Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-09 / 49. szám
1886. december 9. SZABAD FÖLDMŰVES 11 „Fogyasitói igény a középpontban“ Üjra egy példa a — miért nincs, ha van? — című filozófiai tétel megtestesülésére. Korunk mindennapi beszerzési gondokkal küszködő embere elsó megközelítésre túlzottnak vélheti e viszonylag szűk réteget érintó probléma felvetését. Mégis beszélnünk kell róla. hiszen az elemi szükségleteinket kielégítő cikkek mellett hiánycikké vált a fiatal mamák életét jelentős mértékben megkönnyítő bébiétel is. Aki személyesen érdekelt, vagy a közelmúltban érdekelt volt ez ügyben, az tud|a, milyen tehermentesítést felent, kiváltképpen a városban élő kisgyermekes csalódok számára a megfelelő választékban és mennyiségben hozzáférhető gyermekeledel. Ä hazánkban néhány éve forgalmazott bébiételcsalád, gyártója az érsekújvári (Nové Zámky) Novofrnct nemzett vállalat. A modern, külföldre is szállító üzemben tett látogatás során a bébiételek piacán tapasztalható zavarok okát szerettem volna feltárni. Helena Bachová mérnök, a bébiételgyártó részleg vezetője — a gyártási folyamatok bemutatásával kezdte Ismertetőjét: s- összesen 14 fajta gyümölcsös és gyümölcsös-zöldséges bébiételt gyártunk. Termékeink gyártási alapanyagát az első osztályú, friss almából gyártót almazúzalék képezi. Az első osztályú nyersanyag hazai termesztőktől, valamint Bulgáriából. Lengyelországból, Romániából, Magyarországról és Albániából vándorol részlegünkre. A nyersanyagot a szigorú érzékszervi bírálaton kívül aprólékos analitikai vizsgálatoknak vetjük elá, melyek során a feldolgozandó szállítmányból vett reprezentatív minta szárazanyag-tartalmát, sav-, nitrát-, és nltrlttartalmát határozzuk meg. Ezen utóbbi, tehát a nitrát-, nitrittartalom pontos ismerete a bébiételgyártás szempontjából különösen fontos, mert súlyos, sőt életveszélyes állapotot Idézhet elő az érzékeny csecsemőszervezetben. Az almazúzalék. képezi a termék összetételének 70 százalékát, ehhez vegyítjük a „nemes" nyersanyagot a cukrot és C-vitamlnt 30 százalékoe mennyiségben. Nemes nyersanyag alatt az őszi-, illetve sárgabarack-, ribiszke-, málna-, szamóca-, meggy-, szilvazúzalékot értem, melyek hozzáadásával készülnek a „színes" bébiételek. A klasszikus almapüré, melynek gyártását 12 évvel ezelőtt kezdtük meg, csak vaníliacukor felhasználásával készül. A szabvány szerint minden más adalék- és segédanyag, valamint tartósítószer használata tilos. A közeljövőben fog megjelenni a piacon az újított, banánpüré alapanyagú termékünk. Ä technológiai feldolgozás forróvlzes mosással kezdődik, melyet a feldolgozást Idény végén, a kora tavaszi hónapokban válogatási munkaszakasszal egészítünk ki. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint februárban, márciusban az első osztályú, tárolt nyersanyag minősége oly mértékben romlik, hogy a kézi válogatás nélkülözhetetlenné válik: A darálón feldolgozott nyers almazúzalékot 85 Celslus-fok hőmérsékleten előfőzzük, majd a nemes, hőkezeléssel tartósított, félkésztermék alakú nyersanyaggal vegyítve 80 Celsius-fokon töltjük. Ä gyártási körülményekre vonatkozó higiéniai előírások szigorúbbak a tartósítóipar egyéb ágazataiban megkövetelt higiéniai színvonalnál. A gyártásközi minőség-ellenőrzésen kívül a központi laboratórium dolgozói naponta ellenőrzik a termékek szárazanyag-, sav- és C-vitamin-tartalmát. A mikrobiológiai vizsgálat során pedig meghatározzák a termékek penészfonalszámát, az élesztősejtek, valamint a patogén mikroorganizmusok számát. Hetente egy alkalommal törletvizsgálattal ellenőrzik a gépek, szállítószalagok, csomagolóeszközök tisztaságát, szintén üzemünk központi laboratóriumában. Ezeket a vizsgálatokat negyedévenként a járási higiéniai felügyelőség is elvégzi, ezenkívül a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet szervei és felülvizsgálják eredményeinket. A bébiételgyártás gépi, munkaerő- és higiéniai problémái tehát megoldódtak. Ennek ellenére bébiétel megfelelő választékban nincs. A 14 gyümölcsös és gyümölcsös-zöldséges termék közül legjobb esetben is csak három-négy köszön vissza ránk a nagyobb élelmiszerboltak polcairól. Faluhelyen, kisebb településeken ennél is rosszabb a helyzet. Miben látja a termékhiány okát? — Három műszakban folyik a bébiételgyártás részlegünkön. Egy hónap leforgása alatt általában három-négy fajta termőket gyártunk, a termékszerkezetet igyekszünk a piac igényeihez igazítani. Számunkra legnaproblémát már sikerült megoldani. Való igaz, ez évben az ellátás a megszokottnál is rosszabb volt, hiszen a tavalyi rossz almatermés legérzékenyebb pontján — az alapanyag szintjén — érintette a bébiételgyártást. jelenleg kiszállítottuk teljes raktárkészletünket, de még ebben az évben elkezdjük minden termékfajta gyártását. Reméljük, ezzel rövid időn belül pótoljuk termékeink hiányát. Á „monopolhelyzetben" lévő gyártó tehát a nyersanyaghiányt jelöli meg, mint elsődleges okot. A valós helyzet objektív értékeléséhez, ismeretéhez azonban annak a bizonyos, sokat emlegetett kereslet-kínálat fogalompárnak a másik tagját Is ismerni kell. Felmerül tehát a kérdés: talán a kereslet nem meríti ki a kínálat adta lehetőségeket? fúlia Hadac o.v á, az üzem kereskedelmi osztályának csoportvezetője a következőképpen magyarázta a kereskedelmi egyensúly hiányának okát: — Már hagyományosan szeptember elejétől május végéig tart üzemünkben ez almafeldolgozási idény. A tavalyi rossz termés nagymérvű termeléskiesést eredményezett, melynek következtében .április elejétől egészen október közepéig kényszerű pihenésre ítéltettek gépeink. A harmadik és negyedik negyedévben tehát szünetelt a gyártás, azaz hozzávetőlegesen 500 torma késztermékkel kevesebb lut az idei fogyasztói piacra, mind la87-ben. Ami a kereslet kérdését illeti- havonta átlagosan 8—7 termékfajtát szállítunk megrendelőinknek, a jelzett igényeknek megfelelően. Magától értetődő, hogy általában ugyanazon termékekről van szó — azokról, ame-Az alapanyag válogatása gyobb problémát a nyersanyaghiány, illetve a gyümölcsfajták kedvezőtlen összetétele jelenti. Az Időjárás viszontagságainak következtében évente hozzávetőlegesen négy termék gyártását vagyunk kénytelenek leállítani, vagy beérni minimális mennyiségű nyersanyaggal, attól függően, melyik gyümölcs termett jól, vagy rosszul. Kizárólag a hazai piacra termelünk, s ha az évi 4 ezer 500 tonna mennyiségű késztermék tíz vagy nyolc termékfalta között oszlik meg, nem nehéz felmérni a kedvezőtlen választék okát. Egyébként több ízben előfordult az a helyzet, hogy a raktárainkban szállításra készen álló árut a kereskedelem részéről teljes érdekhiány övezte. Elsősorban az almásvaníliás bébiételek esetében voltak nemegyszer értékesítési nehézségeink. Személyes tapasztalataim vannak, amikor is Ismerőseim hiányra utaló panaszait hallgatva áruval teli raktárainkra kellet gondolnom. Néhány évvel ezelőtt a göngyöleghiány Is hátráltatta a termelést, de ezt a (Fotó: —rd—) lyek a legrövidebb idő alatt fogynak el az üzletek polcairól. A legkedveltebbek a fiatal mamák körében a gyártási volumen 70 százalékát képező színes termékek. Tehát a színes termékek. Tizenhárom különböző bébiétel. De a kereskedő csak hetet rendel. A kör tehát bezárul. A termelő azt termel, amit tud, továbbá amit a nagykereskedelmi vállalat igényel, a nagykereskedelmi vállalat pedig csupán a termékszerkezet felére tart igényt. Ebben a kötélhúzáshoz hasonló játékban csak egy vesztes van — a fogyasztó, akinek az érdekeire, igényeire hivatkozik a kereskedelmi vállalat. De vajon ismeri-e a fogyasztó a tizennégy gyümölcsös és gyümölcsös-zöldséges bébiétel mindegyikét, volt-e alkalma valamennyin kipróbálni gyermeke étvágyát, s végezetül, mikor és hol készült megbízható, átfogó marketingfelmérés a fogyasztói igényekről? —úmr— „Mi a biobriken ?" A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál a Ma újdonság, holnap gyakorlat című sorozat keretében jelent meg a Mi a biobrikett? című könyv, amelyet dr. Bélteky Béla szerkesztett. Gondolom, elöljáróban nem árt tisztázni. mit Is jelent a biobrikett. Erre a kérdésre Is választ ad a könyv: A biobrikett mező- és fagazdasági melléktermékekből ragasztóanyag nélkül készített, környezetbarát tömörítvény. melynek fűtőértéke 15 százalékos nedvességtartalomnál 14—15 ezer kJ,kg, ami a közepes minőségű barnaszén fűtőértékének felel meg, de annál alacsonyabb hamn- és kéntartalom mellett A könyv az első fejezetekben a világ és Európa energiahelyzetével, Magyarország mezőgazdasági ágazata energiagazdálkodásának fejlődésével, a növényi maradványok energetikai célú hasznosításának történetével, a mezőgazdaságban keletkező melléktermékek mennyiségével, ezek értékével és hasznosításának jelenlegi helyzetével foglalkozik. A mezőgazdasági melléktermékek brikettálása című fejezetben az olvasó megismerkedhet a mezőgazdasági nagyüzemekben keletkező és a brtkettálásna alkalmas nyersanyagokkal (szalma, kukorica- és®hapraforgószár, kukoricacsutka, szőlővenyige s egyéb hulladékok), valamint a brlkettálást technológiák gépeivel és berendezéseivel (főleg a csigás és dugattyús kivitelezésű présgépek). A könyv külön fejezetben tárgyalja á fagazdaságban keletkező melléktermékek mennyiségét és hasznosítását. A technológiai berendezések között az erőgépre szerelt tuskófüró adaptert, az önjáró tuskóaprító gépet, a járvaapritó gépet, a mobil és stabil aprítógépet ismerteti. Ezt követően a szerzők bemutatják a Magyarországon működő brikettprésgépek üzemeltetési tapasztalatait, lényegében hárojn változatban: fahulladékok brikettálása elsődleges és másodlagos fafeldolgozáshoz kapcsolódóan, tahulladékok brikettálása a fakitermeléshez kapcsolódóan. A könyv az utolsó fejezetekben a különböző alapanyagú brikettek gyártásának főbb ökonómiai összefüggéseit és a melléktermékek energetikai hasznosításának kutatásfejlesztési irányait ismerteti. A Jobb megértést negyven táblázat és tizenhat ábra segíti elő. A könyv gazdag irodalomjegyzékkel fejeződik be, .(bim). AgazatfejlesztEsi ELKÉPZELÉSEK Hazánkban az élelmiszergyártás korszerűsítési és Fejlesztési programjának megvalósítását nagymértékben fékezi, sőt sokszor lehetetlenné teszi a megfelelő mennyiségű, illetve minőségű csomagolóanyagok hiánya. Az üzemek és vállalatok képviselői gyakran panaszkodnak azzal kapcsolatban, hogy a termékszerkezet-váltási program folyamatában előállított új termékek nem tudják rövid időn belül forgalomba hozni, mert nincs elegendő mennyiségű, megfelelő göngyölegpapír, üveg, műanyag tégely, kupak vagy címke. A fejlett ipari országokban rendszeresen forgalmazott kartonpapír vagy -doboz nálnnk, sajnos, abszolút hiánycikknek számít, így a feldolgozóipar képviselői kénytelenek más csomagolástechnikai megoldások alkalmazásához folyamodni. A kereskedelmi szakemberek és üzletkötők a megmondhatói annak, hogy milyen nagymértékben akadályozza a hazai termékek kedvező külföldi értékesítését a gyártóvállalatainknál Üzemeltetett korszerűtlen, elavult esomagolögépsorok. Illetve -anyagok. A piaci konkurenciaharc törvényei könyörtelenül érvényesülnek. így akár tetszik, akár nem, a termékminőség mellett az esztétikus, praktikus csomagolás az árn értékesítésének alapvető feltétele. Aki nem képes lépést tartani a fejlődéssel, előbb-utóbb kénytelen lemondani a kedvező üzletből származó előnyökről. A csomagolástechnika korszerűsítése azonban nemcsak a külgazdasági kapcsolatok ápolása és fejlesztése miatt, hanem a belkereskedelmi ellátás minőségének javítása szempontjából is nélkülözhetetlen. Az ntóbbt időszakban gyakran hallhatunk, olvashatunk arról, hogy mindenekelőtt az élelmiszer-ellátás területén kell mielőbb felszámolni az évek őta ismétlődő hiányosságokat. A különböző hivatalos és nem hivatalos Ígéretek ellenére azonban csak csigalassfiságú a problémák felszámolásának üteme. Ennek Illusztrálására egy jellemző példa: a tartós tejet 1975-ben kezdte forgalmazni a bratislavai Mllex. Az új terméket magas árfekvése ellenére a vásárlók gyorsan megkedvelték, s igényelték. Am különböző nehézségek miatt — főleg я kartondoboz valutatgényes behozatala következtében — a keresett termék évente csak egy-két alkalommal jelent meg a nagyobb élelmiszerüzletekben. A tartás tej csomagolás szempontjából nélkülözhetetlen kartonpapfr gyártásához szükséges gépsor megvásárlásához mára több mint egy évtizede megkezdődtek az üzleti tárgyalások. Csaknem tizenhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a szakemberek megkötötték a szerződést. Remélhetőleg nem fog kelleni ennyit várni a hazai gyártású csomagolóanyagok megjelenésére... Az SZSZK Erdőgazdasági, Vízgazdálkodási és Fafeldolgozó-ipari Minisztériumának, valamint a mezőgazdasági és az élelmezésügyi tárcának a képviselői a napokban adtak tájékoztatást arról, hogy a közeljövőben miként igyekeznek enyhíteni a csomagolótechnikai gondokon. A jelentős anyagi beruházást igénylő megoldások közül a szakemberek az mellett döntöttek, mely egyrészt a hazai, másrészt viszont importált gépsorokon történő gyártáson alapul. Mindkét módszer alkalmazása során azonban csak hazai alapanyagok hasznosításával számolnak. A ru'zomberokf Észak-szlovákiai Cellulóz- és Papíripari Vállalatnál a lengyel szakemberek az idén befelezik az élelmiszer-ipart hasznosításé kartonpapír gyártására alkalmas gépsor felúfltását. A több mint 250 millió koronás anyagi beruházást igénylő technológiai berendezésen évente átlagosan 8 ezer tonna, a korszerű minőségi követelményeknek megfelelő csomagolóanyagot fognak készíteni. Remélhetőleg a hnllámpapfr gyártásával végre sikerül megfelelő áruszállítási körülményeket teremteni a gyártóvállalatok képviselői számára. Ezenkívül a skalicai Grafobal vállalat fog speciális papír-alapanyagú csomagolóeszközöket gyártani elsősorban a tartős tel. a. különböző tejipari készítmények, üdítőitalok és gyümölcslevek készítéséhez. Az űj gépsor a Technopol külkereskedelmi vállalat üzletkötőinek jóvoltából az olasz Fata konszerntől kerül a Grafobal vállalathoz. Az üzletkötéshez nélkülözhetetlen devizaeszközöket az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma oly módon takarította meg. hogy lemondott a korábban tervezett műtrágya-behozatalról. A szakemberek véleménye szerint 1990-ben a skalica! vállalat ezer, egy év máivá 4 ezer, 1992-ben pedig már évi 8 ezer tonna kartonpaplrt fog készíteni az élelmlsznr-lpari termékek csomagolására. Az elképzelések szerint négy év múlva az úl csomagolóanyagban kerül forgalomba a tefipari termékek hozzávetőlegesen 20 százaléka. ^ Mindenekelőtt a tartós tej csomagolásának problémáit szeretnék felszámolni, hogy a vásárlók által keresett termék az év valamennyi szakaszában eljuthasson a belkereskedelmi hálózat fiz1eleibe. Továbbá a többi tetiparl termék csomagolástechnikai hiányosságait akarják a lehető legrövidebb Időn belül felszámolni az ágazat' képviselői, hogy ezáltal javítani lehéssen az ellátás minőségét. Az út. korszerű követelményeknek megfelelő csomagolóanyagok gyártásával azonban nem oldódnak meg a hazai áruellátás! problémák, mert az elavult adagoló gépsorokkal nem lehetséges a folyamatos üzemelés. Ezért az érdekeit ágazatok kénviselői úgy döntöttek, hogy a közeljövőben legalább 25—30 korszerű adagoló génsort kell biztosítani a hazai feldolgozóüzemek számára. Ez természetesen ófabb jelentős anyagi befektetést igényel. Az élelmiszeripar korszerűsítés! programja nem kis anragi áldozatot követel az érintettektől, ám ennek ellenére következetesen meg kell valósítani a termékszerkezet-vál'ási elkénzeléseket. ha lénést akarunk tartani a feflődéssel. Tudatosítani szükséges. hogy a csomagolástechnikai korszerűsítés az« ágazati fejlesztés nélkülözhetetlen eleme. Mert hiába Igyekeznek a evárték megfelelő minőségű termékeket készíteni, ha azokat nincs mibe csomagolni. A tejiparnak korszerű kartonpaoírra. a tartósftóüzemeknek mrgfele’ö üvegekre és dobozokra, a söriparnak tetszetős címkékre és knnakokra vaii szüksége ahhoz, hegy az igényeknek megfelelően tudja módosítani a termékszerkezetet. A csomagolóanyagok hazai készítésének terve tehát végre elkészült. Remélhetőleg az elkénzelések megváló-, rftására nem fog kelleni Ilyen sokáig várni... BÄRDOS GYDLA" .(A szerző illusztrációs felvétele)
