Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-09 / 49. szám

1988. 'december 9.----------SZABAD FÖLDMŰVES

4

3

Múlt heti számunkban már beszámoltunk a CSMA 32. üléséről, amelynek napirendjén az akadémia jövő évi fő feladatainak megvitatása Is szerepelt. Most ezekről számolunk be röviden.

Mint minden évben, jövőre Is két plenáris ülés megtartásával számolnak. amelyek témája a korábban elfogadott szintetikus célfeladatokból, valamint a párt- és állami szervek határozataiból, elsősorban a gazdasági mechanizmus átalakítását érintő határozataiból Indulnak ki.

az Állattenyésztés

SZERKEZETÉNEK ÉS INTENZIFIKÄLÄSÄNAK OPTIMAIIZÄLÄSA

Az akadémia jövő évi áprilisi, 33. ülésének napirendjén a fent említett téma szerepel. A lakosság állati termékekkel való ellátása és az exportfeladatok teljesítése mellet az akadémia jelentést készít elő a takarmányforrásokról, a termelés hatékonyságának növeléséről, a detetikus követelmények és a gazdasági állatok darabszámúnak tervszerű betartásáról. A megvitatás során figyelmet szentelnek a takarmányok hatékony felhasználásának, az Irányított takarmányozást végző központok és a takarmányok tápértékével kapcsolatos központi adatbankok módszertani irányításának. Előtérbe kerülnek az olyan kérdések Is, mint a szaporodásbiológia, a genetika, az ondó- és embrióbank megalakítása, a világ génalaplának szerepe az állatfalták és -típusok genetikai tartalékainak megőrzésében, az állategészségügyi és az állattenyésztési felügyelőségek szerepe az állati termékek előállításában és a minőség javításában, az új betegségmegelőzés! és gyógyítási eljárások széles körű elterjesztése, a szabadban élő állatok és a halak jelenlegi helyzete stb.

E szintetikus céfeladat gesztora az akadémia állattenyésztési és állatgyógyászati szakosztálya.

AZ ÉLELMISZERIPAR 2010-IG TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSÉNEK KOMPLEX MEGOLDÁSA

Äz akadémia jövő évi novemberi

ülésén nagyon Igényes témával foglalkozik. A figyelem középpontjában az élelmiszeripar fejlesztése szerepel, főleg a tudományos-műszaki fejlesztésen, a mezőgazdasági termékek, termények értékesítési hatékonyságának növelésén és az energiaigényesség csökkentésén keresztül. Ezzel összefüggésben értékelik a termelési vertikumokkal kapcsolatos tapasztalatokat, az élelmiszer-ipari gépgyártás problémáit, a csomagolóanyag és csomagolástechnika hiányának okait, a tudomány és a kutatás eredményeinek gyakorlati megvalósítását, főleg az ésszerű táplálkozás követelményeiből kiindulva. Az akadémia figyelmet fordít ez élelmiszerek nyersanyagokkal szembeni követelményeire Is, különös tekintettel a technológiai gépsorokra és a minőség alakulására.

E szintetikus célfeladat gesztora az akadémia élelmiszer-ipari és élelme» zésügyi szakosztálya.

A 34. ülés előkészítésével kapcsolatban a CSMA elnöksége számos Jelentést vitat meg, amelyek főleg a termelési vertikumok (gabonafélék, maláta, tej, zsiradék, cukor, keményítő) elmélyítésével, a biotechnológia adta lehetőségek felhasználásával, az ú] csomagolástechnika kifejlesztésével és gyakorlati felhasználásával stb. kapcsolatosak.

A HATÁROZATOK

végrehajtásának ellenőrzése és TOVÁBBI célfeladatok előkészítése

Újdonságként szerepel, hogy a CSMA elnöksége a Jövő éyben ellenőrzi az Idei két ülés — amelyek napirendjén a mezőgazdasági földalap termékennyé tétele és ésszerű hasznosítása, valamint a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum Irányításának módszerei és problémái .szerepeltek — határozatainak valóra váltását. Az előbbivel kapcsolatos ellenőrzésre a Jövő év októberében, az utóbbival pedig decemberben kerül sor.

Az 1990. évi szintetikus célfeladatokról annyit, hogy az egyik a vízforrások mező- és erdőgazdaságban, valamint vízgazdálkodásban történő felhasználásával és védelmével, a másik pedig az erdők termelékenységének és állandósításának növelésével foglalkozik. A mezőgazdasági termelés szempontjából főleg az első, az életkörnyezet szempontjából pedig a másik célfeladat emelhető ki.

A 8. ötéves tervidőszakra meghatározott további szintetikus célfeladatok megoldásával kapcsolatban az akadémia tudományos szerveiben többek között az alábbi témákkal foglalkoznak:

— biopesztlcidek;

— biotechnológiai makrorendszerek — hulladékmentes technológiák;

— a mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexum előrejelzésének módszertana;

— az élelmiszeripar fejlesztésének előrejelzése 2010-ig;

— e mezőgazdasági földalap védelme jogi szabályainak helyzete és módosításának javaslatai;

— a növénykultúrák széthelyezéséneik tudományos alapjai, különös tekintettel a talaj tulajdonságaira és a terméshozamok programozására;

— az Intenzíven használt mezőgazgazdasági földterület tulajdonságainak fejlődése és a 9. ötéves tervidőszakra szükséges megoldások kijelölése;

— a mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexum Irányítási módszereinek és formáinak jogi szemlélete;

— az energiafogyasztás ésszerűsítése és a nem hagyományos energiaforrások hasznosítása;

— az Idegen anyagok belépése az élelmiszerláncba — a légkör, a talaj és a növények közötti kapcsolatok elemzése

Végül néhány szót a CSMA kutatási munkahelyeinek lövő évi feladatairól, amelyeknek középpontjában továbbra is „A tudományos-műszaki haladásnak a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum szerkezedére és fejlesztésére gyakorolt hatása“ című állami kutatófeladat megoldása lesz. Újdonságnak számít, hogy a kutatási munkahelyek a jövő évben első ízben elsőbbséget élvező kutatásokat végeznek olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek lényegesen befolyásolják a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat további fejlesztését. Az egyik ilyen kutatás a mezőgazdasági rendszerek működését befolyásoló negatív hatások megszüntetésével, a másik pedig az élelmiszeripar előrejelzésével foglalkozik.

Forrásanyag alapján: —blm

A társadalmi igényeknek megfelelően

(Befejezés az 1. oldalról)

Az étkezési alma esetében a MÉM a szocialista szektor almatermelőinek a szerződés alapján az 1989. évi termésből a különleges és az I. minőségi osztályban értékesített gyümölcsért kilogrammonként 90 fillér egyszeri prémiumot juttat. Azok a mezőgazdasági vállalatok, üzemek, amelyek 1989. december elsejéig vállalják az étkezési alma tárolását, költségtérítés címén kilogrammonként 1 korona prémiumban részesülnek.

■ Tudjuk, hogy a január elsejétől érvényes felvásárlási árak. árpfttlékok mellett árkiegészítők juttatására Is sor kerül. A szarvasmarha-tenyésztésben mire irányulnak ezek?

— A leukőzis gyorsabb ütemű felszámolása érdekében a MÉM a vemhesüsző-vásárlásnál az eladónak 3000, a vásárlónak pedig 1500 korona prémiumot Juttat. Ha a mezőgazdasági vállalat, üzem a leukőzisra pozitívan reagált tehenek, illetve üszők darabszámát az 1988. január elsejei állományhoz viszonyítva csökkenti, de betartja az átlagos tehénállományt, a MÉM-től darabonként 2000 fa tehén esetében). Illetve 1000 (az üsző esetében) korona prémiumban részesül.

A szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében a MÉM annak a mezőgazdasági vállalatnak, üzemnek, amely a folyő évben több borlút nevel tel, mint az előző évben, darabonként 2000 korona prémiumot kap. A leellett, A és В minőségi osztályba sorolt üszőért — 28 hőnapos korig — darabonként 1000 korona prémiumot juttatunk. Ebben az esetben az Állami Törzstenyésztő Vállalat felelős a nyilvántartásért Ős a kimutatásért. A* a mezőgazdasági vállalat, üzem, amely a folyó évben az előző három év átlagához viszonyítva növeli az átlagos tehénállományt, darabonként 3000 korona prémiumban részesül.

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vállalatok, üzemek a téli időszakban is maximális mennyiségű tele értékesítsenek, a MÉM az I. és II. minőségi osztályban értékesített tehéntejhez a téli Időszakban — december elsejétől március 31-tg — literenként 2 korona árpőtlékot Juttat abban az esetben, ha az értékesített tehéijtej mennyisége meghaladja az előző három év átlagát.

Azok a mezőgazdasági vállalatok', üzemek, amelyekben a nagy kapacitású tdhénfermokon 1985. december

31-e előtt kezdték meg a teltermelést, a felvásárlási árhoz literenként 0,20 korona begyakorlást árpótlékban részesülnek.

■ Milyen változásokra kerül sor a baromfitenyésztésben?

— Az egynapos baromfit érintő intézkedéseikkel a törzs- és szaporító tenyészetek nyereségessé tételét szorgalmazzuk. A törzstenyészetek esetében a MÉM rendszeralapjából a hústípusú csirkéknél darabonként 30 (saját nevelés). Illetve 8 (behozatal) koronát, a pulykapipéknél 80 koronát, a libáknál pedig 55 koronát, a szaporító tenyészetek esetében a hústípUsú csirkéknél 1 koronát, a to'ófa)táknál 0,10 .koronát, a pulykapipéknél 0,50 koronát, a kacsáknál 5 koronát, a libáknál pedig 8,50 koronát juttat.

A vágókacsa- és vágóliba termelés veszteségeinek csökkentése érdekében a MÉM a felvásárlási árhoz а I. minőségi osztályban kilogrammonként 5—5 korona különleges árpótlékot juttat.

■ Az Intézkedések a juhtenyésztést és a halgazdaságot is érintik...

— A Juhtenyésztés fejlesztése, valamint a jó minőségű bárány- és Juhhűstermelés növelése érdekében a MÉM az A és В minőségi osztályban értékesített bárányért darabonként 100, az A minőségi osztályban értékesített vágőiuhért (kos, ürü, anyajuh), pedig darabonként 50 korona prémiumot juttat.

Az édesvízi étkezési halhfistermelés növelése és jövedelmezőségének Javítása, valamint az élelmiszer-ipari mel» léktermékeknek haltápokká valő fel* dolgozása érdekében a MÉM az áruhalak esetében kilogrammonként 5 korona prémiumot juttat, ha az előző három év átlagához viszonyítva több áruhal értékesítésére kerül sor. Az élelmlszer-lparl melléktermékekből előállított haltápért a MÉM tonnánként 5000 korona prémiumot, egy köbméter halastói iszap kitermeléséért és felrakásáért 30 korona, elszállításáért 2 km-ig 10,30 korona, 3—5 km-lg 1580 korona, 9 km-'g 17,80 korona, minden további km-ig pedig további 2 korona prémiumot juttat.

Itt szeretném megiegyeznl, hogy й kiválasztott zöldségfélék, a házlnyúl* hús stb. termelésével kapcsolatos új intézkedések előkészítése a minisztériumban most van folyamatban. Ezekről szintén tájékoztatjuk majd az olvasókat. A tájékoztatást köszöni: BARA lASZLŐ

Világgazdasági helyzetkép

«I

Ä Szövetségi Sajtó- és Tájékoztató Hivatal a közelmúltban A csehszlovák és a világgazdaság a statisztika tükrében cím alatt egy terjedelmes tanulmányt adott kt. A tanulmány első részében a világgazdaság fejlődének eredményei találhatók az 1913-as és 1987-es évek között, a második rész felvázolja a világgazdaság 1987. évi fejlődését és rövid távú fejlesztését, a harmadik rész pedig a világgazdaság 2000-ig terjedő továbbfejlesztésének lehetőségeivel foglalkozik. Az adatokat a következő felosztásban közli: a világ összességében, fejlett tőkés országok. Egyesült Államok. Nyngat-Európa. Japán, fejlődő országok, a szocialista közösség országai. KGST-országok, a Szovjetunió, az európai KGST-tagországok (a Szovjetunió nélkül), az Eurfinán kívül! KGST-országok és a Kínai Népköztársaság.

NÉPESSÉG

A mólt évben a világ lakosainak a száma. meghaladta az ötmilliárd főt, ebből a fejlett tőkés országokban 775 millió. Nyngat-Enrőpában 355 millió. Japánban 122 millió, a szocialista közösség országaiban egvmilliárd 585 millió, a KGST országokban 470 millió, a Szovietnoióhan 283 millió. az mi rónai KGST-ta°orszáeokban (a Szovjetunió nélkül) Ц2 millió, a fetlódő országokban kétmilliárd 680 millió, az Egyesült Államokban 242 millió. Kínában nedig több mint egymilliárd ember élt.

Csupán érdekességként említjük meg. hoev a világ lakosainak a száma az 1913—1987-es évek viszonv’a fában megháromszorozódott, a második világháborút követő időszakban pedig megkétszereződött Az említett Időszakban a legnagyobb arányú növekedést a fejlődő országokban (4.3- szorosj érték el, a szocialista közösség országaiban a lakosság száma az emiitett időszakban a 2,32-szeresére növekedett.

MEZÖGAZnASAG! TERMELÉS

A mezőgazdaság az ipari termelés mailett az egvik legfontosabb hagyományos ágazat, amelv általában növénytermesztésre és állattenyésztésre

osztható fel, mindamellett ez az ágazat gondoskodik a lakosság élelmiszerekkel és az ipar nyersanyagokkal történő ellátásáról.

Világviszonylatban a mezőgazdasági termelés mintegy 2—2,5 milliárd hektár szántóterületen történik. A 350 ezer növényfaj közül az élelmezés szempontjából mintegy hatszázat termesztenek, a kétmillió állatfaj közül pedig az élelmezés céljaira több mint ötvenet tenyésztenek.

A világ mezőgazdasági termelésének értéke a múlt évben meghaladta az 1.590 billió amerikai dollárt (1980-as árakban számítva). Ebből a fejlett tőkés országokra 830 milliárd, ezen beiül az Egyesült Államokra 177 mill'árd, a nyugat-európai országokra 318.5 milliárd. Japánra pedig 50 milliárd, továbbá a fejlődó országokra 480 milliárd, a szocialista közösség országaira szintén 480 milliárd, ezen belül a KGST-tagországokra

227,5 milliárd, a Szovjetunióra 140 milliárd, az európai KGST-tagországokra (a Szovjetunió nélkül) 72 milliárd, az Európán kívüli KGST-országokra 15,5, Kínára pedig 230 milliárd Jutott

A világ mezőgazdasági termelése az 1913—1987-es évek viszonylatában a 3,5-szörösére, ezen belül a fejlett tőkés országokban a 2,5-szörösére, a fejlődő országokban a 4,8-szorosára, a szocialista közösség országaiban több mint a négyszeresére növekedőt. Az 1950-es évet követő időszakban a világ mezőgazdasági termelése megkétszereződött. E tekintetben a legnagyobb arányé növekedést a szocialista közösség országaiban (nem egészen a háromszoros) a fejlődő országokban (a 2,4szeres) és a fejlett tőkés országokban (az 1,7-szeres) érték el.

Érdekes következtetésekre Juthatunk az egy lakosra számított mezőgazdasági termelés terjedelmét illetően, - amely a múlt évben 320 amerikai dollárnak felelt meg. E tekintetben a legmagasabb szintet a nyngat-eurőpai országokban (890 amerikai dollár) érték el. A további sorrend: a fellett tőkés országok (815 amerikai dollár), az Egyesült Államok (730 amerikai dollár), ш európai KGST-országok (a Szovjetunió nélkül — 645 amerikai dollár), a Szovjetunió (495 amerikai dollár), a KGST-tagországok (485 amerikai dollár). Japán (475 amerikai dollár), a szocialista közösség országai (305 amerikai dollár), Kina (220 amerikai dollár), nz Európán kívüli KGST-országok (205 amerikai dollár) és a fejlődő országok (180 amerikai dollár).

Az egy lakosra számított mezőgazdasági termelés az 1913—1987-es évek viszonylatában egyötödével, a második világháborút kővető időszakban pedig egytlzedével növekedett. Az emiftet időszakban a legnagyobb arányó növekedést a szocialista közösség országaiban (200 %) érték el.

Meg kell (egyezni, hogy a hosszú távú fejlődés vonatkozásában a szocialista közösség országai csökkentették azt a különbséget, amely közöttük és a fejlett tőkés országok között volt tapasztalható. Míg 1950-ben ez az arány 25 százalék volt, addig a múlt évben több mint 80 százalékra növekedett. Még nagyobb .előrehaladást értek el e tekintetben a KGST- tagországok: például az európai

KGST-országok ma a fejlett tőkés országok átlagától már csak mintegy 25 százalékkal maradnak eL

NEMZETI JÖVEDELEM. TÁRSADALMI MDNKATERMELÉKENYSÉG

Az egy lakosra — az anyagi termelésből — Jutó nemzeti Jövedelem értéke a múlt évben 5725 amerikai dollárnak (az 1980-as árakban számítva) felelt meg. E tekintetben a legmagasabb szintet az Egyesült Államokban (44 ezer 825), a fejlett tőkés országokban (31 ezer 425), Japánban (27 ezer 175) és Nyugat-Európában (25 ezer 525 amerikai dollár) érték el. A többi országok, csoportosulások ettől lényegesen elmaradnak. A szocialista közösség országaira (4000) negatívan hat az, hogy Kínában az egy lakosra futó nemzeti jövedelem értéke csak 1300 amerikai dollár. Mind a Szovfetuniőban, mind pedig az európai KGST-tagországokban (a Szovjetunió kivételével) egyforma az egy lakosra (utó nemzeti jövedelem (13 ezer 100—13 ezer 100), a KGST-tagországokban valamivel kevesebb (11 ezer 150), az Európán kívüli KGST-országokban még kevesebb (1800), s a fejlődő országokban Kina után a legkevesebb (1890 amerikai dollár).

Az 1913—1987-es évek viszonylatában az egy lakosra jutó nemzeti <ővedelem a világon átlagosan a 3,65- szörösére, ezen belül az Egyesült Államokban az 5.3-szorosfira, a nvugatenrópai országokban az 5.5-szörösére, Japánban a 15-szörősére, a Szovjetunióban a 11,5-szörösére, az európai KGST-tagországokban pedig a nyolcszorosára növekedett. Míg a második világháborút követó időszakban az egy lakosra számftntt nemzeti Jövedelem az Egyesült Államokban a 2,1- szeresére, addig a Szovjetunióban és az európai KGST-tagországokban a 3,6-szorosára növekedett.

Ha a társadalmi munkatermelékenység vonatkozásában a fejlett tőkés országok múlt évi szintiét száznak vesszük alapnl. akkor ezt csak az Egyesült Államok haladta meg 45 százalékkal. A többi országban, csoportosulásban lényegesen eltérnek a különbségek. A fejlett tőkés országok szintjétől kisebb mértékű lemaradás volt tapasztalható Japánban (85 %) és a nyugat-európai országokban Í80 százalék), közepes a Szovjetunióban, az európai KGST-tagországokban

(42—42 %) és a KGST-országokbari (35%), lényeges lemaradás pedig a sxocial'sta közösség országiaban (13 százalék), az Európán kívüli KGST- orsžágokban (в %), a fejlődő országokban (5%) és főleg Kínában (4 száza'ék). A világátlag (18 %) még a fejlett tőkés országok szintiének egyötödét sem éri el. Mig a fejlődő országok fejlett tőkés országok szintjétől 1913-ban II száza’ékra. add'g 195П-Ьеп 7. 1987-ben pedig mindnszsze 5 százalékra vo'tak. Kivételt csupán a szocialista közösség országai ÍKinát is beleértve) képeznek, ahol megőrizték a 13—14 százalékos szintet. Pozitív szerepet töltenek be e tekintetben a KGST-tagországok. amelyek fnbnzafosan csökkentették a fejlett tőkés országok szintiétől való lemaradást. Ugyanez tapasztalható (habár k*sebb mértékben 1 az európai KGST-taeországok viszony1 atában is. Mindezek ellenére azonban a fellódés

— fó'ee a második világháborút követő időszakban — megmutatta, hngv a kü’önbség további csökkentése hosszú tá"ú feladatnak számít. A fellett tőkés országok viszonylatéban

— főleg a második világháborút kővető Időszakban — fnkozatnsan viszszaesett az Egyesült Szamok vezető szerepe, az élvonalba főleg Japán küzdötte fel magát.

(Folytatjuk)

I

Hirdetési rovatot indítunk!

Felhívjuk Olvasóink, a mezőgazdasági vállalatok, özeinek, intézmények és szervezetek íigyelmét arra. hogy lapunk — az Olvasóink körében végzett közvélemény-kutatás alapián — 198S. január elsejétől hirdetési rovatot indít. A hirdetéseket — amelyek díja soronként 12, keretben pedig négyzetcentiméterenként 10 Kés — a mielőbbi megjelenésre való tekintettel a 3. oldalon közöljük.

Kérjük a hirdetni szándékozókat, hogy minden esetben tüntessék fel a megjelenés kívánt formáiét (sor vagy keret), közöljék a megjelenés időpontját (hetilapról lévén szó lapunk számát vagy megjelenésének dátumát) és azt, hogy hányszor kívánják megjelentetni a hirdetést. Mivel a hetilapnál hosszabb a nyomdai átfutási idő, a hirdetéseket legalább 14 nappal korábban juttassák el szerkesztőségünkbe.

A hirdetési dijat kiadóvállalatunk pénzesutalványán kell befizetni, amelyet szerkesztőségünk juttat el a feladók elmére.

A hirdetéseket lapunk címére (815 75 Bratislava, Kritikova í.) küldjék, „Hirdetés“ megjelöléssel. A SZERKESZTŐSÉG

I

A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia

W / ■■ f// f I I I ■

lova évi te feladatai