Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-15 / 28. szám

1988. Július 15. SZABAD FÖLDMŰVES 7 GOMBASZÖG 1988 = A Csehszlovákiai magyar dolgozók országos kulturális ünnepélyéről kü­lönösen jő Írni abban az évben, ami­kor a krónikás visszatérhet a gyöke­rekhez, s egyebek között elmondhat­ja, miért éppen Gombaszög.. Miért éppen itt, a festői gömöri táj ölén, találkoznak a dal és tánc kedvelői, népi örökségünk ápolói? Az apropó, ami arra ösztönöz, hogy a múltba visszanézzünk, nem az, hogy ez már harmlncharmadszor történt. Hanem egy kerek évforduló: a Sarló fiO éve. Ehhez a mozgalomhoz vezetnek ugyanis a gombaszögi kulturális ün­nepély gyökerei, mert a Szilicei-fenn­­sík tövében jöttek össze 1928-ban azok a baloldali magyar fiatalok, akik tenni akartak valamit önmagu­kért, a közösségért. Egy, a valóságot kutató regőscsapat indult akkor út­jára Gombaszögből. Az ő tiszteletükre jön össze minden év nyarán több ezer ember ezen a helyen. A húszas évek cserkészmozgalma egyfajta felszabadulást, szabadabb ki­élési formát jelentett a csehszlovákiai magyar fiataloknak. Távol az ellent­mondásokkal teli világtól összetartó közösségeket alakítottak ki. melyek öntevékeny szellemi tartalommal töl­tötték meg a cserkészkereteket Ezek­ből nőtt ki a mozgalom, amelynek kicsúcsosodása az 1928 augusztusá­ban Gombaszögön megrendezett talál­kozó volt. Ez lett a Sarló alakuló gyűlése, amely az 1928—31-es évek­ben vezető szerepre tett szert a cseh­szlovákfai magyar diákmozgalomban. Fokozatosan közeledett a tudományos szocializmus eszméihez, ami főleg a harmincas évek elején nyilvánult meg, amikor a CSKP-vel való együtt­működésük szorosabb lett, és a sar­lósok egy része bekapcsolódott e párt munkájába is. A Sarló 1934-ben belső szükségletből szüntette be tevékeny­ségének addigi formáját, de szellemét továbbéltette a Vörös Barátság — a sarlósoktól alig pár évvel fiatalabb csoportja S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Sarló hagyomá­nyaira támaszkodva Szlovákla-s xerte alakultak a harmincas években ki­sebbségi mozgalmak. Erre a hat évtizeddel ezelőtti idő­szakra volt hivatott emlékezni és em­lékeztetni az az országos szeminá­rium is, amelyet a Csemadok Köz­ponti Bizottsága, az SZLKP KB Mar­­xizmus-Leninizmus Intézete, valamint a Szlovák írószövetség magyar szek­ciója rendezett a történelmi honi ime­reti aktivisták számára, közvetlenül az idei gómbaszögi ünnepi hétvége előtt Tozsnyón (RožSava). A jelenle­vők tisztelettel üdvözölhették a kis bányászvárosban az előbb vázolt ese­mények ma is élő résztvevőit — a már szinte kivétel nélkül ősz hajú, de szellemükben fiatalos sarlósokat. Tar­talmasnak ígérkező műsorpontok csá­bítottak a részvételre, ám a szerve­zők nyilván nem gondoltak arra, hogy például a pénteki munkanapon délelőtt kilenc órakor kevesen tud­ják majd meghallgatni a hazánk nem­zetiségeiről szóló előadást. Pedig idő­szerű és fontos téma ez, amit bizony több embernek kellett volna végig­hallgatnia. De vegyük sorjában, mi is történt ezen a szemináriumon. Lut ács Tibornak, a Csemadok KB vezető tit­kárának a megnyitója után Viliam Plevza. az SZLKP KB Marxizmus-Le­­nintzmus Intézetének igazgatója tar­tott előadást A csehszlovákiai ma­gyar és szlovák értelmiség harca a társadalmi haladásért címmel. Ebben elemezte a húszas és harmincas évek haladó mozgalmait, vázolta a Sarló kialakulásának körülményeit, szere­pét a burzsoázia elleni harcban. Pél­dákat sorolt fel a DAV és a Sarló kapcsolatára, párhuzamokat keresett gondolatiságuk hasonlóságára. Sándor László, a Sarló egyik alapítója, a mozgalom kisugárzó hatásáról be­szélt. Kiss József, az Oj Szó főszer­kesztője volt a következő előadó, aki a Sarló utóéletével foglalkozott, hang­súlyt helyezve a háború után fellel­hető nyomainak kimutatására. Az el­ső nap három előadását a hozzászó­lók gondolatai követték. A jelenlevő sarlósok közül Buross Zoltán, Nagy­­idai Ernő, Horváth Ferenc. Száraz József, Vass József emlékeztek a múltra. Különleges, emelkedett han­gulatú volt ez a beszélgetés, mert bizony ritka dolog, hogy hat évtUed után találkozzanak egy mozgalom alapító tagjai. Utánuk a tőlük jóval fiatalabb, de az ő szellemiségükben tevékenykedő Böszörményi István kért szót. Hazai magyarságunkkal kapcso­latos gondolatait, indítványait, fon­tosnak, rögzítésre méltónak tartom, s bízom benne, hogy ezekből megva­lósítanak valamit felsőbb szerveink. — A közép-szlovákiai Jesenskén — mondta a felszólaló — található az a ház. ahol annak idején először hang­zott el Balogh Edgár szájából a Sarló kifejezés. Tehát már itt, ezen a he­lyen kezdtek formálódni a mozgalom alapjai. Ennek tiszteletére az idei ju­bileumi évben emléktábla elhelyezé­sével fejezhetné ki az utókor a for­radalmi elődök megbecsülését. To­vábbá a Csemadok KB pártfogásába vehetné ezt a házat, amely nagyságá­nál fogva alkalmas lenne egy irodal­mi és néprajzi múzeum kialakítására, akár szlovákiai méretekben is. Létre lehetne itt hozni egy Sarló-emlék­szobát és lehetőség lenne különféle rendezvények megtartására is. Azt hi­szem teljes mértékben egyetérthetünk Böszörményi Istvánnal, mert évek óta húzódó gondok megoldást lehető­ségeit vázolta, amikor elég egy kis akarat, ügyszeretet, meg némi pénz. A szeminárium másnapján Sziegl Fe­renc, az SZSZK Kormányhivatala nem­zetiségi titkárságának vezetője tar­tott előadást, Csehszlovákia szocia­lista fejlődése a februári győzelem után, tekintettel a nemzetiségek fej­lődésére címmel. Mindnyájunkat érin­tő kérdésekről beszélt, és csak saj­nálni lehet, hogy nem nagy számban hallgatták Itteni magyarjaink a té­nyeket és lehetőségeket. A szeminá­rium utolsó előadója Vadkerty Kata­lin, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének mun­katársa volt. A legértékesebb hozzá­szólást mindenképpen Dobos László szavai, gondolatai jelentették. A Sarló számunkra erkölcsi többlet, fogalmaz­ta meg neves írónk. Annak Idején ez a mozgalom dogmákat döntött össze és programot adott, ami sók részé­ben még ma is aktuális. Sajnos a Sarló utóélete, a hagyaték Itt nálunk nem azt kapta és kapja, amit érde­melne. Üjból elhangzott a kérdés: Nem kellene-e élővé tenni azt a szel­lemi hagyatékot, melyet ez a mozga­lom létrehozott? Június 18—19 én. a Sarló megala­kulásának helyén. Gombaszögön zaj­lottak az országos kulturális ünnep­ség eseményei. Hadd tudjam le rög­tön a\p időjárás kérdését, mert ennek milyensége minden évben ott kisért e rendezvény fölött: az idén minden rendben volt, nem lehet panaszunk az égiekrel Az első nap délutánján nyitották meg A szőlőtermesztés tárgyi hagyo­mányai cfmű néprajzi kiállítást, a martosi (Martovce) éneklőcsoport közreműködésével. Ezen az érdeklő­dők főként a szőlőművelés és a sző­lő feldolgozásának hagyományos esz­közeivel ismerkedhettek meg. E tárgykörhöz a bejáratnál részle­tes útmutatót is kaptak, melyben az Észak-Magyarországon a X—XII. szá­zadban kialakult, és a mai napig fo­lyó szőlőművelés módszereibe is be­pillantást nyerhetnek a néprajz iránt érdeklődők. 16 órai kezdettel került sorra a Február fényében című válo­gatott népművészeti műsor. Ez volt a gombaszögi ünnepségnek az a ré­sze, amelyet a televízió Is közvetített élő adásban. Itt a meghfvott folklór­­csoportok legjava léphetett a szín­padra. Ekkor láthatta a jelenlévő kö­zönség és a tévénézők a Csemadok KB Szőttes népművészeti együttesét, a Szeged táncegyüttest Magyaror­szágról. az UŠZSZSZK folklóregyütte­sét, a Carnica táncegyüttest Kassáról (Košice), a Vonica folklőregyüttest Gottwaldovből, a Nagy Csalit Somor­­járói (Samorín), a martost éneklő­csoportot, az Ilosvai táncosait Nagy­­idáről (Veľká Ida), a Csaliót Somor­­járól és a Csallóközi Táncegyüttest Dunaszerdahelyrő! (Dun. Streda). Ä Jó ütemben pergő táncműsor’ után került sor az idei 33. országos kul­turális ünnepély megnyitójára. Az elő­ző népművészeti bemutató megtekin­tése után ezen részt vettek a pSrt- és állami szervek küldöttel, valamint a Nemzeti Front küldöttségének tag­jai. A küldöttséget Rudolf Jurík, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB osz­tályvezetője vezette. Tagjai között volt Anna Rybnikárová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. A Kelet­szlovákiai kerület párt- és állami szerveinek küldöttségét Rudolf Bla­ho, a kerületi pártbizottság titkára, a Rozsnyói járás klüdöttségét Ján Gallo, a járási pártbizottság vezető titkára vezette. A Csemadok Központi Bizottságának képviseletében megje­lent Sidó Zoltán elnök, és lakács Ti­bor vezető titkár. Jelen volt még Bo­ros Jenő, az MNK bratlslaval főkon­zulja. Az ünnepi nagygyűlés szónokai Rudolf Jurík és Sidó Zoltán volt. Az előbbi átadta az SZLKP KB első titká­rának személyes üdvözletét, majd be­szédében részletesen szólt a dolgozó nép februári győzelmének jelentősé­géről, szerepéről a nemzetiségek to­vábbi életében. Említette a jelen Idő­szakban tojyó pártmunka Időszerű kérdéseit, annak eredményeit. Érté­kelte a Csemadok munkáját, a nem­zetiségi kultúra elért eredményeit. Sidó Zoltán beszédében főként a feb­ruári események következményeiről, a kulturális szervezet feladatairól szólt. Hangsúlyozta az alapszerveze­tek jogköre kibővítésének fontosságát és szükségszerűségét. Az ünnepi nagygyűlés után egészen 19 óráig folytatódott a népművészeti műsor. Ebben színpadra lépett még a Rozmaring Sziliéről fSeűaj, a Ha­jós Komáromból fKomárno), a Bod­rogközi Királyhelmecről fKrál. Chl­­mec). a Búzavirág Rozsnyóról, a Kis­­bojtár Stúrovőből és két nagyon ló énekkarunk, a komáromi Egyetértés kőrus és a Galántai Magyar Tanítást Nvelvű Gimnázium énekkara. Az ezt követő szünetben már a győri vendé­gek kezdték el felkészülésüket a fel­lépésükre. A kezdésre majdnem tel­jesen megtelt a nézőtér — a legtöbb néző szombaton este az előadásra volt kíváncsi. Kálmán Imre—Harsányt Zsolt »Marice grófnő« című operettét a Győri Kisfaludy Színház művészei ad­ták elő nagy közönségsikerrel A majd éjfélig elhúzódó zenés darab még nem jelentette a szombati gombaszögi mű­sor utolsó számát. A berzétet íBrzo­­tín) művelődési házban az operett alatt már megindult a táncház, s jő hangulatban Jőval éjfél után ért csak véget. Több, a délután folyamán a színpadon látott népzenét játszó ze­nekar húzta itt a talpalávalőt. Ä kulturális ünnepély második nap­ja Rozsnyón kezdődött délelőtt kilenc órakor a felszabadulási emlékmű ün­nepélyes megkoszorúzásával. Ezután a Bányászok teréről, Rozsnyó főutcá­ján menettánc-bemutató zajlott. En­nek befejeztével Ismét Gombaszögre tértek vissza a szereplők, s lassan az érdeklődők is ebbe az irányba vet­ték útjukat. Sajnos, amikor a gyer­mekek lépnek fel — s ez általában vasárnap délelőtt van —, nagyon ke­vés még a nézőtéren elfoglalt ülő­hely. Kiest az érdeklődés ez iránt a míisorrész iránt. Jobbára ilyenkor a szülőknek kéne megjelenniük a gyer­mekeikkel. mert főleg az 6 számuk­ra lehetne érdekes, amit kortársaik produkálnak a nagy színpadon. Hogy élményhez jutva esetleg szintén va­lami hasonlóval kezdjenek el foglal­kozni, továbbéltetni a népművészet kincseit. Csakhát amint szinte min­den éven tapasztaljuk kevés az olyan szülő Gombaszög vidékén, aki gyer­mekét Ilyen élményben akarná része­síteni. Ä vasárnapi délután a Barátaink üdvözlete jelsző alatt zajlott. Itt is­mét azok a vendégek léptek a szín­padra — most nagyobb lehetőséget kapva —, akiket előző nap már lát­tunk fellépni. Főleg a Szőttes volt na­gyon jő. Az új vezetés gyönyörű ru­hákba öltöztette táncosait, s ezek színvonalas tánctudása sem maradt el. Estére ismét megtelt a nézőtér, sokan voltak kíváncsiak a budapesti Vidám Színpad művészeire. Csala Zsuzsa, Bodrogi Gyula, Stranb Dezső és Szuhay Balázs zenekaruk kíséreté­ben ' szórakoztatta a közönséget. A másfél órában egyéni — talán két ki­vételtől eltekintve — műsorszámokat adtak elő. Bocsásson meg nekem, aki másképp érezte, de én több helyen laposnak és meglehetősen rutinmun­kának láttam előadásukat. A gyors tempó miatt — meg lehet, hogy más is közrejátszott — nem sikerült köz­vetlen kapcsolatot teremteni a nagy­számú közönséggel. Befejezésül még annyit: Valami új ötletre lenne szüksége Gombaszf.g­­nek. Na persze nem olyanra, hogy valahová elviszik. Ilyen már volt itt. Hanem hűen a Sarló hagyományai­hoz, annak szelleméhez. Hiszen Gom­baszög egy csúcs kellene hogy le­gyen egy folyamatban. Higgyünk a jövőben: abban, hogy előbb-utőbb csakugyan az lesz. Esetleg Ismét csa­lódunk majd egyet. Ilyen Is volt már. AMBRUS FERENC t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents