Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-09 / 49. szám

ч 8 SZABAD FÖLDMŰVES-1988. decemfier 9. Az első fontos döntés: mivé legyen az ember? Az élet tele van olyan hely­zetekkel. amikor dönteni kell valamiben. Minél idősebb az ember, annál megfontoltabbak a döntései. A gyerekek helyett általában a szülök határoznak, különösen a gyermek egészsé­ges testi és szellemi fejődését érintő kérdésekben. De már a felnőtté válást megelőzően fo­kozatosan részt kell vállalni az életünk alakulásáért valé fele­lősségből. Életünk első fontos és felelősségtelfes döntése: a pályaválasztás. Ez a !ép*s nem lehet könnyelmű, sem elhamar­kodott. Hivatást ágy kell vá­lasztani. hogy az az ember ké­pességeinek és érdeklődésének, ugyanakkor a társadalom ér­dekeinek és szükségleteinek is megfeleljen. Ahhoz, hogy a gyerek képes legyen a pályaválasztás nehéz kérdésében dönteni, elsősorban önmagát kell megismernie, tisztában kell lennie saját ér­deklődésével, jellembeli tulaj­donságaival, de főleg képessé­geivel; ismernie keli a számta­lan lehetőséget is, amelyek hi­vatásának kiválasztásához ren­delkezésére állnak. Sem az egyik, sem a másik nem könv­­nyfl feladat. Am mindkét gon­dunkat enyhíti a szülők és pe­dagógusok készséges segítsége. A foglalkozások sokféleségében a pályaválasztási tanácsadással megbízott pedagógus, a sajté­ban közölt riportok, portrék vagy a rádió és a tévé mun­kahelyeket és hivatásokat be­mutató adásai segítenek eliga­zodni. Ha pedig személyisé­günk és a kedvünkre való, il­letve számításba eső első fog­lalkozások egyeztetésében akadnak kétségeink, bizalom­mal fordulhatunk a pedagógiai­­pszichológiai tanácsadókhoz. Most induló cikksorozatunk is azt a célt szolgálja, hogy a pályaválasztás előtt állő hete­dikes, nyolcadikos gyerekeknek segítségére legyünk életük első fontos döntésében. Ügy gondol­jak, a tétovázóknak, latolga­­tóknak nagy segítséget jelent majd a középiskolák, szaktan­­intézetek mindennapjaiból ki­emelt életképek közlése, az azok által képesített foglalko­zások riportokban történt be­mutatása, pályaválasztási ta­nácsadók megnyilatkozása, de a hasonló cipőben járó gyere­kek vallomása is erről, ki ho­gyan jutott el a, döntésig, mi­lyen szempontokat vett figye­lembe a középiskola típusának kiválasztásakor, kinek miért tetszik ez, vagy az a szakma. Elöljáróban jellemezzük a középiskolák egyes típusait, il­letve az általuk nyújtott ké­pesítéseket, és vázoljuk az ezeknek megfelelő elhelyezke­dési lehetőségeket. A kor követelményeinek megfelelően egyre nő az álta­lános műveltség színvonala, ami azt jelenti, hogy a művelt­ség manapság már nemcsak egy bizonyos társadalmi réteg vagy kaszt kiváltsága, hanem általános emberi jog. Közokta­tási rendszerünk 1Я78 edík évi módosítása szerint a középis­kolák tí| típusa jött létre kö­­zépfokfi szaktanintézet elneve­zéssel. amely a szaktanintéze­tek és tanonciskolák helyébe lépett ugyan, de ezeknél sok­kal korszerűbb oktatási mód­szerekkel és átrendezett tan­anyaggal törekszik mind az ál­talános, mind pedig a szakmai képzés magasahb színvonalá­nak elérésére. Tekintve, hogy a szakmák bőséges választékát kínálják, manapság az alapis­kolán végző diákok zöme eb­ben az iskolatípusban tanul to­vább. Köztudott, hogy a szaktanin­tézetnek három fokozata van. A négyéves tanulmányi szakok teljes középfokú műveltséget nyújtanak és lehetőséget biz­tosítanak főiskolai tanulmá­nyok folytatására. Tehát a ne­gyedik évfolyam érettségi és szakmunkásvizsgával zárul, s a fiatalok alkalmassá válnak a legigényesebb szakmunkák vég­zésére, illetve műszaki-gazdasá­gi tevékenység folytatására. A két- és hároméves tanul­mányi szakokon végzettek az illető szakmán belül munkás­ként helyezkedhetnek el. azzal a lehetőséggel, hogy középszin­tű műveltségüket a megfelelő szakközépiskola esti tagozatán bővíthetik, tehát érettségi vizs­gát tehetnek. A szülők még mindig előíté­letekkel tekintenek erre az is­kolatípusra, pedig a társadal­mi-gazdasági fejlődés szem­pontjából az elméleti és gya­korlati képzés ilyen formán történő összekapcsolásának van a legnagyobb távlata. Erre az új koncepció szerint egyre na­gyobb hangsúlyt helyeznek. Nem az elméleti oktatás -zsugo­rításáról van szó, hanem ép­pen ellenkezőleg, az elméleti tudás növelése mellett annak a gyakorlatban történő mind ru­galmasabb alkalmazására való készség kialakítása a cél. A tananyag elsajátítása bizonyos nevelési célok követése mellett folyik, éspedig a pedagógusok feladata, hogy a fiatalokban önmagukkal szemben igényes­séget, a kultúra, a művelődés iránti Igényt ébresszenek. Ez pedig nem egyik vagy másik iskolatípus sajátos feladata, hanem valamennyi oktatási in­tézmény kötelessége. A középfokú szaktanintéze­tek jegyzékét, de még a szak­területeket sem tartjuk szüksé­gesnek közölni; ez ügyben az érdeklődőknek minden iskolá­ban a pályaválasztási tanács­adással megbízott pedagógus készséggel rendelkezésükre áll. A szakközépiskolák mellett minden bizonnyal azok a tanu­lók döntenek, akik érettségi ntán a termelési folyamat köz­vetlen irányításában szeretné­nek elhelyezkedni, illetve a kereskedelem, a szolgáltatások, az adminisztráció vagy az egészségügy területén kívánnak szakértelmet igényié munkát vállalni. A legjobb eredmény­­nyel végzők természetesen esé­lyesek egyetemi tanulmányok folytatására is. A gimnáziumok elsőrendű feladata a főiskolai és egyete­mi tanulmányokra valú felké­szítés. Tehát a gimnáziumokba általában a legtehetségesebb tanulókat szokták irányítani. Hosszú időn keresztül indokait volt a szülők aggodalma, hogy mi lesz a gimnáziumban érett­ségizett gyerekkel, ha történe­tesen nem veszik fel az egye­temre. Ma már a gimnáziumok oktatási-nevelési koncepcióié szerint azok a tanulók, akik nem kerültek be az egyetemre, nem maradnak teljesen szakma nélkül, mert az intenzív elmé­leti felkészítés mellett a gim­náziumokban bizonyos szakmák alapismereteinek elsajátítására is lehetőség nyflott. így a gim­náziumok abszolvengei főleg olyan szakterületen érvényesül­nek leginkább, ahol a szakma ismeretén kívül nagyobb álta­lános tájékozottságra van szük­ség. A helyes és megfontolt pá­lyaválasztás előfeltétele a maj­dani tanulmányokban való si­keres előmenetelnek, a megelé­gedettségnek és a társadalmi boldogulásnak. Дта már rozoga kosúti IKoSúty) épületet, az egykori Ábrahámfy-kas­­télyt az ötvenes években jelöl­ték ki szociális otthonná. A hatvanas években még bővítet­ték a hátsó szárnnyal, ahol a fekvőbetegek kaptak helyet. Az épületet most renoválják. Az otthonba lépve furcsa lát­­vcfny fogad. Néhány Idős férfi az előszoba hamutálcája körül ül, amely közvetlenül az ajtó mellett van elhelyezve, és fúj­ják kifelé a cigarettafüstöt. Érkezésem némi érdeklődést kelt körükben, hangosan kö­szönnek. Miután bemutatko­zom, j megmondom kit kere­sek, készségesen mutatják merre menjek. Közben a ktssé távolabbi ebédlő egyik asztalá­tól fölkel egy nénike, kezében egy szelíd macska. A cicát óvatosan, két kézzel fogva ki­fejezéstelen arccal hozza las­san kifelé. Halkan motyog va­lamit. Mindig ugyanazt. Ä töb­biek nem sokat törődnek vele. A nénike komótosan körbejárja az előszobát és visszaballag. Leül és elmerengve, gépelsen simogatja a macskát .Később megkapom a magyarázatot a néni viselkedésére: értelmi fo­gyatékos, de nem ö az egyetlen Hyen lakó itt. A kosüti szociális otthon igazgató-helyettese Haás Judit fönövér beszélgetésünk elején az épület átépítéséről tájékoz­tat. — A kastélyban jelenleg har­mincnyolcon laknak, elég zsú­foltan, 8—10 ágyas szobákban. Az építkezés miatt a hátsó szárnyból ki kellett költöztet­nünk a fekvőbetegeket, ök hu­szonhármán most a helyi pap­iakban vannak elhelyezve, amelyet a Trnavat Püspökség bocsátott rendelkezésünkre. Áz építkezést az idén februárban kezdtük el, és reméljük, a ter­vezett tdöre, három év múlva el is készülünk vele. A ■hátsó szárnyat szeretnénk egy eme­lettel bővíteni, ott 2—3 ágyas erkélyes szobák lesznek. A kas­télyt is átalakítjuk, amelyben 3—4 ágyas szobákat szeretnénk berendezni. A rekonstrukció után házastársakat is tudunk majd fogadni. Külön klubhelyi­ségünk is lesz; műsoros esté­ket egyelőre csak az ebédlőben rendezhetünk. Ráfért az épület­re ez az átalakítás, csak már jó volna túllépni rajta, mert a zaj, az állandó nyüzsqés, ko­­pácsolás zavarja a lakókat. — Az Önök munkája igényes, egész embert követel. Nem küz­denek munkaerőhiánnyal? Összesen huszonheten . va­gyunk. Tíz nővér gondoskodik az öregekről három műszakban, ezenkívül adminisztrációs erők. takarítónők, .szakácsnők és kar­bantartók dolgoznak itt. Általá­ban helybeliek, vagy Galántárót t Galant aj járnak be. .4 nővérek közül csak néhányon rendel­keznek szakképzettséggel. A többiek tőlük sajátították el az alapvető tudnivalókat. Most fia­talok is vannak köztünk, de ál­talában nem tudnak hozzászok­ni ehhez a munkához. Tapasz­talataim szerint azonban, akt két év után nem hagy itt ben­nünket, az a szakmában ma­rad. Nehéz munka a mténk, ren­geteg türelmet és megértést igényel. SZERETNI kell az idős embereket, tisztelni kell őket. segíteni kell nekik, másképpen ezt nem lehet, nem ts érdemes csinálni! — Ami pedig az orvosi ellá­tást illeti, a körzeti orvos ren­delési idejének 25 százalékát nálunk tölti. Az elmegyógyász pedig hetente egyszer látogat hozzánk néhány Órára. A szük­séges gyógyszereket is megkap­juk. — Milyen műsorokat szemez­nek az itt lakók szórákoztatásá­■ ra, Időtöltésére? — Néha moztba, színházba megyünk, évente egyszer ki­rándulunk valamelyik közeli városba vagy üdülőközpontba. Voltunk már Brattslavában. Mlyrtanyban, TopoTőanyban. Az Idén kissé távolabbra merész­kedtünk, Lednlcébe mentünk, de megérte, mert mindenkinek na­gyon tetszett, még a fáradéko­nyabbak sem panaszkodtak. Minden évben rendezünk sza­való- és énekversenyt. Állandó akcióink a farsangi bál. a nő­napi ünnepély, a csehszlovák­­szovjet barátsági hónap, a Ka­­talin-bál, a karácsony, a Szil­veszter, ezenkívül megünnepel­jük a kerek születésnapokat is. Olvasókör ts működik. Az idén november hetedikén képkiállí­tást nyitottunk a Szovjetunió­ról Itt az ebédlőben, majd sza­movár mellett teáztunk. Karó-Szeretet nélkül nem érdemes csony előestéjén, az ünnepi va­csorán részt vesz az otthon igazgatónője, vagy a helyette­se. Enélkül nem is lenne igazi a karácsony — szokták mondo­gatni a lakók. Az otthontól és a hnb-töl is kapnak ajándékot. Néhányan otthon ünneplik a karácsonyt. Különben minden itt lakó rendelkezik egy hónap „szabadsággal“. A nyugdíjból 690 koronát számítunk le az ittlétért, a teljes ellátásért. Ezt az összeget „szabadság“ ese­tén nem kell megfizetni. — A kastélyhoz tartozó er­dőparkban — jőlef nyáron — sokat sétálgatnak az öregek. Van kertünk is, melyben zöld­séget, kukoricát termesztünk. Malacokat is tartunk. Akt akar részt vehet a kerít munkák­ban. Nagyon sokat segítettek például a virágoskert ápolásá­nál. — A helyi alapiskolával na­­gyón jó a kapcsolatunk. A ta­nulók rendszeresen látogatnak bennünket. A jelentősebb ünne­pek alkalmából kultúrműsorral kedveskednek az otthon lakói­nak. A Galántat jGalanta) Gim­názium esztrádcsoportja is el­jön, ha hívjuk, de nekik autó­buszt kell biztosítanunk, arra pedig nem futja. A kosüti szociális otthon egy ideig csak mentálisan el­maradott tdős embereket foga­dott. Ma már az itt lakóknak csupán néhány százaléka értel­mi fogyatékos, de a személyzet igyekszik őket is egyformán foglalkoztatni, lekötni. Megle­pő az öregeknek a dogok, ese­mények iránti apátiája. Na­gyon nehéz őket felrázni, cse­lekvésre ösztönözni, 'hajlamo­sak ugyanis naphosszat egy helyben üldögélni vagy a tele­víziót nézni. Szeretetre van szükségük, ezeknek az embe­reknek, szeretetre és megértés­re. Az idegennel is pillanatok alatt megbarátkoznak, ha ba­rátságosan, őszintén közeledik hozzájuk. Zrubec Margit néni például már beszélgetésünk második percében elővette déd­unokái színes fényképét és büszkén rrtutatta. ö helybeli, mégis ritkán jár haza... Itt olvasgat, beszélget a többiek­kel. Egyetlen dolog, ami za­varfa — a nyolcágyas szoba. Szőkébbre vágyik. Szőcs Ottó bácsi Tešedíkovóról került ide. ö most a kultúr felelős. A kul­túrában, irodalomban jártas ember, a buddhizmust is isme­ri. Az olvasókört is ő vezeti. Szívesen beszél a régi időkről, fiatalkoráról, munkasikereiről. Ottó bácsinak senkije sincs. Szűk körben induló beszélgeté­sünkbe egyre többen bekapcso­lódnak. Kisvártatva azt veszem észre, hogy már vagy húszán ülnek körülöttem. Néhányan csöndesen szemlélődnek, de a többség vidáman meséli a far­sangi bál, a szavaló- és ének­verseny eseményeit. A kosútt szociális otthonban nincs látogatást idő, a hozzá­tartozók, ismerősök bármikor jöhetnek... PÖDA ERZSÉBET Időálló gctidoiatj l.résa Bizalom íeinoe N'áveia Magyar író Határozol rag argó jngoXeia nép ; Irány fr Működé"'" tűzhányó Maga. Maró anyag éjei" Svéji fest# MEGFEJ francia tadvezár Ujjatlan! körgalléi folyóvíz' aawgžn ásóban fergo dolog alá Ш£з. Jtöget, formál 'alamit w lAaeta Hag“ íCeaencá» ben von I Mélyeégi kőzet Kálium. rénium Sitrogéa, szilícium Cozáfc tatonal за тетя» iáit Um aam irányba? francia . regényíró ВЗШЕ? íéveWvei Jama üá terárií" sónál 8t Lengyel­srszágl /áros izonoe betűk verae, röv. Киоск ent Az arany vegyjele Fino# bor msr Francia zene­szerző Ké£dö­szocaka iitrogé» ugyan Paksa Kötiszó Nemesit I'iäszak­asszami néptörzs ** Vitamin iter vSIT Fáma fele M Mókus ES­NYERTESEK A lapunk 45. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: A munka és a boldogság egy úton jár. Könyvet nyertek: Bástf Mónika, Ipolybalog (Balog nad 1рГот), Dobos Péter, Kőkeszl (Ká­­menná Kosihy), Valacsai István, Eberhard (Malinovo).

Next

/
Thumbnails
Contents