Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-09 / 49. szám
_L 1981. december 9. ......................—..................— ■ ■ ■■ ■■■■■■■■ CSINCIZ AJTMATOV HATVANÉVES „Ai utolsó évek egyik legnagyobb európai frótehetsége tört be a művészetbe Kirgizia pusztáiról“ — Irta találóan immár másfél évtizede Aftmatovról egyik méltntója. Aftmatov ugyanis nemcsak szov|et embernek és frónak érzi magát, hanem legalább ilyen hangsúllyal kirgiznek is. Kétnyelvű Író. műveit oroszul és anyanyelvén is megalkotja. Irodalmi hírnevét egy kisregény, a később több mint harminc nyelvre lefordított Dzsamila szerelme alapozza meg. Az 1958-ban. harmincévesen megírt remekművet francia nyelvre a Lenin békedffas Luis Aragon ültette át, s a kisregényt „a huszadik század legszebb szerelmi történetének“ nevezte. Aftmatov 1928. december 12 én született. sokgyermekes családha'n nőtt fel. Állatorvosi technikumot, majd mezőgazdasági főiskolát véglett — és újságíró lett. Huszonnégy éves korától jelennek meg elbeszélései, amelyekben a téma, a mondandó az elsődleges: a forradalom utáni, ellentmondásokkal viaskodó, 6| arculatú kirgiz falvak idilliéiről és tragédiáiról tudósit. Sőt. Ajtmatovot nem Is csak a kirgiz hagyomány vonzza: A tengerparton tarka kutya cfmfi kisregényét például a kirgizektől távol élő északi nép a nvlvhek mondavilága és életkörülményei ihlették. Az évszázadnál hosszabb ez a nap hősei viszont kazahok. A kis népek kultúrájához való kötődésének egyik motívuma a származása, a másik térben is táguló, az egész földgolyóra kiterjedő Írói világképe. ..Az emberiség súlyos ellentmondások közepette él — mondotta Budapesten úf könyvének (Az évszázadnál hosszabb ez a SZABAD FÖLDMŰVES nap) megjelenésekor. — Az ész korlátlan lehetőségeit a civilizáció rettenetes veszélyei kísérik. Ne feledjük, hogy ismert történelmünk során soha nem teremtődött olyan helyzet, hogy önnön kezűnk által teremtett eszközükkel elpusztíthatjuk önmagunkat.“ Ajtmatov ebben a müvében fogalmazta meg a legegyértelműbben, hogy emberi voltunk lényege a kultúránk, tehát az emlékezet, amely magában hordozza a múltat, amely tovább viszi. megőrzi az értékeket. A versenyló halála című kisregényében nagyszabású képet fest a kirgiz nép életének legutóbbi évtizedeiről, emberi és társadalmi problémáiról. A történet középpontjában egy egyszerű pásztor áll, akinek sorsa párhuzamosan alakul a gyönyörű versenylóéval. A kisregényt magasiokó problémafelvetés és szenvedélyes II- raiság jellemzi. (Egyik kritikusa Ajtmatovot ,.a hajszálfinom. érzelmes lélektani ábrázolás mesterének" nevezte.) A világ szinte valamennyi nyelvterületén sikert aratott a Fehér hajó című müve. E kisregényben arra vállalkozott. hogy szembesítse a kortársakat a szocialista feflődés valódi ellentmondásaival. Müvében felfedi a rejtett, de súlyos egyéni és közösségi megpróbáltatásokat. a feszültséget szülő visszásságokat. Könyvének hőse egy tragikus sorsú kisfiú, akinek tragédiájában a múltból örökölt, de napjainkban is súlyos károkat okozó erő két mutatja be. Az emlftett műveken kiviil a kétszeres Állami-díjas fró népszerű alko tásai közé tartozik Az első tanító, a Korai darvak. A piroskendós jege nyécském. Számos művét megfilmesítették és színpadra is átdolgozták. A szovjet-kirgiz irodalom ma is aktív óriásának művészete népi ihletésű. alkotásain azonban érződik Lev Tolsztoj és Solohov hatása, ugyanakkor maga gyakran emlegeti példaadú írói közöt Garcia Márquezt. és sokszor hivatkozik Közép- és Dél- Amerika irodalmára. Személyében a világirodalom sokrétű, az emberiség problémáival együtt élő. ma is tevékeny alkotóját köszötjük. (pénzes) Jegyzet) Jó-e a „jó“? Sokszor el-morfondírozgattam már magamban az Iskolai érdemjegyek szóbeli megfogalmazásán. Pontosabban, csak az egyikén: a hármasén. Mert mit állítanak erről? Valamennyien tudják? azt, hogy „jó“. Ez a szó pedig azl jelenti. hogv amit Vele minősítünk-, az — elnézést az ismételgetésért — JÖ. Nem világraszóló, nem csodákra méltó, nem kritikán aluli, nem csapnivaló, hanem — de többször már tényleg nem akarom leírni. Arra viszont még pedagógiai praxisomból emlékszem, méghozzá nagyon elevenen, hogy hány kis nebulónak görbedt le a szája széle, amikor feleletét, dolgozatát, példamegoldását „|6“-nek voltam kénytelen minősíteni. A szülői reakcióról nem is beszélve; HÁRMAST hoztál, büdös kölökl? megint becsaptál, hogy nem kell tanulni holnapra? milyen lesz Így a bizonyítványod? és Így tovább. Mondjuk ki őszintén: nekik volt igazuk. A szipogó gyereknek és a háborgó szülőnek egyformán. Mert az érdemjegyek sora világosan beszél. Feketén-fehéren megmondja, hogy az ellenőrzőbe, az osztályzőívbe vagy a blzonyltvánvba beirt hármas — az már nem JÖ. Az egyszerű KÖZEPES, nem több és nem Is kevesebb. Csakhogy — ha kilépünk az iskolából és körülnézünk, akkor sem tapasztalunk mást. Azt kell látnunk, hogy ez a ..közepes egyenlő jóval“ szemlélet uralja egész életünket. Zengedezlk rólunk újság, rádió, televízió, ha teljesítjük legalapvetőbb munkaköri kötelességeinket. Prémiumot, jutalmat, honoráriumot, elismerő oklevelet kapunk, prémiumot, jutalmat. elismerést nem érdemlő KÖZEPES teljesítményekért. Azt állítjuk magunkról, hogy JÖK vagyunk, holott csupán közepesek, vagy még azok sem. Sőt. sokszor nemcsak állítjuk: valóban hisszük is. mert erénnyé nemesítettük a középszerűséget. Az iskolában legalább nem lehet becsapni sem a diákot, sem a szülőt azzal, hogy a „jó“ valóban jő. Csak az életben, igaz úgy szól a mondás, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk ... VASS GYULA A Radhošťon Manapság divatos a külföldi turizmus, s közben sokan alig vagy egyáltalán nem ismerik hazánk szépségeit. Azok számára, akik így gondolkodnak. szeretnék bemutatni egy gyönyörű tájegységet: a Morva Beszkideket. Talán kedvet kapnak e csodás táj s jellegzetes vidék megtekintésére a jövőben. Zlltnán, Cadcán és Turzovkán keresztül szép hegyi utakon, sűrű erdőkkel szegélyezve Klokoöovnál hagytuk el Szlovákiát. Utunk első állomása cseh földön a Bűd Hora-l üdülőközpont volt, amely egy nagykiterjedésű völgyben terül el Szép szakszervezett üdülő fogadja az idelátogató idegeneket, ide nyitottam be én is. Jifí Ondráš. az üdülő kultúr felelőse azonnal intézkedett, hogy találjon valakit, akt elkalauzol Bílá környékén. S válóban, nemsokára már jött az itteni erdőgazdaság erdésze, Karol Machala. aki széles mosollyal az arcán üdvözölt, s kifefezte örömét, hogy a Beszkldek szépsége felöl érdeklődöm. Majd egy erdei körútra invitált. Utunk először az itteni síparadicsom mellett haladt el, majd megtekintettük a svéd stlushaln épült szép fatemplomot meg a szintén nevezetességnek számító, ugyancsak fából épült kastélyt. ,,Most mt törődünk a karbantartásával, s az erdei dolgozók üdülését szolgálja" — magyarázza Machala erdész. Innen egy szép erdei úton, órást fenyők között haladtunk a ..Büdösvíz" forrás felé. „A népi hiedelem nagy gyógyeröt tulajdonít neki, s ezért rendszeresen tisztogatjuk, rendben tartjuk ezt az érdekes hegyi forrást — kapok ismét magyarázatot kísérőmtől. Az erdők errefelé gazdagok különböző vadban, szarvasokon kívül muflon, hiüz, sőt medve Is előfordul itt. Az erdő különböző pontjain érdekes dobozokat láttam a fákon. Amikor az erdész látta a néma kérdésemet, elmagyarázta, hogy a betűző szú ellen védik így a fákat, mert a kártevők néhány éve elözönlötték azokat. A Ferómon szagára a férgek bemásznak a dobozba és elpusztulnak. Kár, hogy a felelőtlen látogatók sokszor megrongálják a fákat védő dobozokat. Utunk ezután egy Igazi Oserdő-jellegü, védett bükkösön vezetett át. Szalajka, ahogy ezt a védett területet hívják, nagy élményt jelentett számomra. Majd egy nagy kanyarral „Pepnika háza“ felé vettük utunkat. Útközben az erdész elmagyarázta, hogy Peplnka egy jóságos Idős néni volt, akt az egyik erdet völgyben lakott, szépen festett s rajzolt. A háza valóságos népi kincs. A Staré Hámry felé vezető úton húsz különböző festmény figyelmezteti az erdei vándort, hogyan kell az erdőben viselkedni, mire kell ügyelni, hogyan kell az erdő szépségét védeni s törődni vele, hogy még sokáig szolgálja az embert. Staré Hámry hegyi faluba érve a Sáncé nevű víztározó fogadott. Innen látják el Ostravát vízzel. Kísérőm a víztározó mellett megmutatta Maryéka Magdonová emlékművét, aki Petr Bezrué híres morva költő egyik költeményének hőse; a vers az itteni bátor és sokat dolgozó, küzdő asszonyoknak állít emléket. Miután elköszöntem kísérőmtől. Rožnov pod Radhoštém jelé indultam Megpihenve az itteni szép autökem pingben, másnap az 1267-ben alakúk várossal ismerkedtem, amely a hegyi pásztorok, a »valachok« központja volt és az maradt napjanikban is. Több üzem, így papír- és üveggyár, valamint л Tesla részlege biztosítja a mai modern »valachok* számára a megélhetést, a turisták ezreit azonban az 1925-ben létesült Valach skanzen vonzza. A gyönyörű park végén található ez a több hektár. területű skanzen, ahol évszázados, népi stílusban épült házak középületek, magtárak, valamint régi munkagépek várják a látogatókat. Nekem, s biztosan másoknak is nagyon tetszett, hogy Idős mesterek a skanzen területén szerszámokat készítenek, teknőket faragnak, sütik a kenyeret s a finom, gömbölyű „valašský kólái“ nyolc különböző fajtáját. A hangulat ttt július felé a legjobb, amikor itt rendezik meg a valach népművészeit csoportok szemléjét. E városból szinte csak egy ugrás Frenštát pod Radhoštém,, amely a hegyi turisztika egyik jellegzetes központja. Sok csodálnlválö emlék van ttt, mégis a legnevezetesebb a világ legnagyobb műanyag burkolatú stugrásánca. Ott jártunkkor, a legnagyobb nyárban is edzettek rajta a sportolók. Jtfi Raška síugró olimpiai bajnok tiszteletére épült e sportkomplexum. Itt született Albin PoláSek neves szobrászművész, akinek nevéhez a barangolásom kapcsán még visszatérek. Aki a Morva Beszkidekbe látogat — hallottam ttt többször — annak meg kell látogatni a Radhošť hegyet és a Pustevny na Radhošti szép nyáriéi téli üdülőkomplexumot. A kíváncsiság engem is idevonzott; jelérve a RadhoSt tetejére csodálatos kilátás volt a jutalmam a Beszkidekre. Az elmúlt századokban itt élő szlávok kultikus helye volt a RadhoSt, ahol Radegastnak, a termékenység istenének hódoltak. Több érdekes szobrot, amely RadhoSton van, Albin PoláSek szobrászművész faragott, pl. Radegast szobrát 1931-ben. A monda szerint aki idevándorol, s háromszor körüljárja Radegast szobrát, teljesül egy rejtett kívánsága; a szobor körül ezért mindig nagy a forgalom. Radegast szobrától 6 km hosszú hegyi ösvényen érünk el a bizánci stílusban épült Cirill és Métád kápolnához. Gyönyörködve a szép tájban nem csodálkozom, hogy a sok Iránok, zeneszerzőnek, így František Palackýnak, Ján Kollárnak, Leoš Janáčeknak, Petr Bezruénak, Marie Majerovának, František Podešvának nyújtott inspirációt szebbnél szebb művek megalkotásához. Az én emlékezetembe is örökre berögződőtt e táj a természet örök szépségével, az elmúlt századok sugallatával. Dušan Jurkovtő műépítész az elmúlt évtizedekben e tájba több szép épületet, szálodát „belekomponált". A LibuSe étteremben például a vendégek megcsodálhatják OndráS és Jánošík találkozásának emlékművét. A népi mondák szerint ugyanis itt találkozott a két betyárvezér, hogy egyesítsék erejüket a nép elnyomót ellen. Kár, hogy a cloiltzáciá, a savas esők itt is tönkretették e szép természet egy részét. De azért azzal a reménnyel búcsúztam el e tájtól, mely hazánk Igazi gyöngyszeme, hogy az °mber megtesz a jövőben is mindent i védelme érdekében. Az ifjú természetvédők serénykedésének látványa, akikkel a RadhoSt hegyen találkoztam, csak megerősítette ebbéli reményemet. Dr. BENDE ISJVÄN NYIKOLAj SZAMOHIN: Karácsonyfa eladó! Nem tudom, vannak-e csúnya karácsonyfák is. áe bizonyára, mert különben nem bámulná meq annyira mindenki az enyémet. — Gyönyörű fenyőjácskat — lelkendezett egy hölgy. — Nem adja el? — Dehogy adoml Nekem Is csak nagy nehezen sikerült szereznem ... — Kár — és a hőig^ már nem mosolygott. 'Aztán egy fiatal házaspár szegődött a nyomomba. Sokáig követtek, sutjdolözva. Á fér/ végüt ts rászánta magát, és szégyenlősen köhícselve megkérdezte: — Bocsánat, hol tetszett vásárolni ezt a karácsonyfát? — Ott már nem kap — feleltem sajnálkozva. — És ezt nem adná el? — kérdezte rákvörösen a fiatalember. — Tudja, a feleségemnek roppant tetszik. — Kedves barátom — söhaitottam —. nagyon szívesen átengedném, de odahaza a kisfiam már türelmetlenül várja. Alig tettem pár lépést, az aluljáróból elém toppant egy széles vállú férfi, és röqtön nekem rontott: — Adja élt — Én ts vettem — mondtam, és magamhoz szorítottam a karácsonyfát. — Megadom érte. amit kéri — erőszakoskodott a férfi. De én nem kértem semennyit, hanem futásnak eredtem. Jó ideig loholtam. és egyre csak ezt hajtogatta: — De hiszen megegyezhetünkt A házunk közelében levő üzlet előtt egész embertömeg fogott közre. — Hol lehet kapni ilyen szép karácsonyfát? — faggattak. — Méterre árulják vaqy darabra? — Vltyal — kiáltotta az egyik asszony. — Adjál neki bármit, amit kér. Nagynehezen sikerült felmásznom egy halom üres ládára, és onnan kiáltottam felélük: — Emberek' Ez a karácsonyfa nem eladó) P.rfik? NFfl F.l.ADÖ' Valamit morogtak még. aztán szétszéledtek. Csendben nyitottam be a lakásba, és röatön megpillantottam a feleségemet meg a kisfiámat, ök észre sem vettek: lelkendezve ugráltak körül egy formás borókafenyői — Nézd csak. milyen szerencsénk volt! — mondta sugárzó arccal a feleséaem — Egész hetoizzndtunk. m :o rábeszéltünk eay férfit az utcán, hogy engedje át nekünk' A hátam mögé rettenem a karácsonyfát. és kiosontam az ajtón. „Semmiség. Mindjárt elintézzük“ — gondoltam. Visszamentem az üzlethez, és megctbáltam az első járókelő kabátujját. — Nem vesz karácsonyfát? Nézze, milyen szép ... A férfi gyanakodva nézegetett, majd megkérdezte: — Hogy adja? — Csekélység — mondom. — Húsz kopejka. — Miért Ilyen olcsó? Nincs talán pénze sörre? Vállal vontam, és odaléptem egy asszonyhoz, aki egy kislányt vezeteti: — Nézd, aranyos — mondom kedveskedve — milyen szép karácsonyfa! Az anyukád megveszt neked! — Gyere, gyere — mondta ijedten az asszony, és továbbvonszolta a kislányt. — Maid veszünk az üzletben, ki tudja, a bácsi hol szerezte... Merítem a járdán, és eqyre szőniyolodottabban kiabáltam: — Karácsonyfa eladó! Szebbet sehol nem kapnák .. .1 Az emberek óvatosan messze elkerültek. A végén meglengettem a karácsonyfát a fejem felett, és elkiáltottam magamat — Ki akar karácsonyfát? Ingyen adomt Az emberek felhajtott kabát gallérjaik mögé rejtették arcukat, és menekültek előlem... (Sági Tóth Tibor fordítása) IV. fly, {elvétele) v I \ i
