Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-09 / 49. szám
ч 8 SZABAD FÖLDMŰVES-1988. decemfier 9. Az első fontos döntés: mivé legyen az ember? Az élet tele van olyan helyzetekkel. amikor dönteni kell valamiben. Minél idősebb az ember, annál megfontoltabbak a döntései. A gyerekek helyett általában a szülök határoznak, különösen a gyermek egészséges testi és szellemi fejődését érintő kérdésekben. De már a felnőtté válást megelőzően fokozatosan részt kell vállalni az életünk alakulásáért valé felelősségből. Életünk első fontos és felelősségtelfes döntése: a pályaválasztás. Ez a !ép*s nem lehet könnyelmű, sem elhamarkodott. Hivatást ágy kell választani. hogy az az ember képességeinek és érdeklődésének, ugyanakkor a társadalom érdekeinek és szükségleteinek is megfeleljen. Ahhoz, hogy a gyerek képes legyen a pályaválasztás nehéz kérdésében dönteni, elsősorban önmagát kell megismernie, tisztában kell lennie saját érdeklődésével, jellembeli tulajdonságaival, de főleg képességeivel; ismernie keli a számtalan lehetőséget is, amelyek hivatásának kiválasztásához rendelkezésére állnak. Sem az egyik, sem a másik nem könvnyfl feladat. Am mindkét gondunkat enyhíti a szülők és pedagógusok készséges segítsége. A foglalkozások sokféleségében a pályaválasztási tanácsadással megbízott pedagógus, a sajtéban közölt riportok, portrék vagy a rádió és a tévé munkahelyeket és hivatásokat bemutató adásai segítenek eligazodni. Ha pedig személyiségünk és a kedvünkre való, illetve számításba eső első foglalkozások egyeztetésében akadnak kétségeink, bizalommal fordulhatunk a pedagógiaipszichológiai tanácsadókhoz. Most induló cikksorozatunk is azt a célt szolgálja, hogy a pályaválasztás előtt állő hetedikes, nyolcadikos gyerekeknek segítségére legyünk életük első fontos döntésében. Ügy gondoljak, a tétovázóknak, latolgatóknak nagy segítséget jelent majd a középiskolák, szaktanintézetek mindennapjaiból kiemelt életképek közlése, az azok által képesített foglalkozások riportokban történt bemutatása, pályaválasztási tanácsadók megnyilatkozása, de a hasonló cipőben járó gyerekek vallomása is erről, ki hogyan jutott el a, döntésig, milyen szempontokat vett figyelembe a középiskola típusának kiválasztásakor, kinek miért tetszik ez, vagy az a szakma. Elöljáróban jellemezzük a középiskolák egyes típusait, illetve az általuk nyújtott képesítéseket, és vázoljuk az ezeknek megfelelő elhelyezkedési lehetőségeket. A kor követelményeinek megfelelően egyre nő az általános műveltség színvonala, ami azt jelenti, hogy a műveltség manapság már nemcsak egy bizonyos társadalmi réteg vagy kaszt kiváltsága, hanem általános emberi jog. Közoktatási rendszerünk 1Я78 edík évi módosítása szerint a középiskolák tí| típusa jött létre középfokfi szaktanintézet elnevezéssel. amely a szaktanintézetek és tanonciskolák helyébe lépett ugyan, de ezeknél sokkal korszerűbb oktatási módszerekkel és átrendezett tananyaggal törekszik mind az általános, mind pedig a szakmai képzés magasahb színvonalának elérésére. Tekintve, hogy a szakmák bőséges választékát kínálják, manapság az alapiskolán végző diákok zöme ebben az iskolatípusban tanul tovább. Köztudott, hogy a szaktanintézetnek három fokozata van. A négyéves tanulmányi szakok teljes középfokú műveltséget nyújtanak és lehetőséget biztosítanak főiskolai tanulmányok folytatására. Tehát a negyedik évfolyam érettségi és szakmunkásvizsgával zárul, s a fiatalok alkalmassá válnak a legigényesebb szakmunkák végzésére, illetve műszaki-gazdasági tevékenység folytatására. A két- és hároméves tanulmányi szakokon végzettek az illető szakmán belül munkásként helyezkedhetnek el. azzal a lehetőséggel, hogy középszintű műveltségüket a megfelelő szakközépiskola esti tagozatán bővíthetik, tehát érettségi vizsgát tehetnek. A szülők még mindig előítéletekkel tekintenek erre az iskolatípusra, pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából az elméleti és gyakorlati képzés ilyen formán történő összekapcsolásának van a legnagyobb távlata. Erre az új koncepció szerint egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek. Nem az elméleti oktatás -zsugorításáról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, az elméleti tudás növelése mellett annak a gyakorlatban történő mind rugalmasabb alkalmazására való készség kialakítása a cél. A tananyag elsajátítása bizonyos nevelési célok követése mellett folyik, éspedig a pedagógusok feladata, hogy a fiatalokban önmagukkal szemben igényességet, a kultúra, a művelődés iránti Igényt ébresszenek. Ez pedig nem egyik vagy másik iskolatípus sajátos feladata, hanem valamennyi oktatási intézmény kötelessége. A középfokú szaktanintézetek jegyzékét, de még a szakterületeket sem tartjuk szükségesnek közölni; ez ügyben az érdeklődőknek minden iskolában a pályaválasztási tanácsadással megbízott pedagógus készséggel rendelkezésükre áll. A szakközépiskolák mellett minden bizonnyal azok a tanulók döntenek, akik érettségi ntán a termelési folyamat közvetlen irányításában szeretnének elhelyezkedni, illetve a kereskedelem, a szolgáltatások, az adminisztráció vagy az egészségügy területén kívánnak szakértelmet igényié munkát vállalni. A legjobb eredménynyel végzők természetesen esélyesek egyetemi tanulmányok folytatására is. A gimnáziumok elsőrendű feladata a főiskolai és egyetemi tanulmányokra valú felkészítés. Tehát a gimnáziumokba általában a legtehetségesebb tanulókat szokták irányítani. Hosszú időn keresztül indokait volt a szülők aggodalma, hogy mi lesz a gimnáziumban érettségizett gyerekkel, ha történetesen nem veszik fel az egyetemre. Ma már a gimnáziumok oktatási-nevelési koncepcióié szerint azok a tanulók, akik nem kerültek be az egyetemre, nem maradnak teljesen szakma nélkül, mert az intenzív elméleti felkészítés mellett a gimnáziumokban bizonyos szakmák alapismereteinek elsajátítására is lehetőség nyflott. így a gimnáziumok abszolvengei főleg olyan szakterületen érvényesülnek leginkább, ahol a szakma ismeretén kívül nagyobb általános tájékozottságra van szükség. A helyes és megfontolt pályaválasztás előfeltétele a majdani tanulmányokban való sikeres előmenetelnek, a megelégedettségnek és a társadalmi boldogulásnak. Дта már rozoga kosúti IKoSúty) épületet, az egykori Ábrahámfy-kastélyt az ötvenes években jelölték ki szociális otthonná. A hatvanas években még bővítették a hátsó szárnnyal, ahol a fekvőbetegek kaptak helyet. Az épületet most renoválják. Az otthonba lépve furcsa látvcfny fogad. Néhány Idős férfi az előszoba hamutálcája körül ül, amely közvetlenül az ajtó mellett van elhelyezve, és fújják kifelé a cigarettafüstöt. Érkezésem némi érdeklődést kelt körükben, hangosan köszönnek. Miután bemutatkozom, j megmondom kit keresek, készségesen mutatják merre menjek. Közben a ktssé távolabbi ebédlő egyik asztalától fölkel egy nénike, kezében egy szelíd macska. A cicát óvatosan, két kézzel fogva kifejezéstelen arccal hozza lassan kifelé. Halkan motyog valamit. Mindig ugyanazt. Ä többiek nem sokat törődnek vele. A nénike komótosan körbejárja az előszobát és visszaballag. Leül és elmerengve, gépelsen simogatja a macskát .Később megkapom a magyarázatot a néni viselkedésére: értelmi fogyatékos, de nem ö az egyetlen Hyen lakó itt. A kosüti szociális otthon igazgató-helyettese Haás Judit fönövér beszélgetésünk elején az épület átépítéséről tájékoztat. — A kastélyban jelenleg harmincnyolcon laknak, elég zsúfoltan, 8—10 ágyas szobákban. Az építkezés miatt a hátsó szárnyból ki kellett költöztetnünk a fekvőbetegeket, ök huszonhármán most a helyi papiakban vannak elhelyezve, amelyet a Trnavat Püspökség bocsátott rendelkezésünkre. Áz építkezést az idén februárban kezdtük el, és reméljük, a tervezett tdöre, három év múlva el is készülünk vele. A ■hátsó szárnyat szeretnénk egy emelettel bővíteni, ott 2—3 ágyas erkélyes szobák lesznek. A kastélyt is átalakítjuk, amelyben 3—4 ágyas szobákat szeretnénk berendezni. A rekonstrukció után házastársakat is tudunk majd fogadni. Külön klubhelyiségünk is lesz; műsoros estéket egyelőre csak az ebédlőben rendezhetünk. Ráfért az épületre ez az átalakítás, csak már jó volna túllépni rajta, mert a zaj, az állandó nyüzsqés, kopácsolás zavarja a lakókat. — Az Önök munkája igényes, egész embert követel. Nem küzdenek munkaerőhiánnyal? Összesen huszonheten . vagyunk. Tíz nővér gondoskodik az öregekről három műszakban, ezenkívül adminisztrációs erők. takarítónők, .szakácsnők és karbantartók dolgoznak itt. Általában helybeliek, vagy Galántárót t Galant aj járnak be. .4 nővérek közül csak néhányon rendelkeznek szakképzettséggel. A többiek tőlük sajátították el az alapvető tudnivalókat. Most fiatalok is vannak köztünk, de általában nem tudnak hozzászokni ehhez a munkához. Tapasztalataim szerint azonban, akt két év után nem hagy itt bennünket, az a szakmában marad. Nehéz munka a mténk, rengeteg türelmet és megértést igényel. SZERETNI kell az idős embereket, tisztelni kell őket. segíteni kell nekik, másképpen ezt nem lehet, nem ts érdemes csinálni! — Ami pedig az orvosi ellátást illeti, a körzeti orvos rendelési idejének 25 százalékát nálunk tölti. Az elmegyógyász pedig hetente egyszer látogat hozzánk néhány Órára. A szükséges gyógyszereket is megkapjuk. — Milyen műsorokat szemeznek az itt lakók szórákoztatásá■ ra, Időtöltésére? — Néha moztba, színházba megyünk, évente egyszer kirándulunk valamelyik közeli városba vagy üdülőközpontba. Voltunk már Brattslavában. Mlyrtanyban, TopoTőanyban. Az Idén kissé távolabbra merészkedtünk, Lednlcébe mentünk, de megérte, mert mindenkinek nagyon tetszett, még a fáradékonyabbak sem panaszkodtak. Minden évben rendezünk szavaló- és énekversenyt. Állandó akcióink a farsangi bál. a nőnapi ünnepély, a csehszlovákszovjet barátsági hónap, a Katalin-bál, a karácsony, a Szilveszter, ezenkívül megünnepeljük a kerek születésnapokat is. Olvasókör ts működik. Az idén november hetedikén képkiállítást nyitottunk a Szovjetunióról Itt az ebédlőben, majd szamovár mellett teáztunk. Karó-Szeretet nélkül nem érdemes csony előestéjén, az ünnepi vacsorán részt vesz az otthon igazgatónője, vagy a helyettese. Enélkül nem is lenne igazi a karácsony — szokták mondogatni a lakók. Az otthontól és a hnb-töl is kapnak ajándékot. Néhányan otthon ünneplik a karácsonyt. Különben minden itt lakó rendelkezik egy hónap „szabadsággal“. A nyugdíjból 690 koronát számítunk le az ittlétért, a teljes ellátásért. Ezt az összeget „szabadság“ esetén nem kell megfizetni. — A kastélyhoz tartozó erdőparkban — jőlef nyáron — sokat sétálgatnak az öregek. Van kertünk is, melyben zöldséget, kukoricát termesztünk. Malacokat is tartunk. Akt akar részt vehet a kerít munkákban. Nagyon sokat segítettek például a virágoskert ápolásánál. — A helyi alapiskolával nagyón jó a kapcsolatunk. A tanulók rendszeresen látogatnak bennünket. A jelentősebb ünnepek alkalmából kultúrműsorral kedveskednek az otthon lakóinak. A Galántat jGalanta) Gimnázium esztrádcsoportja is eljön, ha hívjuk, de nekik autóbuszt kell biztosítanunk, arra pedig nem futja. A kosüti szociális otthon egy ideig csak mentálisan elmaradott tdős embereket fogadott. Ma már az itt lakóknak csupán néhány százaléka értelmi fogyatékos, de a személyzet igyekszik őket is egyformán foglalkoztatni, lekötni. Meglepő az öregeknek a dogok, események iránti apátiája. Nagyon nehéz őket felrázni, cselekvésre ösztönözni, 'hajlamosak ugyanis naphosszat egy helyben üldögélni vagy a televíziót nézni. Szeretetre van szükségük, ezeknek az embereknek, szeretetre és megértésre. Az idegennel is pillanatok alatt megbarátkoznak, ha barátságosan, őszintén közeledik hozzájuk. Zrubec Margit néni például már beszélgetésünk második percében elővette dédunokái színes fényképét és büszkén rrtutatta. ö helybeli, mégis ritkán jár haza... Itt olvasgat, beszélget a többiekkel. Egyetlen dolog, ami zavarfa — a nyolcágyas szoba. Szőkébbre vágyik. Szőcs Ottó bácsi Tešedíkovóról került ide. ö most a kultúr felelős. A kultúrában, irodalomban jártas ember, a buddhizmust is ismeri. Az olvasókört is ő vezeti. Szívesen beszél a régi időkről, fiatalkoráról, munkasikereiről. Ottó bácsinak senkije sincs. Szűk körben induló beszélgetésünkbe egyre többen bekapcsolódnak. Kisvártatva azt veszem észre, hogy már vagy húszán ülnek körülöttem. Néhányan csöndesen szemlélődnek, de a többség vidáman meséli a farsangi bál, a szavaló- és énekverseny eseményeit. A kosútt szociális otthonban nincs látogatást idő, a hozzátartozók, ismerősök bármikor jöhetnek... PÖDA ERZSÉBET Időálló gctidoiatj l.résa Bizalom íeinoe N'áveia Magyar író Határozol rag argó jngoXeia nép ; Irány fr Működé"'" tűzhányó Maga. Maró anyag éjei" Svéji fest# MEGFEJ francia tadvezár Ujjatlan! körgalléi folyóvíz' aawgžn ásóban fergo dolog alá Ш£з. Jtöget, formál 'alamit w lAaeta Hag“ íCeaencá» ben von I Mélyeégi kőzet Kálium. rénium Sitrogéa, szilícium Cozáfc tatonal за тетя» iáit Um aam irányba? francia . regényíró ВЗШЕ? íéveWvei Jama üá terárií" sónál 8t Lengyelsrszágl /áros izonoe betűk verae, röv. Киоск ent Az arany vegyjele Fino# bor msr Francia zeneszerző Ké£döszocaka iitrogé» ugyan Paksa Kötiszó Nemesit I'iäszakasszami néptörzs ** Vitamin iter vSIT Fáma fele M Mókus ESNYERTESEK A lapunk 45. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: A munka és a boldogság egy úton jár. Könyvet nyertek: Bástf Mónika, Ipolybalog (Balog nad 1рГот), Dobos Péter, Kőkeszl (Kámenná Kosihy), Valacsai István, Eberhard (Malinovo).