Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. december 16. Nem veszteséges már a megifjodott téesz # Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet fellendülésének évei #Az elnök bízik a fiatalokban # Jól jövedelmező állattenyésztés —szépülő falu Yvette és Petra Drezdából származik. Mindketten a lauterbach hühlaui Thomas Müntzer Állattenyésztő Termelőszövetkezetben tanulják a mezőgazdasági gépszerelő szakmát, s a bizonyítvány megszerzése után Is Itt szeretnének maradni. Tulajdonképpen nincs a dologban semmi rendkívüli. Lauterbach-Bühlau számára azonban igen. Ezt akkor érthetjük meg igazán, ha megismerjük mindennek a hátterét. * Ä termelőszövetkezet élére 1981- t>pn új elnök került, az akkor 57 éves Erhärt Spengler. Tudták róla: ízigvérig mezőgazdász, s vezetőként is megállja a helyét. Az új elnSköt azonban senki sem irigyelte, hisz egy olyan téesznek a szénáját kellett rendbe hoznia, amely a bischofswerdai lárásban a leggyengébbek közé tartozott. 1981-ben az egy tehénre jutó átlagos évi tejtermelés például szerte az országban 3400 liter volt, a lauterbachiak azonban csak 2600 litert fejtek. A sertéstenyésztés sem jutott ötről hatra. A téesz partnereinek hibájából élmaradt takarmányszállítmányok. az Istállókban uralkodó rossz munkakörülmények éppen úgy okát voltak mindennek, mint az igencsak bírálható vezetés, a munkafegyelem lazasága, a teljesítményelv elhanyagolása, közömbösség a szövetkezeti tulajdonnal szemben. Kemény szavak ezek. de Erhärt Spengler úgy vélte s véli ma is: ha meg akarunk oldani egy problémát, azt alaposan elemeznünk kell s nyíltan meg Is kell neveznünk. A téesz alacsony gazdasági szintje kedvezőtlenül befolyásolta a két község, Lauterbach és Bühlau életét is. Már jó ideje nem költözött oda egy lélek sem. Még az „őslakosok“ is ezt tanácsolták • a gyermekeiknek, hogy az Iskola befejezése után ne menjenek a mezőgazdaságba, ne is maradjanak a faluban. így aztán hiány volt munkaerőben, különösen fiatalban. — Végtelen ördögi kör alakult ki — mondja Erhärt Spengler és hozzáteszi: — Fiatalok nélkül egy termelőszövetkezetnek nincs jövője, márpedig kilátás nélküli helyre fiatalok nem mennek. * Azokban az években Lauterbach nem volt egyedi eset az országban. A termelés intetizifikálásának keretében a hetvenes években nagyfokú szakosodást, hajtottak végre a mezőgazdaságban. így alakult ki az önálló állattenyésztő és növénytermesztő gazdaságok. Ez a lépés a mezőgazdaságot mindent összevetve előbbre vitte, de új problémákat is felvetett. amelyeket nem minden szövetkezet tudott optimálisan megoldarfi. Obejktív és szubjektív okok feltűnő teljesítménykülönbségekhez vezettek. A lauterbachihoz hasonló téeszek elégtelenül járultak hozzá a lakosság élelmiszer-ellátáshoz. A mezőgazdasággal szemben támasztott, egyre növekvő követelmények nyomán ezt a helyzetet mihamarább meg kellett változtatni. Erhärt Spengler nem szűkölködött ötletekben, segítőtársakra azonban neki is szüksége volt. Először is pótolni kellett a hiányzó munkaerőt. S mivel az emberek másutt sem igen álltak sorba a téeszek kapuja előtt bebocsátásra várva, ez illetékesek hazánk ifjúsági szövetségéhez fordultak (fennállása óta nem először). Az FDJ 1980-ban védnökséget vállalt az állattenyésztési program fölött. Az ifjúsági szövetség járási szervezetei összesen 218 termelőszövetkezet és 167 község patronálását vállalták, jól gazdálkodó téeszekiben, agrártudományi intézetekben toboroztak a veszteséges gazdaságok megsegítésére. S ezek elé azt a célt tűzték, hogy legkésőbb 1990-ig érjék el a járás legjobb téeszének színvonalát. * Erhärt Spengler örömmel fogadta a kezdeményezést, mely nyomán friss szellők kezdtek fűjdogálni az 6 téeszében is. A „kapitánynak“ volt elegendő tapasztalata ahhoz, hogy ezt a szelet befogja a gazdaság vitorlájába. A fiatalokat különböző helyekre osztotta be — főleg az istállókba ési az építőbrigádokba. A téesz által kigazdálkodott, valamint az államtól kapott anyagi eszközöket az elavult épületek és berendezések felújítására, modernizálására fordították. A tagság az „újakkal“ közösen tanácskozta meg a tennivalókat, mondván: a tapasztalatcsere a legolcsóbb beruházás. Ahol arra szükség volt, felelevenítették a korábban jól bevált módszereket is. s továbbfejlesztett formában újra alkalmazták. Ilyen volt például az intenzív legelőgazdálkodásra, vagyis az arra vonatkozó döntés, hogy a tíz hónaposnál idősebb szarvasmarhákat áprilistól novemberig kint tartják a legelőn. Az állatok gondozása ígv több munkát igényel, mint egyébként, mégis megéri. A növénytermesztők is jól járnak, hisz az állatok „önellátóvá“ válnak, i»pm kell takarAmikor Thomas a munkatársaival reggel nyolc órakor leül reggelizni, már csaknem a fél munkanap van m ögöttük mányt levágni és a helyükbe szállítani. Minden egyes úfabb lépésnél érezhették a lauterbachiak. hogy előbbre jutnak, s hogy a borítékba is több kerül. Ez lassan megszüntette a korábbi közömbösséget. Már a rajt is jól sikerült Erhärt Spengler 1983-ban bejelentette a tagságnak, hogy nincsenek többé mínuszban. Az a tény is magáért beszél, hogy az 1990-re tér vezett tehenenként! évi négyezer liter tejet határidő előtt elérték. * A téeszelnök tapasztalatból tudta: a jobb munkakörülmények és a jó fizea fiatalok teszik ki. Irigylésre méltó helyzet, különösen akkor, ha belegondolunk, hogy országos átlagban a fiatal téesztagok aránya mindössze 15 százalék. A Lauterbachban és.Bühlauban nevelkedett fiatalok köréből Is egyre többen térnek vissza szülőfalulukba. Közéjük tartozik az agrármérnöknek készülő Thomas Haufe Is. akinek a családja már nemzedékek óta Bühlauban él. Thomas örül, hogy az FDJ- védnökség nyomán fellendült itt az élet, felvirágzott a két falu. Ehhez a továbbiakban 6 Is hozzá szeretne járulni. Emellett azt is tudja, hogy a tés önmagában még nem vonzza a fiatalokat falura. Ahhoz bizony szükség van megfelelő lakásra, bölcsődet és óvodai férőhelyre, jó bevásárlási lehetőségekre, szolgáltatásokra, egészségügyi ellátásra, a szabadidő ésszerű eltöltését szolgáló lehetőségek biztosítására is. Csak mindezek megléte mellett számíthat jobb munkateljesítményre. S a szövetkezet ma már sokat tesz e célok eléréséért is. A köztéesz, mint a legtöbb az országban, nem kap máról holnapra szupermodern számítógépekkel felszerelt istállókat. Akkor a jó teljesítmény már nem „kunszt1, mondja mosolyogva, s már vannak is elképzelései, miként lehetne a téesz teljesítményét tovább növelni. Megemlíti, hogy korszerű fejőállást kell felállítani a legelőn, s hogy be kell vezetni a több műszakot. Ezen utóbbi iránt azonban főleg az idősebb tagokat nem sikerült igazán fellelkesíteni. A régiek szimpátiája emiatt persze A téesz kőművesbrigádja jól halad a szarvasmarha-istálló újjáépítésével — állapíthatja meg Erhärt Spengler elnök (jobbra) ségekkel szerződést kötött, amelyben pontosan meghatározták a feladatokat. Ennek nyomán a lakosoknak egyre több örömük telik fejlődő falvaikban. S miután a téesz visszanyerte jő hírét, egyre több fiatal kopogtat munkáért az elnök ajtaján, s legtöbbjük már bőrönddel, jön. Hiszen nem mindenütt kínálnak azonnal beköltözhető új lakást, s az egyedülállóknak munkásotthoni elhelyezést. A tervezett eredményeket immár sorozatban érik el. A tanulókat nem számítva, a tagság egyharmadát már egy csöppet sem csökkent a fiatalember iránt, hiszen ismerik kicsi kora óta. Tudják, mennyire szerette a nagyapja állatait, milyen jól tud a jószággal bánni, Ezért őt jobban elismerik, mint a városból érkezetteket. Kezdetben sok minden nehezebb azokkal, akiknek nincs olyan múltjuk, mint Thomasnak. Be is látják ezt az Idősebbek, mégis gyakran robbannak ki viták. Megalapozatlan előítéletek okán — jelenti ki az elnök. A kollektíva légkörét mindenesetre rontják, s ez olykor kihat a termelésre is. Az előrehaladás nem csupán a műszaki eszközök színvonalától vagy az állatállomány növelésétől függ, hanem a munkához való kedvtől Is, a saját és a többiek munkájának megbecsülésétől. Erhärt Spengler e téren még talál javítani valót. * A munkaidő után a fiatalok azt szeretik, ha pezseg az élet körülöttük. Egyikük, Thomas úgy véli, mindazért nemcsak a munkahelyen, hanem a szabad időben is tenni kell valamit. Két éve vezeti az Ifjúsági klubot. S ha akadnak, akik unalomról panaszkodnak, arról nem a klub tehet. Szerveznek Itt táncesteket, előadásokat, kirándulásokat, társadalmi munkát és még sok egyebet. Mindnyájan érzik, milyen sokat jelent, hogy erős téeszben dolgoznak, amelytől anyagi támogatást kapnak. Számíthatnak azonban a községi tanácsok és a mezőgazdasági dolgozók tömegszervezetének segítségére is. A klub tagjai a kölcsönösség legyében rendszeres társadalmi munkát is vállalnak, ígv például ők végzik a várócsarnokok és a zöldövezet gondozását. Szívesen teszik, hisz végső soron az ő falujukról van szó. Erhärt Spengler örömmel látja a fiatalok buzgőlkodását a községért, a téeszért. Ez adja a bizonyságot hogy jő lapra tett, amikor az FDJ-védnökség nyomán elkezdte visszacsalogatni a fiatalokat a faluba. (NDK, 1988/11) Az állattenyésztési eredmények értékelése Közeledik az év vége, az értékelések Időszaka. Mozgalmas évre tekinthetnek vissza az állami gazdaságok és az egységes földműves-szövetkezetek dolgozói. Dinamikusan változó korunk, a gazdasági mechanizmus átalakítása, az. új gazdasági szabályozók bevezetése, a szervezeti változások egyszersmind alkaknazkodást kívánnak szakembereinktől. akik ugyanakkor évek őta visszatérő, leküzdhetetlennek tűnő problémákkal küzdenek. Barak László mérnök, az Érsekújvár! (Nové ZámkyI Egységes Földműves-szövetkezet állattenyésztési ágazatvezetője következőképpen értékelte az elmúlt év eredményeit: — Szövetkezetünk évek őta jő. eredményeket ér el a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés terén. A tervet ebben az évben is teljesítettük, bár, mint ahogy az a későbbiekből kiderül, körülményeink nem tartoznak a legrózsásabbak közé. A hozzánk hasonló, állattenyésztésre szakosodott szövetkezeteket talán legjobban érintő ágazati változásokkal kezdeném összefoglalómat. A még mindig élénk vitákat kiváltó rendelet — a tej minőségi szabványa — erősen befolyásolta szövetkezetünk eredményét Annak ellenére, hogy előreláthatólag 40—50 ezer literrel több tejet értékesítünk a terv által előirányzott mennyiségnél a bevételi terv teljesítését 75—78 százalékra becsülöm. Sok más gazdasághoz hasonlóan mi Is a korábbi évek színvonalánál lényegesen rosszabb eredményeket értünk el ebben az évben. Ez nem azt jelenti, s ez, gondolom, minden szakember számára világos, hogy rosszabb körülmények között dolgoznánk, vagy gyengébb minőségű tejet termelnénk. Annak ellenére, hogy sokat foglalkozunk dolgozóinkkal, az általuk termelt első osztályú tej mennyiségétől függően jutalmazzuk őket és pontrendszerben bíráljuk — napi két ellenőrzés alapján, a tej minősége nem éri el a korábbi szintet. A fejőgépek és fejőeszközök fertőtlenítéséről Is kellőképpen gondoskodunk, nincs hiány fertőtlenítőszerekből és tisztítószerekből sem. Néhány esetben már előfordult, hogy a Senkvicébén lévő központi laboratóriumból jelezték: a korábban leküldött eredmények helytelenek, hibát követtek el. Ezek után kicsit megrendült a bizalmunk, és ugye nem csoda, ha az a vélemény alakult ki körünkben. hogy a Senkvicei laboratórium«műszerezettség, valamint szakképzett munkaerő szempontjából felkészületlen. Szövetkezetünk egyébként rendelkezik saját laboratóriummal, melyet kooperációs körzetünkben hét társtulajdonossal egyetemben üzemeltetünk. Mint ahogy azt előbbiekben említettem, szövetkezetünk állattenyésztésre szakosodott és ezen a téren jelentős eredményeket ért el. A szarvasmarha-hizlalás terén napi 900 grammos súlygyarapodással túlteljesítettük az évi tervünket. Ezt az eredményt átfogó, a gyenge pontokra összpontosító felmérés elkészítésével értük el. Időben tudatosítottuk: a téli hőnapok munkájával döntő módon befolyásolhattuk eredményeinket, ezért fokozott figyelmet fordítottunk az átteleltetés körülményeire. Komoly istállókapacitási problémákkal küszködünk, szarvasmarha- és sertéstenyésztés terén úgyszintén. Jelenleg egy új, 504 férőhelyes tehénlstállő épül a bánovi telepünkön, ennek befejezésével végre hozzáláthatunk elavult Istállóink rekonstrukciójához. A jövőben valószínűleg átcsoportosításra is sor kerül, néhány Istállót sertéstenyésztés céljaira alakítunk át. A sertéshlzlalásban napi 570 grammos súlygyarapodást értünk el, mi elég ló eredmény, de ennél sokkal jobbakkal is dicsekedhettünk a múltban. A súlygyarapodás csökkenése két okra vezethető vissza, az egyikről már szóltam: az elégtelen Istállókapacitásunk, a meglévő épületek zsúfoltsága állataink közérzetén keresztül minden termelési . eredményünkre negatívan hat. A másik ok a takarmányok mennyiségében és főleg minőségében rejlik. Manapság a keveréktakarmányok minőségileg nem érik el azt a szintet, amit valamikor, amikor szója, vér-, csont- és halliszt adagolásával gondoskodtak a megfelelő fehérjetartalomról. Az előző évekkel való ömehaSonlftásban azonban javulás tapasztalható a tömegtakarmányozási feltételeink terén. Megfelelő készletekkel rendelkezünk lucernából és kukoricalisztből, amelyek május végéig biztosítják a zökkenőmentes takarmányozást. A takarmányadagok összeállítását a Trenőíni Agrokémiai Vállalattal és az Érsekújvári Agrokémiai Vállalat mellett működő szarvasmarha-takarmányozási központtal együttműködve állapítjuk meg. A takarmány mennyisége, minősége, összetétele, ára, adagolása mellett nagy súlyt fektetünk az ásványt sók megfelelő koncentrációjára. Az itteni körülményekből kiinduló az optimallzácló során — ezt tapasztalatból mondom — főleg a foszfor pótlására kerül sor, mert talajaink ebben az ásványban szegényebbek a kelleténél. Takarmányainkat BS—6-os szárítón dolgozzuk fel, emellett működik a granuláló gépsor, melynek termékeit ez Idáig elsősorban a hízőmarhák takarmányozásában használtuk fel — Itt látványosabban fejtik ki pozitív hatásukat a granulált takarmányok. November 10-étől bővültek gépsoraink,, így hasznosítjuk granulált termékeinket a tenyészüszők. hízóbikák és tehenek takarmányozásában is. A jövő évben remélhetőleg megoldódnak legégetőbb istállőkapacitási gondjaink, mérténél kül nem lesz könnyű teljesíteni az 1989-es igényesebb terv feladatait. —úmr— Ä hazai szűlőnemesités eredményességét jelenti, hogy az Állami Fajtanemesítő Tanács ebben az évben „Olšava“ néven államilag előzetesen elismert fajtává minősítette a KOBO 39/28 jelzésű csemegeszőlő-fajtajelöltet. bővítve ezzel a fajtaválasztékot csemegeszőlő-termesztésünk területén. Az elismert fajták jegyzékében az „Olšava“ már az ötödik hazai nemesítésű szőlőfajta. Az új fajtát generatív keresztezéssel 1962-ben állították elő a Polesovicei Nemesítő Állomáson. Előállításakor a „Kossuth Lajos“ fajtát a „Boskolena“ és a „Barbarossa“ fajták virágporkeverékével keresztezték. A nemesitől cél viszonylag rövid tenyészidejű új Fajta előállítása volt. A szülőpárok közül a „Kossuth Lajos“ bőtermő, nagyfürtű, egyes évek* ígéretes csemegeszőlő-fajta: az „Olšava“ ben rúgásra kissé hajlamos fajta. Zöldessárga, nagy bogyói augusztus végén, szeptember elején érnek. Rendszeresen és bőven terem. Nagy termések után tőkéi visszaesnek, gyengülnek. A „Boskolena" bőtermő, életképes fajta. Középnagy fürtje inkább borszőlőre emlékeztet. Közepes nagyságú, sárgászöld bogyói lédúsak, vékony héjúak. A „Barbarossa“ középerős növekedésű, rendszertelenül termő fajta. Fürtje nagy, rózsaszín, néha kékbe hajló nagy, húsos bogyókkal. Az újonnan minősített fajta középerős vagy erős növekedésű, vesszőit minden évben jól beérleli. Flirtje nagy (átlagtömege 300 g). hengeres, néha vállas, közepesen tömött vagy laza, hosszú kocsányú. Bogyói nagyok (20x20—25 mm), kissé ovális alakúak, vékony, de erős héjúak, húsosak. bölevűek, kellemes zamatúak. A bogvú szfne rózsaszín, teljes érésben kékespiros. Már augusztusban színesedik, de érési ideje szeptember közepe-vége. Termőképessége nagy vagy igen nagy. Termékenységi együtthatója 2,5. Üzemi kísérleti parcellákon több év átlagában (1982— 1987) 9,7 tonna hektáronkénti termést hozott. Tél) fagvállúsága jő, ezért valamennyi szőlőtermő vidékünkön eredményesen termeszthető. A legtöbb csemegeszőlő-faltához hasonlóan az „Olšava“ is optimális tápanyagellátást igényel. Hiányos tápanyagellátás mellett a tőkék életképessége csökken, a fürtök ritkák, apró bogvójúak, fejetlenek maradnak. Négyzetméterenként 4—8 riigyes terheléssel is rendszeresen és bőven terem. Középmagas és magasművelésen is sikerrel termeszthető. Virágzás utáni fiirtritkltással (hajtásonként egy fürtöt meghagyva) szebb és nagyobb fürtöket nevel. Ez a művelet azonban csak a háztáji gazdaságokban jöhet számításba. Mivel rövidebb izközű fajtáról van szó, a zöldmunkák közül igényli a hőnaljhajtások eltávolítását. Betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képessége megegyezik más csemegeszőlő-fajták ellenálló képességével. Bogyói nem repednek, a fürtök sokáig a tűkén maradhatnak. jól oltható, tehát jó az affinitása valamennyi szaporításra engedélyezett alanyfajtának. Előnyben részesítjük azonban az erős növekedésű alanyfajtákat (Kober 5 BB, Cr—2. Teleki 5 C, 125 AAj, hogy biztosítva legyen a tőkék megfelelő növekedési ere|e és élettartama. Gyenge növekedésű alanyfajtákon a tőkék növekedésben visszaesnek, rövid életűek lesznek. Az „Olšava“ minősítésével csemegeszőlő-termesztésünk több előnyös tulajdonságokkal rendelkező fajtával gazdagodott. Jó tulajdonságai közöl Esősorban nagy termőképességét és 'ngyállóságát kell kiemelni. Gyümölcse nemcsak friss fogyasztásra, hanem övidebb ideig tárté tárolásra is alalmas. Oltványtermesztő nagyüzenelnk e fajta szaporítását az 1989-es vben kezdik el. KORPÁS ANDRÄS agrármérnök i
