Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
1986. december 16. SZABAD FÖLDMŰVES 11 V ■altozások oo о о KÜSZÖBE Ne csodálkozzon a kedves olvasó, ha egy szép napon nem ezeken a hasábokon találkozunk, hanem a vezetésem alatt üzemelő zöldség-, illetve gyümölcsüzletben. Ügy vélem ugyanis, hogy egyéni boldogulásom szempontjából új szakmában kifejtendő tevékenységem jóval előnyösebb lenne a mostaninál. Akkor kezdett kísérteni e gondolat, amikor a minap azt olvastam egy újságtudósításban, hogy társadalmi ellenőrök próbavásárlásokat végeztek több zöldség-, illetve gyümölcsboltban. Az esetek KÍSÉRTÉS semnél fogva — csak a negyvenszázalékosok makulátlan útját járhatnám. Am, mi lenne alckor, ha mégis, megkísértene a vagyonszerzés ördöge? Vásárolhatnék telket, vehetnék egy új ■ Favoritot, építhetnék nyaralót, s ügyes méréssel, számolással növelhetném a takarékbetétkönyvön levő összeget. Ügy élhetnék, mint Marci Hevesen. Csábító lehetőség, nemde? hatván százalékában pontatlan volt a mérés vagy pedig a számolás. Magyarán szólva'becsapták a vásárlókat. A szakmaváltoztatás gondolata rendkívül nagy dilemma elé állított. Most éjjel-nappal azon töprengek, hogy vajon milyen kereskedő legyek. Olyan-e, aki a negyven- vagy pedig a hatvanszázalékosok közé tartozik... Hamar eldöntöttem, hogy — meggyőződé-Még végig sem gondoltam, hogy milyen szép is lenne így az életem, amikor hirtelen elfogott a lebukás szégyenének félelme. Mi lesz, ha kijönnek az ' ellenőrök és megállapítják, hogy pontatlanul mértem vagy rosszul számoltam, esetleg mindkét csalási műveletet gyakoroltam? Hát ez bizony nagyon megszégyenítő lenne rám nézve. De aztán tovább olvastam a tudósítóф és teljesen megnyugodtam. Nem lehetne nekem ebből semmi bajom. „A tévedések — olvasom — ezúttal 200—300 koronájukba kerültek a vásárlók megkárosítóinak, az esetleges visszaesőkre a jövőben nagyobb összegű bírságot rónak ki.“ Azt hiszem, ha szakmát változtatok, mégis úgy döntök, hogy a hatvanszázalékosok csoportjába fogok tartozni. Ügy mérhetek és számolhatok, ahogyan nekem tetszik. Ha netán lebuktat egy jól megszervezett próbavásárlás, akkor legfeljebb kifizetem a 200— 300 koronás bírságot. Addigra ugyanis én már szép kis összeget „tévedhetek". Ha pedig később, minim visszaesőt ismételten megbüntetnek, s kiszabott összeget a mellényzsebemből ki tudom fizetni. Miután a jövőmet ilyen szépen elterveztem, most már csak a pontos mérő és jól számoló negyvenszázalékosokért aggódom. Amiért ők is olyan nagy kísértésnek vannak kitéve... NAGY MIHÄLY Vándorzászló a Csal ló k< zbe Bőséges és viszonylag jó minőségű volt az idei zöldségtermés. A gazdasagok és a kertészkedök a kedvező ldőfárásnak is köszönhetően általában sokkal több árut szállítottak, mint az előző esztendőkben. Azt hihetnénk, hogy e kétségkívül előnyös helyzetben a kínálat szabályozó szerepe a fogyasztói piacon is érvényesült. Nos, a tapasztalatok egészen mást mutattak. Nevezetesen azt, hogy a bőséges terméshez és a nagykereskedelem alacsony átvételi áraihoz képest a boltokban és az üzletekben aránytalanul drágán adták a portékát. Vagy megfordítva: a fogyasztói árakhoz viszonyítva a felvásárlási árak indokolatlanul alacsonyak voltak. Ősz László 1971-től dolgozik a Zelenina Tőketerebesi (Trebisnv) üzemében. Különböző tisztségeket töltött be és 1987-től az üzem igazgatója, tehát jól ismeri a zöldségtermesztéssel kapcsolatos problémákat. A kialakult helyzet okait így összegezte: — Az említett jelenség okainak vizsgálatát kicsit távolabb kell kezdenünk. A hetvenes évek közepén meghirdetett zöldségprogram célja a feldolgozóipar igényeinek kielégítése, s a lakosság zökkenőmentes, megfelelő választékú ellátása volt, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A kistermelők megértéssel fogadták a meghirdetett zöldségtermesztési programot. Örömmel fogadta a termelő azt a rendeletet, amely előírta, hogy a kereskedelemnek a felkínált zöldséget és gyümölcsöt meg kell vásárolnia. Egyebek között ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, h£gy évről évre nagyobb területen termeltek a kistermelők zöldségféléket. Sikerült elérnünk, hogy korai zöldségből ma már nemcsak Kelet-Szlovákiát és a tartősítóüzemet látjuk el, hanem jelentősen hozzájárulunk az országos igények kielégítéséhez is. Ma már ott tartunk, hegy az áru kétharmada a kertészkedőktől származik. ■ Mi a helyzet a nagyüzemekkel? — Az utóbbi esztendőkben a nagyüzemi gazdaságokban is megváltozott a helyzet. Egyre nehezebbé, szigorúbbakká váltak a gazdálkodás általános körülményei, s ez érzékenyen érintette az üzemeket. Energia- és nyersanyagproblómák, valamint a költségek folytonos növekedése jócskán megdrágította a termelést. Ugyanakkor a felvásárlási árak távolról sem követték e folyamatot. .Számunkra a felvásárlási árat a felsőbb illetékes szerv, az árhivatal határozza meg. Természetesen a munkaerőhiány is nagymértékben befolyásolta, hogy a nagyüzemekben évről évre csökkent a zöldségtermesztés területe. ■ Tavaly a felvásárlás körül elég sok probléma volt. nagyon sok termelő nem tudta értékesíteni még a primőrárut sem. Milyen intézkedéseket foganatosítanak, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő? — Azzal kell kezdenem, hogy ma már a járásunkban a kistermelőkváltalában az SZKSZ-alapszervezetekbe tömörülve kertészkednek. A korábbi években velünk kötöttek szerződést és olyasmi nem fordult elő, hogy a felkínált árut ne vettük volna át. Viszont az elmúlt évben az SZKSZ Deregnői (Drahftov) és Szolnocskai (Solnlíka) Alapszervezetének kivételével a Kertészeti Szolgáltatóvállalattal kötöttek szerződést, az pedig bizonyára nem volt kellően felkészülve a felvásárlásra és ebből adódtak a problémák. Ml a velünk szerződésben lévő SZKSZ lapszervezeiektől és kistermelőktől a felkínált árut átvettük. Örömmel mondhatom, hogy a Zelenina járási üzeme történetében először fordult elő, hogy a felvásárlási és a kiskereskedelmi forgalmi tervet egyaránt maradéktalanul teljesítettük. Nem kevesebb mint 57 millió korona értékű forgalmat bonyolítottunk le. И Azoktól is vásároltak, akikkel nem volt szerződésük? — Akik hozzánk hozták az árut, attól átvettük Azt nem tagadom, hogy nem voltak problémák. Például uborkából, paradicsomból, hagymából, petrezselyemből egyszerre olyan nagy mennyiséget hoztak, amelyet nem lehetett egyik napról a másikra eladni. Nehezen tudták megérteni, hogy nem lehetséges egy nap alatt a teljes felkínált árumennyiséget felvásárolni. Tőlünk is elvárják a jó és kiegyensúlyozott ellátását, amit csakis a termelőkkel közösen tudunk biztosítani. Szükségesnek tartom elmondani, hogy 9 ezer 600 torma zöldséget vásároltunk fel. A jövő évre 10 ezer tonnára kötöttünk szerződést, de ennél nagyobb mennyiségű zöldséget szándékozunk felvásárolni. ■ Milyen partneri kapcsolatot tartanak fenn a termelőkkel? — Tudom, hogy mire gondol. Természetesen még vannak tartalékaink. Paprikából és karfiolból, no meg néhány más zöldségféléből is járásunk jelenleg behozatalra szorul. Az említett zöldségfélék fóliás termelését a jövőben jobban fogjuk szorgalmazni. Tujdom, hogy ez költségesebb, de nincs más lehetőségünk. Remélem, hogy jövőre lesz elegendő fólia, és lassan a kisgépekkel való ellátás is javul. A kereskedelem többnyire nem vállal tényleges piaci kockázatot. Sokszor marad a termelő nyakán a termény kisebb-nagyobb hányada, mert a kereskedelem — értékesítési nehézségekre hivatkozva — nem veszi át az árut. A fogyasztói piac felvevőképessége persze az esetek zömében, így a zöldségféléknél is nagyobb lenne, amennyiben a nagykereskedelmi haszon csökkenne. Am a nagykereskedelem — valóságos piaci kockázatot alig vállalva — inkább kevesebb terményt forgalmaz drágábban, mint többet olcsóbban... Nem lehet kizárólag a kereskedelmet hibáztatni, hiszen bőven akadnak máshol is neuralgikus pontok. Nézzük a feldolgozóipart. Az elmúlt évben olyan olcsón vásárolta fel a paradicsomot, hogy szinte nem volt érdemes leszedni. Hasonló volt a helyzet a paprikával, a hagymával és a gyökérzöldséggel is. ■ A termelő végső soron kiszolgáltatva volt, s kényszerpályán haladt... — A közeljövőben sok minden megváltozik — mondja a fiatal igazgató. — Most. hogy önálló, állami vállalat leszünk, beleszólásunk lesz az árképzésbe és bizonyos kockázatot is fogunk vállalni. Legalább 60 millió korona értékű kiskereskedelmi forgalmat akarunk lebonyolítani. Mintegy 16 mezőgazdasági nagyüzemmel és 13 SZKSZ-alapszervezettei kötöttünk szerződést. A dinnye, paprika , és paradicsom esetében állandó árat szeretnénk kialakítani, amivel mindkét fél jól járna. Mi a vajáni (Vojany) Jövő Egységes Földműves-szövetkezettel az idén ezt a módszert kipróbáltuk és azt hiszem, hogy nem csalódtak. Ezt bizonyítja, hogy mintegy 150 tonnával növelik a jövő évi tervüket. Remélhetőleg az új intézkedések elősegítik a hibák gyorsabb ütemű kiküszöbölését. A beszélgetést köszöni: ILLÉS BERTALAN November végén a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalat dolgozói rövid, meghitt ünnepségen vették át a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság és a mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti szövetsége kerületi bizottságának vándorzászlaját, abból az alkalomból, hogy a társulásba tömörült vállalatok között az első félévben a legjobb gazdasági eredményeket érték el. — A mai nehéz gazdasági körülmények között ez nem kis dolog — mondta a zászló átadása után mondott beszédében Igor Fábián mérnök, a kerületi társulás igazgatója. — Arra vall, hogy Dunaszerdahelyen jól szervezik a munkát, sikerült tokozni a dolgozók aktivitását és kezdeményezését, ami a mai viszonyok között az egyik legfontosabb gazdasági tényező. Nem кЦ dolog valóban, hogy a dunaszerdahelyiek a társulás tizenkét vállalata- közül a legjobbnak bizonyultak. Aki azonban valamelyest ismeri a járás mezőgazdasági termelésének szerkezetét, ezen nem lepődik meg. A járásnak nincs egyetlen olyan mezőgazdasági üzeme, amelyben -nem maradt volna ott az Agrostav dolgozói keze munkájának nyoma. Tizenkilenc éves fennállása alatt számos farmot, Istállót, tárolót, takarmánykeverőt, gépi központot épített, felújításokat, villany- és csőszereléseket végzett, ezenkívül olyan trágyatelepeket és sílógödröket kivitelezett, amelyek megfelelnek a Csallóköz rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásainak. Közel két évtizedes munkájuk egyik legnagyobb büszkesége a Mösospol 7 ezer 600 férőhelyes hízómarhafarmja, amely alig négy év alatt épült fel 140 millió korona költséggel. Nyilván kevesen tudják, hogy soron kívül — és ezt csak érdekességként említem — ők építették fel a DAC-stadion mindkét lelátóját rekordidő alatt, az öszszes járulékos épülettel együtt. Idén fejezték be az Agrokomplex nagymegyeri (Čelovo) diagnosztizáló műhelyét és kazánházát, s folytatják az alkatrészraktár építését. A Felbári (Horný Bar) Efsz-ben 30 millió korona költséggel felépítették a szarvasmarhafarmot, az idén pedig az új javítóműhelyt. A Csilizköz Egységes Földműves-szövetkezetben mechanlzáclós központot építenek, amely a Jövő év márciusára készül el. És sorolhatnánk még tovább a befejezett és a jelenleg folyamatban lévő építkezéseket ... Az elmondottakból is látszik, hogy a vállalat jó munkájával rangot, elismerést vfvott ki magának. A mezőgazdasági üzemek megbízható partnernek tartják, éves teljesítménye állandóan nő. Meggyőző az a számokkal alátámasztott összehasonlítás, amelyet N a g yjjózsef vállalati igazgatótól hallottam. 1969-ben, az alapítás évében a vállalat gazdasági teljesítménye mindössze 18 millió korona, az egy főre eső évi munkatermelékenység pedig 77 ezer korona volt. Ezzel szemben az idei teljesítmény majdnem eléri a 80 millió, a munkatermelékenység pedig a 180, ezer koronát. Nagy József vállalati igazgató A vállalat ezenkívül arról ismert, hogy nemcsak betartja a határidőket, ami az építőiparban már magában is ritkaság, hanem rendszerint többhónapos időelőnnyel be is fejezi az építkezéseket. Vajon mi lehet a titka a vállalat sikeres gazdasági ténykedésének? — kérdeztem Nagy József vállalati igazgatótól. — Az emberi tényezó — felelte gondolkodás nélkül. — A csallóközi ember közismerten dolgos, szorgalmas, olyan aki ad a munkájára. Erre építünk. Az évek során kialakult nálunk egy törzsgárda. A tervelőkészítéstől a kivitelezésig olyan emberek dolgoznak nálunk, akiknek lelkiismereti kérdés a jó munka. Természetesen a jutalmazás is ennek megfelelő. Mert nemcsak a gazdasági eredmények terén vagyunk a legjobbak, hanem a társulás vállalatai között az átlagbérek is nálunk a legmagasabbak. De szerintem ez így is van rendjén. A jó munkáért nagyobb fizetés jár. Szinte egy kis család vagyunk. Nagyon jó az együttműködés a vállalati vezetőség és a pártalapszervezet, illetve a szakszervezet között. Ügy látjuk, hogy a pártalapszervezet munkájának leghitelesebb fokmérője az eredményes gazdálkodás. A gazdasági prosperitás viszont lehetővé teszi, hogy jobban törődjünk dolgo/ zóinkkal. A vállalatnál valóban törődnek a dolgozókkal. A béralap 2,4 százalékát fordítják kulturális és szociális célokra. Alig egy éve készült el a székház új járulékos épülete, amelyben orvosi és fogorvosi rendelő, szauna, rehabilitációs helyiség áll rendelkezésre. Gyakorlatilag a vállalat minden egyes alkalmazottja évent^ egy hetet tölt el ingyeD a vállalati üdülőben vagy a partnervál'aiatok létesítményeiben. A közeli építkezésekre az igazgatóság üzemi étkezdéjéből viszik ki az ételt, a távulabb eső munkahelyeken úgy oldják meg a dolgozók étkeztetését, hogy szerződést kötnek a helyi vagy legközelebbi üzemi konyhával. Minden egyes építkezésen lakókocsikkal biztosítják, hogy a munkások átöltözködhessenek s rendszeresen tisztálkodhassanak. — Azt tartjuk, hogy a legjobb befektetés az emberekkel való törődés — mondja a vállalati igazgató. — Az ember m'nden érték megteremtője és a gondoskodást általában meghálálja. Ennek tulajdonítom, hogy vállalatunk dolgozóinak zöme kifogástalanul dolgozik, s az Agrostav alkalmazottjának lenni kitüntetés. Nagyon jó tudni, hogy ilyen biztos erkölcsi alapra támaszkodhatunk. Ezért is növelhetjük évről évre, jóformán változatlan állománnyal a teljesítményeket, — igaz, hogy még így sem tudunk vállalni minden megrendelést. Ami tőlünk telik, azt természetesen mindig megtesszük Nem először van nálunk a vándorzászló és meggyőződésem hogy nem Is utoljára... PALÄGY1 LAJOS Az Oszori (Kvetoslavov) Vetőmagtermelő Állami Gazdaságban 17 millió 800 ezer korona beruházással építik az új laboratóriumot, szociális épületet, illetve az üvegházakat (A szerző felvételei) (Macsicza Sándor illustrációs felvétele) \ á
