Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-09 / 49. szám

w d ki örökzöldek kedvelőinek Az újságíró, eredeti szak­máját tekintve biológus, ugyan sokféle díszfát, díszcserjét ismer, köztük a ba­bérmeggyet is, de az érdeklődók „Hová ültessük?“, „Hogyan gon­dozzuk?“ kérdéseire csak ak­kor tud kielégítő választ adni, ha maga is nevelt ilyen nö­vényt. Ha nem, akkor meg kell keresnie azt. akinek már van „némi“ tapasztalata. Így hát mikor az említett kérdésekkel hozzám fordultak, csak azt tud­tam mondani, hogy a babér­­meggyröl majd késötjb^ írunk. Ez az ígéretem jutott eszem­be, mikor a közelmúltban Sülyön (Síilányi átautózva el­haladtam Both József „arboré­tuma“ mellett. (Józsi bácsit az amatőr dendrológust, lapunk múlt évi 3. számában mutattuk be.) Az ő gyűjteményében lát­tam néhány éve egy szépen fejlődő babérmeggyet. Széles-e Csallóközben aligha találok hi­­vatottabb tanácsadót — ötlött fel bennem, s rátapostam a fékre. Szemlélődve haladtam át a parkon, s csakhamar felfedez­tem, amit kerestem. A bokor nagy, hosszúkás levelei viaszo­sán fénylettek a késő őszi nap­sütésben, mellette pedánsan földbe tűzött alumínium táb­lácskára írva latin neve: Lau­­rocerasus officinalis. (A szak­könyvekben azonban általában Prunus laurocerasus néven ta­lálható.) Szerencsém volt. Jó­zsi bácsi kivételesen nem a méhesben vagy a kertben fog-Mit kell tudni a babérmeggyről lalatoskodott, így bőven volt ldeie beszélgetni. — A babérmeggy őshazája Délkelet-Európa és Klsá^ia. Ott 6 méteresre is megnő, de nálunk általában csak a 2 mé­teres magasságot éri el. Leve­lei tapintásra. d9 szemmel lát­hatóan is, börszerűek. fénye­sek. kopaszok. Hosszuk 15 om-es Is lehet. Nagyon elegáns, értékes örökzöld. Kicsi, fehér dús fürtökben álló virágai má­jusban nyílnak. Helyükön ké­sőbb gömb alakú fekete termé­sek képződnek — mondja szak­emberhez Illő biztonsággal. ■ Milyen talajokat kedvel ez a szép örökzöld, és hogyan birfa vidékünk olykor bizony szeszélyes, szélsőséges klimati­kus viszonyait? — Szereti a jó vízáteresztő képességgel rendelkező, táp­anyagdús. mésztartalmú talajo­kat, így tehát a Duna mentén általában szépen díszük. Bizo­nyos mértékig szárazságtűrő is, de azért csapadék hiányában öntöznünk kell. Ogy tapasztal­tam, hogy a —10. —15 C-fokos hideget is elviseli, de ennél alacsonyabb hőmérsékleten bi­zony fagykárokat szenved. Az idén nagy telet jósolnak, ezért a tövét jó lesz bizony betakar­ni. ■ Ha a „kertépítész“ szemé-A babérmeggy (A szerző felvétele) vei nézzük, akkor hova illik leginkább? — Kedveli a félárnyékos he* lyeket, ezért magas fák, épüle­tek, kerítések árnyékában is jól érzi magát. Nagyon szépen mutat a tűlevelűek között vagy azok előterében. Városi ker­tekben is hálás növény, mivel a levegő szennyezettségére nem érzékeny. Levelei nagyon deko­ratívak. ezért cserépbe ültetve belső terek dísznövényeként is nevelhető. A virágkötészetben gyakran helyettesítik vele a babért. ■ Hogyan kell szaporítani, g milyen kártevőktől szenved nálunk? — Szaporítása — üveg alatt — viszonylag egyszerűen ma­gokról vagy dugványozással történik. A magról nevelt pél­dányok felegyenesedők, a dug­ványról neveltek pedig inkább szétterülök. Közel tíz éve ültet­tem ezt a bokrot, kártevőket azonban mind a mai napig nem észleltem rajta. Ez bizonyára azért van, mert ez a faj mér­gező anyagokat termel. ★ Olvasóink kedvéért Józsi bá­csi közléséhez hadd tegyük még hozzá, hogy nálunk a ba­bérmeggynek három faitáje is-< meretes. A Bulgáriából szárma­zó ellipszis alakú levélzetérôľ felismerhető P. laurocerasus „Schipkaensis“. a hozzá eléggé hasonló — szintén elliptikus levelű — „Reynvaanii“. mely­nek ágai feltűnően egyenesen, felmeredve állnak, és a „Zahe­­liana" elnevezésű fafta. Az utóbbi levelei keskenyek, fűz­­szerűek, ágai pedig szétterü­lök, s jól bírja a Szárazságot. (pomlchal) i Néhány hónapja Szlovákia­­szerte új, eddig Ismeret­len betegség tizedeli a házinyulakat. Gyorsan terjed keletről nyugat felé. A házi­­nyulak állománya gyakorlatilag minden járásban fertőzött le­het. A gyors terjedésnek legfőbb oka a tenyésztők fegyelmezet­lenségében, az állategészség és járványügyi előírások sorozatos megkerülésében keresendők. Sajnálatos, hogy a tenyésztők ilyen Irányú szakismeretei gyakran rekednek meg az el­mélet szintjén, s a gyakorlat­ban a semmivel egyenlóek. A galántai piacon történt: a járvány lávában tombol, de egy nyuszi a piacon szabadon ug­rál. Minden arra járó gyerek simogatja, répával, káposztale­véllel kedveskedik neki. A tu­lajdonos rossz néven veszt, mi­kor figyelmeztetem a lehetsé­ges veszélyekre, s nevetséges­nek nevezi az egészet.. A kórt — eddigi ismere­teink szerint — vírus okozza, mely a fertőzéstől számított 3—В napos lappangási idő után jelentős elhullással Járó beteg­séget idéz elő. Általános tüne­tekkel, „szomorkodással“, ked­vetlenséggel, étvágytalansággal jelentkezik. Elsődleges jellem­zője lehet a gyors légzés, a fáradékonyság. Tapasztalataink szerint hőmérséklet-ingadozás­sal nem jár. Elhullás minden betegségre utaló tünet nélkül A HÄZINYÜIAK is előfordulhat. A vírus általá­ban a két hónapnál idősebb nyulakat fertőzi meg. A pusz­tulás elérheti a 90 százalékot is. Ha állományunkban látszó­lag minden ok nélkül elhullást észlelünk, akkor azt szigorúan zárjuk el, és késedelem nélkül forduljunk állatorvoshoz. Igaz ugyan, hogy a fertőzött 'nyula­kat kikezelni antibiotikumos, vitaminos vagy egyéb általáno­san használt orvoslást eljárás­sal szinte lehetetlen, de gyors terjedésének gátat vethetünk. Sorozatos boncolásaink ered­ményei arra engednek követ­keztenl, hogy a betegség csepp­fertőzéssel, érintkezéssel, eset­leg a gondozó által vihető át Eddig minden esetben külön­böző fokú vérzésekkel, véröm­­leményekkel tarkított tüdőgyul­ladást észleltünk. A lép duz­zadt, a máj törékeny volt. Vér­zéseket csupán a tüdőn álla­pítottunk meg. tj BETEGSÉGE Mint említettem, legfonto­sabb intézkedés az állomány szigorú elzárása. Idegen nyu­­lat állományunkba — pl. pá­­roztatáskor — ne vigyünk be. Lehetőleg még az ismerős te­nyésztők állatait is tartsuk tá­vol, de mi se adjunk nyulat másodnak. A hazai szakemberek dolgoz­nak már az oltóanyag előállí­tásán. Eddig is egy szovjet gyártmányú készítménnyel kell az állatokat beoltani, amellyel az állományokat — némi térí­tés ellenében — immunizálhat­juk. A nyulakat kél hónapos kortól vakcináljuk. Az eljárás kb. hat hónapos korukig nyújt szolid védettséget. Egyelőre ugyan a nyulak mindennemű kiállításról, bemutatóról hiá­nyoznak majd, de reméljük ez nem sokáig lesz így, s a te­nyésztők aktív részvételével a betegség terjedésének gátat vethetünk. Az oltás elrendelé­sét sokan szinte ellenségesen, kibúvókat keresve fogadták, ezért, ha komoly tenyészmun­­kát szándékozunk végezni, ak­kor a jövőben, a niixomatózis elleni oltás mellett a pikorna­­vírus okozta tüdőgyulladás el­leni vaketnálást is kötelezővé kell tenni. Az említett fertőzés, a ga­lambok paramixovirózisához vagy a kutyák parvovirus okoz­ta hasmenéséhez hasonlóan, új. Ha tehát ismerjük a védekezés módját, akkor használjuk azt, különben legértékesebb te­nyészállataink is elhullhatnak, és így hosszú évek munká|a mehet tönkre meggondolatlan­ságunk, felelőtlen hozzáállá­sunk miatt. Dr. Sztruhár Győző A legutóbbi felmérés sze­rint a Galántai {Galantaj járásban évente megter­melt zöldség 51 százaléka a kiskertészeknek köszönhető. Ez, ha a kiskertészek munkáját ér­tékeljük, már magában felér egy oklevéllel. Tonnákban ki­fejezve: a szerződéses áruérté­kesítés keretében az említett járás kiskertészei évente átlag­ban 15 ezer tonna zöldséget adnak el. A tavalyi például vailőban jő év volt: 17 ezer ton­na zöldséget értékesítettek. Amikor késő ősszel ellátogat­tam a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Galántai Járási Bi­zottságára, |án Rojko titkár és Hladký Ernő alelnök egyrészt bíztató, másrészt viszont Igen­csak bosszantó dolgokról szá­­.molt be. Rojkó elvtárstól — mintegy „bemelegítőként“ — először azt kérdeztem meg, vajon mit tet­tek az idén azért, hogy jövőre, s az ezt követő időszakban, a Galántai járás kiskertészei is gondok nélkül értékesíthessék a megtermelt zöldséget? — Korántsem vagyok opti­mista, ugyanis a jelek szerint gondokból, álmatlan éjszakák­ból akad majd a jövőben is. Persze a tetteknek, az Igyeke­zeteknek kell, hogy legyen fo­ganatja: Az Idén áprilisban Vágsellyén (Sala) megalakítot­tuk az SZKSZ Galántai Járási Bizottság Kertészeti Szolgálta­tó Üzemét. Tulajdonképpen en­nek a szolgáltatásnak Igazán csak jövöre, s a későbbi évek­ben láthatjuk hasznát, hiszen — szakzsargonnal élve — a szerződések kötése csak most van folyamatban. — járási bizottságuk melyik üzleti szervekkel áll kapcsolat­ban? — Nekünk tulajdonképpen csak a Zelenlnával van üzleti kapcsolatunk, tehát járási bi­zottságunk velük köti meg szerződéseit. Tavaly például 20 ezer tonna zöldségre .szeret­tünk volna szerződni, ebből azonban a Zelenina 8 ezer ton­nát .„lefaragott“. Vannak olyan alapszervezeteink Is, amelyek — persze tudtunkkal — má­sokkal, így a jednotával, az egyes konzervgyárakkal Is köt­nek szerződéseket. A farkasdi (VICany), a nádszegi (Trstlce) alapszervezeteink ugyanis éven­te ezer-ezer tonna zöldséget termelnek, ami bizony már nép­­gazdasági szempontból Is jelen­tős tétel. — Az idén milyen tanulságo­kat vontak le a zöldségfelvá­sárlással kapcsolatban? Szervezettebb zöldségfelvásárlást —» fin egyértelműen közepes évnek nevezném az Ideit. Szü-^ lettek szép eredmények, de sok bosszontő esemény is kísérte a felvásárlást. Az általános prob­lémákat nem sorolom, hiszen erről már sokat beszéltünk. Különösen a dinnye felvásárlá­sa okozott nagy gondot. Túlkí­nálat mutatkozott, így sok ter­més ment kárba. Nem volt ró­zsás a helyzet a salátauborká­val kapcsolatban sem. A 4 ezer 51 tonna szerződött uborkából a Zelenina mindössze 3076 ton­nát vásárolt fel. Tavasszal, a jő Idő késése miatt 300 tonna paprikát nem tudtunk időben szállítani, így tagjainkat anya­gi kár érte. A szervezet elnöke. Hladký Ernő azt elemezte, hogy ml is történik akkor, ha a szerződés­ben lekötött árut nem veszik át a kiskertésztől: — Én huszoiiöt évig voltam titkára ennek a szervezetnek, így van tapasztalatom a felvá­sárlással. Tudom, hogyha egy tagunktól nem vásárolják fel az árut, elveszti Irántunk érzett bizalmát, s a későbbiekben fel­hívásainkra egyszerűen nem reagál. Nem vesz részt társa­dalmi munkában, egy egy szak­előadáson stb. Ott és úgy ér­tékesíti áruját, ahogyan és ahol tudja. Ezt pedig kihasználják azok. akik más becsületes mun­kája révén kívánnak meggaz­dagodni. Vagyis, nagy tömegek­ben, olcsón vásárolják fel a zöldséget, amit aztán magas áron értékesítenek. Ez pedig társadalmi szempontból nem kívánatos. — Ügy látja tehát, hogy az ilyen „kereskedők“, közvetítők megbontják a felvásárlás rend­jét? — Igen. A kertészeti szolgál­tató üzemeknek mindig nehéz lesz a dolguk, hiszen a felvá­sárló attól szerzi be az árut, aki olcsóbban adja. Egy Ilyen „kereskedőnek“ nem kell adóz­nia. és olyan eladást árakat szabhat, amilyet csak akar. Sajnos, már egyes konzervgyá­rak, és mások is „alkalmaz­nak“ közvetítőket, akik olcsóbb áru után kutatnak. A szolgál­tató üzemek tevékenysége vl­­’szont szigorú törvényekhez van kötve. A gondok azzal Is fo­kozódnak. hogy a kertészeti szolgáltató üzemek munkája közötti együttműködés nincs koordinálva. Rojko elvtárs a következők­kel egészítette ki az alelnök szavait: — Tudomásul kell venni, hogy az utóbbi években a cseh kertészkedők Is alaposan meg­erősödtek. Az olajvezetékek hulladékhőt termelő nyomőál­­lomásainak közelében, pl. Prá­ga környékén, hatalmas kiter­jedésű üvegházak épültek. Így a csehországi konzervgyárak stb. már nem vesznek át tő­lünk annyi zöldséget, mint korábban. Átgondoltabb szerve­zéssel, jobb árpolitikával azon­ban mégis rendet lehetne te­remteni a zöldségfelvásárlás te­rületén. Az írás zárszavaként hadd Idézzem az alelnököt: — A járás kiskertészei tár­sadalmi munkában Is nagyon sokat tesznek azért, hogy lő körülmények között termelhes­senek, munkájukért megfelelő jutalomban részesülhessenek. A felvásárlóközpontokat, rak­tárakat, mustolókat építenek. Szabadidőt nem sajnálva való­ban sokat dolgoznak azért, hogy szép terméssel gazdagít­sák a köz asztalát. Éppen ezért az SZKSZ vezetőinek a lövőben sokkal nagyobb gondot kell for­dítania arra, hogy a felvásár­lás szervezettebb legyen, s ne történjen fennakadás a terme­léshez szükséges eszközökkel való ellátás terén. Kiskerté­­szeink valóban megérdemelnék a felsőbb szervek fokozottabb odafigyelését. Kalita Gábor Ján Rojko, titkár: „A kiskertészek megérdem­lik a mindennemű támogatást...“ Hladký Ernő, alelnök: „Irányító szerveinknek még inkább oda kellene figyelniük a kisker­tészek problémáira... (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents