Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-16 / 50. szám

sos jellegfi kivitele, s behoza­tala; — a pénzügyi terv; — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapeszközeinek beruházásos fejlesztése; — a inunkaeröviszonyok és bérek alakulása; — a külkereskedelemnek a a kivitelezőknek az agrárgaz­dasághoz és az élelmiszeripar­hoz fűződő kapcsolata. A megvitatást követően a ki­vitelezők elképzeléseiket a terv­bizottságok, az egyes mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari ága­zatok elé terjesztették. A fel­adatok végrehajtását rendszere­sen, negyedévenként ellenőriz­ték, s teljesítésük érdekében különféle intézkedéseket foga­natosítottak. Az egyes ágaza­tok az agráripari komplexum terveiből kiindulva kidolgozták a mezőgazdasági termények felvásárlásának várható mene­tét, a fejlődést jellemző, a kül­kereskedelemmel kapcsolatos stb. mutatókat és azokat eljut­tatták á tervezést végző köz­ponti szerveknek. Ezenkívül adatokat szolgáltattak a mun­kaerőviszonyok, a bérek, a be­ruházások, az alapeszközök, a pénzügyi tervek főbb mutatói­nak alakulásáról. Az agráripari komplexum terveinek jóváha­gyása után meghatározták a teljesítéssel kapcsolatos fele­lősséget. A szükséges munka­eszközök beszerzésére vonatko­zó Indokolt követelményeket a tervezést végző központi szer­vek, valamint az illetékes ki­vitelező ágazatok elé terjesz­tették. Hasonló módon jártak el a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar fejlődését biztosító gyár­tási, műszaki és ökonómiai kon­cepciók (elképzelések! kidol­gozásánál — tekintetbe véve a tudomány, a kutatások legújabb eredményeit. A tanácskozáso­kat és a jóváhagyást követően, az e célra biztosított pénzügyi és anyagi eszközöket tekintet­be véve, az egves elképzelések az agráripari komplexum öt­éves tervfeladatatnak részévé váltak. A tervezés szabályzói bevál­tak a gyakorlatban, ezért a központi szervek öszehangolt működése terén jelentős lépés­nek tekinthetők. Az agráripari knmp'exiiui és a beruházásuk. Az agráripari komplexum és a kivitelezési ágazatok kapcso­latainak fejlődése elsősorban a beruházások területén mutatko zott meg. A 7. ötéves tervidő­szak folyamán, amikor a CSKP Központi Bizottsága 1981. évi 4. ülésének határozatait az élel­miszerellátás biztosítása érde­kében alkalmazni kezdték, az agráripari komplexum beruhá­zásos fejlesztése jelentősen fel­gyorsult. Ezt az alábbi táblá­zatban közölt adatok is bizo­nyítják: Az összberuházá- A gépparkra Az alapeszközökre sok nagysága fordított beruházások Mg-ban Éi-ban Mg-ban Éi-ban Mg-ban rí ban milliárd koronában kifejezve 6. ötéves tervidőszak 83.3 19,8 46,9 7,3 235,0 58,3 7. 1X1,0 22,8 46,0 14,0 . 321,0 76,8 8. 114,0 29,5 60,0 20,0 411,0 100,0 (Mg — mezőgazdaságban; Ё1 — élelmiszeriparban) Az agráripari komplexum be­ruházásos fejlesztésének fel­­gyorsulása elsősorban a terme­lőeszközök nagyobb arányú szállításának volt köszönhető. Jelentős haladást értek el az úgynevezett intenzifikációs (belterjesítőj beruházások fej­lesztése (gyümölcsösök, szőlők, komlóültetvények telepítése, ki­sebb területeket érintő lecsapo­­lások. halastavak, kisebb víz­tárolók, kanálisok, trágyaléte­­lepek, silóvermek, szénatárolók, kiépítése, legelők létesítése) te rén A beruházások fejlesztésének lehetőségéhez jelentősen hozzá­járullak a tervezésben bekövet­kező változások. elsősorban pedig az állami tervekben ko­rábban érvényes értékhatárok (limitek) eltörlése. Az Irányítőmunka szervezett­ségi szintje azonban a beruhá­zásos fejlesztés színvonalához mérten elmaradt. Például a me zőgazdaság által biztosított nemzeti jövedelem kialakításá­ban az alapeszközök hatékony­sága csökkenő irányzatot mu­tat. Ez az jelenti, hogy a beru­házások fejlesztésével párhuza­mosan növekednek a mezőgaz­dasági termelésre fordítandó költségek, s' ezzel a termelé­kenység gazdaságossága (effek­tivitása) csökken. Már néhány éve tanúi lehetünk annak, hogy a mezőgazdasági termelés jö­vedelmezősége (rentabilitása) pang (stagnálj. Illetve csök­ken. A mezőgazdasági üzemek ezért az ökonömlailag előnyö­sebb melléküzemágak fejleszté­sében látják a kiutat. Meg kell említenünk, hogy a hatékony­ság csökkenéséhez a mezőgaz­daságban alkalmazott új gépek, technológiák stb. ára, s minő­sége között mutatkozó különb­ségek is hozzájárultak. A CSSZSZK gazdasági mecha­nizmusa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára gyár­tandó eszközök árképzésében 1989. január 1-jétől — a nagy­kereskedelmi árak átalakításá­val összhangban — részben már tekintetbe veszi az egyes termények külföldi árait. A termelőeszközök árának növe­kedése csupán csak egyik oka a termelés effektivitásában be­következő negatív változások­nak. Az egves mezőgazdasági üzemek között az alapeszközök hatékonyságában megmutatko­zó különbségek arra engednek következtetni, hogy ezek okát elsősorban maguknál a vállala­toknál kell keresni. A helyreállítás és a korszerű­sítés érdekében foganatosított beruházásos feilesztés a gépek és gépi berendezések nagyobb mértékű üzembe helyezéséhez vezetett. 1986-ban a felszámo­lás alá eső gépi alapeszközök aránya a gépi berendezések összességéhez viszonyítva 3 szá­zalékos volt. A jövőben ezt az arányt 5 százalékra kell emel­ni, hogy a géppark felújításá­nak Időtartama 33 évről 20 év­re csökkenjen. Az újratermelési folyamat na­gyobb efíektivitása, a beruházá­sos feilesztés költségeinek fo­lyamatos csökkenését • kívánja. Ez nem függ az építési anya­gok és gépi berendezések árai­nak leszállításától. Az építke­zések. a beruházásos fejlesztés költségeinek csökkentésében ér­dekeltté kell tenni a kivitelező­ket és a tervezőket Is. jelenleg éppen ennek a fordítottja érvé­nyesül: minél drágább egy épít­kezés, annál magasabb a tervek ára 1s. Az agráripari komplexumban a 8. ötéves tervidőszak folya­mán. valamint az 1995-ig elő­készített távlati elképzelések, új, korszerű termelési eszközök bevezetésével számolnak. Az alapeszközök újratermelé­sének biztosítása érdekében a 9. ötéves tervidőszakban az energetikai esziközök terén a mikroelektronika jelenlegi fej­lesztési szakaszának befejezé­sével, a gépek optimális mun­karendjének. s a talajmegmun­kálás új technológiáinak beve­zetésével számolnak. A kutatás­ban és a fejlesztésben befeje­ződnek a 3. generációs maga­­járó kaszálógépekkel kapcsola­tos munkák. Csakhamar beve­zetik a termelésbe az NDK és szovjet gyártmányú arató-cséplő gépek új generációit, amelyek között 12 fokos lejtőn alkal­mazható gépek is lesznek. Oj, kevésbé energiaigényes cukor­­répa-betakarító, tavaszi mun­kák elvégzésére, valamint elö­­csíráztatott burgonya ültetésére, alkalmas gépeket Is kifejleszte­nek. Az állattenyésztés területén egyedi gondozást lehetővé tevő önműködő technológiák kifej­lesztése várható. A 10. ötéves tervidőszak fo­lyamán várhatóan befejezik az optimalizált technológiai rend­szerek gyakorlatba, való beve­zetését. A további fejlesztés pe­dig a talaj- és a környezet vé­delmét szem előtt tartó gépi berendezések, technológiák ki­dolgozására irányul. Megoldják a közlekedés környezet- és ta­lajvédelmével kapcsolatos prob­lémáit is. Az- 9. és a 10. ötéves tervidő­szak folyamán az élelmiszer­­iparban fokozatosan új. haladó műszaki eljárásokat vezetnek be, amelyek segítségével a nyersanyagok és a membrán­szeparációs eljárások — első­sorban a tej- és konzervipar­ban. valamint a baromfifeldol­gozásban — tökéletesebben ér­vényesíthetők. A biotechnoló­giai eljárások területén a hazai előállítású enzimek nagyobb mérvű felhasználásával számol­nak. A gyártmányszerkezeti és mű­szaki innováció a termékek die­tetikus (ésszerű táplálkozást) értékének, tartósságának növe­lésére. ízének javítására, vala­mint új, nem hagyomán.os nyersanyagoknak az emberi táp­lálkozásba való bekapcsolására, a csomagolás esztétikai szín­vonalának javítására irányul. A FÖ KIVITELEZŐ ÁGAZATOK ÉS A MEZÜGAZDASÄGI­­ÉLELMISZER IPARI KOMPLEXUM KAPCSOLATAI A gépipar a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára mint­egy 80 milliárd korona érték­ben, elsősorban traktorokat, személy- és tehergépkocsikat, pótkocsikat, utánfutókat, emelő, targoncákat, megmunkálógépe­ket, hegesztőket, hűtőket, csoma­­goló-berendezéseket stb gyárt. A 8. ötéves tervidőszak fel­adataival összhangban a gép­iparnak növelnie kell az agrár­ipari komplexum számára gyár­tandó takarmánybetafkarítő ma­gajáró gépek az ekék, arató­cséplő gépek, a hegy- és domb­vidéken végzendő munkára al­kalmas különféle gépek számát. A gépipar és a MÉM képviselői között 1986-ban lefolytatott tár­gyalások alapján eldöntötték, hogy meggyorsítják a vetőgé­pek gyártását; ötéves tervidő­szakonként mintegy 2550 dara­bot állítanak elő. A megegyezés értelmében 1987-ben megkezd­ték a szőlőművelésre alkalmas traktorok, a magas nyomáson működő, ún. Hesston típusú kör­bála előállító szalmasajtolök előállítását. A mezőgazdasági-élelftiiszer­­ipari komplexum számára gyár­tott gépi berendezések 13 szá­zalékát, mintegy 11 milliárď korona értékben, a nehézgép­ipar készíti. A mezőgazdasági üzemek és a nehézipar koope­rációjában — körülbelül 400— 500 millió korona értékben — elsősorban öntözőberendezések, raklapok gyártására, silók épí­tésére stb. kerül sor. Még a közelmúltban is gyak­ran előfordult, hogy a beruhá­zásos fejlesztéshez szükséges berendezések szállítása, a gép­ipar központi szerveinek hatás­körébe tartozva, az ügyintézés bonyolultsága következtében akadozott, így a beruházások megvalósítása késett. Az át­adás időpontját a műszaki be­rendezések gyártójának, kivite­lezőjének is tekintetbe kell ven­nie. A kohó- és nehézgépipari ter­mékek központi elosztásánál az agráripari komplexum gyakran hátrányba került. Például a fém eszközök, berendezések eseté­ben a mezőgazdaság és az élel­miszeripar Igényeinek csak mintegy 65^-70 százalékát fe­dezték. A szükséges 30—35 szá­zalékot más módon, közvetlen vásárlással kellett beszerezni. Ez a helyzet természetesen tart­hatatlanná vált. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, elsősorban az üzemek közötti kapcsolatfelvé­tel terén lehetővé tett nagyobb önállóságnak * köszönhetően, megvalósulhat a különféle ter­mékek ésszerűbb, gazdaságo­sabb elosztása. Közvetlen kap­csolat jött létre például az ön­tözőberendezések létesítése te­rén a Sigma konszern és a Prá­gai (Praha), a Bratislava! Álla­mi Meliorációs Igazgatóság, va­lamint a beruházók és a Sigma egyes vállalatai között. Sajnos ezek a kapcsolatok sem prob­lémamentesek. Az adásvételi kapcsolatod egyeztetésénél pél­dául a Sigma Lutin és a Sigma Hranice vállalatok esetében vannak nehézségek Vállalati szinten a tevékenységet csak egy évre hagyják jóvá. A meg­rendeléseket a következő évre csupán előzetes jelleggel fogad­ják el, s ez a beruházások meg­indításánál bizonytalanságot okoz. Nehézségek származnak abból Is, hogy a Sigma konszern — pl. az elektromos berendezések esetében — más vállalatok szállítmányaitól függ. A szer­ződéses kapcsolatokat tehát tö­ké eiesíteni kell. A gabonasilók berendezései­nek, a betakarítás utáni keze­lés gépesített eszközeinek szál­lítását a CHEPOS (a Pardubi­ce! Malomipar Gépgyártó Vál­lalat) és a Prágai, valamint e Bratislava! Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat tár­gyalják meg. A fejlesztéshez szükséges gépi berendezések általában biztosítottak. Feszült­ségek tapasztalhatók azonban az egyes gépek és a pótalkat­részek szállításában. Az igény­lőnek a megrendeléseket a gé­pek tervezett üzembehelyezése előtt 18—20 hónappal korábban kell • benyújtania. A Pardubicel Malomipari Gépgyártó Vállalat viszont a megrendeléseket egy­másfél évig nem igazolja visz­­sza. A visszaigazolást csak köz­vetlenül a szállítás lebonyolítá­sa előtt végzi el. Gyakran elő­fordul az is, hogy csak a be­rendezések, pótalkatrészek egy részét tudja szállítani. Ez pe­dig a készletek felhalmozásá­hoz. különböző pótmegoldások kereséséhez vezet. Az adásvételi kapcsolatok csak az olyan mezőgazdasági üzemek esetében működnek ki­elégítően, amelyek szerződési­leg nagyobb mennyiségű nyers­anyagot, eszközt igényelnek. A kisebb agrárüzemek, tehát az egységes, földműves-szövetkeze­tek többsége, szükségleteik nagy részét kénytelenek külön­féle más forrásokból biztosíta­ni. A szállítások jelentős ré­szét ezért a Polnopo-tól szerzik be amely osztályozatlan hulla­dékot. másodosztályú anyago­kat használ. Ezek 90 százalékát a Ferona nemzeti vállalattól, a fennmaradó 10 százalékot pe­dig a különféle gépipari üze­mektől, azok készlettöbbletei­be'. hulladékaiból stb. biztosít­ói. Két évvel ezelőtt, 1986-ban a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és a CSSZSZK Kohó- és Nehézipari Minisztériuma között tárgyalá­sokra került sor, melyeken ha­tározatot hoztak a 8 ötéves tervidőszak alatt a mezőgazda­ság részére szállítandó autó­daruk (a 700 megrendelt autó­daruból mindössze 62 szállítot­tak lelj, kazánok fa megren­delt 180 darabnak csak az 50 százalékát adták) stb. biztosítá­sáról. A tárgyalások határoza­tainak értelmében ez agráripari komplexum számára évente 100 tonnával több rozsdamentes le­mezt kell szállítani. Növelni kell a zománcozott tartálygyár­tás kapacitását Is, amelyben szintén jelentős, 52—60 millió korona értékű lemaradás ta­pasztalható. Az idén megkezdődött a 0,18 mm vastagságú horganyozott {ónozott) lemezek gyártása, és folyamatban van az alacsony hőfokon működő takarmányszá­rítók kísérleti üzemeltetése is. Üzembehelyezésüknek a 8. öt­éves tervidőszakban kell meg­valósulnia. Előkészületek foly­nak az élelmiszer-ipari gép­gyártás egyes problémáival fog­lalkozó tudományos-termelő tár­sulás létrehozására is. A GÉPGYÁRTÁS KAPACITÄSÄNAK FEJLESZTÉSE A 8. ötéves tervidőszak fel­adataiból kiindulva a gépipari üzemekben beruházásos fejlesz­tésre csak a traktorgyártásban kerül sor. A beruházásos fejlesztés nagy­sága és a tervezés színvonala nem tesz eleget a mezőgazda­­sági technika korszerűsítése és innovációja érdekében 1990-ig végrehajtandó intézkedések üte­mének. Ezért tehát az agráripa­ri komplexum keretében a me­zőgazdasági gépgyártás kapaci­tásának programját át kell ér­tékelni, s meg kell teremteni a fejlesztés gyorsításának feltéte­leit. Továbbra is számolnak a tej-, a cukor-, a malom- és sü­tőipari gépek, valamint a sör­gyártás gépelnek előállításával, de egyéb élelmiszer-ipari ága­zatok berendezéseinek gyártá­sát a fejlesztési elképzelések nem tartalmazzák. Az élelmiszeripar a gépipar­tól elsősorban termékei minő­ségének javítását, csomagoló­gépeket. speciális járműveket, utánfutókat, kevésbé értékes fűtőanyagok hasznosítására al­kalmas kazánokat stb. vár. A 9. ötéves tervidőszak fo­lyamán olyan gazdasági intéz­kedéseket kell foganatosítani, amelyek arra ösztönzik a kivi­telezőket, hogy elsősorban a hazai feldolgozóipar követelmé­nyeinek, s nem úgy mint eddig — a külföldi szállításoknak, te­gyenek eleget. A csehszlovák feldolgozóipar korszerűsítésé­nek egyik fő feltétele a nem­zetközi együttműködés kiszéle­sítése is. A csehszlovák élelmi­szeripar részére biztosított be­rendezéseknek csak mintegy 17 százaléka származik a szocia­lista országokból. Az együttmű­ködés, a szakosodás és az egy­ségesítés fokozott fejlesztése nélkül a KGST keretében 1990 után aligha várható az Igények kielégítése. A progresszív, él­vonalbeli, technológiák beveze­tése érdekében ezért az agrár­ipari komplexumnak újabb, nem szocialista országokkal folytatott kooperációra kell tö­rekednie. Az agráripari komplexum szá­mára szükséges gépek és gépi berendezések gyártása terén a KGST országokban egyelőre a következő szakosodást tervezik: A Szovjetunió elektronikus ma­gajáró aratócséplő gépeket és automatizált fejoberendezeseket gyártana. Bulgária a traktorok, a talajmegmunkáló-, veto- és a mezőgazdasági kisgépek, vala­mint a lejtőkön alkalmazható gépek elektronizációját végez né. Lengyelország — kooperá­cióban — magajáró arató cséplő gépeket, kistraktorokat, öt ton­nás takarmánykiusztó kocsikat állítana elő. Az NDK takar­mány és gabonabegyűjtő, vala­mint a burgonya- és cukorrépa­­szedő gépeket, állattenyésztés­ben alkalmazandó gépi beren­dezéseket gyártana. Magyaror­szág növényvédelmi és trágya­szóró gépeket, arató cséplő gé­pekhez adaptereket, mezőgaz­dasági kisgépeket készítene. Az élelmiszeripar fejlesztése terén a szakosodás a következő módon történne: A Szovjetunió készítené a tej- és konzervipa­ri, a kockacukorgyártó beren­dezéseket, valamint a membrán­technikát. Az NDK-ban állítanák elő a cukorka- és csokoládé­gyártó, a csomagoló, valamint a készételeket gyártó berende­léseket, a palackozótechnikát, a tejszeparátorokat. Lengyelor­szágban készülnének a cukor­gyárak, a zsíripar, a keményí­tőgyártás gépi berendezései. Magyarország szállítaná a hús­­feldolgozó gépeket, a vákuum­­technikát. Bulgária pedig a kon­zervipari gépek és berendező1 sek előállításával foglalkozna. Csehszlovákia az együttműkö­désben elsősorban hagyományos mezőgazdasági gépeinek gyár­tásával venne részt. A GÉPIPART SZOLGÁLÓ KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE Az 1984—1985 közötti időszak­ban kidolgozták a CSSZK és az SZSZK mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari ágazataiban történő gépgyártás fejlesztésének kon­cepcióját. Az átalakítás új fel­tételei között azonban ez a program tökéletesítésre, a piac­kutatás pedig jobb szervezésre szorul. Össze kell hangolni az efsz-ek és az állami gazdasá­gok melléküzemági termelését its. Az élelmiszer-ipari gépgyár­tás eddigi elképzelései az irá­nyítás fennálló helyzetéből fa­kadtak. A Strojobal Hradec Krá­lové, az SPP Bratislava kivéte­lével az élelmiszer-ipari terme­lési gazdasági egységekben je­lentős, saját, javító- és fejlesz­­töműhelyeket hoztak létre. A termelés a javítások és a sze­relések mellett folyik. Az agrár­ipari komplexum egyes üzemel az élelmiszeripar gépi berende­zéseinek 23 százalékát gyárt­ják. Feltételezhető, hegy az agráripari komplexumon belül történő gépgyártás jelentősége a jövőben méglnkább növeked­ni fog. Már csak azért is, mi­vel a hazai gépipari vállalatok az önfinanszírozási feltételek bevezetése mellett a munkaigé­nyes gyártási folyamatok és az alacsony darabszám következté­ben nem hajlandóak — hacsak az ötéves tervekben ezzel kap­csolatban nem hoznak külön­leges Intézkedéseket — az élel­miszeripar szükségleteinek tel­jes fedezésére. Az agráripari komplexumon belül tavaly a gép- és traktor-, valamint a mezőgazdasági gép­javító állomások, továbbá az efsz-ek, állami gazdaságok stb. gépgyártásának értéke elérte a 7,8 milliárd koronát. Ebből a gépekre és berendezésekre 3,8, az alkatrészgyártásra, felújítás­ra stb. '4 milliárd korona ju­tott. Az ötéves tervidőszakban az agráripari komplexum gép­gyártásának kapacitása körül­belül 20 milliárd koronát, te­hát a szállítások 30 százalékát érte le. AZ IPAR GAZDASÁGI SZERVEZETEI Az Ipari minisztérium gazda­sági szervezetei a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar számá­ra üzemanyagot, tőmitő- és ke­nőolajat, műanyagokat, műtrá­gyát, agrokémiai készítménye­ket, kaucsukot, gumiból készült termékeket, cellulózt, papírt, üveget, kerámiát, textilt stb. gyártanak. A mezőgazdaság' pedig az ipar számára elsősorban szeszt, cukrot, melaszt, növényi olajat, bőrt, lent, hamuzsírt (kálisót) szállít. A nyersanyagok és termékek szállításának tervét eddig a CSSZK és az SZSZK Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma egészen a gazdasági egy­ségek szintjéig lebontotta. Pél­­dánl az élelmiszeripar egyes termelési gazdasági egységei­ben a szükséges vegyipari nyersanyagok mennyiségének és választékának 95 százalékát meghatározta. A tervezés és a szállítások terén jelentkező hiányosságé* többek között a műtrágyák ée más agrokemikálták gyártásá­nak hosszútávú lemaradását okozták. A bonyolult adminiszt­ratív eljárások nem teszik lehe­tővé a tervezett devizaforrások rugalmas felhasználását, s en­nek következtében az agroké­miai anyagok szállításának ha­tárideje rendszeresen késik. Az Ipar és az agráripari kom­plexum adásvételi kapcsolatait érintő tárgyalások az 1980/48. Tt. számú rendelet értelmébe* folynak. Megállapítható, hogy az adásvételi kapcsolatok terén több olyan jelentős ellentmon­dásra kerül sor, amelyeket sent az ötéves tervekben, sem pedig minisztériumi szinten nem lehet kielégítően megoldani. Ezek fő oka a szállítási ágazatok rugel* mattan fejlődésében, a techni­kai eszközökkel való elégtelen ellátásban, a lassú ütemű kor­szerűsítésben, a KGST országain belüli alacsony szintű terme­lésben és munkamegosztásban keresendő. A CSKP Központi Bi­zottságának 1987 decemberi, 7. ülése rámutatott arra, hogy a jelenlegi gazdasági mechaniz­mus bizonyos problémái Is az ipari ágazatokban tapasztalható lemaradás következményei. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar intenzív fejlődését leg­inkább a következő problémák gátolják: 9 az egyes műtrágyák, első­sorban a Prerovi Vegyi Művek­ben gyártott sznperfoszfát és a lovnsieei Észak-csehországi Ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents