Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
sos jellegfi kivitele, s behozatala; — a pénzügyi terv; — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapeszközeinek beruházásos fejlesztése; — a inunkaeröviszonyok és bérek alakulása; — a külkereskedelemnek a a kivitelezőknek az agrárgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz fűződő kapcsolata. A megvitatást követően a kivitelezők elképzeléseiket a tervbizottságok, az egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok elé terjesztették. A feladatok végrehajtását rendszeresen, negyedévenként ellenőrizték, s teljesítésük érdekében különféle intézkedéseket foganatosítottak. Az egyes ágazatok az agráripari komplexum terveiből kiindulva kidolgozták a mezőgazdasági termények felvásárlásának várható menetét, a fejlődést jellemző, a külkereskedelemmel kapcsolatos stb. mutatókat és azokat eljuttatták á tervezést végző központi szerveknek. Ezenkívül adatokat szolgáltattak a munkaerőviszonyok, a bérek, a beruházások, az alapeszközök, a pénzügyi tervek főbb mutatóinak alakulásáról. Az agráripari komplexum terveinek jóváhagyása után meghatározták a teljesítéssel kapcsolatos felelősséget. A szükséges munkaeszközök beszerzésére vonatkozó Indokolt követelményeket a tervezést végző központi szervek, valamint az illetékes kivitelező ágazatok elé terjesztették. Hasonló módon jártak el a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését biztosító gyártási, műszaki és ökonómiai koncepciók (elképzelések! kidolgozásánál — tekintetbe véve a tudomány, a kutatások legújabb eredményeit. A tanácskozásokat és a jóváhagyást követően, az e célra biztosított pénzügyi és anyagi eszközöket tekintetbe véve, az egves elképzelések az agráripari komplexum ötéves tervfeladatatnak részévé váltak. A tervezés szabályzói beváltak a gyakorlatban, ezért a központi szervek öszehangolt működése terén jelentős lépésnek tekinthetők. Az agráripari knmp'exiiui és a beruházásuk. Az agráripari komplexum és a kivitelezési ágazatok kapcsolatainak fejlődése elsősorban a beruházások területén mutatko zott meg. A 7. ötéves tervidőszak folyamán, amikor a CSKP Központi Bizottsága 1981. évi 4. ülésének határozatait az élelmiszerellátás biztosítása érdekében alkalmazni kezdték, az agráripari komplexum beruházásos fejlesztése jelentősen felgyorsult. Ezt az alábbi táblázatban közölt adatok is bizonyítják: Az összberuházá- A gépparkra Az alapeszközökre sok nagysága fordított beruházások Mg-ban Éi-ban Mg-ban Éi-ban Mg-ban rí ban milliárd koronában kifejezve 6. ötéves tervidőszak 83.3 19,8 46,9 7,3 235,0 58,3 7. 1X1,0 22,8 46,0 14,0 . 321,0 76,8 8. 114,0 29,5 60,0 20,0 411,0 100,0 (Mg — mezőgazdaságban; Ё1 — élelmiszeriparban) Az agráripari komplexum beruházásos fejlesztésének felgyorsulása elsősorban a termelőeszközök nagyobb arányú szállításának volt köszönhető. Jelentős haladást értek el az úgynevezett intenzifikációs (belterjesítőj beruházások fejlesztése (gyümölcsösök, szőlők, komlóültetvények telepítése, kisebb területeket érintő lecsapolások. halastavak, kisebb víztárolók, kanálisok, trágyalételepek, silóvermek, szénatárolók, kiépítése, legelők létesítése) te rén A beruházások fejlesztésének lehetőségéhez jelentősen hozzájárullak a tervezésben bekövetkező változások. elsősorban pedig az állami tervekben korábban érvényes értékhatárok (limitek) eltörlése. Az Irányítőmunka szervezettségi szintje azonban a beruházásos fejlesztés színvonalához mérten elmaradt. Például a me zőgazdaság által biztosított nemzeti jövedelem kialakításában az alapeszközök hatékonysága csökkenő irányzatot mutat. Ez az jelenti, hogy a beruházások fejlesztésével párhuzamosan növekednek a mezőgazdasági termelésre fordítandó költségek, s' ezzel a termelékenység gazdaságossága (effektivitása) csökken. Már néhány éve tanúi lehetünk annak, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége (rentabilitása) pang (stagnálj. Illetve csökken. A mezőgazdasági üzemek ezért az ökonömlailag előnyösebb melléküzemágak fejlesztésében látják a kiutat. Meg kell említenünk, hogy a hatékonyság csökkenéséhez a mezőgazdaságban alkalmazott új gépek, technológiák stb. ára, s minősége között mutatkozó különbségek is hozzájárultak. A CSSZSZK gazdasági mechanizmusa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára gyártandó eszközök árképzésében 1989. január 1-jétől — a nagykereskedelmi árak átalakításával összhangban — részben már tekintetbe veszi az egyes termények külföldi árait. A termelőeszközök árának növekedése csupán csak egyik oka a termelés effektivitásában bekövetkező negatív változásoknak. Az egves mezőgazdasági üzemek között az alapeszközök hatékonyságában megmutatkozó különbségek arra engednek következtetni, hogy ezek okát elsősorban maguknál a vállalatoknál kell keresni. A helyreállítás és a korszerűsítés érdekében foganatosított beruházásos feilesztés a gépek és gépi berendezések nagyobb mértékű üzembe helyezéséhez vezetett. 1986-ban a felszámolás alá eső gépi alapeszközök aránya a gépi berendezések összességéhez viszonyítva 3 százalékos volt. A jövőben ezt az arányt 5 százalékra kell emelni, hogy a géppark felújításának Időtartama 33 évről 20 évre csökkenjen. Az újratermelési folyamat nagyobb efíektivitása, a beruházásos feilesztés költségeinek folyamatos csökkenését • kívánja. Ez nem függ az építési anyagok és gépi berendezések árainak leszállításától. Az építkezések. a beruházásos fejlesztés költségeinek csökkentésében érdekeltté kell tenni a kivitelezőket és a tervezőket Is. jelenleg éppen ennek a fordítottja érvényesül: minél drágább egy építkezés, annál magasabb a tervek ára 1s. Az agráripari komplexumban a 8. ötéves tervidőszak folyamán. valamint az 1995-ig előkészített távlati elképzelések, új, korszerű termelési eszközök bevezetésével számolnak. Az alapeszközök újratermelésének biztosítása érdekében a 9. ötéves tervidőszakban az energetikai esziközök terén a mikroelektronika jelenlegi fejlesztési szakaszának befejezésével, a gépek optimális munkarendjének. s a talajmegmunkálás új technológiáinak bevezetésével számolnak. A kutatásban és a fejlesztésben befejeződnek a 3. generációs magajáró kaszálógépekkel kapcsolatos munkák. Csakhamar bevezetik a termelésbe az NDK és szovjet gyártmányú arató-cséplő gépek új generációit, amelyek között 12 fokos lejtőn alkalmazható gépek is lesznek. Oj, kevésbé energiaigényes cukorrépa-betakarító, tavaszi munkák elvégzésére, valamint elöcsíráztatott burgonya ültetésére, alkalmas gépeket Is kifejlesztenek. Az állattenyésztés területén egyedi gondozást lehetővé tevő önműködő technológiák kifejlesztése várható. A 10. ötéves tervidőszak folyamán várhatóan befejezik az optimalizált technológiai rendszerek gyakorlatba, való bevezetését. A további fejlesztés pedig a talaj- és a környezet védelmét szem előtt tartó gépi berendezések, technológiák kidolgozására irányul. Megoldják a közlekedés környezet- és talajvédelmével kapcsolatos problémáit is. Az- 9. és a 10. ötéves tervidőszak folyamán az élelmiszeriparban fokozatosan új. haladó műszaki eljárásokat vezetnek be, amelyek segítségével a nyersanyagok és a membránszeparációs eljárások — elsősorban a tej- és konzerviparban. valamint a baromfifeldolgozásban — tökéletesebben érvényesíthetők. A biotechnológiai eljárások területén a hazai előállítású enzimek nagyobb mérvű felhasználásával számolnak. A gyártmányszerkezeti és műszaki innováció a termékek dietetikus (ésszerű táplálkozást) értékének, tartósságának növelésére. ízének javítására, valamint új, nem hagyomán.os nyersanyagoknak az emberi táplálkozásba való bekapcsolására, a csomagolás esztétikai színvonalának javítására irányul. A FÖ KIVITELEZŐ ÁGAZATOK ÉS A MEZÜGAZDASÄGIÉLELMISZER IPARI KOMPLEXUM KAPCSOLATAI A gépipar a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára mintegy 80 milliárd korona értékben, elsősorban traktorokat, személy- és tehergépkocsikat, pótkocsikat, utánfutókat, emelő, targoncákat, megmunkálógépeket, hegesztőket, hűtőket, csomagoló-berendezéseket stb gyárt. A 8. ötéves tervidőszak feladataival összhangban a gépiparnak növelnie kell az agráripari komplexum számára gyártandó takarmánybetafkarítő magajáró gépek az ekék, aratócséplő gépek, a hegy- és dombvidéken végzendő munkára alkalmas különféle gépek számát. A gépipar és a MÉM képviselői között 1986-ban lefolytatott tárgyalások alapján eldöntötték, hogy meggyorsítják a vetőgépek gyártását; ötéves tervidőszakonként mintegy 2550 darabot állítanak elő. A megegyezés értelmében 1987-ben megkezdték a szőlőművelésre alkalmas traktorok, a magas nyomáson működő, ún. Hesston típusú körbála előállító szalmasajtolök előállítását. A mezőgazdasági-élelftiiszeripari komplexum számára gyártott gépi berendezések 13 százalékát, mintegy 11 milliárď korona értékben, a nehézgépipar készíti. A mezőgazdasági üzemek és a nehézipar kooperációjában — körülbelül 400— 500 millió korona értékben — elsősorban öntözőberendezések, raklapok gyártására, silók építésére stb. kerül sor. Még a közelmúltban is gyakran előfordult, hogy a beruházásos fejlesztéshez szükséges berendezések szállítása, a gépipar központi szerveinek hatáskörébe tartozva, az ügyintézés bonyolultsága következtében akadozott, így a beruházások megvalósítása késett. Az átadás időpontját a műszaki berendezések gyártójának, kivitelezőjének is tekintetbe kell vennie. A kohó- és nehézgépipari termékek központi elosztásánál az agráripari komplexum gyakran hátrányba került. Például a fém eszközök, berendezések esetében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar Igényeinek csak mintegy 65^-70 százalékát fedezték. A szükséges 30—35 százalékot más módon, közvetlen vásárlással kellett beszerezni. Ez a helyzet természetesen tarthatatlanná vált. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, elsősorban az üzemek közötti kapcsolatfelvétel terén lehetővé tett nagyobb önállóságnak * köszönhetően, megvalósulhat a különféle termékek ésszerűbb, gazdaságosabb elosztása. Közvetlen kapcsolat jött létre például az öntözőberendezések létesítése terén a Sigma konszern és a Prágai (Praha), a Bratislava! Állami Meliorációs Igazgatóság, valamint a beruházók és a Sigma egyes vállalatai között. Sajnos ezek a kapcsolatok sem problémamentesek. Az adásvételi kapcsolatod egyeztetésénél például a Sigma Lutin és a Sigma Hranice vállalatok esetében vannak nehézségek Vállalati szinten a tevékenységet csak egy évre hagyják jóvá. A megrendeléseket a következő évre csupán előzetes jelleggel fogadják el, s ez a beruházások megindításánál bizonytalanságot okoz. Nehézségek származnak abból Is, hogy a Sigma konszern — pl. az elektromos berendezések esetében — más vállalatok szállítmányaitól függ. A szerződéses kapcsolatokat tehát töké eiesíteni kell. A gabonasilók berendezéseinek, a betakarítás utáni kezelés gépesített eszközeinek szállítását a CHEPOS (a Pardubice! Malomipar Gépgyártó Vállalat) és a Prágai, valamint e Bratislava! Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat tárgyalják meg. A fejlesztéshez szükséges gépi berendezések általában biztosítottak. Feszültségek tapasztalhatók azonban az egyes gépek és a pótalkatrészek szállításában. Az igénylőnek a megrendeléseket a gépek tervezett üzembehelyezése előtt 18—20 hónappal korábban kell • benyújtania. A Pardubicel Malomipari Gépgyártó Vállalat viszont a megrendeléseket egymásfél évig nem igazolja viszsza. A visszaigazolást csak közvetlenül a szállítás lebonyolítása előtt végzi el. Gyakran előfordul az is, hogy csak a berendezések, pótalkatrészek egy részét tudja szállítani. Ez pedig a készletek felhalmozásához. különböző pótmegoldások kereséséhez vezet. Az adásvételi kapcsolatok csak az olyan mezőgazdasági üzemek esetében működnek kielégítően, amelyek szerződésileg nagyobb mennyiségű nyersanyagot, eszközt igényelnek. A kisebb agrárüzemek, tehát az egységes, földműves-szövetkezetek többsége, szükségleteik nagy részét kénytelenek különféle más forrásokból biztosítani. A szállítások jelentős részét ezért a Polnopo-tól szerzik be amely osztályozatlan hulladékot. másodosztályú anyagokat használ. Ezek 90 százalékát a Ferona nemzeti vállalattól, a fennmaradó 10 százalékot pedig a különféle gépipari üzemektől, azok készlettöbbleteibe'. hulladékaiból stb. biztosítói. Két évvel ezelőtt, 1986-ban a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és a CSSZSZK Kohó- és Nehézipari Minisztériuma között tárgyalásokra került sor, melyeken határozatot hoztak a 8 ötéves tervidőszak alatt a mezőgazdaság részére szállítandó autódaruk (a 700 megrendelt autódaruból mindössze 62 szállítottak lelj, kazánok fa megrendelt 180 darabnak csak az 50 százalékát adták) stb. biztosításáról. A tárgyalások határozatainak értelmében ez agráripari komplexum számára évente 100 tonnával több rozsdamentes lemezt kell szállítani. Növelni kell a zománcozott tartálygyártás kapacitását Is, amelyben szintén jelentős, 52—60 millió korona értékű lemaradás tapasztalható. Az idén megkezdődött a 0,18 mm vastagságú horganyozott {ónozott) lemezek gyártása, és folyamatban van az alacsony hőfokon működő takarmányszárítók kísérleti üzemeltetése is. Üzembehelyezésüknek a 8. ötéves tervidőszakban kell megvalósulnia. Előkészületek folynak az élelmiszer-ipari gépgyártás egyes problémáival foglalkozó tudományos-termelő társulás létrehozására is. A GÉPGYÁRTÁS KAPACITÄSÄNAK FEJLESZTÉSE A 8. ötéves tervidőszak feladataiból kiindulva a gépipari üzemekben beruházásos fejlesztésre csak a traktorgyártásban kerül sor. A beruházásos fejlesztés nagysága és a tervezés színvonala nem tesz eleget a mezőgazdasági technika korszerűsítése és innovációja érdekében 1990-ig végrehajtandó intézkedések ütemének. Ezért tehát az agráripari komplexum keretében a mezőgazdasági gépgyártás kapacitásának programját át kell értékelni, s meg kell teremteni a fejlesztés gyorsításának feltételeit. Továbbra is számolnak a tej-, a cukor-, a malom- és sütőipari gépek, valamint a sörgyártás gépelnek előállításával, de egyéb élelmiszer-ipari ágazatok berendezéseinek gyártását a fejlesztési elképzelések nem tartalmazzák. Az élelmiszeripar a gépipartól elsősorban termékei minőségének javítását, csomagológépeket. speciális járműveket, utánfutókat, kevésbé értékes fűtőanyagok hasznosítására alkalmas kazánokat stb. vár. A 9. ötéves tervidőszak folyamán olyan gazdasági intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek arra ösztönzik a kivitelezőket, hogy elsősorban a hazai feldolgozóipar követelményeinek, s nem úgy mint eddig — a külföldi szállításoknak, tegyenek eleget. A csehszlovák feldolgozóipar korszerűsítésének egyik fő feltétele a nemzetközi együttműködés kiszélesítése is. A csehszlovák élelmiszeripar részére biztosított berendezéseknek csak mintegy 17 százaléka származik a szocialista országokból. Az együttműködés, a szakosodás és az egységesítés fokozott fejlesztése nélkül a KGST keretében 1990 után aligha várható az Igények kielégítése. A progresszív, élvonalbeli, technológiák bevezetése érdekében ezért az agráripari komplexumnak újabb, nem szocialista országokkal folytatott kooperációra kell törekednie. Az agráripari komplexum számára szükséges gépek és gépi berendezések gyártása terén a KGST országokban egyelőre a következő szakosodást tervezik: A Szovjetunió elektronikus magajáró aratócséplő gépeket és automatizált fejoberendezeseket gyártana. Bulgária a traktorok, a talajmegmunkáló-, veto- és a mezőgazdasági kisgépek, valamint a lejtőkön alkalmazható gépek elektronizációját végez né. Lengyelország — kooperációban — magajáró arató cséplő gépeket, kistraktorokat, öt tonnás takarmánykiusztó kocsikat állítana elő. Az NDK takarmány és gabonabegyűjtő, valamint a burgonya- és cukorrépaszedő gépeket, állattenyésztésben alkalmazandó gépi berendezéseket gyártana. Magyarország növényvédelmi és trágyaszóró gépeket, arató cséplő gépekhez adaptereket, mezőgazdasági kisgépeket készítene. Az élelmiszeripar fejlesztése terén a szakosodás a következő módon történne: A Szovjetunió készítené a tej- és konzervipari, a kockacukorgyártó berendezéseket, valamint a membrántechnikát. Az NDK-ban állítanák elő a cukorka- és csokoládégyártó, a csomagoló, valamint a készételeket gyártó berendeléseket, a palackozótechnikát, a tejszeparátorokat. Lengyelországban készülnének a cukorgyárak, a zsíripar, a keményítőgyártás gépi berendezései. Magyarország szállítaná a húsfeldolgozó gépeket, a vákuumtechnikát. Bulgária pedig a konzervipari gépek és berendező1 sek előállításával foglalkozna. Csehszlovákia az együttműködésben elsősorban hagyományos mezőgazdasági gépeinek gyártásával venne részt. A GÉPIPART SZOLGÁLÓ KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE Az 1984—1985 közötti időszakban kidolgozták a CSSZK és az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazataiban történő gépgyártás fejlesztésének koncepcióját. Az átalakítás új feltételei között azonban ez a program tökéletesítésre, a piackutatás pedig jobb szervezésre szorul. Össze kell hangolni az efsz-ek és az állami gazdaságok melléküzemági termelését its. Az élelmiszer-ipari gépgyártás eddigi elképzelései az irányítás fennálló helyzetéből fakadtak. A Strojobal Hradec Králové, az SPP Bratislava kivételével az élelmiszer-ipari termelési gazdasági egységekben jelentős, saját, javító- és fejlesztöműhelyeket hoztak létre. A termelés a javítások és a szerelések mellett folyik. Az agráripari komplexum egyes üzemel az élelmiszeripar gépi berendezéseinek 23 százalékát gyártják. Feltételezhető, hegy az agráripari komplexumon belül történő gépgyártás jelentősége a jövőben méglnkább növekedni fog. Már csak azért is, mivel a hazai gépipari vállalatok az önfinanszírozási feltételek bevezetése mellett a munkaigényes gyártási folyamatok és az alacsony darabszám következtében nem hajlandóak — hacsak az ötéves tervekben ezzel kapcsolatban nem hoznak különleges Intézkedéseket — az élelmiszeripar szükségleteinek teljes fedezésére. Az agráripari komplexumon belül tavaly a gép- és traktor-, valamint a mezőgazdasági gépjavító állomások, továbbá az efsz-ek, állami gazdaságok stb. gépgyártásának értéke elérte a 7,8 milliárd koronát. Ebből a gépekre és berendezésekre 3,8, az alkatrészgyártásra, felújításra stb. '4 milliárd korona jutott. Az ötéves tervidőszakban az agráripari komplexum gépgyártásának kapacitása körülbelül 20 milliárd koronát, tehát a szállítások 30 százalékát érte le. AZ IPAR GAZDASÁGI SZERVEZETEI Az Ipari minisztérium gazdasági szervezetei a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára üzemanyagot, tőmitő- és kenőolajat, műanyagokat, műtrágyát, agrokémiai készítményeket, kaucsukot, gumiból készült termékeket, cellulózt, papírt, üveget, kerámiát, textilt stb. gyártanak. A mezőgazdaság' pedig az ipar számára elsősorban szeszt, cukrot, melaszt, növényi olajat, bőrt, lent, hamuzsírt (kálisót) szállít. A nyersanyagok és termékek szállításának tervét eddig a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma egészen a gazdasági egységek szintjéig lebontotta. Példánl az élelmiszeripar egyes termelési gazdasági egységeiben a szükséges vegyipari nyersanyagok mennyiségének és választékának 95 százalékát meghatározta. A tervezés és a szállítások terén jelentkező hiányosságé* többek között a műtrágyák ée más agrokemikálták gyártásának hosszútávú lemaradását okozták. A bonyolult adminisztratív eljárások nem teszik lehetővé a tervezett devizaforrások rugalmas felhasználását, s ennek következtében az agrokémiai anyagok szállításának határideje rendszeresen késik. Az Ipar és az agráripari komplexum adásvételi kapcsolatait érintő tárgyalások az 1980/48. Tt. számú rendelet értelmébe* folynak. Megállapítható, hogy az adásvételi kapcsolatok terén több olyan jelentős ellentmondásra kerül sor, amelyeket sent az ötéves tervekben, sem pedig minisztériumi szinten nem lehet kielégítően megoldani. Ezek fő oka a szállítási ágazatok rugel* mattan fejlődésében, a technikai eszközökkel való elégtelen ellátásban, a lassú ütemű korszerűsítésben, a KGST országain belüli alacsony szintű termelésben és munkamegosztásban keresendő. A CSKP Központi Bizottságának 1987 decemberi, 7. ülése rámutatott arra, hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmus bizonyos problémái Is az ipari ágazatokban tapasztalható lemaradás következményei. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar intenzív fejlődését leginkább a következő problémák gátolják: 9 az egyes műtrágyák, elsősorban a Prerovi Vegyi Művekben gyártott sznperfoszfát és a lovnsieei Észak-csehországi Ve-