Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-09 / 49. szám

Kertészeti kártevők 1 —J Átéli, kora tavaszi idő­szakban termesztett nö­vényeken egyes körokozó gombák évről évre súlyos ká­rokat okoznak. A szellőztetés hiánya, a magas páratartalom és hőmérséklet, de nem utolsó­sorban a növényápolási mun­kák közben ejtett sérülések, nagyban hozzájárulnak a kór­okozók terjedéséhez. A palántadőlést sok helyen — korántsem véletlenül — pa­lántavészként is emlegetik. Leg­többször a Pythium, Fusarium, Rhizoctonia gombák talajból történő fertőzésének köszönhe­tő. Abban a talajban, ahol el­terjedtek, a magvak egy része nem kel ki, vagy a kelés után a csíraképződmények azonnal .elpusztulnak. A palán­tákon a jellegzetes károsítás 4—8 leveles korban jelentke­zik. A gyökérnyak pnhul. bar­­nnl, majd a növény — anélkül, hogy elszáradna — zölden ki­dől. A kár igazán feltűnővé csak akkor válik, amikor a pa­lántaállomány egyre nagyobbo­dó foltokban pusztulni kezd. Legnagyobb mértékben a szel­lőztetés hiányában „soha“ fel nem száradó fóliasátrakban, üvegházakban nevelt, sűrű, megnyúlt, kellően nem edzett palántákon károsít. A szklerotíniás tőpusztulás okozója a Sclerotinia sclerotio­­rumh nevű gomba, amely, ha elszaporodik, szinte minden hajtásban termesztett növény­fajt megtámadhat.. A 40—60 százalékos tőpusztulás sem szá­mít ritkaságnak. Néhány fenn­maradt, fekete, érett szkieró­­cium a fertőzést 3—4 év múl­va is elindíthatja. Leggyakrab­ban a sérüléseken, sebeken keresztül támad, de csak akkor képes fertőzni, amikor a nö­vényzet huzamosabb ideig ned­ves marad. Feltűnően súlyos károkat okoz a hajtatott fejes salátában. A fertőzött növény sárgászölden fonnyad (össze­megy). A levélerek vizenyőssé válnak, majd a salátafhj meg­rothad. Ilyenkor már látható az a szürkésfehér penészgyep. amelyben a szkleróclumok nemsokára kifejlődnek. A növé­nyek börszerű száradására ak kor kerül sor, ha a gomba fej­lődése közben a környezet szá­razzá vált. Höigénye igen ala­csony. ezért még a vészfűtéssel védett növényzetben is jól ér­zi magát. A fonnyadó paprika helyenként rothadó, foltos szá ra is- a kórokozó jelenlétére utal. A kezdetben vizenyős fol­tokban fehér gombafonalak (micélium) jelennek meg. A hosszában kettévágott szárban, fehér szövedékben, szabályta­lan alakú szkleróclumok talál­hatók. A fertőzött tő nemsoká­ra elszárad. Gyakori eset, hogy az egész tő nem pusztul el, csak egy része. A paradicsomon ritkábban okoz nagyobb károkat, de ha megtámadja és a fertőzés a ta­laj közelében van. a növény el­pusztul. Az uborkán többnyire a szár­­csomókon kezdi fejlődését. A tápanyagszállítás megszűnésé­vel a növény gyorsan elszárad. A betegség meghatározásában itt Is a szár belsejében, esetleg a száron kívül megjelenő fe­kete szkleróclumok jelenléte a iegbizt osabbf támpont. A palántadőlés megelőzésére Nematint használhatunk. A Nematinből 10 liter vízhez 75— 200 mi t adjunk. Egy m2 fer­tőtlenítésére 2—8 liter szüksé­ges. Az élelmezés egészségügyi várakozási idő a vetésig — idő­járástól függően — 1—2 hő­nap. Fagymentes időben az elő­készített komposztot is fertőt­leníthetjük. Ezt a leontés után egy hétig fóliával takarjuk. A Nematin a kártevők, a betegsé­gek (gombák) és a gyomok el­len is-hatásos. Egyszerűbb és talajkímélőbb megoldás az Orthocid 50 egyen­letes kiöntüzése. Vetés előtt négyzetméterenként 5 liter vízben 30 grammot kell kijut­tatni. Egy köbméternyi kom­poszt fertőtlenítéséhez pedig 800 gramm Orthocid szükséges. A csírázáskor 0,2—0.3 százalé­kos oldat használható. Ha Fun­­dazol 50 WP-t alkalmazunk, ak­kor a vetés befejezése után a talajt 0,1 százalékos oldatával kell azonnal (2—5 literrel négyzetméterenként) beöntözni. A Fundazolt 0,15 százalékban Prevlcurral is kombinálhatjuk., A fejessalátánál a szkleroti* niás rothadás első tüneteit ész­lelve, beöntözés vagy permet formájában Ronilan 5ü WP-t (egészségügyi várakozási idő 28 nap), 0,1 százalékos oldatát használjuk. Az uborkát már a palántázás után néhány nappal ajánlatos Fundazol 50 WP 0,1 százalékos oldatával bőven le­permetezni vagy beöntözni. |ó, ha a palántázás előtt a meleg­ágyban is használjuk. A papri­kával, paradicsommal kapcsola­tosan növényvédelmi szakköny­­veink külön nem utalnak erre a betegségre. Ezeken a növé­nyeken nem Is fordul elő olyan mértékben, hogy ne lehetne megelőzni, illetve szárazabb környezet megteremtésével ne lehetne megfékezni. Szalai László A TERMESZTŐ-BERENDEZÉSEKBEN ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB GOMBÁS BETEGSÉGEK ISMERIK A „HERA“ ZÖLDBABOT? Hazánkban öt zöldhüvelyes, szálkamentes zőldbabfajta ter­mesztése engedélyezett. Közü­lük a legújabb a „Hera“. Korai érésű, erőtekjes növésű, magas, nyúlánk, de kissé szétterülő bokrú zöldbab. Hüvelye közép­hosszú, zömmel 13—1“,5 cm, kissé hajlott. Szinte tetszetős halványzöld, felülete sima és fényes. Hazánk éghajlatához lói alkalmazkodó, közkedvelt kerti és nagyüzemi faita Nagyüzemi termesztését a hüvelyek egy időben történő érése indokolja. Termesztése különleges agro­technikai eljárásokat nem igé­nyel. de a szedés idejét be kell tartani. Tűléréskor a hüvelyek minősége gyakran csökken. Termése főzésre, piaci értéke­sítésre. konzerválásra és mély­hűtött tartósításra egyaránt al­kalmas. A „Hera“ állandó helyre má­jus elseje és június 15-e kö­zött vethető. Meg kell azonban várni mfg a tavaszi fagyok ve­szélye elmúlik s a talaj hő­mérséklete nem csökken 10 C- fok alá A vetés méivsége 4—7, a sor- és tőtávolság 40x5 cm legyen. Tíz négyzetméterre A Hera zöldbab 150—200 gramm magot számít­sunk. A tenyészideje 79 nap; májusi vetésből június közepé­től szedhetünk Tíz négyzetmé­ternyi területről átlagosan 13 kg hüvelyt takaríthatunk be. hez jól alkalmazkodik; az op-Šzakaszosan is vethetünk, így timális pH érték azonban 6,5— később folyamatosan szedhet- 7,8 között van. A szerves trá­­jük a termést. gyázást nem igényli. A magot A ..Hera“ a talaj minőségé- az lstállőtrágyázást követő har­­____________________________ madik évben essük el. A ve­tés előtt azonban a közepes minőségű talajokra szórjunk ki 10 négyzetméterenként 30 gramm tiszta nitrogénnek 32 g foszfornak és 110 g kálium­nak megfelelő mennyiségű mű­trágyát. Előnövénvként a hü­velyeseken kívül bármilyen más kultúrnövény termeszthető. A háztájiban csak mechani­kus gyomirtást végezzünk, mert a vegyszeres gyomirtás a ..He­ra" növekedését bizonyos mér­tékig fékezi Magvait a kiültetés előtt csá­vázzuk. A tenyészidő folyamán a levéltetvek és a takácsatkák ellen kell alkalomadtán véde^ kezni. Kórokozók (betegségek)' általában nem támadják meg. Száraz időjárás esetén öntöz­zünk. Vetőmaglát a Sempra válla­lat forgalmazza. Magdaléna Valiikévá agrármérnök, kandidátus -ritSSäUttdütLr itte- Mffd Az idei növényvédelmi tanácsadóból Áprilistól október végéig az idén Is működött a növényvé­delmi tanácsadó (Bratislava, Malinovského 88-), amelyet év­ről évre egyre több kertészke­dő keres fel. A behozott, illetve a postán beküldött növénymin­ták az Időjárásnak megfelelően változtak. A későtavaszi fagyok súlyo­san károsították a gyümölcsfák virágait. Legtöbb helyen első­sorban a kajszi károsodott. He­lyenként viszont az őszibarack és az alma virágai fagytak le. Ezenkívül a kajszi és az alma­fák levelein feltűnő fagykáro­sodás is jelentkezett. Az utóbbi viszont Inkább csak szépség­hibának számít, mivel a káro­sodott levelek általában a ve­getációs időszak végéig a fá­kon maradnak. A késő tavaszodás után be­következő hirtelen felmelege­dés és szárazság a kártevőknek, a kórokozó gombák közül pe­dig a lisztharmatnak kedvezett. 'Helyenként a poloskaszagú al­­madarázs okozott erős károkat. Kártételével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kertész­­kedők rendszerint csak akkor permeteznek ellene, amikor a férges gyümölcs már hullani kezd. Ilyenkor viszont már ké­ső van. A vegyszeres kezelést ugyanis rögtön a fák elvirág­zása után kell végezni, mivel nőstényei petéiket a virágok kelvhetbe rakják, s a kikelő lárvák kártételüket rögtön a virágzás után megkezdik. Az elmúlt enyhe tél kedve­zett a szőlőgubacsatka és a szőlőlevélatke jő áttelelésének, és ezért ezek helyenként erős károsodást okoztak. Az alma fákon a téli permetezésre en­gedélyezett készítmények — a Nitrosan 25 és az Arborol M — hatása nem volt kielégítő, fgy a takácsatkák is több helyen elszaporodtak. Tömeges elsza­porodásukat természetes ellen­ségeik elpusztításával a szer­ves foszforsavészterek, valamint a nagyüzemi gyümölcsösökben gyakran használt piretroidok is elősegítették. A száraz és forrő nyár folya­mán a zöldségféléken is külön­böző élettani károsodásokat észleltünk. A nagy vízhiány a paradicsom bogyóin csúcsrotha­dás, a paprika termésén pedig szárazfoltosság formájában nyilvánult meg. Az uborkán — a szárazság ellenére — már június végén jelentkezett az uborkaperonosz-Az amerikai szövőlepke hernyója A paprika szárazfoltossága póra. Az uborka köztudottan vfzígényes, így gyakran öntöz­zük. Akármennyire ügyelünk is — s csak a tövéhez öntjük a vizet — néhány csepp mégis a levelekre (uthat, ami elegen­dő ahhoz, hogy a kórokozó spó­rái kicsírázzanak. (Igaz ugyan, hogy a fertőzött növények ál­talában nem voltak permetez­ve.) A száraz és forró júliust, au­gusztust csapadékos szeptember váltotta fel, ezért megszaporod­tak a kórokozó gombákkal fer­tőzött növényminták. A paradi­csom levelein a szeptóriás és alternáriás levélfoltosság, в zelleren aszeptőriás levélfoltos­ság, az uborkán és a petre­zselymen pedig a lisztharmat terjedt el. A szeptemberi kiadós esők nagyon kedvezőtlenül hatottak az alma minőségére. A gyü­mölcs húsa ritkább lett és a téli fajták gyakren már a sze­dés időszakában is érettek vol­tak. Ezzel persze tárolhatósá­guk romlott. Szlovákia déli részén nagy károkat okoztak az amerikai szövőlepke hernyói annak elle­nére. hogy lárvái, vegyszerek nélkül is — a hernyófészkeS lemteszésével és elégetésével-« jól irthatők. Ha azonban ezt ä korai beavatkozást elhanyagol* tűk, akkor később a közben szétszéledt hernyókat csak in* szektlcldek segítségével tudjuk elpusztítani. A meleg és száraz időjárás kedvezett a lombosfa-fehér­­molynak is. Az idén legnagyobb kártételét Bratislava környékén észleltük. A szilváimul» (sárka vírus) nemcsak a szilvafák levelén és gyümölcsén jelentkezett, hanem sárga rajzolatú feltűnő tünete­ket okozott a .kajszi termésén és a magok felületén, valamint az őszibarack gyümölcsének héján is. A szőlőt a peronoszpóra ellen az idén, néhány hely kivétedé* vei, nem kellett permetezni. Л lisztharmat viszont több helyen — az 5—6 permetezés ellenére ■— olyan erősen fertőzte a sző* lő bogyóit, hogy azok fejlődése megállt és később meg is re* pedeztek. A szeptemberi esőző* sek alatt a sérült és fertőzött bogyókat pedig a szürkepenész tette tönkre. Maflák György agrármérnök SULYOK KATALIN és SIKLÖS LÄSZLÖ: Vetéstől a tálalásig MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ UJDONSÄGÁI Szobanövények (Szerkesztette: LELKES LAJOS) 'A már második és javított kiadásban megjelent könyvet részletesen nem jellemezzük. Az első kiadást ugyanis lapunk múlt évi 35. számában már is­mertettük azzal összefüggésben, hogy ezt a könyvet a Prtroda Könyv, és Lapkiadó n. v. szlo­vák fordításban megjelentette. A két kiadás gyakorlatilag a 161 —192. oldalak esetében tér el. Mfg az első kiadásban eze­ken az oldalakon az erkélyek és a virágládák növényeit mu­tatták be. addig a második és javított kiadásban az olvasó megismerkedhet a virágkötésze­ti bemutatóval. így az alapsza­bályokkal. a segédanyagokkal és eszközökkel, valamint magá­val a kötészettel Természete­sen a 189—232. számú képek is ezzel a témával kapcsolatosak, így végeredményben az új könyv 188 színes növényportrét és 44 színes virágkötészeti re­mekműt. valamint 44 kór- és kárképet tartalmaz. (blm) Egy újságíró házaspár meg­vett egy parasztházat a főváros közeiében. Odaköltöztek, rend­behozták a házat és a kertet. Nem kis fáradsággal. Azt gon­dolták. hogy ők nem fogiák a földet tűrni egv kis repedt sár­garépáért Aztán kiderült hogy a faluban sem piac. sem zöld­ségbolt nincs, a fővárosból ci­pelni meg értelmetlen Fölás­tak hát egv darab földet és... Csaknem másfÄl évMzed ta­pasztalatait adták át könyvük­kel a: — kezdő kertészkedőlcnek. akik nem tudfák. hogy az ásó melvlk végét kell a földbe nyomni. — haladó kertészkedőknek, akik szeretnének űlabb zöld­ségféléket termeszteni, de azoB olyan furcsán viselkednek. — biokertészek»nk. akik szí* vesen elolvassák, hogy m48 kertjében mitől retten meg É meztelen csiga, — kezdő háziasszonyoknak (A főző férfiaknak, akik nem ló* merik a zöldségek rejtelmeit, — haladó háziasszonyoknalt és főző férfiaknak, akik a tök* bői nem csak főzeléket akar­­nak főzni, sőt a patisszon, в cukkini, a spárga is érdekű őket. — fogyókúrázóknak, akik ш nem tudták képzelni, mit ehet* nek kenvér burgonya, rizs, HŐ* kedli helvett, —egy szóval mindenkinek! tec*f

Next

/
Thumbnails
Contents