is, mivel ezek egyrészt a tárolás köz­beni romlást erősen növelik, más­részt az általuk okozott betakarítási súlytöbblet közvetve megnyújtja a kampány hosszát és ezzel fokozza a tárolási cukorveszteséget. » nélkül, jó minőségű harnatalajon gaz­dálkodunk. s a gabonafélék után elő­kelő helyet foglal el a cukorrépa, melyet 120 hektáron termesztünk — összegez tömören Vlgh Ferenc, Az építésben szerzett érdemekért kitün­tetett eisz fiatal elnöke. Az említett gazdaságban a vetés­­szerkezetet a helyes vetésváltás fi­gyelembevételével előre elkészítik, így a cukorrépa elé kerülő gabona­féléknél a korai fajtákat részesítik előnyben. Vagyis a répatermelés fel­tételeinek biztosítását a termelés évét megelőzően próbálják megoldani. így aztán elegendő idő áll rendelkezésre az előzetes mechanikai gyomirtás adta lehetőségek kihasználására, a megfelelő mennyiségű tápanyagpót­lásra. szántásra, annak kellő élmun­­kálására, vagyis a jó talalfelsžín ki­alakítására és a helyes biológiai szemlélet következményeinek kielégí­tésére. Az istállótrágya kijuttatása előtt altalajlazítást végeznek. Hektá­ronként 60 tonna szerves trágyát adagolnak, s utána 1—2 hónapig „pi­hentetik“ a talajt, majd az alapmű­­trágya adagolását a mélyszántás kö­veti. Az időjárástól függően végzik a talaj megmunkálását. Ez utóbbitól többnyire eltekintenek, mert kiiktatá­sával később’ szárad ki a talaj. Meg­látásaik szerint ugyanis az őszi ta­laj-előkészítés hiányosságainak korri­gálására egyes gazdaságok a cukor­répa talaját túl sok menetben „mű­velik“. miközben a felső réteget tel­jesen elporosltják. Tavaszaink ugyan­is döntő többségükben szárazak. s gyakran előfordul, hogy a cukorrépa vetését követően 3—4 hétig nem esik eső. s közben a magágy ki van téve a tavaszi szél szárító hatásának. Ilyen körülmények között csak ak­kor lehet számítani ló cukorrépake­lésre, ha a gondos őszi talaj-előké­szítést követve tavasszal minimálisan csökkentik a magágykészftés műve­letszámát, s a talaj felső rétegében a keléshez szükséges nedvesség ■megőrzésére törekszenek. összegezve tehát megállapítható, hogy a gondos őszi talaj-előkészítést feltételezve, sortömörltő alkalmazásá­val a tavaszi magágykészítő művele­tek száma minimálisra csökkenthető. ségét a cukorrépa kedvezőtlenül befolyásolja. Az elmondottak elle­nére nem reális csupán azt nézni, hogy a gazdasági mérlegen mi­lyen ágazati eredményt hoz a cukorrépa. A számszerű adatok elkü­lönülten történő vizsgálata olyan következtétés levonására Is lehe­tőséget ad, hogy termesztésének nyereségével nincs különösebb gond. Vagyis a mezőgazdasági üzemek tartózkodása, illetve a termő­­terüle: csökkentése nem átgondolt, mert itt a jövedelmezőség terén nincsenek gondok. A nagyölvedi (Veiké Ludince) Wil­helm Pieck Efsz-ben az elmondottak­ból kiindulva úgy Ítélik meg a hely­zetet, hogy a cukorrépa jövedelme­zőségét és gazdaságosságát a ráfor­dított költségekkel és a vetésszerke­zetben betöltött szerepét együttesen vizsgálják. — Gazdaságunk 1836 hektáros me­zőgazdasági területen a Garam nyúl­ványának területét alkotja. Öntözés így a talaj nedvessége megőrizhető, s a cukorrépasorok nyomvonalában, a sortömörítő által megművelt sáv­ban még aszályos tavaszon is elfo­gadható kelés érhető el. Mivel elegendő kézi munkaerővel rendelkezik az efsz, ezért sem a tő­szembeállítással, sem pedig a gazoló­kapálással nem spórolnak. Az egye­­lést — 60—70 ár jut egy-egy szövet­kezeti dolgozóra — négy nap alatt Napjainkban, amikor országos agi­­tációt folytatunk a cukorrépa-ter­mesztés érdekében, aligha találhat­tunk volna jobb példát, mint a nagy­ölvedi. A világpiaci árakból kiindul­va „pénzes növénnyé.“ vált a cukor­répa. Ennek érdekében a termelőnek és a feldolgozónak együttesen kell lépnie. Elérkezett ugyanis az ideje annak hogy visszakapja a cukorrépa­termelés és a cukorgyártás eredeti rangját. Miután a termelés irányítása a gyakorlat kezében van, elsősorban a szakembereknek kell mindent elkö­vetniük annak érdekében, hogy répa­tábláinkon egyenletes elosztású, az optimális tőszámot megközelítő állo­mány legyen. A cukorrépa betakarítása a Nagyölvedi Egységes Földműves-szövetke' zenben (Tóth József felvételei) mázzuk a korszerű munkaszervezést és érdekeltségi rendszert. Gazdasá­gunkban alapvetően fontos feladat­nak tartjuk, hogy a személyi jövede­lem szabályozó rendszere egyértel­műen a nyereségérdekeltségen alapu­ló termelésre ösztönözzön. Ehhez igyekszünk Igazítani a termelési tech­nológiák figyelembevételével a bére­zési normákat is. Ugyanis elengedhe tetlen feltétele a korszerűsítésnek a gazdaságon belüli önelszámolási rendszer kialakítása, s annak tovább­fejlesztése. A nyereségcentríkus gaz­dálkodás eszközrendszeréhez tartozik a hatékony értékelő rendszer működ­tetése is. Ugyanis elengedhetetlen feltétele a korszerűsítésnek a gazda­Az agrotechnika azonban csak egy, bár igen fontos tényező. A jő vető­mag alapvetően meghatározza az el­érhető eredményt. Az illetékesek át­érezve e kérdés jelentőségét, az idén már az eddiginél jobb használati ér­tékű vetőmagot adtak a termelőknek. A szakembereken van a sor, hogy nagyobb figyelmet fordítva a vetés előtti talajmunkákra, a homogén ál­lományt biztosító vetésre, a vetőágy lezárására, mindent tegyenek meg a jő kelés, a kikelt állomány fejlődé­se, ápolása és betakarítása érdeké­ben. Ennek a munkának az üzem. az ipar és az egész népgazdaság látja majd hasznát. • CSIBA LASZLÖ Vígh Ferenc, az efsz elnöke, a já­rási pártbizottság elnökségi tagja kell befejezni. A kéziritkítást fejtrá­gyázás, majd háromszor végzett sor­közi talajmegmunkálás követi. A ta­lajmegmunkálás 3. fázisában bakhá­­tosan feltöltik a sorokat, s július el­ső felében kézi kapálást alkalmaz­nak. — A cukorrépa-termesztés érdeké­ben évek óta. eredményesen alkal-Amíg. az elmúlt évtizedekben túl­­njMmóan a műszaki fejlődés határozta meg az előrehaladást, ma világviszonylatban az elektronika és a róbotizáció mellett a biotechno­lógia lett a fejlődés egyik mozgató­­rúgója. Ha századunk derekán műsza­ki forradalomról beszéltünk, akkor ma joggal beszélhetünk a biológiai forradalom kezdetéről. Úgy tűnik hogy az elkövetkezendő korszaknak ez lesz az egyik húzó ágazata. Erre számtalan jel utal. Ma valamennyi fejlett országban számottevő anyagi eszközt fordítanak a biotechnológiai kutatásra, a gyártási technológiák fejlesztésére, a szakemberképzésre. S ezek a tetemes ráfordítások már a jövőnek szólnak, annak ki hogyan lesz képes majd a kemény világpiaci versenyben helytállni. Hazánkban a párt- és az állami szervek a nyolcvanas évek elején kezdtek behatóan foglalkozni a bio technológiai fejlesztés kérdésével. Ma a biotechnológia az ország valameny­­nyi távlati fejlesztési programjában kiemelt helyen szerepel. Be van fog­sejttenyészetek alkalmazásával a leg­látványosabb gyakorlati eredménye­ket a Bojnicei Gyümölcs- és Díszfa Kutatóintézetben érték el. Ezzel a módszerrel nagyban szaporítják a szamóca egészséges biológiai anya­gát, amelynek köztermesztése 10—30 százalékos hozamnövekedést eredmé­nyez. Az állattenyésztési kutatás terén a biotechnológiai módszerek a gén- és a sejtsebészetre, a szaporodási felvá­rnátok felgyorsítására, a növekedés szabályozására és az életképessség ■íövetésére összpontosulnak A sejt­­kutatásb-m figyelemre mé'tó eredmé­nyeket értek el az éretlen petesejtek invitro körülmények közötti beérési folyamatainak a vizsgálatában. Enpek segítségével kísérlet! körülmények között lehetővé vált a méhen kívül létrehozni az első szarvasmarha emb­riókat, aminek végeredményeként megszületett az első kát „lombikbor­jú“. Pontosabban foga m.ažva. a fo­gamzás és az embrió kitenyésztése az anya szervezetén kívül történt Befe­jeződtek az első génsebészeti kísérle­Hol tartunk ma A BIOTECHNOLÓGIAI KUTATÁSBAN lalva hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének alapirányzataiba, a 8. és a 9. ötéves terv tudományos-mű­szaki fejlesztésének feladataiba, vala­mint a KGST-országok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladásának komplex programjába. Az ország táv­lati fejlesztési terveiben szereplő öt kiemelt fejlesztést irányvonal egyike — pontosan az ötödik — a biotech­nológia gyorsított ütemű fejlesztése. Hogy hol tartunk ma az alapkutatás és a fejlesztés terén, arról a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésögyi bizottságának 20. ülé­sén Július Varga mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket, A tárca ugyanis tudo­mányos szervezetei révén jelentős mértékben részesedik e biotechnoló­giai fejlesztésén. A biotechnológia al­kalmazott kutatásban a brattsiavaí Slovosivo termelési-gazdasági egység, a Nyltrai (Nitra) Állattenyésztési Ku­tatóintézet és a nyitrai Bioveta fontos feladatkört töltenek be. Az élelmiszer­­ipari biotechnológiai kutatás fejlesz­tése terén a bratislavai LIKO-ra hárul a munka oroszlánrésze. A biotechnológiai kutatás növény­­termesztési szakaszán a sejt- és a génsebészetre terelődött a figyelem, az új növényi fajták és hibridek, va­lamint a légköri nitrogént megkötő mikroorganizmusok létrehozása érde­kében. A szántóföldi és kertészeti nö­vényeknél az új fajták és hibridek alapanyagának a kialakítása került előtérbe az olyan biotechnológiai mód­szerek alkalmazásának segítségével, mint a sejt-, a protoplazma- és a szö­vettenyészetek, a sejthibridizálás. A Trnavai Kukoricatermesztési Ku­tatóintézetben Európában elsőként oldották meg a kukorica törzstenyé­szetének felújítását szomatikus em­­briogenézls (embrioképződés) segít­ségével. Ma már ez a módszer köz­­velenül a fajtanemesítési munkában is alkalmazható. Külföldi cégek ts ér­deklődtek e módszer Iránt. Az inté­zetben vizsgálják az in vitro (élő szervezeten kívül) sejttenyészetek al­kalmazásának a lehetőségét a kuko­rica lizíntartalmának a növelésére, valamint a fuzáriumos fertőzéssel és a kukoricamollyal szembeni ellenálló képesség fokozására. Említést érde­mel, hogy a trnavaiak a KGST kere­tében a szövettenyészetekkel kapcso­latos kutatást koordinálják. A buőanyi kutatóintézetben az Ivar­talan csírák in vitro tenyészetének a segítségével a haploid (egyszeres kromoszőmaszámú) növények előállí­tási módszerének a leegyszerűsítésére összpontosították figyelmüket. A kí­sérlet sikerrel járt. Az új módszerrel ugyanis a hagyományokhoz viszonyít­va úgyszólván a tízszeresére növelhe­tő a haploid növények előállításához szükséges törzstenyészeték száma és a beltenyészet steril, genetikaffag egycsírájú vonalainak előállítási ide­je az eddigi 6—10 évről 1—2 évre le­rövidült. Ezáltal az új vonalak elő­állítási költségei is jelentősen csök­kenthetők. A Piešťanyi Növényter­mesztési Kutatóintézetben érdekes eredményeket értek el sejtsebészet segítségével a lucerna szintetikus faj­táinak az előállítása, valamim az ár­pa fajtaközi hibridizálása területén. A Velká Lomnica-i Burgonyatenyész­tési Kutatóintézetben már birtokában vannak az első eredményeknek a ví­rusos fertőzéstől mentes szaporító­anyag előállításával kapcsolatban. A módszer a merisztémás tenyészeteken alapul. Az idén az első három hek­tárnyi területre ültették ki az ezzel a módszerrel tenyésztett szaporító­anyagot. Különben ezt a módszert Magyarországon már Jő néhány éve sikerrel alkalmazzák. A merisztémás tek is, amelyek során a patkányok növekedési hormonját a házinyulak genomrendszerébe ültették át. Az első nemzedéken a génmanipuláció hatá­sát vizsgálják. Hasonló kísérleteket sertéseken is végeztek. A szaporodásbiológia terén az alap­kutatás már több jelentős, a gyakor­latban is alkalmazható eredményhez vezetett. így például újszerű módszert dolgoztak ki a sertések, a juhok és a lovak mesterséges megtermékenyí­tésére, valamint az ondósejtek hosszú idejű tartósítására (elsősorban mélv­­fagyaszlással). Az állattenyésztési gyakorlat számára ma már nem új­donság az embrióátültetés. Hazánkban a szarvasmarha-tenyésztésben ez idáig 25 ezer 600 embrió-átültetést hajtot­tak végre. Ennek sikeréhez a hazat fejlesztésű hormonkészítmények ts nagyban hozzájárultak. A Spofában gyártott Follcotropon által kiváltott szuperovuláció hatására átlagban 4,3- mal több petesejt nyerhető. Intenzív kutatások folynak a HY antigén mesterséges előállítására, amely lehetővé tenné a nemek korai meghatározását. A kutatóintézetben dolgozták ki a petesejtek elválasztá­sának endoszkópiás módszerét, amely messzemenő előrehaladást jelentett a biotechnológiai módszerek fejleszté­sében. Figyelemre méltóak azok a kí­sérletek is, amelyek az embriók hosz­­szú idejű tartósítására irányulnak. Sikeresek a sejtsebészeti kísérletek is az embriók darabolásával. Nemsokára megszületnek az első borjak, amelye­ket a holstein-fríz, a szlovák tarka és plnzgaul fajta embriőfúziójával hoz­tak létre. A Nemzetközi Csehszlovák-Szovjet Állattenyésztési Biotechnológia Labo­ratórium alig kétéves tevékenysége is pozitívan értékelhető. A közös munka eredménye­ként befejezték az „Embryomobil — Avla 31 N“, a gyakorlatban vég­zett embrióátültetéshez szükséges mozgólaboratőrium kifejlesztését. Eh­­-hez a műszeres felszerelést (mikro­szkópok. fagyasztőberendezésj a Szov­jetunió szállította. Úgyszintén készen áll a közös fejlesztő munka révén az embriődarabolásnál nélkülözhetetlen mikromanipuláciős berendezés, amely lényegesen olcsóbb a külföldi beren­dezéseknél. A műszer szabadalmazta­tását több országba bejelentették. Je­lenleg prőbakísérletek folynak egy új mélyhűtő berendezéssel az embriók tartósítására. A biotechnológia adta lehetőségek sikeresen felhasználhatók a gazdasági álla (ok gyógyászatában, a betegségek megelőzésében, valamint a hatásos diagnosztikai módszerek kifejlesztésé­ben. Ezen a téren a külföldi és hazai tudományos-kutató intézményekkel együttműködve az alkalmazott kuta­tásban kijelölt feladatokon a nyitrai Bioveta dolgozik. A szovjet partne­rekkel például a sejttenyészetek szá­mára újszerű táptalajok, továbbá az immunoglobulinok diagnosztikája szempontjából fontos monoklón el­lenanyagok fejlesztésén dolgoznak. A hazai kutatóintézetekkel együttmű­ködve tevékenységük a szarvasmar­hák leukőzisa diegnosztikálő módsze­reinek a kifejlesztésére, valamint a leukőzis vírus molekuláris és sejttani tulajdonságainak a felderítésére Irá­nyul. Felbecsülhetetlen gyakorlati je­lentősége van az ELISA diagnosztikai műszercsalád összeállításában, amely, nek gyakorlati alkalmazása nagy se­gítséget jelent maid több fertőző be­tegség korai felderítésében. Ugyan­csak figyelemre méltó eredményeket értek el a szovjet partnerekkel együtt a Roía diagnosztikai berendezés ki­­fejlesztésében. KLAMARCSIK MÄRIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents