Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
g gyi Művek által előállított mészköves ainmúnsuletrom. valamint némely behozatalból származó készítmény rossz minősége, ф a növényvédő szerek, főleg, a fungicidek. az Unichem termelői gazdasági egység által gyártott fertőtlenítő anyagok, továbbá a konzerváló («itromsav), az üvegmosó szerek (nátroníúgl és az üzemanyagok hiánya. Jelentős problémát okoz a gázolaihlány. Az állami tervek a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak 1980-ban 1 millió 22 ezer 600 tonnát irányoztak elő. Ez a mennyiség azonban a termelési feladatok végrehajtására nem volt elegendő, s további 60 ezer 200 tonnára volt szükség. így a CSSZSZK kormányának 1285/169. Tt. számú rendelete által előirt 1 százalékos megtakarítását nem sikerült megvalósítani, sőt a fogyasztás 100,17 százalékra növekedett. A gázolajfogyasztás 1987-ben is kedvezőtlenül alakult. A rossz Időjárási viszonyok következtében az előző évhez viszonyítva a felhasznált mennyiség 3,6 százalékkal nőtt. De 1987 őszén Csehországban még ennek ellenére Is vagy 100 ezer hektár maradt felszántatlanul. A túlzott üzemanyag-fogyasztás oka elsősorban az elavult géppark, a mérőműszerek hiányában keresendő. AZ ÉPÍTŐIPAR GAZDASÁGI SZERVEZETEI Az építőipar az agráripari komplexum szántára elsősorban cementet, meszet, azbesztcementet, csempét, téglát, cserepet, deszkát, betoncsöveket, előregyártott elemeket stb. szállít, silókat épít. A tehénistállók, sertéshizlalók, gazdasági udvarok és más célépítmények tervezését a Földművelési Tervezőintézet végzi. AZ EGÉSZSÉGÜGY GAZDASÁGI SZERVEZETEI Az efsz-ek, az állami gazdaságok, az egészségügy egész sor terméket, nyersanyagot: gyógynövényeket. tápokat, mákgubót, csomagolóanyagot, laboratóriumi állatokat stb. szállítanak. A szállítások üzemi szinten kötött adásvételi kapcsolatok alapján történnek. Csehszlovákiában a Spofa számára gyártott finomított laktóz egyetlen előállítója a Hradec Králové-1 Tejtápot Gyártó Vállalat Nový Bydžov-i üzeme. Ezen a területen is számos nehézséggel kell szembe nézni. A mezőgazdaság nem képes elegendő C-emulgeátort, ízesítőket, sztearint. glicerint előállítani. Az egészségügy a mezőgazdaság részére vitaminokat, vitamin-sűrítményeket. állntegészség-ügvi gyógyszereket és különféle aminosavakat gvárt Nem tud azonban minden igénynek eleget tenni. E- vitaminból például a szükséges 37 tonna helyett csak 27 -e; képes szállítani Az élelmiszeripar évi aszkorbinsav szükséglete pedig kb. 50 tonna, a Spofa gyártási kapacitása azonban ennek ^ив tud eleget tenni. AZ Gj GAZDASÁGI MECHANIZMUS ELVEINEK ' ALKALMAZÄSA AZ AGRÄR ÉS ÉLELMISZER IPARI KOMPLEXUMBAN A tudományos-műszaki fejlődés az élelmiszergyártás területén felgyorsította a munkamegosztás folyamatát. Ennek megfelelően alakult és fejlődött az ágazatok közti Irányítási rendszer is. Sajnos azonban a tervezés módszerei és a gazdaságossági eszközök hatékonysága e téren egyre Inkább elmaradt. Az élvonalbeli külföldi termelőkhöz viszonyítva lemaradás következett be a gépek, berendezések, vegyi anyagok, beruházási egységek terén Is, melyek minősége, színvonala áraik alakulásával nem volt összhangban. A jelenlegi nehézségek oka elsősorban az, hogy az alapvető termelési eszközök nagy részét a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek sem a piacon, sem pedig az adásvételi kapcsolatok útján nem szerezhetik be. Ezeket a termelést eszközöket a hazai ipar egyaránt nem gyártja vagy az előállított mennyiség mélyen ,a kereslet alatt van. A tapasztalatok megmutatták, hogy az előző, direktív utasításokkal dolgozó irányítási rendszer ezeket a problémákat lényegében nem oldotta meg. A gazdasági mechanizmus átépítése folytán 1989. január elsejétől az agrár- és élelmiszeripari komplexumban bekövetkező változások garantálják a helyzet javulását, ámde nem támaszthatnak valótlan elvárásokat. A piaci helyzet javulásának egyik lényeges eleme a beruházásos fejlesztés (az újjáépítés, a korszerűsítés, az új létesítmények felépítése, felgyorsítása). A belüzeimi önelszámolás és az önfinanszírozás elveinek következetes alkalmazása arra kényszeríti majd a termelőket, hogy minél kevesebb elfekvő, átlagos vagy annál rosszabb minőségű árut gyártsanak. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb teret biztosít a külkapcsolatok közvetlen kialakításának. E téren az egyes általános gépipari vállalatoknak (az Agrozet, a gépkocsiipar stb.), nehézipari, egészségügyi és vegyipari üzemeknek már vannak bizonyos tapasztalataik. A fejlett kapitalista államokban megfigyelhető, hogy csaknem valamennyi mammutvállalat .konszern és nemzetközi monopólium termékeivel és tőkéiével igyekszik beépülni az agráripari komplexumba. Fejlesztésében minden lehető eszközzel (modern gépekkel, technológiával) részt vállalnak. Ая ipari és a banktőke agrár- és élelmiszeripari komplexumon belüli összefonódásának objektív jellege van és az agráripari komplexum hazai fejlődésében is jelentkezett. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak szükségletei kielégítése terén a jövőben kisebb kínálattal, valamint azzal szükséges számolnia, hogy az adásvételi kapcsolatok kialakításakor — tekintetbe véve az új gazdasági mechanizmus szabályait — nagyszámú szállítóval kell tárgyalnia. A termelőeszközök kínálatát Illetően a 8. ötéves tervidőszakban javul a helyzet. Növekszik a termelés és keresik a legfontosabb hiánycikkek behozatali lehetőségét. A fejlett államok vállalataihoz hasonlóan a hazai szállítóknak is többet kell foglalkozniuk a piackutatással, az tnnovált termékek- reklámozásával, s következetesen be kell tartaniuk a gazdasági szerződéseket. A műszaki-anyagi bázis biztosításában az agrár- és élelmiszer-ipari komplexum által a jövőben vállalt kockázat elsősorban az önfinanszírozásban rejlik. Például a vállalatoknak a tőkebefektetéseket is jól meg kell fontolniúk. A személycseréktől sem szabad visszariadni annak érdekében, hogy a beruházások meghozzák a vári gazdasági sikert, s ne úgy mint a múltban gazdasági csődhöz vezessenek. A nem mezőgazdasági jellegű tevékenység évi volumene az agrár- és élelmiszer-ipart kontplexumban napjainkban kb. 22 milliárd korona. Ilyet jelenleg a mezőgazdasági üzemek 80 százaléka folytat. Az új gazdasági mechanizmusnak e téren Is vannak feladatai. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység—a külföldi kooperációs kapcsolatok kialakítása mellett — elsősorban a másutt veszteséges termelőeszközök gyártására Irányul. Az új gazdasági mechanizmus teljes terjedelmében történő bevezetése a népgazdaságban 1991. januárjában kezdődik. Ezzel együtt egész sor új intézkedést és új nagyüzemi árakat is bevezetnek. Jelenleg az általános Irányelvek kidolgozásán munkálkodnak. A szerződéses árakat a Szövetségi Arhivatal szabályai szerint dolgozzák ki. Ezeket azonban csak a terven felül történő megrendelések esetében lehet majd alkalmazni. A sz^pződéses árak értékhatárát a behozatali és a kiviteli árak alapján határozzák meg. Azokat a vállalatokat, amelyek a külföldi szállításoknak a szerződésben rögzített hazai megrendelések rovására tesznek eleget, pénzbírsággal sújtják. A hazai termékek ártámoga4 • tása az ösztönzést és a termelés bővítését hivatott szolgálni. Az új gazdapági mechanizmus az állami terv közvetlen alkalmazásával Is számol. Így -kívánlák szabályozni egyes meghatározott hazai és külföldi termékek, technológiák építésének volumenét. Az 1990 utáni Időszakra javasolják a szerződéses kötelezettségek eddigi, az 1980/48. Tt. számú rendelet szerinti, formájának megtartását. Változások csak abban lesznek, hogy a jövőben nem válnak a szerződéses kapcsolatokat megalapozó tervezés részévé. A 9. ötéves tervidőszak tartalmára új gazdasági törvénykönyv lép életbe. A szerződéses kötelezettség vonatkozni fog a rögzített szállítási feladatokra, a fogyasztói limitekre (ár-, Illetve értékhatárokra), az építkezési munkákra, a behozatalra, a gépipari technológiák szállítására. Az adásvételi kapcsolatok és az Intézmények saját száhdékainak egyeztetése után kerül sor a tervjavaslatok kidolgozására, melyeket az SZSZK Mezőgazdasági • és Élelmezésügyi Minisztériuma bírál el, majd azokat jóváhagyásra a CSSZSZK kormánya elé terjesztL * A gazdasági kapcsolatok terén a jövőben az egyes intézmények magatartását a következő előírások szabályozzák: — a gazdasági törvénykönyv, amelynek módosítása még az év folyamán megvalósul, — a tervezésről szóló törvény, — a nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó 1984'90. Tt számú rendelet, amelynek módosítása 1989. január elsejéig megtörténik (ezzel egyívűben érvényét veszti az 1981/ 49.-Tt. számú rendelet), 1— a módosított 1905/73. Tt. számú állami vállalatokkal és a mezőgazdasági szövetkezetekkel foglalkozó rendelet. Az említettekkel összhangban további rendeletek módosítására is sor kerül. Az új mezőgazdasági mechanizmus bevezetése a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexumban hosszú távú folyamat, melyben a gazdasági intézményeknek el kell sajátítaniuk a vállalkozói magatartásformákat, a közvetlen adásvételi kapcsolatok, az új gazdasági eszközök alkalmazását, az önfinanszírozás, a belüzemi önelszámolás elveit. E folyamat élén a CSKP áll, amely biztosítja az új gazdasági .mechanizmus társadalmi ellenőrzését, s azt. hog a szocialista társadalom érd keivel összhangban hasson. (A Csehszlovák Televízió a Haladó tapasztalatok iskolája XVIII. évfolyamának harmadik tananyagát 1989. január 2-án 16.30 órakor sugározza. Az első ismétlésre január 5-én 10.50 órakor, a másodikra pedig január 9-én 16,30-kor kerül sor.) r HALADÓ TAPASZTALATOK (SK0LÄJA i ' XVIII. évfolyam 3. tananyag Az agráripari komplexum fejlődésének eddigi tapasztalatai A szocialista mezőgazdaság építése folyamán az agrártermékek és az élelmiszerek előállításának anyagi-műszaki bázisa teljesen megváltozott.. A termelésben egyre nagyobb ( mértékben alkalmazták a korszerű technikát és a modern műszaki eljárásokat. A vegyi és a biológiai tudományok területéről átvett íntenzifikáelős (belterjesítő) tényezők segítségével jelentősen megnövekedtek a hgktárhozamok, a hús-, a tejtermelés stb. A belterjes gazdálkodás, például a gabonaféléknél,. lehetővé tette, hogy az 1,5—1,7 tonnás hektárhozamok helyett hektáronként 5—7, azaz évi 11—12 millió tonna gabonát takarítsunk be. Az ötvenes évektől a megtermelt hús és tej menylsége is 3,5-szörösére nőtt. A mezőgazdasági termelés összmennyiségének értéke 50 milllárdró] 120 milliárd koronára növekedett. Az élelmiszerrel történő önellátás terén sikeresen teljesítjük a CSKP hosszú távú gazdasági politikáját, s az élelmiszer-fogyasztás színvonala megfelel a lakosság életvitelének. Az egyenletes ellátás és fogyasztás egyike a szocialista társadalom stabilitását biztosító legfontosabb tényezőknek. Az élelmiszergyártás biztosítása érdekében a gép- és vegyipar területén speciális, szakosított anyagi-műszaki bázist hoztunk létre, s így megteremtettük mezőgazdaságunk lenini szövetkezetesítés! tervek alapján történő átépítésének feltételeit. Az Ipar segítségével létrehoztuk a szükséges műszaki eszközöket és széles körben kezdtük alkalmazni a tudomány és technika vívmányait is. A hatvanas években a mezögaz daság gyors fejlődésének lehettünk tanúi. A kisüzemi módszerekről a nagyüzemi gazdálkodásra való átállás rendkívül rövid Idő alatt zajlott le. Ilyen irányú fejlődésre az egyes ipari ágazatoknak majdnem száz évre volt szüksége. A modern műszaki eszközök és eljárások, valamint a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználásával a mezőgazdaáági munka Is ipari jellegűvé vált. Az élelmiszeriparhoz kapcsolódó népgazdasági 1 ágazatok anyagi viszonyai adottak, s csak az objektív törvényszerűségekkel összhangban működhetnek. Az agráriftarť komplexum, melynek létrehozásával a mezőgazdaság fejlődése jelentősen felgyorsult. bizonyos mértékig ezek elemzése alapján határolható be. A 7. és 8 ötéves tervidőszak tapasztalatai arra utalnak, hogy az élelmiszer ipari termelés növelésének és a piac ellátásának feladatát az agráripari komplexum vette át. Hibátlan működésének fő záloga az új gazdasági mechanizmus bevezetése, amely társadalmi céljainkkal összhangban tökéletesítheti a lakosság élelmiszerellátásának módszereit és formáit. Az agráripari komplexum terv szerű fejlesztésének tapasztalatai A lakosság életszínvonalának emelkedésével, valamint a népgazdaság intenzív fejlődésével összhangban az élelmiszer-ellátás területén már a CSKP XVI. kongresszusa Is Igényes feladatokat tűzött ki. Ezek elsősorban a hazat nyersanyagok jobb és következetesebb felhasználására, s így az önellátás mértékének növelésére irányultak. Az Igényes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari feladatok a 7. ötéves tervidőszak folyamán megkövetelték a mezőgazdasági termelés tervszerű irányításának tökéletesített rendszerét. A tökéletesített rendszer a tervezés és a gazdasági eszközök alkalmazása terén üj Intéz kedéseket tartalmazott. A változásoknak a mezőgazdasági üzemek önállósulását, továbbá az egyes gazdasági eszközök (például a felvásárlási árak) racionálisabb kihasználását kellett elősegíteniük. Elsősorban azonban nagyobb teljesítmények kifejtését, a növénytermesztés és állattenyésztés kiegyenlített fejlődését voltak hivatva ösztönözni. A tervezés szabályainak megfelelően szorosabbá vált az agráripari komplexum egyes ágazatainak együttműködése is. A mezőgazdasági termelés tervszerű Irányításának tökéletesítésére hozott intézkedéseket a CSKP Központi Bizottságának 1981. október 4-i ülésén hagyták jóvá. Várható volt, hogy az új szabályozók bevezetése az agráripari komplexum egyes ágazatai között megteremti a szorosabb kapcsolatok szervezési és gazdasági feltételit, valamint jobb kooperációhoz, együttműködéshez vezet. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai alapján a szocialista mezőgazdaság történetében — a 7. ötéves, valamint a hosszú távú terv keretében — az agráripari komp lexum fejlődéséről alkotott elképzeléseket először dolgozták ki önálló részként. A tudományos-műszaki eredmények mielőbbi alkalmazásának érdekében az elképzelések között szerepelt a kutatások és a tudományos-műszaki haladás megvalósításának tervezete is. A korábbi direktív (közvetlen) utasításokkal szemben a mezőgazdasági termelő és felvásár] ótizemek kapcsolatát tökéletesebben, rugalmasabban szabályozták. Ezzel igyekeztek jobb összhangot teremteni az agrártermékek feldolgozása és tárolása, valamint a hazat, s a külföldi piacokon történő értékesítése között. A felvásárlőüzemektől elvárták., hogy döntő szerepet vállaljanak a tervszerű felvásárlás törvényeinek megvalósításában, s ennek érdekében. gazdaságosan alkalmazzák az új árakat, és más ökonómiai eszközöket, beleértve az integrációs alapot is. A döntéshozatalban érvénye síthető nagyobb önállóságnak, az új gazdasági eszközökkel együtt, erősítenie kellett az eredményekért. a belüzemi önelszámolás. az önfinanszírozás bevezetéséért vállalt felelősséget. Az agráripari komplexum önálló tervfeledataival párhuzamosan fejleszteni kellett a mezőgazdaság! üzemek és a számukra munkaeszközöket gyártó vállalatok adásvételi kapcsolatait Is. A tervezés szabályait azonban a gyakorlatban nem valósíthatták meg következetesen. Ezt elsősorban a népgazdaság ágazati jellegű tervezése akadályozta Az'agráripari komplexum terveinek tartalma és módozatai, aínelyek a 7. és a 8 ötéves tervidőszak előkészítése során érvényesültek, a progresszív elképzeléseknek köszönhetően alapjában véve összhangban vannak az űj gazdasági mechanizmus elveivel. A szükséges munkamegosztást a tervbizoítságok. minisztériumok és ágazatok szintjén kell biztosítani, amely a MÉM- mel szorosan együttműködve lehetővé teszi a mezőgazdaság egyes ágazatai és a kereskedelmi minisztériumok munkájába történő bekapcsolódást is. A tervezés szabályzói konkrét feladatokat, a tervbizottság számára pedig — az agráripari komplexum ötéves tervfeladatainak kidolgozására — utasításokat tartalmaznak. A szövetségi és az egyes köztársaságok tervbizottságai az ágazati elképzelések alapján kidolgozták az agráripari komplexum 8. ötéves tervidőszakának feladatait, amelyek fő mutatói a következők: — a legfontosabb mezőgazdasági termények felvásárlása; — az élelmiszer ipari termékek gyártása és piacra történő szállítása; — a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatok külkereskedelemmel kapcsolatos beruházásos és nem beruházd-
