Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-15 / 28. szám

\ a SZABAD FÖLDMŰVES 1988. július 15 Sokrétű, vonzó program < A' pionírok nyári táborozása a pfo­­nírélet legvonzóbb eseményei közé tartozik. A várható sok szép élmény már az előkészület Időszakában jól­eső Izgalommal tölti el a táborba ké­­szölőket és számos lehetőséget kfnál a gyermekek leltemének formálására. A pionírt Óborokban való megbízatá­sok, az Ónként vállalt feladatok a kö­zösségi élei szeretetére, az egymásért végzett Önzetlen munkára, Öntevé­kenységre nevelnek. A táborok rend­je, a szabadban töltött napok a test és az akarat edzését szolgálják. A napirend betartása, a reggelt torna, az önmagukról való gondoskodás se­gíti a gyermekeket abban, hogy a táborozás befejeztével Is megőrizzék ezeket a jó szokásokat. A különböző kirándulások, tábortüzek, séták, Játé­kok, felejthetetlen élményhez, új Is­meretekhez juttatják a táborozókat. Az elengedhetetlen biztonsági, higié­nia) előírások betartását mindenütt a táborvezetőség szavatolja. A ptontrtáborok sikeres lebonyolí­tásához a szülök Is nagymértékben hozzájárulhatnak. Mindenekelőtt az­zal, hogy gyermekeiket felkészítik a ptonírtáborozáson való részvételre, ha előzetesen érdeklődnek gyermekeiktől és a táborok vezetőitől az előkészü­letekről, ha megismerkednek a rész­letekkel. Sok kellemetlen és felesle­ges aggodalomtól lehet Ily módon megszabadulni, főleg olyan esetek­ben. amikor a gyermek először vesz részt Ilyen táborozáson. Ismeretes, hogy sok esetben az új környezetbe kerülő gyermek nemegyszer csak az első napok után győzi le honvágyát és szokja meg a tábori életet. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Dunaszerdahelyl IDunalská StredaI Járást Bizottsága az Idén is Idejében megtette a szükséges szer­vezési előkészületeket, hogy a ptontr­­táborokban a gyermekek valóban jől és otthonosan érezzék magukat E cél­ból tartották meg a táborvezetók ős csoportvezetők tanfolyamait, amelye­ken aprólékosan elemezték az egyes táborok helyzetét. Ismertették a lehe­tőségeket és elvárásokat munkájuk­kal szemben, örvendetes Jelenség, hogy a tdbórvezetök kivétel nélkül pedagógusok, a csoportvezetOk többsé­ge pedig a pedagógiai főiskola hall­gatója, és minden táborban van szak­képzett plonlroezetö, aki a pionír-1 munkál Irányítja. Ugyancsak gondos­kodnak a pionírok egészségvédelmé­ről. hiszen a táborokban orvosok és egészségügyi nővérek vannak. Min­den ptonlrtáborban ügyelnek a köz­pontilag kiadott nevelést programok pontos betartására. Ennek megfe­lelően nagy súlyt helyeznek a kom­munista nevelés egyes összetevőinek elmélyítésére, melynek keretében elő­térbe helyezik a munkára való neve­lést. az esztétikai, a tesil és a honvé­delmi nevelést. Az egyes táborokban a ptontrok kapcsolatot teremtenek a helyt pionírokkal, akikkel Barátság­napokat szerveznek. Tudásukat össze­mérik a különböző szellemi vetélke­dők, sport és honvédelmi versenyek alkalmából. Megtalálják számításaikat a zenekedvelők Is, hiszen a progra­mokból nem hiányzik a diszkó és a táncverseny sem. Minden táborban egynapos tanulmányi kirándulás ts szerepel, melynek kapcsán a Besky­­dek és a Dél-morvaországi kerület ter­mészeti szépségeivel, műemlékeivel és néprajzával Ismerkednek meg a pio­nírok. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága gon­doskodott arról is, hogy a táborok­ban elegendő játék és könyv álljon a gyermekek rendelkezésére. A plonfrtáborokban ötszöri étkezést biztosítanak, s egy gyermekre napon­ta hatvan koronát fordítanak. Har­­monogramot dolgoztak ki a plontrtá­­borok ellenőrzésére, melyben az appa rátus dolgozói és az SZFSZ Ellenőrző Bizottságának tagjai vesznek részt. Az Idei nyáron a Járás mezőgazda­­sági dolgozóinak gyermekei közül a hazat pionlrtáborokban 900 an. a kül­földiekben pedig több mint 400-an nesznek részt. Az utóbbiak közül-leg­többen a Magyar Népköztársasághan — a Balaton mellett — töltik a vaká­ciót. A többiek a Jugoszláv és a bol­gár tengerparton és a Német Demok­ratikus Köztársaságban táboroznak. A Szövetkezett Földművesek Szö­vetségének járási bizottságán azt is elmondták, hogy az idén teljes mér­tékben kielégítették az egységes föld­műves-szövetkezetek Igényelt a pio­­nfrtáborokat Illetően. Az egyes mező­­gazdasági üzemekből arányosan, a tagság és a dolgozók létszámához mérten vesznek részt a dolgozók gyermekei a nyári plonfrtáborokban. A táborozások befejeztével kerül sor azok kiértékelésére. Erre meghív­ják a táborvezetóket és az Kletékes mezógazdaságt üzemek képviselőit, hogy közösen állapítsák meg, mi volt a jő, s mit kell tenni a jövőben az esetleges hiányosságok megelőzése érdekében. Az Idei piontrtáborok gondos és alapos előkészítése minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy azok teljesítik küldetésüket és a gyermekek kipi­henve, sok élménnyel és ú) ismere­tekkel gazdagodva térnek haza. SV1NGER ISTVÁN FIATALOK DIVATJA Szeretik a merészet, az újsze­rűt, a szokatlant, ügyes varrónők elkészíthetik a nálunk ki tudja miért, még mindig mellőzött szók nyanadrágot. Biciklitúrára, ktrén dulásra nagyon praktikus viselet, ráadásul még elegáns Is. Persze, azért túl kövér, túl alacsony leánykák Inkább sima szoknyát viseljenek. Ez inkább a karcsú és magas, vagy a kimondottan vé­kony lányok viseletéi Az „egyszál" szoknya, a varrás nélkül, elől egymáson áthajtott, csak felül, néhány bevarrással alakhoz igazított, derékban meg­kötött szoknya strandra, vízparti sétákhoz, napozáshoz ajánlható viselet. Alatta viselhető fürdőruha, short, de akár délutáni sétáre Is elmehet benne fürdőhelyen az üdülő kislány. Tollas dalnokok »Nyitott szemmel* rovatunk utolsó fA nyár hangjai címül részében nem beszéltünk a madarak hangiéról, pe­dig az embertől eltekintve Ok az ál­latvilág Jegfecsegöbb" tagjai. Nem egy faj nevét Is hangjának köszön­heti, melyet szinte mindenkinek be­mutatkozva lépten-nyomon hallat. Így keletkeztek az úgynevezett hangután­zó madárnevek, melyekre a magyar, s más nyelvekben ts bőven akad példa. Ilyenek, — hogy csak a legismerteb­beket említsem — a kakukk, a ku­vik, a póli. Másak neve úgy keletke ­zett, hogy Jellegzetes hangiakhoz nyelvünk képzőt Jcin-ke, fecske, pintyőke) vagy értelmes utótagot Icsllpcsalp füzike) ragasztott. Az sem ritka, hogy a madarak dal­lamos füttyében értelmes mundandót vélünk felfedezni. A sárgarigó Mimié­nek „Huncut a bíró"-ja vagy a cinkék „Kicsit ér, kicsit ér" cippegése szinte szólás-mondás számba megy. A füle­müle és egyes poszáták hangja már­­már zenei élményt Jelent. Az Eszak- Amerikában élő remetertgó hangját pedig akár zenének ts tekinthetjük. Ez a fal még arra ts képes, hogy két szólamban énekellen, „zenéljen". Minden kis biológusban Joggal ve­tődhet fel a kérdés milyenek ts a madarak hangadásának anatómiai fel­tételei? Annyit bizonyára tudtok, hogy a hangadás a levegő ktáramoltalásán, s tegyük hozzá annak különböző .Aka­dályokba történő „ütköztetésén" alap­szik. JAz embernél például Ilyen,Aka­dálynak“ számítanak a hangszálak, de a nyelv, az ajkak Is.j A madarak légutatnak bejáratánál lévő felső gége (larynx) hangadásra nem alkalmas, mivel gyengén fellett. Ahol a légcső elágazik, két főhörgőre válik, ott helyezkedik el az ún. alsó gégefő (syrinx). Ez a madár hangadó szerve. Kialakításában a légcső utolsó és a két főhörgő első gyűrűi ts részt vesznek. Belsejében hangszalagokat rezonáló „készüléket", valamint bo­nyolult tzomzatot tartalmaz. Általá­nos „törvényként“ elmondhattuk, hogy minél több az alsó gégefő Iz­mainak száma, annál zeneibb a faj hangja. A madarak — akárcsak az ember vagy más állatok — hangjukkal ér­zelmeiket fejezik ki. A hímek általá­ban hangosabbak, s a hangjuk a to­jóétól eltérő. Erre elég, ha példaként a tyúkféléket vagy a sárgarigót em­lítjük. Egy-egy madár áltat adott hang fajra Jellemző, s mindegyikkel vele születik. Vannak azonban olyan madarak is — tlyen tulajdonságáról közismert a seregély, a szaikó rész­ben pedig a tövisszúró gébics —, amelyek könnyen utánozzák mások énekét, jellegzetes trillázását. Hiába keresnénk azonban kertünkben kora tavasszal a sárgarigót, annak ellené­re, hogy a hanglát halljuk, mert csak a madárvilág bohócai, a seregélyek huncutkoAnak. Olvastam valahol, hogy a szajkók még a macska nyávoqását is utánozni tudják. Ezeket a hanqo­­kat az ornitológusok / madarakkal foglalkozó■ kutatók) qúnyhanqoknak nevezik. Az embert fül számára azonban leg­kellemesebb az énekesek párzási hangja, amelyet^általában csak a sza­porodást, költési időben hallatnak. A fülemüle reggel és alkonyaikor /néha éjszaka isi Július derekáig énekel. A barát poszáta szép csengésű fuvola­­hangiát július végéig hallhatjuk. A nádirigó áprilistól egész nyáron át, s még szeptemberben ts. a vörösbegy a nyár derekáig, a sárgarigó valami­vel tovább énekel. Az énekesek nem puszta örömükben dalolnak (habár miért ne jelezhetne ki daluk megelé­gedettséget is?/, — írják a szakköny­vek —, hanem így ad)ák tudtára fal­társaiknak: El innen, ez az én fel­ségterületem! Kevésbé melodikusok, de annál ér­dekesebbek a madarak hívó és riasz­tóhangjai. Ilyen a csibéit terelgető kotlós kodácsolása vagy a vándorma­darak — útrakelést megelőző csopor­tosuláskor hallatott — hivóhangja is. A tavaszt erdőt Járva gyakran halla­ni egy Jellegzetes pergő, hosszan el­nyújtott tr-r-r-r-r-r-r-r-r hangot (olyan, mint amikor egy satyuba fogott acél­lemezt pengétünk). Kevesen tudják, hogy ez ts hívóhang — a páriát csa­logató fakopáncsok hangja. Veszélyhelyzetre hívják fel a figyel­met, erős felindult Ságot, gyakran szin­te emberi kétségbeesést feleznek ki a riasztóhangok. Ki ne ismerné a fió­káikat macskától féltő füsttfecskék éles hangiál, a tövisszúró gébics ide­ges cseúegését vagy a bíbicek jajga­tását? Azt jelentik, vigyázzatok, ve­szély van, menekültetek! lúnius derekán az egyik Csallóközt kanális part ián üldögélve a közeit fán tanyázó kakukk hangját hallgattam, egyszer csak számomra eddig isme­retlen méltatlankodó „ —, nyugodtan mondhatom fölháborodott hangra let­tem figyelmes, ami gyorsan közele­dett Alig teli el néhány másodperc, egy Oklömnyt énekest vettem észre, amely „szttokzódva" űzőbe vette a nálánál jóval nagyobb kakukkot, hogy fészkétől elhessegesse. Persze lehet, hogy már későn. volt. Az állatvilág kutatóitól qyakran megkérdezik a laikusok hnqy miért foglalkoznak ilyen „haszontalan" dol­gokkal. Mire jó az. ha egytk-mástk madárfai hangját ismerjük? A magnók a hanqerösltök korában nem okoz nehézséget a madarak hívó vagy rlasztóhanqját rögzíteni és oisz­­szajátszanl. Így aztán ott, ahol a ma­darak a vetési vagy a termést Ipl. a seregélyek a szőlőt I, illetve a rop­­tereken, az ember biztonságát veszé­lyeztetik a riasztóhangok lejátszásá­val el lehet őket űzni. Pomlchal Ríchárd ПRejtvény, 2.rész T sz gyógyít­hatatlan Valamely egységbe illeszt HSvid. pályán leszállói lcépes repűlBgéj Kamionok jelzése Vissza: növény Folyó Afrikában r Maya rom-U város ■'< Suatema- Ц Iában fi V Rejtvény, 1 .Tantál 1 i [Enn Kötőszó j ♦ Y“ 0 1 delyesbít f V I Pártfogó Síiónév j{]u.A.E. И *1 1 I I Bhicage perem­városa » 11 lonool k* Bag Vitamin Amerikai mtő koruk r Hal Az akna közepe Talaj­művelő eszköz Kuckó Hangsor Maró anyag Kötőszó Toll- , forgató Hangszer Pond. Furcsa Folyó Angliában fiúnév Igekápzö kelet Sövény Viasz - szlovákul Februác :seh lyelven kálium Süvegben van * Úgyneve­zett, röv. Sázol Rádiusz Becézett női név izobalóny kerület­ben van 1 Bála azonos hangzói ŕUL Indíték íszak ; Liter •1 [T Leengéd N MEGFEJTÉS­Ä lapunk 25. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Aki |é magot vet, |6 aratást vár." •lurnrrpru Nyertesek: Novotný Róbert. Dunaradvány f Radvafl n/DunaJom); Drozdík István. Nylrágő NYERTESEK (NýrovceJi Móry Júlia* Zlaté Klasy. У 8

Next

/
Thumbnails
Contents