Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-09 / 49. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES . 1988. december 9. résére. Amíg Polešovicén az új fajták előállításához felhasznált szülőpárok közül az egyik már bevált, éghajlati viszonyaink mellett Is jól termő, viszonylag fagyálló, vesszőit jól beérlelő fajta.-'addig a szőlészeti és borászati kutatóintézetben előállított fajtaieiölteknél mindkét szülő nagybogyóiű, déli vagy keleti szőlőtermesztő országokból származó fajta. Mindkét irányvonalnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A nagybogyójú csemegeszőlő-fajták tetszetősebbek, termesztésükre elsősorban Dél- Szlovákia szőlőtermesztő tájain kerülhet sor, míg a Saszla-típusú apróbb. TANÁCSKOZÁS А CSEHIEM FAJTÁKRÓL sikerrel. Ä lelenleg ismert interspecifikus csemegeszőlő-fajták túlnyomó részének közös jellemzője, hogy vastag bogyőhéjjal rendelkeznek, a bogyók sok és nagy magot tartalmaznak, ezért minőség szempontjából Jelenleg még nem minden esetben érik el a tisztán európai csemegeszőlő-fajták minőségét. V. Kraus docens, főiskolai tanár olaszországi tapasztalatairól, az ottani csemegeszőlő-termesztésről és -értékesítésről tartott érdekes beszámolót. Olaszország lényegesen kedvezőbb éghajlati viszonyokkal rendelkezik a csemegeszőlő-termesztés szempontlából, de a megtermelt áru előkészítése, a forgalmazás rugalmassága a ml számunkra is tanulságos lehet. P. Záruba mérnök, az ÚKSÜP szőlészeti osztályának vezetője az ÜKSÜP által figyelt és ellenőrzött . új fajtájelöltekről és a már szaporításra engedélyezett fajtákról mondott véleményt, hangsúlyozva azok gazdasági értékét. A megfigyelésbe vont számos új hazai nemesítés megoldhatia a közeljövő faltakérdését a csemegeszőlőtermesztés területén. Ezt követően á sorok írója fejtette ki véleményét és mondta el tapasztalatait a nagyüzemi csemegeszőlő-termesztéssel kapcsolatban. A ffiri (Rúbaň) Vörös Csillag Efsz Szlovákia egyik legnagyobb csemegeszőlő-termesztő szövetkezete, ültetvényeiben már a termesztésben vagy üzemi kísérletek formájában számos új fajta, fajtajelölt vagy új nemesítés található. A Bratislava! Komplex Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel fenntartott jó együttműködés eredményeként az említett intézet csaknem valamenynyi új nemesítése e szövetkezetben is megtalálható, így lehetőség nyílik a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb fajták kiválasztására és szaporítására. A szövetkezet által bemutatott intézeti fajták e tanácskozáson is osztatlan sikert arattak, elsősorban a Julski biser x Pannónia kincse, ez Aptis aga x Cardinál, a Dunavski msiket x Cardinál és a Ceaus roz x Julski biser szülőpároktól származó új nemesítések hívták fel magukra a figyelmet. A dél-morvaországi [Dolní Dunajovice-i, bfeclavl, hobylíi. mutenicel stb.) szakemberek véleménye szerint az éghajlati viszonyokat figyelembe véve Dél-Morvaországnak csak kiegészítő szerepe lehet a csemegeszólótermesztés területén. Ahhoz, hogy az itt termelt csemegeszőlő felvegye a versenyt a délibb területeken termelt csemegeszőlővel, a tenyészidőszak folyamán viszonylag sok kézi munkaerőre van szükség, ami pedig pillanatnyilag szinte megoldhatatlan. Csak idénymunkásokkal, brlgádosokkal a csemegeszőlő-termesztést megoldani nem lehet. Az alacsony teljesítmények és az elvégzett munka gyengébb minősége drágává teszi ezt a munkaerőt. Hazánkban jelenleg az egy főre futó szőlőfogyasztás, beleszámítva az importból származó menylséget Is, 3 A szülőoltványokat az Almágyi Efsz kisebb bogyójú csemegeszőlö-fajták tágabb termőterületeken termeszthetők. M. Michlovsky mérnök, kandidátus a Resistant szőlőtermesztési társulás részéről ismertette és mutatta he az általuk próbatermesztésbe vont, főleg külföldről behozott, ún. tnterspecifikus ú| nemesítéseket. Az egyes gombabetegségekkel szemben részben (toleráns) vagy teljesen ellenálló frezistensj új nemesítéseknek elsősorban a háztáji termesztésben lehet jelentőségük, ahol a vegyszeres növényvédelem megvalósítása bizonyos akadályokba ütközik (köztestermesztés, a permetezési tudnivalók hiánya stb.). valamint olyan szőlőtermő helyeken, ahol a tisztán európai csemegeszőlőfalták a kedvezőtlen éghajlati viszo< nyok miatt már nem termeszthetők-ben készítik elő Ü (Pálházy J. felvétele) kg. Ésszerű fejlesztéssel a közeljövőben reálissá válhat az évi 5 kg-os fogyasztás. Ahhoz azonban, hogy ez a célkitűzés valóra váljon, nemcsak megfelelő fajtaválasztékra, hanem telepítési kedvre, a csemegeszőlő-termesztésnél jelentkező magasabb termelési költségeknek megfelelő értékesítési árakra és lehetőségekre, valamint állandó, a termelésért felelősséget érző munkaerőre van szükség. Elsősorban az önellátás, de az árutermelés szempontjából Is kívánatos, hogy a kertészkedők, háztáji termelők Is felkarolják az étkezés! szőlő termesztését, Jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a hazai forrásokból származó gyümölcsfélék fogyasztásának növeléséhez. KORPÄS ANDRÄS agrármérnök Termesztett gyümölcstermű növényeink között megkülönböztetett helyet foglal el a legszebb és legfzletesebb gyümölcsök egyike, a csemegeszőlő. Ennek ellenére a szőlőtermesztés északi határán elterülő országok, Így Csehszlovákia csemegeszőlő termesztése sem számottevő, az önellátás szempontjából elsősorban a háztáji gazdaságokban, hétvégi kertekben van jelentősége. Csehszlovákiában a csemegeszőlőtermesztésnek nincsenek komolyabb hagyományai. Étkezési szőlőként elsősorban a Saszla-féléket termesztették, vagy a korán érő borszőlőfaltákat („Ottonel muskotály“? „Bouvler“, „Korai piros veltelinl, „Oportő“ stb. ] használták fel étkezési célra. A szaporításra engedélyezett fajták közül a Saszla-félék kellemes ízük ellenéelőadásban Ismertette csemegeszőlőtermesztésünk jelenlegi helyzetét és távlatait, majd bemutatta az általa nemesített és ebben az évben minősített új csemegeszőlő-fajtát, az Olsavát. Az új fajta elsősorban termékenységével és jő fagyálló képességével tűnik ki. Az eddigi ismeretek és üzemi kísérletek alapján e fajta valamennyi borvidékünkön sikerrel termeszthető. A csemegeszőlő-nemesftéssel megbízott Intézetek az Olsaván kívül még számos új fajtajelölttel rendelkeznek. Űj csemegeszőlő-fajták előállításával elsősorban a Polešovicel Nemesítő Állomáson és a Bratislava! Komplex Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben foglalkoznak. A nemesítés során két Irányvonal alakult ki, külön hangsúlyt helyezve a leendő fajta koraiság4ra és téltüre, apró bogyójuk miatt, továbbra Is elsősorban a zárt kertek, a kertészkedők fajtái maradnak, mivel az apró bogyójú csemegeszőlő-fajták nagyüzemi termesztése nem perspektivikus A honosított nagybogyójű fajták („julski biser“. „Pannónia kincse“, „Guzal kara“) nem minden esetben felelnek meg a termesztők és a fogyasztók által támasztott Igényeknek, viszonylag szűk fajtaválasztékot biztosítanak. Még jelenleg Is hiányoznak a nagyüzemi termesztésből a hazai nemesltésű, éghajlati viszonyainkat jól tűrő nagybogyőtú fajták, melyek biztosítanák a csemegeszőlő-termesztés eredményességét. Tekintettel a fajtacsoport nagyobb hő- és fényigényére, különös gonddal kell megválasztani a termőhelyet. A megfelelően megválasztott fajta, a jó termőhely és a technológiai fegyelem következetes betartása az eredményes csemegeszőlő-termesztés alapfeltételei. A csemegeszőlő-falták termesztése nagyobb technológiai fegyelmet Igényel, njtnt a borszőlótermesztés, mivel a termés túlnyomó része nem további feldolgozásra, hanem közvetlen fogyasztásra kerül. E szempont megköveteli, hogy a fürtök tetszetősek, jól fejlettek, szép szfneződésűek legyenek, ami csak a termesztés technológiájának gondos betartása mellett lehetséges (optimális terhelés, a zöldmunkák időbeni elvégzése stb.). , Hazánkban a csemegeszőlő-termesztésre elsősorban Dél-Szlovákla szőlőtermő vidékei alkalmasak. Itt is elsősorban a Dunamenti borvidék déli, délnyugati lankái. A síkvidéki csemegeszőlő-termesztés eredményes lehet, de kedvezőtlen években számolni kell a téli és a késő tavaszi fagyok károsító hatásával. Csemegeszőlő-termesztésre alkalmas kisebb területek találhatók még Dél-Morvaország egyes szőlőtermő helyein Is (Bfeclav, Hodonín környéke stb ). A csemegeszőlő-termesztés és a falfaválaszték lehetőségeit vizsgálva értékes tanácskozásnak adott otthont ez év szeptemberében a Valtlcei Mezőgazdasági Szakközépiskola. A Moravfn által szervezett tanácskozáson a résztvevőknek módjukban állt elmondani véleményüket, több mint 40 csemegeszölő-fajtát vagy fajtalelöltet és új nemesítést értékelhettek. Ismerhettek meg, hallgathattak meg véleményt termesztési értékükről. Az értékelt fajták több mint egynegyede üzemi termesztésből, a fflr! f Rúbaň) Vörös Csillag Efsz-ből származott. V. Krivánek mérnök, az Osevához tartozó Polešovtcei Nemesítő Állomás munkatársa, szólőnemesftö vitaindító A hatékony vegyszeres növényvédelem alapfeltételei и. ló szervezési és szakmai irányításra vall, ha egyszerre juttatunk ki több szert, több károsító tényező ellen. Azonban tudnunk kell, hogy a különböző növényvédő szerek egymással történő keverhetőségét bizonyos keverhetőségl rend szabályozza. Ennek megszegése mindig rossz következménnyel jár. A helytelen keverés következtében csökken a kezelés hatása, vagy éppen károsul az ápolt növényzet. Némely esetben az oldat vegyi-fizika! állapota a műszaki berendezést ts üzemképtelenné teheti. A korszerű növényvédelmi eljárás új eleme a lombtrágyák vagy egyéb tápoldatok védőszerrel való közös kijuttatása. Nem kisebb bosszúságok és károk érhetnek bennünket, ha nem ismerjük vagy éppen nem tartjuk be Itt Is a keverhetőségl szabályt. Legriasztóbb ez az eset, amikor az oldat (permetlé) kicsapódik, kásássá, pépessé válik, sőt kötődik, megkeményedik. Sok esetben tanácstalanok vagyunk, mert a fertőzést ugyan felismertük, de úgy véljük, hogy már elkéstünk a védekezéssel, pedig nem így van. Némi v'egyszerismeret még mindig eligazíthat bennünket. Például a gombaöjö szerek (fungicidek) sokaságából nem Is kevés gyógyító. Illetve megszüntető (kurativ, eradlkáiis) hatású. Vagyis a fertőzés után is hatásosak. Azonban a vegyszeres beavatkozásig a fertőzést követő időtartam készítményenként különböző, Így például az alma varasodásos fertőzését követő 24 óráig még hatásosan védekezhetünk a Perozin 75 B- vel, 36 óráig pedig az Orthociddal. A hazai megfigyelések a külföldi eredményekkel megegyezően bizonyítják. hogy a Dithane M 45-nél 0,2—0,3 százalékos töménységben 48 óráig Is számítható a jó hatásra. Sőt az újabb külföldi gyártmányú, de nálunk Is forgalomban lévő Rublgan 12 ЕС (0,03 % töménység) és Baycor 25 WP (0,05—0,1 % töménység) szereknél 98 óráig Is szavatolt a hatás. Tér. mészetesen — mint ahogy az a leírottakból Is kitűnik —, fel kell tudni már a fertőzés első letelt Ismerni. A termelési terv megköveteli a növényvédelmi naptár összeállítását Is. Azonban nagy hiba volna a beavatkozást csak aszerint végezni, mert a károsító tényezők előfordulási mértéke Ingadozó, leginkább éghajlati tényezőktől függ. Ha megfigyeljük — ezt tapasztaljuk a levéltetveknél. Évenként! többszöri kifejlődésükhöz a heves záporoktól mentes meleg Időjárásra van szükség. Tehát a permetezést csak a levéltetvek nagyobb előfordulási aránya esetén végezzük el. Még károsabb következménnyel járhat az egészségtelen,, fertőzött termény, a fokozott környezetszennyeződés. Az egyéni kár mellett a társadalmi kár Is fellelhető. Határozottban fel kell lépni az Idegen, káros 'nvagokat tartalmazó zöldségáru és a környezetszennyezettség általi társadalmi veszélyesség ellen. Gyakran ‘apasztalhatö, hogy a termelői és az értékesítési gondok terhe mellett, nem figyelünk oda egészségügyi Intézményeink elszomorító jelentéseire, melyek a termelők hibáira, felelőtlenségükre utalnak. Pedig tudni kellene — a mindenáron! nagy hozam elérése érdekében —, hogy a szinte korlátlan mennyiségben adagolt műtrágya csak egy bizonyos szintig növeli a hozamokat. Azon felül már nem, sőt minden esetben terméscsökkenést eredményez. E megállapítás főképpen a nitrogénre vonatkozik, aminek szerepe a zöldségtermesztésben Igen fontos. Mégis számos kutatási eredmény egybehangzóan utal arra, hogy egyes zöldségfélék felső határú (maximális) terméshozama csak a legkedvezőbb (optimális) nitrogénellátottsággal érhető el. Nemcsak az optimális alatti, hanem e fölötti adag is terméscsökkenéssel lár. Például a sárgarépa 40 kilő nitrogén-hatóanyag hektáronkénti adagolása esetén a száz százalékként vett termésszlnt 120 kilő nitrogén kijutásánál már 97 százalékra, míg 120 kilón felül már 94 százalékra csökkent. E megállapítás érvényes e szántóföldi növényekre is. De ennél ts fontosabb, hogy ilyen esetben hogyan alakul a termés nttrátsótartalma. Ha nem is minden esetben arányosan növekedik az adagolt nitrogénmennyiséggel, mégis annak függvényeként emelkedik vagy csökken. Ezt bizonyltja a fejes salátával végzett alábbi kísérleti eredmény is: a kezeletlen parcellához viszonyítva — amelynek értéke száz százaléknak felelt meg — a nitráttartalom 80 kg nitrogén esetében 126-ra, 100 kg nitrogén kijutásakor pedig 135 százalékra emelkedett. Kistermelői gyakorlatban az ehhez hasonló nttrátszint-emelkedés akkor Is bekövetkezik, ha a 27,5 százalékos nltrongéntartalmű mészammonsalátrom műtrágyából egy ár területre három kilöt szórunk ki (forgalmazási súlyban). Hasonló egészségügyi veszélyt jelent olyan terményeknek a piacra szállítása, melyeknél a vegyszeres kezelést követő élelmezés-egészségügyi várakozási Idő még nem telt el. Ezen Időtartam vegyszerenként változó. De van eset, amikor ugyanazon vegyszernél növényenként Is változik. Például az Unden rovarirtó szer használatakor ez az Idő gyümölcsösökben 21, azonban hagymánál 7, burgonyánál ped’g 14 nao. A jobban Ismert és igen keresett Deels esetében uborkánál 5. paortkánál 7„ szőlőnél a szőlőmniy elleni permetezés esetében pedig 21 nap. A felsorolt hibák egy része mulasztásból ered. Legkönnyebben ezek kerülhetők el. A többi már a szakismeret bizonyítványa lehet. A betegségek és a kártevők megelőzésére és leküzdésére por alakú növényvédő szerek állnak rendelkezésre, amelyek felhasználását, hatását a felhasználónak Ismernie kell. A mezőgazdasági termelés kemizálása azonban állandóan fejlődő folyamat. Évenként új hatóanyagok és készítmények kerülnek forgalomba. Ennek követésére a mezőgazdasági üzemekben adottak a lehetőségek. Szakképzett növénytermesztők az év folyamán számos Ismeretterjesztő szakrendezvényen, szakbemutatőn vehetnek részt. A kistermelés szorgalmas művelői számára azonban az Ismeretszerzés nincs Intézményesen megszervezve. Pedig e tekintetben a termelés minden fokán az alapfeltételek Ismeretéből ma már többet követel az úl tudományos növényvédelem, a fala) tápanyag-erő. gazdálkodása, a mezőgazdaság vegyszerezése. BARTAKOVICS ISTVÁN mérnök kandidátus шттшт A speciális porlasztó berendezés alkalmazása növeli a gyümölcsösökben a növényvédelem hatékonyságát Foto: —kim—
